Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-28 / 176. szám
Kombájnosok versenye a nyári betakarításban A Körösök-Vidéke Tsz-ek Területi Szövetség© ebben az esztendőben is meghirdette a nyári betakarítás munkaversenyét. Komba j nosok; szalmabálázók kapcsolódtak a küzdelembe. Az első értékelő jelentés szerint, melyet július 25-i fordulóval küldtek be a termelőüzemek a szövetséghez, Peikárik István és Szilóczi Pál, a kondorosa Vörös Október Tsz kombájnosai teljesítettek legtöbbet, összesen 390 holdról takarították le a gabonát A learatott termés mennyiség© 8 ezer 580 mázsa. Második helyein Fülöp Ferenc és Lagyog Mihály, a csárdaszállásS Petőfi Tsz kombájnosai állnak, 380 holdról 8 ezer 71 mázsa termés betakarításával. Harmadik helyre az. ugyancsak csárdaszállás! Petőfi Tsz két kombájnoea: Bak László és Kigyósi Imre került, 359 holdról 7 ezer 453 mázsa tér. més aratásával, cséplésével. Szabó Ferenc, a tsz-szövetség műszaki előadója arról is tájékoztatta szerkesztőségiünket, hogy a betakarítási verseny állásáról legközelebb augusztus 15-én küldenek jelentésit a gazdaságok. A zárójelentést augusztus 25-én teszi közzé a versenybizottság. Az aratás igen kedvező ütemben halad, így valószínű, hogy az augusztus 15-i értékelés alkalmával a betakarítási verseny végleges eredményét közük. Naponta 25 vagon termést szállítanak raktárba (Tudósítónktól) Jól halad a betakarítás a sarkad! Lenin Termelőszövetkezetben. A nehéz fizikai munkát igénylő aratást 100 százalékosan gépesítették — mondotta Lő- rincz Ferenc főagmómus. összesen kilenc SZK—4-es kombájnnal aratnak szünet nélkül. A belső munkákat is, például terménymozgatást, 80 százalékig gépesítették. A tavasszal jelentős kára keletkezett a szövetkezetnek, 600 hold búza és 150 hold takarmánygabona-vetés pusztult ki. Most búzából 15 mázsa, takarmánygabonából pedig 19 mázsa az eddigi mérések szerint a holdankéniti átlag. Naponta átlagosan 25 vagonnal szállítanak raktárba. A munkában kitűnik Czeglédi Károly kombájnos, aki 500 mázsa feletti egyéni teljesítményt ért el. Ha a munka így halad, augusztus l és 5 között teljesen befejezik az aratást az 1574 holdon. A tarlókon megkezdték a talajmunkákat is, a 4 ezer holdnyi szántóból ezer holdon már elvégezték ezt a tennivalót. A kapásnövények közül a 252 holdnyi cukorrépából a tervezettnél nagyobb terméseredmények várhatók, bár még sok függ az időjárástól. M. M. Együttes ülést tart a megyei szállítási és forgalomszervező koordinációs munkabizottság A Békés megyei Szállítási Bizottság és. a Békés megyei Forgalomszervező Koordinációs Munkabizottság augusztus 6-án délelőtt 9 órai kezdettel együttes1 ülést tart Békéscsabán, az úttörő és ifjúsági házban. Elsőként — a jelentések alapján — a megyei szállítási bizottság a gabonafelvásárló vállalatnak a gabonafelvásárlás felkészülésére tett inézkedéseit, valamint a raktározás tapasztalatait vitatja meg Ezután a zöldáru-szállítás helyzetét értékeli. A megyei szállítási bizottság tanácskozása után a forgalom- szervező munkabizottság tartja meg ülését, melyen a közlekedéspolitikai koncepció Békés megyei feladatait vitatja meg. Így többek között azt értékelik, hogy a Volán Vállalat miként készült fel a közeljövőben bekövetkezendő vasútról közútra való forgalom-átterelésre. Ezzel összefüggésben arról is tanácskoznak, hogy a vasúti-közúti átterelés miatt milyen változások szükségesek a MÁV-nál. Végül az útépítési munkák helyzetét tekintik át, valamint azokat a feladatokat, amelyek ennék gyorsítására szükségesek. Amiről az árcédula nem árulkodik A hivatalosan közzétett I statisztikai I adatok arról adtaik hírt, hogy I tavaly a fogyasztói áraik — al tervezettnél és az előző évinél | kisebb mértékben — 1,2—1,3 százalékkal emelkedtek. Miért tagadnánk: ezt a tényt több oldalról is erőteljesen kérdőjelezi a közvélemény. Mindenekelőtt: sokan az árcédulákkal, egy-egy termék drágulási arányával vetik egybe a másfél százalék alatti hivatalos adatot, és ez — enyhén szólva — kételyt ébreszt. Mellőzzük most a bizonyítási eljárást, ne vonjuk vizsgálati mikroszkópunk tárgylemezére az árstatisztikát — elégedjünk meg ezúttal annyival, hogy egy-egy áru vagy árucso- pxxrt erőteljes drágulása ellenére is igaz lehet országos átlagban számítva az 1,2—1,3 százalék. Csakhogy a boltiba lépve és az árcédula olykor meghökkentő közlését érzékelve — mi sem természetesebb —, kisebb gondunk is nagyobb annál, semmint hogy országos átlagokban gondolkodjunk. Ilyenkor az áremelkedés közvetlen ténye a fontos és éppen ezért szólunk most részletesebben az imént említett kérdő jelezés másik oldaláról: arról hogy a közvélemény többnyire nem csupán az áremelkedés mértékét, de puszta tényét, jogosultságát is vitatja. S ha cikkünk bevezető mondatában a fogyasztói áremelkedés tervezettnél alacsonyabb szintjére utaltunk, most hozzágondolhatjuk azt a — nem kevesek által naponta megfogalmazott — kérdést is: mit jelentsen az, hogy „tervezett”; egyáltalán: miként lehetséges és hogyan fogadható el a mi gazdálkodási körülményeink közepette fogyasztói áremelkedés? körvonalazásával árpolitikánk lényege közelíthető meg, s éppen ezért célszerű mindenekelőtt A válasz szembenézni egy általánosan elterjedt hiedelemmel: azzal, hogy az árak hosszabb távon emelkedő irányzata alapjában véve a módosult gazdaságirányítás találmánya. A valóság éppen az ellenkezője: a reform nem tett egyebet, mint azt, hogy az árak mozgását nyílttá — tehát kalku- lál'hatóvá — változtatta, míg a korábbi gazdaságirányítás közepette enélkül kevésbé nyomon- követhetően változtak az árak. Fogalmazzunk egyértelműen: a ráfordítási arányok, az áruk értékviszonyai — általában a gazdasági élet törvényszerűségei — akkor is utat törnék, árhatásokat váltanak ki, ha ezt nem nevezzük nyíltan szabadon mozgó árnak. Ismeretes, hogy az 1968 előtti gazdaságirányítási rendszerben, amikor alapjában véve stabil árakkal számoltunk, a rejtett törvényszerűségek — tapintatosan szólva — rejtett módszerekkel érvényesültek; a vállalatok leplezett áremeléseket hajtottak végre. Azt mondhatnánk erre: vajon rendjén való-e, hogy az áremelés vétkét társadalmi méretű visszaszorítása helyett, elkövetésének szabadságával indokoljuk? Ügy tűnik, éppen ezzel érkeztünk el a közvélemény kérdője- lezéseinek lényegéhez; ahhoz, hogy általában és egészében visszaélésnek, véteknek minősíthető-e az áremelkedés? Nos. a módosított gazdaságirányítás, mint ismeretes, az alapvető köz- fogyasztási cikkek zömének árát nem tette szabaddá; itt a korábbá rögzítés messzemenően érvényben maradt. A fogyasztási cikkek bizonyos körében viszont — a kínálat, a választék bővítése, a fogyasztás szabályozása, a termelői érdekeltség erősítése «■»■■■■■■■a Szállítási gondja van? Felújított Csépiéi D/352 fix tehergépkocsik raktárról kaphatók A gépkocsikra 6 hónapi. ill 10 000 km-es garanciát vállalunk. AFIT XIII. sz. AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT kereskedelmi részlege DEBRECEN. Balmazújvárosi út 14. sz. Tel.: 12-756. 277723 Hatvannapos tej Ehhez érdekéiben, az árak, meghatározott keretek között, szabadon változtathatók. két megjegyzést kell fűznünk: egyrészt azt, hogy a vásárlók a boltokban érzékelhetik a kínálat javulását, az áruválaszték bővülését, a várt áruellátási hatások tehát lényegében nem maradtak el. A másik észrevétel sem kevésbé fontos: az árváltoztatás szabadsága természetesen nem azonos a társadalmi kontroUnélkütiség szabadosságával. Figyelembe kél! vennünk mindenékelőfct azt, hogy az országos áralakulást, a viszonylagos stabilitást nagy mértékben meghatározzák az állami költségvetés pénzügyi intervenciói. Egyetlen tényt említve: 1969 óta mintegy hatvan ártámogató intézkedés született, amelyek összességükben négymilliárd forinttal növelték a költségvetés kiadásait. Elég ezekkel az intézkedésekkel kapcsolatban csupán arra utalni, hogy a tőkés világban erőteljes az infláció, az árak évről évre meredeken emelkednek, s mivel a külkereskedelem érpólyáin keresztül kapcsolataink e piacokkal jelentősek, ártá- mogató beavatkozások nélkül az inflációs hatások intenzív drágulási hullámmal tömének be hozzánk is. (Egyetlen szemléltet» példa: tavaly nagy mértékben drágult a világpiacon a kávé; ahhoz, hogy a drágulás ne érintse a hazad kávéivókat, összességében 520 millió forinttal növelték költségvetési dotációját.) Egészében az árstabili- záló intézkedések költségvetési végösszege — 1970. évi adatok szerint — így alakult: az im- pxirttai összefüggő támogatás 880 millió, a nem importhöz fűződő dotáció 520 millió, a számla tehát: 1400 millió. — és ez is a kép teljességéhez tartozik —: nem kevés vállalat a szabad árváltozás jogát afféle manőverező. spekulációs játékként kezeli. Kérdés természetesen: hol a határ, amely az indokolt és a társadalmi érdekeket sértő áremelkedéseket elválasztja? Nos, egyértelmű vonalat húzni e kettő közé nem mindig könnyű, de a lényeg mégis az, hogy ahol az áremelkedés a termelés korszerűsítését, a kínálat bővítését, az áruválaszték javítását célozza, ott a társadalom végső soron nyerhet az üzleten. Kétségtelen azonban, hogy sok helyütt — úgy is mondható — különös visszájáról — számolás érvényesül: a vállalat megtervezi mindenekelőtt a béremelést, a ré- szesedesnövelést, kiszámítja, hogy ehhez mekkora nyereséget kell elérnie, s ehhez, a megvalósítás fő eszközeként, betervezi az áremelést. Talán mondanunk sem kell, hogy ebben az esetben még akkor is manipulációs célzatról r>an szó, ha a haszonélvező egy egész közösség — a vállalat —, ha tehát a csoportérdek a társadalmi érdekek rovására érvényesül. S bármily különös: sajátos gazdasági tudathasadást jeleznék ezek a manipulációk; az érdekeltek ugyanis, mint termelők nyernek, de mint fogyasztók természetesen veszítenek az üzleten. Tábori András Igaz í tísimms3 = ljm. JÜUUS 28. ** Mit te akarok elmesélni a tejről, amelyet iszom Is, szeretek is. Hát kérem, ennek a szenvedélynek nem könnyű hódolni. Mert mi történik, ha az ember tejet akar inni reggel, munkába menet? Mondjuk két deci tejet. Bemegy, köszön, kér. mire azt mondják neki, hogy két deci tejet nem tudnak adni. Nincs. Miért nincs? Mert a vakáció alatt soha sincs két- decis műanyag flakonba töltött tej, ami pedig praktikus csomagolású a tetején belebök az ember egy szívószálat és már • ihaitja is. Illetve nyáron csak ihatmá. Mert nyárra bezárnak az iskolák, következésképpen nincs szükség diák-tejre. Ugyanis a tejipar azt gondolja, hogy kétdecis tejet kizárólag iskolásgyerekek isznak, s ha vakáció van, akkor megszűnik a diák diák lenni, így nem keli törődni a praktikus csomagolású tejjel sem. És hiába tanácsolják a boltban, hogy vegyek zacskós tejet, én félék. Egyrészt attól, hogy az sok nekem, nem tudom egyszerre meginni. Másrészt attól, hogy csak izgalmas kalandók árán tudnám inná. Mert körülnézek a tejboltban és látnom kell. hogy azok a diákforma fiatalok akik téLen az iskolákban megszokták és megszerették a tejet flakonból, milyen hősi harcokat vívnak ilyenkor nyáron a zacskókkal. Ez a fehér folyadék ugyanis azzal a ravasz tulajdonsággal bír, hogy voltaképpen nincs önálló formája, mindig annak az alakját veszi föl, amibe töltik. Ha bögrébe, akkor bögre alakú, ha flakonba, akkor flakon alakú, ha zacskóba, akkor zacskó alakú. Remélem, eddig tudtak követni, folytatom. A zacskós tej addig zacskó alakú, amíg tele van vele a sértetlen zacskó. Mihelyt viszont levágják a zacskó egyik felső sarkát, a tej apránként elveszti a zacskó-formát, ehelyett felveszi a gejzír formát. Spriccel, szökell, majd adáhull pultra, ruhára, falra, padlóra, ami a távolabbi szemlélődének szórakoztató látvány, a közelebbinek már kevésbé, míg annak, aki csinálja, bizonyára még kevésbé. A tejfolyadék- kaj töltött zacskót, ha már ivás céljából levágták a felső sarkát, nem tanácsos letenni a fogyasztópultra, mert nem krumpliszacskó, emiatt egyetlen szisszenéssel összetöpped és a tej, anélkül, hogy torpedótalálat érte volna, iparkodik felvenni a fogyasztó. pult sík formáját, szétterül, kisimul, vagyis elfolyik. Azt hiszem, hogy ez ellen nincs mit tennünk, a fizika törvényei kérlelhetetlenek. Hacsak... de nem tudom, hogy elmondjam-e, még majd kozmopolitának tartanak. Üsse kő, vállalom a kockázatot, szóval arról van szó, hogy nemrégiben magyar turistaként külföldön jártam. Ezzel azt is elárultam, hogy nem volt valami sók pénzem, meg kellett nézni, mire költőm. Reggelenként például célszerűnek látszott tejet inni, mert az ott olcsó, különösen, ha az ember nem luxusszálloda teraszán, hanem utcai boltban issza. Hát kérem, először reménytelennek gondoltam az ügyletet, minthogy ez idő tájt ott is vakáció van az iskolákban, s kiderült, hogy tényleg. Ám praktikus csomagolású tejet mégis kaptam, aranyos piramis formája volt a papírdoboznak, előzékenyen fúrtak bele egy lyukat, bele a szívószál, és máris ihattam. Ha akartam, közben a tenyeremen tarthattam, ha meguntam, letettem a pultra, és képzeljék, nem dőlt fel- És ez még semmi, nem fogják elhinni, erre a kis ügyes i tej-piramisra az volt ír- | va, hogy töltötték ékkor j és ekkor, szavatossági ] ideje hatvan nap. Vagy- ! is nemcsak a tej prakti- ; kus csomagolását, de | még a tartósítását is ] megoldatták, hosszabb kirándulásra, utazásra akár tíz kis piramist is i magával vihet az ember. Tiszta boszorkányság, amit néhol ezzel a tejjel művelnek, nem igaz? Lelki füleimmel szinte hallom, amint mondják, hogy akért nem kell has- raesni a Nyugat előtt, persze, vannak nálunk gazdagabb, nagyobb csomagolási hagyományokkal rendelkező országok, mit keli ezzel a tej-üggyel előhozakodni. Aranybeszéd, szín- igazság. Csakhogy ezt a i praktikus tejet reggelen- j ként nem Nyugaton iszo- j gattam, hanem egy ba- ! ráti országban. ízlett is, ' olcsó is volt. Tegnap ! reggel viszont, amikor j az itthoni boltban megint zacskós tejet ajánlottak, szomorúan kifordultam az üzletből, majd egy sarokkal arrébb be- j tértem egy másikba. És | vettem két sóskiflit, rá ! pedig ittam egy pohár! sört, szégyellem te ma- ! gam érte. Meg azért is, hogy j bármennyire is megvet- ] nek ezért a diákok, alig i várom a nyári iskolai vakáció végét. Akkor talán megint ihatok reggelenként két deci tejet A. JL í
