Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-21 / 170. szám

II világpiacról is élünk... ZSEB-KUKA A leghatalmasabb és iparilag legfejlettebb országok életében is egyre nagyobb szerepei ját­szik a külkereskedelem. A nem­zetközi gazdasági kapcsolatok „ütőerei”, a külkereskedelem „érrendszere” a világpiac „szí­vét” élteti. Hazánk nemzeti jö­vedelmének 40 százaléka a vi­lágpiacon realizálódik. Tehát nemcsak azt mondhatjuk, hogy a világpiacról is élünk, hanem azt is, hogy: úgy élünk, ahogy a világpiac kínálta lehetőségeket a magunk hasznára tudjuk for- dftani. 28 százalékkal több és 2 százalékkal kevesebb... A statisztikusok adatai fi­gyelmeztetnek: az év első öt hó­napjában a tervezettől eléggé el­maradt a külkereskedelmi for­galmunk, pontosabban nem azon a „vágányon” haladt, mint amit elképzeltünk. A kül­földről behozott áruk mennyi­sége 28 százalékkal haladta meg az elmúlt esztendő hasonló idő­szakának importját ugyanakkor exportunk két százalékkal ke­vesebb...! A számok azért is fi- gyelemébresztőek, mert néhány éven át a külkereskedelem volt a népgazdaság legdinamikusabb ága, és például 1969-ben az ex­port volt az ipari termelés-nö­vekedésének fő alapja. A Köz­ponti Statisztikai Hivatal egy-1 más mellé rakott száma a 28 százalékos import-növekedés és j a 2 százalékos export csökkenés 1 mindenképpen gondolkodtatásra I es tennivalókra kötelez. Nem le­het egyértelműen azt mondani, hogy ez negatív fejlemény: ugyanis az import növekedésé­nek jelentős része indokolt és ennek kedvező hatása sokféle módon érezhető lesz. A belföldi ellátás javítása, nyersanyag sze­génységünk. az import jelentős megkönnyítése, a szocialista gép­import fokozott ösztönzése, mind-mind megtalálható a 28 százalékos behozatali növekedés mögött.. Meg természetesen az is, hogy egyes vállalatok tovább nyújtózkodtak, mint ameddig a takarójuk ér . Ez a túlköltekezés, a sokszor nem elég alaposan át­gondolt import aztán a külke­reskedelem pénztárcáját „dézs­málta” meg. A 2 százalékos export-csökke- | nés már egyértelműbb: javíta- ! nunk kell termékeink színvona- I lát. eladhatóságát, versenyképes- í séfjét. — B hazai és a világpiac — A világpiac hatása megfigyel­hető az öltözködésünkön és az üzemek „technikai-ruházkodá- san”. A külföldről vásárolt be­rendezések, új gyártási eljárá­sok. korszerű termelőeszközök törvényszerűen átalakítják az üzemek eddig megszokott életét, és formálják — nemcsak a ter­melést, de — a gyártmányokat is. A világpiacnak ez a hatása — vagyis a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok erősítése, a nemzetközi munkamegosztásból való részesedés, a mások által felfedezett műszaki-tudományos Tárgya 1ótérembőí : Megverte a vendéget A békéscsabai bíróság tárgyal- j ta Tóth Józsefnek. a Körös Szálló és Étterem üzletvezetőjé- j nek bűnügyét. Ez év február 8-án este M. Mátyás és négy barátja a Körös’ Szálló éttermében szórakozott. A | társaságnak hamarosan jóked-1 ve kerekedett. Hangoskodásuk j miatt a felszolgáló több ízben I figyelmeztette őket, de ered-! ménytelenül. Közben valamelyi­kük felborított egy jaffás üve­get. Az ráesett egy pohárra és összetörte. Az üvegcsörömpölés­re kissé lecsendesedtek. M. Má­tyás a pohár árát ellenvetés nél­kül kifizette. A pincér azonban az üzletve­zető utasítására felszólította őket, hogy hagyják el az étter­met. Egyikük sem mozdult. Sőt M. Mátyás kijelentette, ha a fő- j nők akar valamit, akkor jöjjön ő ide. Kisvártatva jött is az üzletve­zető. Megragadta M. Mátyás fü­lét — Jöjjön a konyhába, ott majd számolunk! M. Mátyás elrántotta a fejét. — Semmi dolgom magával — telelte. Tóth Józsefet a vendég „ma­kacskodása” kihozta a sodrából.' Hát nem látja ez a szerencsét­len. hogy kivel van dolga!... s már ütött is. M. Mátyás az asztalra bukott. Néhány pillanat múlva a padlóra csöpögő vér tanúsítot­ta. hogy az ütés erős volt. A vád­lott azonnal értesítette a mentő­állomást, a röntgenlelet orcsont- törést mutatott ki. A városi bíróság Tóth Józsefet súlyos testi sértés bűntette miatt háromhónapi szabadságvesztés­re ítélte. A szabadságvesztést szi­gorított büntetés-végrehajtási munkahelyen kell letöltenie. Az ítélet nem jogerős. A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett S. 1. Átadták a Kongygyűjtő Hetek főnyereményét, a Skoda személygépkocsit 380 000 dollár értékű rongy- hulladékot gyűjtött a tavaszi rongy gyűjtő hetek alatt az akció több mint 600 000 résztvevője. Rekordmennyiségű rongy. 3 400 tonnányi gyűlt össze hat hét alatt. A MÉH —, hogy nagyobb ked­vet teremtsen a gyűjtéshez — már evek óta sorsjegyeket ad bizonyos menyiségű rongy után. Örhegyi Éva VII. osztályos Vizsgázott SZTK-ügyintézőt, és terv-statisztilcust azonnali belépéssel keres OROSHÁZA IPAR VÁLLALAT. „600 fős” jeligére orosházi hirdetőbe. 217626 vecsesi általános iskolás nővéré­vel és két kisebb testvérével 25 kóló rongyot gyűjtött, s ezért hét sorsjegyet kaptak Ezek közt volt az is, amely a közelmúltban megtartott nyilvános sorsoláson a Skoda 1000-es személygépko­csit nyerte. A boldog nyertes, illetve édesapa a személygép­kocsit kedden délelőtt vette át a MERKUR Vállalat csepeli tele­pén. I db TR—700-as 7 to Skoda tehergépkocsi felújított állapotban, megegyezés szerint, tipizálás miatt eladó Értekezni: GYULA, Hajnal u. 3. 244546 gondolatok mielőbbi értékesíté­se. az országhatárokat messze túllépő gazdasági gondolkodás, vagyis mindaz, ami a világpia­con realizálódik — többet ér, mint, amit forintban, rubelben, vagy dollárban eredményként ki lehet mutatni. Sokasodnak és egyre jobban beérnek a szocialista országok közötti gazdasági együttműkö­dési formák, az integráció elvei mellett a gyakorlati pél­dák — és azok gazdasági elő­nyei — sorakoznak. A belföldi ellátást jelentősen javította a fogyasztási cikkek importja. Elég, ha körülnézünk áruházainkban, és máris tájé-, kozódhatunk a fogyasztási cik­kek importjának mértékéről. A külföldi termékek mind na­gyobb számú hazai megjelené­sének nem csupán az a haszna, hogy mindenki egyre inkább igényei és pénztárcája szerint öltözködhet, illetve vásárolhat, mert. egyre nagyobb nemzetközi választék áll a rendelkezésére, hanem az is lényeges, hogy a külföldről behozott áruk ver­senyre késztetik a hazai válla­latokat. — Bz év második Isiében — A világpiacról is élünk — természetesen nemcsak, mint vásárlók, hanem mint eladók is. Azt az összeget, amiért meg­vesszük a számunkra olyan fontos termékeket, valamivel meg is kell keresnünk. Az im­port tehát jelentős részben szolgálja az exportunkat is!... Az esztendő második felében fordítanunk kell a külkereske­delem „kockáján” és nagyobb rangot szükséges adni az ex­portunknak. A népgazdaság egyensúlya ugyanis megkívánja, hogy csökkenjenek a túlzott, nem eléggé átgondolt külföldi vásárlások, ugyanakkor viszont növekedjék a versenyképes, külföldön is eladható áruala­punk. Bán János A- jó emlékezetű olvasók me­móriájára hivatkozva adom köz­re ezt az írást. Tudom, a fel­találók sorsa sohasem volt könnyű, most sem az, de én nem adom fel a reményt. Bí­zom abban, hogy valamelyik öt­letem majdcsak megnyeri a nagyközönség tetszését. Néhány héttel ezelőtt „Tízezer porszívó” címmel írtam arról, hogyan lehetne tisztábbá, por­mentesebbé tenni Békéscsaba útjait. Csak a rend kedvéért is­métlem meg javaslatom lénye­gét. Arról van szó, hogy egy meghatározott időpontban min­den csabai polgár, összesen tízezer, levonulna az utcára és ott egy-egy órát porszívózna. Szerény becslésem szerint csak ezzel az egyetlen akcióval — ha mindenki egy-egy kilogramm port és szemetet szippantana fel — tíz tonnával könnyítenénk a köztisztasági vállalat munká­ján. A cikk megjelenését követő néhány napon át vártam, hogy valaki majdcsak a vállamra csap és azt mondja, próbáljuk meg... Ám legnagyobb sajnála­tomra semmi sem történt. Igaz, én lementem az utcasarokra porszívómmal, de senki sem csatlakozott hozzám. Sőt, még rám is szóltak, hogy miért avatkozom mások dolgába, hi­szen az utcák, térek tisztántar­tása azok feladata, akik ezért pénzt kapnak. Szóval be kellett látnom, hogy kudarcot vallottam. De mivel a feltaláló olthatatlan tüze ég bennem, ezért — vállalva az esetleges kudarcot is — mos! újabb zseniális ötletet ajánlok a nagyérdemű közönség figyel­mébe. Javaslom, hogy minden Július 25-én, vasárnap honvé-1 delmi napot rendeznek Szeghal­mon. A program reggel fél 9-kor j a tanácsháza előtt térzenével i kezdődik, majd az érdeklődők egyéni és kötelékmotoros-mű- repülésnek, ballonvadászatnák, csoportos ejtőernyős-ugrásnak, j helikopter-bemutatónak, lökhaj-; csabai járókelőt szereljünk föl összecsukható, zsebben hordható szemétgyűjtővel. Ezt a mini szemétgyűjtőt, nevezzük zseb- kukának, mindenki otthon bar­kácsolná össze. Nem kell hozzá más, csak egy üres konzervdo­boz, vagy — a kevésbé igénye­sek számára — egy papírzacs­kó. Képzeljék el, hogy milyen nagyszerű lenne! Az ember megy az utcán, és mondjuk nap­raforgót rágcsál. A napraforgó héját nem a járdára szórná, ha­nem a zseb-kukába. Erre a sorsra jutna az almacsutka, a barackmag. a csokoládépapir, az autóbusz- és a mozijegy, stb. Felsorolni is hosszú, mi mindent lehetne belegyömöszölni ebbe a mindig kéznél lévő szeméttá­rolóba. Igen ám. csak van egy bök­kenő. Mi történik, ha megtelik a zseb-kuka? Annak tartalmát hová öntsük? Az utcára kiüríte­ni nem lehet, mert ott csak na­gyon kevés helyen található szemétgyűjtő. Még a Tanácsköz­társaság útján sincs, pedig ott nagyon hiányzik. Sokáig töprengtem, míg végül kitaláltam, hogy mi legyen a te­li zseb-kukákkal. Vigyük haza és otthon, a szemetesvödörbe ürítsük ki. Egy hasonlattal élve így két legyet ütünk egy csa­pásra Tiszta marad az utca, és mentesülünk az utcai szemete­lést kísérő óhatatlan lelkiisme- ret-furdalástól. Persze, mint minden hasonlat ez is sántít. Ugyanis nemhogy két, de még egy fél legyet sem üthetnék találmányommal, ha valakinek véletlenül eszébe jut­na, hogy utcai szemétgyűjtőket szereltessen fel a Tanácsköztár­saság útján. B. L tásos gépek csoportos műrepülé­sének. harcászati és technikai, valamint modellező-bemutató­nak lehetnek tanúi. Délután sportműsorra kerül sor a MEDOSZ-pályáin. majd este honvédelmi bál lesz a mű­velődési házban. Honvédelmi nsp Szeghalmon 9. Tekintete rátapadt a berházra. feszülten figyelt, látta kijönni őket. Schabe elől, mögötte két SS- katona kísérte Frau Schustert. Az éltes hölgy magabiztosan lép­kedett, s mint valami veszedel­mes fegyvert, nagyméretű reti- küljét tartotta maga elé. Müller - nek vajon mire jó ez a letartóz­tatás? Lehet, hogy szegény Frau feleslegesen fecsegett? Figyelnie kellett, s így nem volt ideje vé­giggondolni az eseményeket Amikor megindult a kocsi, Kloss még várt néhány másodpercig és a kapuhoz osont. Feltételezte, hogy a gestapósok már nem tér­nek vissza, legalábbis nem egy­hamar. Biztosan lesz egy kis ideje. A lépcsőház üres volt... Kloss Wiesbadeni álkulcsával könnye­dén kinyitotta Heini Koetl laká­sát. Az előszobában, a szobában és ; a konyhában világos volt; a ges- ■ taposok nem oltották el a vil- j lányt. Mindenütt feneketlen fel- ; fordulás: a konyhában — szét- ; dobált ágy, bizonyára Frau ! Schusteré, a pohárszék tárva- : nyitva, a padlón edények, szal- ; véták, konzervdobozok, szerény ’ élelmiszertartalék. A szoba is ; hasonlóképpen festett. ? A szoba különben ízléses be­rendezéssel hívta fel magára a figyelmet, valahogyan eltért az átlagos berlini polgári lakások­tól. Az erkélyajtót vastag, színes szőttes fedte: alacsony asztal, heverő, néhány egyszerű szék és természetesen, hatalmas portré a falon: egy fiatal fiú síszvetter- ben. Minden bizonnyal Heini Koetl. Klossnak az jutott eszébe, hogy a legtöbb német lakásban a fiúk egyenruhás fényképe lát­ható. Kiéld kisasszony holmija a padlón hevert, úgy látszik, min­dent kidobáltak a fiókokból és a bőröndökből. A gestapósok kü­lönben felhasogatták a bőrön­döket. felfejtették a kabátbélést, összetörték, a befőttesüvegeket, és a parfümös flakonokat. Mit' kereshettek a saját ügynökük­nél? Mit reméltek, mit találnak nála? Nem bíztak benne? Hi­szen nemegyszer adta tanúbi­zonyságát lojalitásának? Arra gondolhattak talán, hogy olyas­valamit találnak, ajni felfedi Ingrid előttük eddig még isme­retlen kapcsolatait? Vajon mi­lyen eredménnyel járhatott a házkutatás? Ezt természetesen, nem tudta. Letérdelt s maga kezdte vizs- gálgatni Kiéld kisasszony dol­gait. A lengyel hírszerzés ösz- szeWVtőnőire kötelező utasításo­kat jól ismerte és tudta, milyen rejtekhelyek a leggyakoribbak. A ruhákhoz és a toalettszerek­hez hozzá sem nyúlt, meg kü­lönben is a gestapósok már ala­posan átkutatták. A bőröndből és a fiókokból a ruhák és a kö­töttkabátok öveit szedte össze, leszedte róluk a csatokat és mindegyiket tüzetes vizsgálatnak vetette alá. Munkájában mindvé­gig zsebkésével dolgozott. Végre megtalálta, amit keresett. Az ezüstözött csat lapos és keskeny volt. de belül nagyon ügyesen megszerkesztett rejteket talált. Elmosolyodott; a gestapósoknak ilyesmi aligha jut eszükbe. Fel­feszítette a vékony lemezt és ki­emelte a gondosan összecsavart papírdarabkát. Titkosírás állt a lapocskán, de a hátlapon, felte­hetően Ingrid kezeírása, latin betűs írással ezt a nevet találta; Edmund Kirsthoven. Ismerte ezt a nevet. Kirsthoven volt az ame­rikai hírszerzés svédországi re­zidense. Kitől kaphatta Ingrid ezt a papírt? Ki akart kapcso­latba lépni Ingriden keresztül az amerikai hírszerzéssel? Néhány másodpercig a rejtje­leket tanulmányozta. Az írás eléggé egyszerűnek látszott, de megfejtéséhez természetesen időre volt szükség, öngyújtójá­ba rejtette a titkos írást, eloltot­ta a villanyt és elhagyta a szo­bát. A lakásból azonban már nem távozhatott. Éppen menni készült, amikor az előszobában hallotta, hogy kulcs csikordul a zárban. Ingrid ? A Gestapo? Kinek lehet kulcsa ehhez a lakáshoz? Besurrant a konyhába. A lépcsőházból be­szűrődő gyenge fényben is jól látta a kinyíló ajtóban az érke­zőt. Azonnal felismerte. Stolp fő­hadnagy volt az, von Boldt tá­bornok szárnysegéde.

Next

/
Thumbnails
Contents