Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-03 / 155. szám

TÁRGYALÓTEREMBŐL Fortéllyal csalta ki a pénzt Maros-homok Százezer köbméter homokot termel ki a Marosból a Szegedi Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat. A fontos építő­anyagot a szegedi Tisza-partról szállítják az építkezésekhez. (MTI fotó: Tóth Béla felvétele — KS) Megjelent a Békéscsabai Műsorkalauz júliusi száma Az átejtésnek is van pszicho­lógiája. Az egyes bűncselekmé­nyek elkövetője, mielőtt bűnös szándékát véghez vinné, való­ságos „pszichiátert bravúrral” tapogatja ki áldozatának gyen­ge oldalát. S csak ezután szán­ja rá magát a döntő lépésre. A bűnesetek jelentős hányadából azonban az is kiderül, hogy az elkövető tanulatlan, primitív ember. Ennek ellenére mégis a szellemileg csiszoltabb áldo­zata fölé kerekedik. A magya­rázat abban rejlik, hogy a csaló jó emberismerő, kitűnő megfigyelő. Az áldozat pedig jóhiszemű, aki könnyen „ráha­rap” a csalétekre. A diadal azonban csak pillanatnyi. fl nem létező lovak Az orosházi járásbíróság vonta felelősségre Csete István pusztaföldvári lakost, aki hét ízben követte el a csalás bűn­tettét. A vádlottnak a múlt év ja­nuárjában Orosházán, a Hopp­ka-féle vendéglőben támadt az a kitűnő ötlete, hogyan jusson könnyűszerrel pénzhez. Éppen az utolsó fillérjét költötte el italra, amikor meglátta régi is­merősét Cs. I.-t, az egyik asz­talnál. Rövid beszélgetés után 200 forintot kért kölcsön. Majd amikor jól felöntött a garatra, újabb 100 forintot követelt Cs.- től, aki a fenyegetésektől meg­riadva készségesen nyúlt pénz­tárcájához. A pénzt eszeágában sem volt visszaadni. Ennek az esetnek a sikere arra késztette, hogy hasonló módon szerezzen pénzt. Ugyan­csak a múlt év márciusában, már alaposan átgondolt tervvel állított be P. M. nagyszénási lakoshoz. Elmondta, hogy két lovat szeretne vásárolni. Csupán 2000 forintja hiányzik, hogy ezt a tervét valóra válthassa. P. azonban kölcsönről hallani sem akart. Saját bajáról panaszko­dott. Cserépre volna szüksége, de nem tud hozzájutni. A fia­talember kapott a nem várt alkalmon. Majd ő közbenjár, az illetékeseknél. Arra kérte P.-t, hogy másnap reggel jöj­jön ki a vasútállomásra. A jó­hiszemű ember így is tett. Cse- te már várt rá. Sietve közölte vele, hogy 100 forintra volna szüksége, mert a lovakat mégis megvette, s ki kell fizetnie a hajtót. Majd ezután a cserép ügyében is intézkedni fog. P. nem kételkedett szavaiban és átadta a 100 forintot a vádlott­nak, aki elindult a pénzzel, hogy kifizesse a nem létező haj­tőt, aki a nem létező lovakra vigyázott; Álnéven mulatozott be Ezek az apró csalások nem sokat hoztak a konyhára. Csu­pán arra voltak jók, hogy to­vább ösztönözzék a vádlottat hasonló „fortélyosságokra”. A következő áldozat Sz.-né, orosházi lakos volt. Csete meg­tudta, hogy az asszony férje a TÜZÉP-telepen dolgozik. Ez év januárjának egyik délelőttjén benyitott a sértett lakására. Kvakk Pál néven mutatkozott be. Figyelemre sem méltatta az asszony csodálkozását, elmond­ta, hogy Béla küldte a TÜ- ZÉP-ről, akinek szüksége volna 400 forintra, mert faanyagot vásárolt. Sz.-nénak közben eszébe jutott, hogy férje mun­katársát Bélának hívják. Biz­tosra vette, hogy annak kell a pénz. Mivel csak egy 500 fo­rintosa volt, azt adta át a vád­lottnak. Csak az ajtóban ébredt 4 sMJSSSlS 1971. JULIUS 3. fel benne a gyanú. Csete fel­háborodást színlelt, de azért kitöltött egy nyilatkozatot a pénzről, s dagadó betűkkel ir­ta alá a „Kvakk” nevet. Mivel ^bennfentes ember” hírében állt, egy ízben 1. J. kardoskúti lakos megkérte, néz­zen utána Orosházán, hogy le­het-e téglát kapni. Pontosan a legjobbkor jött ez a megbíza­tás, mert Csete újra pénzza­varban szenvedett. Hej, ki tud ma téglát szerezni? De sebaj, megpróbálja. Másnap jött is a hírrel, minden a legnagyobb rendben van, csak a pénz hi­ányzik. A sértett elégedetten számolta le a tégla árát: 1800 forintot a vádlott kezébe. Más­nap fuvarost fogadott, s el­ment a tégláért. Az orosházi Vörös Csiliag Tsz téglagyárá­ban azonban Csetének még a hírét sem hallották. A lóvátett felvásárló Bezzeg az orosházi Űj Élet Tsz-ben hamarosan megismer­ték a nevét! Csete tudomást szerzett arról, hogy a termelő- szövetkezet libákra köt szer­ződést. Neki ugyan egyetlen libája sem volt, ennek ellené­re felkereste a termelőszövet­kezet felvásárlóját, hogy meg­kösse a szerződést, mégpedig húsz darabra. A felvásárló nem kételkedett a határozott fellé­pésű fiatalemberben. Annak rendje-módja szerint megkötöt­ték a szerződést, s a vádlott 300 forint előleggel távozott. A va­sat azonban addig kell ütni, amíg meleg. Néhány nap múlva Csete ismét bejött a felvásárló irodájába. Elpanaszolta nagy baját. A feleségét a minap sú­lyos állapotban vitték be a kórházba. Szüksége volna 300 forintra, hogy a hirtelen fel­merült kiadásait kiegyenlítse. A felvásárló megértő ember volt, s a libákra kötött szerző­dés alapján előlegként újabb 300 forintot adott át a fiatal­embernek. Csak néhány nap múlva döbbent rá, hogy lóvá tették. Felkereste a vádlottat, hogy azonnal fizesse vissza a 600 forintot, mert különben fel­jelenti. Csete mindent meg­ígért. A pénzt hamarosan visz- sza is fizette, de ezt is csalás útján szerezte meg. Bűnös te­vékenységére a rendőrség tett pontot. *** A vádlott 24 éves, alkalmi munkával havonta 1500 forintot keresett, önkéntelenül adódik a kérdés, mi vitte a bűnözés útjára? A tanúvallomásokból ikiderül, hogy ebben az italo­zásnak is szerepe volt. Ám a könnyelmű ember az adósságok hálójába is alaposan belegaba­lyodott Tartozásait bűnös úton szerzett pénzből kívánta ren­dezni. A járásbíróság Csete Istvánt egy év szabadságvesztésre ítél­te. Mellékbüntetésként két év­re eltiltotta a közügyek gyakor­lásától. A szabadságvesztést szi­gorított büntetésvégrehajtási munkahelyen kell letöltenie. Serédi János A Szerszám és Gépelem Gyá­rak öt egységének egyike volt a békéscsabai forgácsoló szer­számgyár. A békéscsabai gyár július 1-től a Forgácsolószer­számipari Vállalathoz tartozik, melynek központja és másik gyára Budapesten van. Békéscsabán továbbra is for­gácsoló szerszámok készülnek majd. A gyárat mintegy 20 mil­lió forint költséggé továbbfej­Levél a fiatalokhoz Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Pénteken délelőtt összeült a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is — dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára számolt be az ifjú­sági szövetség VIII. kongresszu­sának előkészítéséről. A többi közt leszögezte: a kongresszusi készülődés során aktívabbá vált a KISZ-szervezetek politikai­közéleti tevékenysége, eredmé­nyesen zajlottak le a tanintézeti vezetőségválasztó taggyűlések, s tervszerűen halad a kongresszu­si dokumentumok kidolgozása. A Központi Bizottság úgy dön­tött, hogy levélben fordul az ifjúsági szövetség minden tag­jához, s a jó, eredményes kong­resszusi tanácskozást előkészítő aktív, alkotó vitákra ösztönzi az ifjúkommunistákat. A KISZ KB kongresszusi levele rámutat: a szocializmus teljes felépítésének korszakában, a fiatalok mind jobb körülmények között készül, hetneik a munkáséletre, maga­sabb képzettségre tehetnek szert, s fontos szerephez juthatnak a társadalom életében. A kong­resszusnak kell kijelölnie azt az utgt, amelyen a KISZ a fiata­lok még kedveltebb szervezetévé válhat, s jobban megfelelhet a szocialista építés követelmé­nyeinek. A KISZ Központi Bizottsága meghallgatta Főcze Lajost, a KISZ KB titkárát, aki az ifjú­sági rétegek és korosztályok kö­rében folyó KISZ-munka to­vábbfejlesztésére tett javaslatot. (MTI) Fejlesztési program a rizstermesztésben Hazánk legnagyobb rizster­melő táján) a Nagykunságban és a Tisza vidékén, program ké­szült a rizstermelés további fej­lesztésére. A tsz-ek és állami gazdaságok együttműködve a Szarvasi Rizstermesztési Kutató Intézettel, célul tűzték ki, hogy az ország szükségletét hazai ter­mésből fedezik. Szolnok megyé­ben az utóbbi három év alatt több mint három és fél ezer holddal növelték a rizstermő, területét és az idén már 22 700 holdról takarítják be a víziga­bonát. A negyedik ötéves terv végére a megye risztemlő terü­lete meghaladja a huszonnégy­ezer holdat. A vetőmagot a me­gyei gabonafelvásárló és feldol­gozó vállalat a Szovjetuniótól szerzi be. A program szerint a megyében néhány év múlva 3200 vagon rizs raktározásáról kell gondoskodni. (MTI) lesztik. Üzemrész épül, ahová a Vandháti úti régi üzem települ át. Tanműhelyt is létesítenek. Külön épületben kap helyet egy 550 személyes öltöző, mosdó, fürdő. A fejlesztés várhatóan két éven belül befejeződik. A lét­számot mintegy 120 fővel (férfi és női munkaerővel) növelik és a gyárnak 1000-nél több dolgo­zója lesz. Hetedszer jelent meg a me­gyeszékhely kulturális esemé­nyeit havonta összefoglaló Bé­késcsabai Műsorkalauz, mely .el­ső megjelenése, 1971 januárja óta kivívta a város lakóinak ér­deklődését. A műsorkalauz ez­úttal is az ifjúsági és úttörőház, a Jókai Színház és a Gyulai Várszínház, a Brigád, a Szabad­ság és a Terv mozik, valamint a Megyei Művelődési Központ havi programját tartalmazza. Az ifjúsági és úttörőház közli az úttörőfoglalkozások és nagyter­mi rendezvények menetrendjét, a Tizek Klubjának havi műso­rát, és színes ismertetőt ad az Ifjúsági Parkról, valamint a Magnósok Klubjáról A Jókai Színház július 18-i, szabadtéri bemutatójáról tesz közzé rövid ismertetőt, valamint a Gyulai Várszínházban bemutatásra ke­rülő két darabot ismertetik. A mozik műsorát részletes beosz­tásban közli a kalauz, hason­lóképpen a Megyei Művelődési Ház és a szabadtéri színpad jú­liusi programját. Megemléke­zik a müsorkalauz az 50. jubile­umára készülő Békéscsabai Ál­talános Munkás Dalkörről is, végül villáminterjút közöl Fiia­déit! Mihállyal, a városi tanács közművelődési felügyelőjével a legfontosabb művelődéspolitikai feladatokról. Űtia járdátokkal szerepel a júliusi műsorkalauz­ban az IBUSZ és az EXPRESS utazási iroda. A Békéscsabai Műsorkalauz-t a békéscsabai városi tanács anyagi eszközökkel is segíti. A júliusi szám 2000 példányban jelent meg. Fejlesz! a békéscsabai forgácsoló szerszámgyárat VILLANYSZERELÖIPARI VÁLLALAT 1. sz. Szerelőipari üzeme Kecskemét és környé­kén, valamint Szeged és környékén levő munka­helyeire felvételre keres: villanyszerelőket, villanyszerelők mellé segédmunkásokat, lakatosokat, hegesztőket, kubikosokat és kubikosbrigádokat. 44 órás munkaidő, minden héten szabad szombat, szakmunkás-képesítés megszerzésére lehetőséget biztosítunk. Felvétel esetén utazási költséget meg­térítjük. Jelentkezés: SZEGEDI HÁZGYÁR kirendeltségen Fekete Jó­zsef művezetőnél, valamint Budapest, VI., Mozsár u. 16. sz. alatt a munkaerőgazdálkodónál. x

Next

/
Thumbnails
Contents