Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-24 / 173. szám
Mindenkit hazavárnak MINDENNAPOS újságolvasó vagyok, így minden napomnak meg 13 van a maga szomorúsága. Manapság már nem tudok úgy átnézni egyetlen napilapot sem, hogy ne találjak benne közlekedési balesetekről szóló sorokat. Ráadásul ilyenkor az is eszembe jut, hogy ezek csak a kiemeltek, mert hä minden közlekedési balesetről be akarnánk számolni, e célra egészen nyugodtan új napilapot indíthatnának. És sajnos, a lap mindig tele lenne. A sajtónak ilyen vonatkozásban nemcsak hírszolgálati, hanem oktató, nevelő, a bajt megelőző szerepe is van. Vajon ezek miért nem érvényesülnek? Hol keressük ennek okát? Miiért olyan olcsó az emberélet az utakon? Kétségtelen tény, hogy az utóbbi években a gépjárművek száma nagyon megnőtt, és ezzel párhuzamosan — sőt még fokozottabban — nőtt a balesetveszély is. A baleseti statisztikákat vizsgálva könnyen megállapítható, hogy az okok között a járművek műszaki hibája csak ritkán szerepel, viszont annál gyakrabban az emberi gyengeségek: ittasság, virtusság, gondatlanság, figyelmetlenség. Azt hiszem, jogosan vetődik fel a kérdés: ha egyszer ismerjük a fő okokat, miért nem lépünk fél ellenük határozottabban, keményebben, erélyesebben? Persze egy pillanatig sem gondolok arra, hogy ez csak hatósági feladat. A jó néhány határozott központi intézkedés mellett ezen az egyre több tragédiát, gyászt és kárt okozó területen teljesen új társadalmi hozzáállás is szükséges! VEGYÜK a legtöbb baleset okát, az italozást. Véleményem szerint a gépjárművezetőnek indulás előtt vagy menet közben szeszes italt fogyasztani kész öngyilkossági kísérlet. Sőt még jóval több is ennél, hiszen aki ittasan vesz részt a közúti forgalomban, nemcsak a saját, hanem a teljesen józanul és szabályosan közlekedők életéit is veszélyezteti. Sajnos, rendészet szerveink ezen a téren kevés társadalmi segítségét kapnak. A legritkább esetben fordul elő, hogy felhívnák figyelmüket italozó járművezetőkre, az pedig talán még elő sem fordult, hogy valaki ilyet közvetlenül gyäkoroljon. Pedig nem tudom elképzelni, hogy termelőszövetkezeti tagokat, munkásakat szállító járművek vezetőit felszálláskor ne látná valaki az utasok közül És mégis gyakran olvasni az ittas vezetés miatti tömegszerencsét- lenségrói is. Miért nem akad, aki megmondja: hagyja el a vezetőfülkét. nem indulunk el ittas vezetővé!! Vagy bíznak a szerencsében, hátha hazaérnek baj nélkül? Az emberélet azonban nem lehet szerencsejáték! Mindenki felelős, aki ilyen esetben nem cselekszik a becsület és a józan ész parancsai szerint. Azzal is szembe kell nézni, hogy esetleg haragost szerezhetünk a vezető személyében — bár inkább hálával tartózna —, de ez sokkal kevesebb a balesetnél. És hol van azoknak a felelőssége, akik itatják vagy kiszolgálják a gépjárművezetőket? Mikor jutunk el oda, hogy az ittas vezetésért a vádlottak padjára kerüljenek a közreműködők is? A megelőzés szempontjából jelentős hatású volna, ha egyszer azt olvashatnánk, hogy valaki eilen azért indult bűnvádi eljárás, mert a gépjármű vezetőjét itallal kínálta, az elfogadta és utána balesetet okozott. Ezek a személyek is felelősek a következményekért, hiszen a baj gyökere hozzájuk vezet, részesei a bekövetkezhető tragédiáknak. A számos balesetet okozók között szerepelnek az utak rémei, a száguldás ördögétől megszállottak, a gyorshaj tők, szabálytalan előzéseikkel. Mind egytől egyig „a világ legbiztosabb kezű vezetője” egészen addig, míg oda nem ragadnak valahova. Köztük nagyon sok a motorkerékpáros, akiket keskeny járművük kétségbeejtően szabálytalan előzésekre „biztat”. Ha valaki annyira felelőtlenül nagylegény, a maga életét, épségét úgy kockáztatja, ahogy neki jólesik, de csak addig, míg ezzel nem veszélyeztet másokat is. Márpedig az utakon lépten-nyomon ezt teszik. Nincs tehát más választás, a megszállottakból — ha nem is középkori módszerekkel — ki kell űzni az ördögöt. Ennek „tömjénét” a jókora bírság mellett a vezetői jogosítvány megfelelő idejű bevonásában látnám, még a balesetokozás előtt. Mindenesetre az eddigieknél sokkal keményebb módszerekkel kell „puhítani” minden olyan száguldozol, aki nem érti meg, hogy felelőtlen vir- tussága mit sem sejtő emberek életét, testi épségét veszélyezteti. Persze tisztában vagyok véle, hogy lesznek, akik fölényesen mosolyognak e sorok olvasásakor, de sajnos, nemegyszer magam is tanúja voltam már ilyen fölényes, „biztos kezű” száguldozok tragédiát okozásának, és utána embertelen nyüszítésének, önmarcangolásának. Ne akkor bánjunk meg valamit, amikor már késő, amikor emberéletek, testi épségek a tandíj, hanem vezessünk úgy, hogy ne legyen mit — és méghozzá későn — megbánni. ÉS VALAMIT — a sok egyéb mellett — tenni kellene azokkal is, akik ugyan nem száguldoznak, de mégis rengeteg balesetet okoznak: a kerékpárosokkal. Nem sokat kellene megtanulniuk. Először: a mellékutakrói, utcákból ne hajtsanak ki a főútvonalakra megállás és kellő körültekintés nélkük Másodszor: az irányjelzéssel egyidejűleg nem szabad kanyarodni. A befordulási irányjelzést — szintén kellő körültekintéssel — legalább 30 méterrel a fordulás előtt meg kell kezdeni, és közben fokozatosan középre húzódni. Ha csak ennyit tudnának, illetve betartanának a közlekedési szabályokból, legalább 75 százalékkal kevesebb lenne a kerékpárosok által okozott közúti balesetek száma. Segítenünk kell a közlekedésrendészetet, hiszen közügyről van szó, emberek életét, testi épségét óvhatjuk meg egy kis értelemmel, akarattal. Nem kell sokat tenni: az iskolákhoz hasonlóan minden munkahely balesetvédelmi felelőse a kerékpáron bejárókat időnként szemléltetően is oktassa a kerékpárral való helyes közlekedésre. Ezt öntevékeny akciónak szánnám ,de el tudnám képzelni ennek kőtelezővé tételét is, mivel a kerékpárosok általános központi oktatására, nagy számuk miatt nincs lehetőség. így viszont megosztva, az időnkénti oktatás eredményes lenne, és sok gondot levenne az amúgy is túlterhelt közlekedésrendészet válláról. EGYÉBKÉNT munkakörömnél fogva sokat vagyok úton gépjárművön, és nem múlik el nap, hogy az útközben látottakról, tapasztaltaktól föl ne menjen a vérnyomásom. Sokszor csodálkozom is, „pilótáinkon”, hogyan tudják megőrizni nyugalmukat egy-egy országúti ámokfutóval szemben, de mosolyogva csak legyintenek: „az emberek felelőtlenségét meg kell szokni”. Lehet, de nem az utakon OKI gfflft nmj^n 7 1971. JÜLIUS 24. Hírek Gyuláról Ma este vígjáték-bemutató a Várszínházban A klasszikus spanyol vígjáték - irodalom egyik legnagyobb alakjának, Moretonak Közönyt közönnyel című vígjátékát mutatják be ma este Gyulán a Várszínház művészei. Az előadás fél kilenckor kezdődik, de már nyolc órakor érdemes lesz a helyszínre érkezni, mert a látványosságok sora ettől az időponttól várja a nézőket. A darabot Sándor János rendezte, a főbb szerepeket Tímár Éva, Szentirmay Éva, Körtvé- lyessy Zsolt, Gelley Kornél, Horváth Gyula és Kertész Péter játsszak. Amatőr filmesek alkotótábora Ezen a nyáron Gyulán rendezik az ország amatőrfilmes klubjai vezetőinek, tagjainak alkotótáborát. Július 23-tól augusztus 1-ig félszáznál több amatőrfilmes hallgat filmtechnikai, esztétikai előadásokat, vesz részt úgynevezett alkotósétákon, ahol a város nevezetességeit, mai életét rögzítheti filmszalagra, illetőleg látogat a környékre, egy alkalommal pedig Aradra. A városi tanács és néhány üzem nyersanyagot bocsát a tá_ bor vendégeinek rendelkezésére, hogy megörökíthessék a Gyula utcáin, üzemeiben látottakat. A városi tanács ezen kívül pályázatot is hirdet, ahol a legjobb alkotásokat díjazzák, illetőleg megvásárolják készítőiktől. • A tábor utolsó napjaiban az amatőrfilmesek bemutatják ko- 'rábban készült munkáikat, majd részt vesznek a Gyulán töltött egy hét utolsó eseményén* a Békés—Csongrád megyei amatőrfilm szemlén, melynek győztesei országos szemlén is bemutathatják majd legkiválóbb alkotásaikat. Kilenc kombájn! ajánl mások megsegítésére a Vizesíási Állami Gazdaság A Vizesfási Állami Gazdaság annak ellenére, hogy nem elsők között érett kaszára a határában a búza —, július 22- én befejezte a gabona aratását. 1500 holdnyi területen a takarmány és kenyérgabona terven felül 1,5—2 mázsa átlagtermést hozott. Az aratás befejeztével a gazdaság kilenc kombájnt felajánlott a meg arató mezőgazdasági üzemek megsegítésére. Elsőnek a Gyulai Állami Gazdaság jelentkezett s három kombájnt kért kölcsön Vizesfástól, hogy az eső okozta kényszerpihenőt minél gyorsabban bepótolhassa. A BÉKÉSCSABAI Aí'tT UDVARI SEGÉDMUNKÁST és közgazdasági technikumot végzett kezdő KÖNYVELŐT keres felvételre. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezni: AUTÓSZERVIZ, BÉKÉSCSABA. X A gyomai fürdő A büfé látogatott hely. Tégy egy liter 58 Celsius fokos hévízbe 19 milligramm nátriumot, félannyi kalciumot, kevéske mangánt és ammóniumot, azonkívül klórt, brómot és jó- dot Ha a fenti recept alapján valaki utánozni próbálná a gyomai gyógyvizet, alighanem kudarcot vallana. Mert a víz kémiai ösz- szetételét pontosan leírhatjuk, de a fürdő kellemes környezetét, a szép ligetet, a jó hangulatot, nem lehet laboratóriumban előállítani. A gyomai ligetben 1954-ben készült az első 25 méteres úszómedence. Akkor főleg azért építették, mert a Körösben való fürdőzés minden évben emberéleteket követelt. Később, amikor az olajkutató fúró nyomán hévíz tört fel a mélyből, új lehetőségek nyíltak a fürdő fejlődése előtt. A kémiai elemzések és a gyógyultan távozó betegek tapasztalatai bizonyították, hogy az alkalihidrokarbonátos termálvíz nemcsak reumatikus, mozgásszervi betegségekben szenvedőknek nyújt enyhülést, de ivókúrára is kiválóan alkalmas. A gyomaiak áldozatkészségét, hozzáértését dicséri, hogy jól kihasználták az adottságokat. Ma két melegvízzel töltött medence, egy gyermeklubickoló és ülőpados gyógymedence várja a látogatókat. A 158 kabin és a váll- fás öltözők csúcsforgalomban naponta több, miint kétezer vendég ruháinak elhelyezését biztosítják. Tíz évvel ezelőtt nyílt meg a modern kádsor és a fedett medence, amely különösen télen népszerű. A fürdő építőinek nagy érdeme, hogy a parkosításkor „élni hagyták” az eredeti környezetet. Ezért az ötholdas terület harmonikus egységben van a szomszédos ligettel. Vidáman pezseg az élet a gyomai strandon. Az úszómedencében sok csokoládébarna gyerek, színes úszógumik és pilleköny- nyű, hatalmas strand-labdák tarkítják a látványt. Egy elszánt kislegény békaember-felszere- lésben indul a mélyvíz meghódítására. A parton az Újpesti Dózsa sportiskolásai végzik gyakorlataikat. Évek óta visszatérő vendégek Gyomén, akárcsak a Salgótarjáni BTC labdarúgói, akik most is itt készülnek fel az NB I. őszi küzdelmeire. A hatalmas fák árnyékában levő büfét már messziről jelzi a sültkolbász és lacipecsenye vendégcsalogató illata. Kár, hogy a büfé felett levő terasz kihasználatlanul áll. Odaillő lenne például egy strand-étterem, tarka napernyőkkel, szépen terített asztalokkal. A fürdő fejlesztési tervében szerepel egy új, 33 méteres úszómedence építése. A közelben pedig már felparcellázták azokat a telkeket, ahol hétvégi üdülőtelep épül majd. Sajnos, a közművesítéshez még nincsen kivitelező. Érdemes lenne foglalkozni ezzel a dologgal, hiszen a szép fürdő vonzereje a biztosíték, hogy sok család szívesen töltené szabad idejét az új üdülőtelepen. Andódy Tibor Kellemes környezet, hús víz a gyomai fürdőben.
