Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-27 / 175. szám
Mérlegen as NB Hl-as labdarúgó-csapataink 1970—71-es szereplése Sxalai Lászlói így lett bajnok a Kiskunhalasi MEDOSZ A Népsport az őszi forduló értékelésében azt jósolta: „Meleg lesz a tavasz Kiskunhalason!” — Igaza lett a cikkírónak, de ezt a „meleget” végül az örömtűz sugározta a MEDOSZ vezetőségének, a játékosoknak és a lelkes szurkolóknak! A csapat teljesítményét annak ellenére, hogy a 30 mérkőzésből 12 végződött döntetlennel, a vezetőség száz százalékosnak értékelte, mert az NB II-be feljutás önmagáért beszél. A 266 NB-s csapat egyike sem ért el a MEDOSZ teljesítményéhez hasonló „normát” s a csapat szerezte 82 gól mellett — a mindössze 2 idegenbeli vereség is egyedülálló az NB 1970—71. évi bajnokságban. A remek, 54 gólkülönbséget is — egyetlen góllal — az Olajbányász szárnyalta túl. Annak ellenére, hogy a hajrában leszakadtak, legnehezebb ellenfélnek a Bes. VTSK és az Agyagipart tartottuk, rajtuk kívül „félszemmel” még Csongrádot és Sarka- dot figyeltük. A teljes siker főrészese Virágh István edző. A kialakult jó kollektív szellem, a szorgalmas ed- zéslátogátások eredményeként született meg az első hely. A nagyszerű gólarány kialakításához a védelem helytállása, elől Oláh 21, Csányi 18, Mészáros 12, Kocsis 9, Csermák 6, Lévai és Karsai 5—5 gólja (a többin Udvari, Tüske és Vass osztoztak) járult hozzá. Az újonc NB n-es csapatból senki nem távozott, 4—5 tehetséges (megyei) játékossal erősítettünk, így bővebb kerettel indul a MEDOSZ az 1971—72. évi bajnokságban. Békés megyétől azonban mégsem szakadunk el, mert a Gyulai MEDOSZ és Szarvas SC csapataival egy csoportban — tovább ápoljuk eddigi nagyon jó sportkapcsolatainkat ! A Sarkadí Kinizsinél elégedettek a negyedik hellyel A szakosztály vezetősége 1970—71. bajnokságban célul tűzte ki, hogy a csapat 1—5. helyen végezzen. A vágy teljesült, mert a Kinizsi a 4. helyen végzett. A teljesítménnyel eléGyomai TK Az újoncból remek középcsapat kovácsolódott A bajnokság előtt 50 százalékos teljesítményt terveztek Gyomén, úgy gondolva, hogy ez elegendő lesz a középmezőnyben való megkapaszkodáshoz. Az elképzelés utólag reálisnak és helyesnek bizonyult. A teljesítmény 53,3 százalékos, a helyezés a legszorosabban vett középső hely a tabellán! A csapat első évi NB ÜJ-as teljesítményével általában elégedettek Gyomán. Viszont szembetűnő a gyengébb vidéki szereplés. Érdekes: a tabellán előttük levő csapatoktól 12, az utánuk levőktől 20 pontot szereztek. Természetesen vannak eltérő esetek is, pl. Sarkadtól 3 pontot vett el a csapat, ugyanakkor a Mezőhegyestől, a Kun Béla SE-töl, a Tiszaíöldvártól 2—2-őt. A Csongrádiéi egy pontot sem sikerűit szerezni, mégis Kiskunhalas és az Agyagipar volt a legerősebb csapat, amellyel találkoztak. A legkellemetlenebb ellenfélként a Szentest tartják nyilván. A legjobb teljesítményt a Sarkad (vidéken, őssszel) és a Kiskunhalas ellen (otthon, tavaszszal) nyújtotta a csapat. Ennek oka az akarati egység, a játékosok és a csapatrészek közötti harmonikus összhang volt. A leggyengébb teljesítményt a Kun Béla SE, a Me- zőfi SE és a Mezőhegyes ellen „jegyezték” fel, A játék széteső, szívnélküli volt, a játékosok egy része „sétált”, mások „erőlködtek’: a pályán. A góllövőlista élcsoportja a következő: 22 gólos Domokos (a Délkeleti csoport gólkirálya), 10 gólos Kiss, 7 gólos Nyilas, 4 gólos Varjú, Kovács. A csapat rendelkezett az NB in követelményeinek megfelelő játékosgárdával. A község gazdasági és társadalmi vezetőinek, a közönségnek anyagi és erkölcsi támogatását élvezte. A játékosok nagyobbik része — egy-két kivétel volt csupán — az alapozástól kezdve folyamatosan es megfelelő komolysággal dolgozott. Ezek voltak az eredményesség legfőbb segítői. A hátráltató körülményekből csugedett a szakvezetés, különösen, ha figyelembe vesszük a csapat sérülés-sorozatait. Ugyanis sérülés miatt 7 játékos (!) esett ki a csapatból rö- videbb, hosszabb időre. A Kinizsi számára a legnehezebb az otthon lejátszott Kiskunhalas és a SZAK elleni mérkőzés volt. Legkönnyebb ellenfélnek a Kossuth SE bizonyult. A csapat a tavasz folyamán a legjobb eredményt a Mezőfi SE, a Bcs. Agyagipar és a Csongrád ellen nyújtotta, de a jó teljesítmény mellett voltak gyengébb teljesítmények is, különösen a SZAK és Hódmezővásárhely ellen. A gyengébb teljesítmény a sérülésekre vezethető visz- sza. A góllövő lista így festett: Molnár 12, Kótai 10, Lovassy 5, Kádár 4 góllal. A csapat edzője most is Vasvári Péter volt. A csapat tavaszi felkészülését hátráltatta a katonai szolgálatra bevonulok (4 játékos) távozása, viszont az idősebb játékosok jó hozzáállása nagyban segítette a felkészülést! Az őszi terv az, hogy a csapat a középmezőnyben állapodjon meg! Burás István Pályahiány hátráltatta a Szalvai SE-t A Szalvai SE ebben a bajnoki évben nem tudta „hozni” azt amit a szakvezetés célul tűzött ki. A csapat az 5. hely helyett — öttel lejjebb végzetté Mi volt ennék az oka? Elsősorban az, hogy az együt. tes hosszú évek óta nem rendelkezik saját pályával, nincsenek meg a megfelelő edzési, felkészülési lehetőségei. Befolyásolta az eredményességet a sok sérülés is. Kőszegi László és Gurbán Li- viusz edző mindent megtett a jó szereplésért. A játékosok közül főként Somos, Thuróczy, Szabó L., Kovács, Rétlaki, Hajdú tűnt ki, de a többiek is becsületesen küzdöttek. Az objektív nehézségeket azonban ők sem tudták leküzdeni. A gárda a legjobb teljesítményt Szentes ellen nyújtotta, a legrosszabban a Mezőhegyes! MEDOSZ ellen futballozott. A legnagyobb csatát a Kiskunhalas ellen vívták. A legtöbb gólt Rétlaki (18), Kovács (8), Tom- csenka (3), Rácz (2), Varga (2), Zolnai (2), Laczó (2), Csomós (2), Csicsely, Hajdú, Pintér* Nagy 1—1 szerezte. Sztoján János Me%óhoráenházi MEDOSZ Több támogatással — jobban ment volna Be*. VTSK Sok olyan mérkőzést vesztettek, ami már a „kezükben” volt Az őszi kitűnő szereplés után a szakvezetés és az elnökség bizakodva nézett a tavaszi rajt elé — kezdte beszélgetésünket Szombati György edző —, majd így folytatta: — Erőnlétileg jól felkészült gárdával vártuk a tavaszi szezont. A téli alapozás után úgy gondoltuk, hogy a meglevő kerettel képesek leszünk az élmezőnyben végezni! Sajnos, nem sikerült! Hogy miért? Elsősorban kissé „túl értékeltük” a csapat képességeit, másodsorban a fiúk hozzáállása sem volt kielégítő. Főleg a csatársorban volt a hiba. Döntő pillanatokban nem tudták feltenni az ,,i”- re a pontot. Sok olyan mérkőzést buktunk el, amely már-már a kezünkben ''olt, és végül is vesztesként kellett elhagynunk a pályát. Bodó. Karadi, Varga, Kalcs(j l~l~et rúgtak. — Július 13-án kezdtük el az edzéseket heti négy alkalommal. Saját erőnkből igyekszünk erősíteni a csapatot, de akik jelentkeztek nálunk, szívesen fogadjuk őket, ha becsületesen fogják kéipviselni színeinket! — A szakvezetés és az elnökség nem volt elégedett a helyezéssel, j éppen ezért fokozott felkészüléssel fogunk dolgozni, s reméljük, hogy az 1971—72-es bajnoki év sikeresebb lesz! — fejezte be összefoglalóját az edző. pán néhányat szeretnénk felsorolni. Sérülések és formahanyatlások miatt összesen 21 játékost kellett szerepeltetni. Sajnos, Vatai, Rácz, Nyilas hosszabb ideig bajlódott sérüléssel, mig több fiatalnál nagyfokú volt a formaingadozás. A legkiegyensúlyozottabb teljesítményt Kiss, Bélteki, Górnia, Varjú Jenő, Vatai nyújtotta. Említésre méltó, hogy a csoport gólkirálya, Domokos Gyula, sajnos elnehezült, sokat vesztett gyorsaságából. ezért támadásbefejezései nem mindig sikerültek. (Tehetségére vall mindezek ellenére 22 gólja!) Szólni keU arról is, hogy a csapatnál a hajrá kezdetén edzőcserére került sor. Kocsis Gyulát «= Fekete László váltotta fel. összegezve a fentieket: a Gya«ai- TK-nak nincs szégyellni valója a 8. helyért! A labdarúgó-csapat az NB II-! bőj történt kiesését követően a< szakosztályi tevékenység vissza-, esett és a vezetőség elsősorban l újraszervezési gondokkal küszködött ... A közönség nagy része elpártolt a MEDOSZ-tól és a már eleve — objektív körülmények miatt megtizedelt csapatból — további kulcsemberek eltávozása a tehetséges, de kevésbé képzett fiatal játékosok szerepeltetését tette szükségessé. Így a ,,tét nélküli” első forduló a csapat újraszervezésének időszakát jelentette. Az edzőkérdés megoldódott. A helyi nevelésű, NB I-et megjárt ifj. Sári Ferenc oktatót alkalmazták, de a szákosztály vezetésének megszilárdításához a sportegyesület vezetősége nem tudott megfelelő segítséget adni! A tapasztalt szakosztályvezetők lemondtak és a túlzott fiatalítás ezen a területen — nem segítette a sportfegyelem erősítését. Mindemellett a csapat az őszi fordulóban, a hazai mérkőzéseken 11 pontot szerzett és a másodikban, amikor eggyel kevesebb hazai mérkőzése volt; tízet. Vidéken három pontot gyűjtötték és így összesen 24 ponttal biztosították további NB III-as szereplésüket. A kedvezőtlen személyi feltételeket a kulcsjátékosok további kiválása még tetőzte. Anyagi eszközök elégtelensége miatt a labdarúgó-pálya állaga sem kielégítő és rossz állapota az eredményességet hátráltatja. Vidéki szereplések alkalmával több esetben játékvezetői tévedések miatt vesztettük el a mérkőzéseket. Ez utóbbit az ottani tárgyilagos tudósítók jelentései támasztják alá. Végeredményben a célt, a bentmaradást, a játékosok többségének (főleg a második fordulóban) lelkes, fáradhatatlan küzdőszelleme biztosította. Á vártnál sokkal gyengébben szerepelt a kitűnő erőkből álló Bcs. Agyagipar MTE A tavaszi mérkőzések során Kiskunhalason szerepelt az együttes a legjobban. A hazai mérkőzések viszont nem úgy sikerültek, mint azt gondoltuk. Es bizony a csabai csapatokkal szemben is a vártnál gyengébben szerepeltünk. Ez döntőnek bizonyult. (Kár. hogy ezeken az ösz- szecsapásokon egymást „keresztbe” verjük!) Az 1970—71-es bajnoki évben csatársorunk nagyon gyengélkedett. Viszont a védelemre nem panaszkod- hatom! Minden tőlük telhetőt megtettek a jó szereplés érdekében. Átlagon felüli teljesítményt nyújtott: Kalcsó, Félix. Bodó, Tóth, Sarkadi, Kovács l*„ Viczián, Karadi, Fábián, de a többiek is igyekeztek becsületesen helytállni. Kirívó eset nem fordult elő, és ami a fontos, senkit sem kellett fegyelmezni! A tavaszi gólarányunk igen pasz- szív. Ez „fényesen” bizonyítja a csatársor gyenge teljesítményét. 15 -18-as gólarány mindent elmond! A legtöbb gólt Viczián ért ei, szám nennt heteit, Csulik, Szalai 2—2-őt, Mityíkó András edző az alábbiakban foglalta össze csapata teljesítményét. — Az 1970—71-es bajnokságban az első öt közé vártam a csapatot, hogy ez még sem sikerűit ennek több oka is volt. Az előző évi ragyogó szereplés után joggal várhatta el a szépszámú szurkológárda és a szakvezetés is az 1970—71. évi bajnokságban a sikeres szereplést. Az őszi jó szereplés után még a bajnokság megnyerése is megcsillant a csapat számára. így is kezdte meg munkáját a csapat a tavaszi fordulóikra. A gyárvezetés és a szakszervezet jóvoltából 1971. január 12-tól, heti 4 edzéssel, január 18-tól — két héten át Szarvason — folytatódott az edzés, napi két alkalommal, 20-as létszámmal. A fiúk nagyon lelkesen és becsületesen végezték a nehéz munkát és én is úgy éreztem, jó úton haladunk! A csapat tavaszi sorsolását is kedvezőnek ítéltem meg. A 15 mérkőzésből 9 alkalommal Békéscsabán kellett játszani és csak hat alkalommal kellett idegenbe utazni. Csapatom mégsem tudta kihasználni a lehetőségeket, és így a vártnál rosszabb helyen végzett! A kudarc okát abban látom: amíg ősszel egyetlen sérülés sem volt, addig a tavasszal minden mérkőzésen változtatni kellett a asapaton és így nem tudtak megfelelően összeszokni a fiúk! A sok sérült ellenére is hideg zuhanyként hatott — hazai pályán — a Csongrád elleni, 3:1- es vezetés utáni — 4:3 vereség, amelynek aztán lelki kihatása volt és hetekig nem tudott a csapat mérkőzést nyerni. A bajnokság során a Csongrád, a Gyoma, a Sarkad, a Szalvai és a Kiskunhalas elleni mérkőzéseink voltak a legnehezebbek és a Kossuth, a Mezőhegyes. valamint a Kun Béla SE élleni mérkőzések voltak a legkönnyebbek. Csapatom a SZAK, a yTSK és a Mezőfi SE ellen, valamint Kiskunhalason nyújtotta a legjobb teljesítményt, a legrosszabb futballt a Tiszafoldvár, a Kun Béla SE és itthon, a sarkadi mérkőzésen játszotta. Az ok: egyesek több mérkőzésen lebecsülték ellenfelüket és ez megbosszulta magát! Így nem tudta „hozni magát” a csapat! Az AMTE legeredményesebbjei: Seregi 17, Kuti I 5, Domokos 4, Kuti II 3, Farkas, Bo_ hus és Petrina 2—2 góllal. — Általában elmondhatom, hogy a csapat zavartalan felkészüléséhez és szakmai munkájához minden feltétel biztosított volt, többek között két hét alapozáshoz Szarvason, munkaidőkedvezmény, a kora őszi és tavaszi edzéseikre való kijárás a munkahelyekről... — Célunk a jövőre nézve: tanulni az elmúlt szezon hibáiból! Vhrtn Pál A legeredményesebb csatár Gábor volt, aki 13 gólt rúgott, öt követte Varga 111 5, Pas^k és Gigacz 4—4 góllal. A közvetlen, védelemben a legjobb teljesítményt Gigacz és Uhrin nyújtotta, de a fiatalok közül Kanász is felzárkózott. A középpályások közül Budácsik és Boros emelkedett ki. A csapat eredményeinek fokozatos javulását Bányik József szakosztályvezető-intéző és ifj. Sári Ferenc edző tevékenysége segítette. Mindketten a csapat- szellem fejlesztésében a játékosok oktatásában és a sportszeretet elmélyítésében vitathatatlanul érdemeket szereztek. Sőt, több támogatással jobb eredményeket is elérhettek volna! Veszély József Olvasóink figyelmébe! A tabellákat holnapi számunkban közöljük.
