Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-21 / 170. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÍS A MEGYEIT AN ÁCS LAPJA 1971. JÜLIUS 21., SZERDA Ära: 80 fillér xxvi. Évfolyam, 170. szám Pszichológia O olvastam! az üzem- pszichológus dolga többé már nem a lelkizés. A pszichológus nem aíféle lélekbúvár, hanem tudós ember; Nélküle már nehezen képzelhető él egy modem nagyüzem. Ügy, hogy nálunk is egyre több helyein alkalmazzák. Mondhatnánk, több az üzempszichológus, mint a modem nagyüzem. Persze, nem mondjuk, mert vigyázunk az olvaisók jó közérzetére. A közérzet egyre fontosabb. Van már munkahelyi közérzet, közéleti közérzet, az ifjúságnak is van közérzete. A nyugdíjasoknak mindig is volt. Már akkor is, amikor elmaradottabb öregurak úgy panaszkodtak: „Ezelőtt harminc évvel nem is tudtam, hogy közérzet létezik a világon.. Egyébként ezelőtt harminc évvel is volt pszichológus. Sót, pszichológus-vicc is. Egy áruház pszichológust alkalmaz. A játékosztályon egy gyerek bömböl, hogy hintalovat akar. Az anyja azonban bógócsigát akar venni néki. A pszichológus felajánlja szolgálatát, valamit súg a gyerek fülébe, s az elhallgat. A mama kíváncsian érdeklődik: vajon mi volt az a varázsmondóka, amely így hatott csemetéjére. A lélek tudósa elárulja: „Azt súgtam néki, hogy ha nem hallgat el, kap két olyan hatalmas pofont, hogy ő érzi magát búgócsigának”. A mai pszichológus azonban nem azzal foglalkozik, hogy a gyerekeket ijesztgesse. Feladata, hogy a felnőtteket megnyugtassa. Különböző vizsgálatokat végez, amelyeknek teljességgel tudományos alapjuk van. Például, nekilát, s hónapokig tartó munkával megállapítja: megfelelő ember való a megfelelő helyre. Régen ez a közmondás volt. Ma tudományos megállapítás. Elméleti. Mert: ha a pszichológus a vezetőt nem találja megfelelőnek, lélektani okokból kénytelen hallgatni. Ha viszont a beosztották nem megfelelőek, kénytelen tudomásul venni: már nem megfelelő emberből is kevés van a magyar iparban. A jó üzemi pszichológust azonban ez a kudarc sem kedvetlenül él. Jól megtanulta a szakma alapigazságát: mindenkinek sikerélményre van szüksége. Tehát nem elég a korho- lás, a bírálat, mert ez csak elkedvetleníti az embert. Még a legtrehányabbat is meg kell dicsérni, ha megérdemli. És mindenki érdemel valamilyen dicséretet. Például, ha valaki egész nap lóg a munkahelyéről, mielőtt, erre rámutatnánk, gondoskodni kell sikerélményről is a számára. S meg kell dicsérni azért, hogy reggel csak fél órát késett. Így a dolgozó tudja, jóllehet nem csinál semmit, továbbra is számítanak rá, s élvezheti az erkölcsi és az anyagi megbecsülést. A jó pszichológus — ellentétben a rossz főkönyvelővel — azt is tudja, hogy az erkölcsi megbecsülés éppúgy pénzt jelent, mint az anyagi megbecsülés. Az erkölcsi megbecsülés abban különbözik az anyagiaktól, hogy a pénzt kézfogás kíséretében nyújtják át. Az üzempszichológia egyik fontos felfedezése, hogy a pénz kevesebbet ér kézfogás nélkül. Még fontosabb tudományos eredmény: a kézfogás nélkül annyi, mint egy hitvesi csók, harminc évi házasság után — jó vacsora helyett. A pszichológia premisszád természetesen magára az üzempszichológusra is érvényesek. Az a tudomány, amely egy magyar üzemben azt állapítja meg, hogy sok minden nincs rendben, csak afféle sarlatánkodás. Ha viszont a pszichológus azt állapítja meg, hogy kenyéradója a legjobban vezetett üzem az országban, nemcsak kenyérre számíthat élete végéig, hanem előbb- utóbb kocsira is. Keserű csalódás, ha a pszichológus, aki az egyetemen azt tanulta, hogy tudománya nélkülözhetetlen, rájön, hogy az üzemben ő könnyen nélkülözhető. Nem ismerd a pszichológiát az a pszichológus, aki azt emlegeti* hogy csak akkor van rá szükség, ha szükség van rá és tiltakozik az ellen, hogy azt kelljen megállapítania, amit a főnökök mondanak. Ma már (vagy még?) ugyanis sok az olyan igazgató, aki ha nem is az egyetemen, de az életben remeik pszichológusnak bizonyul. S hivatja a pszichológust, áld megállapította ,hogy a vállalatnál sok minden nincs rendben. Két percig tárgyalnak párnázott ajtók mögött. A pszichológus kijön, s elkezdi hirdetni, hogy ez a legjobban vezetett vállalat az országban. „Mit mondtál neki?” — kérdezi a főkönyvelő az igazgatót. „Semmi különöset” — hangzik a válasz. — Csak annyit, hogy ha továbbra is akadékoskodik, úgy kirúgom, hogy a lába sem éri a földet!” Pintér István Szeptember 18: nemzetiségi anké és emlékünnepség Battonyán Munkaértekezletet tartott hétfőn a Battonyán szeptember 18- án megrendezésre kerülő nemzetiségi ankét és emlékünnepség előkészítő bizottsága. A bizottság határozatának megfelelően a község felszabadulási évfordulójának tiszteletére a nemzetiségi politikával és a nemzetiségek hagyományápolásával foglalkozó ankétot rendeznek és leleplezik Eftimáe Murgunak, a magyar és román nép közötti barátság száz esztendővel ezelőtti nagy harcosának emléktábláját a község román tannyelvű általános iskolájának falán. Az ankéton és az emléktáblaavatáson részt vesznek a megye nemzetiségi községeinek küldöttei, az esti ’-nrp'sági ünnepségen pedig Battony^jakóá is.' Nemzetközi tudományos módszertani értekezlet Szarvason A szocialista országok tudományos akadémiáinak együttműködésére néhány évvel ezelőtt megállapodást írtak alá Berlinben .Ennek alapján különböző tudományos programokat tartanak a legidőszerűbb tennivalókról. így került az öntözött területek talajtérképezése című téma feldolgozásra, melyre a Magyar Népköztársaság kapott megbízást; A MÉM, az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézetet kérte fel a nemzetközi tudományos módszertani értekezlet szervezésére, melyet július 20-ra Szarvasra hívtak ösz- sze. A szocialista országok neves agronómusai és talajtani szakemberei azért jöttek Szarvasra — mondotta dr. Gellei László, az OMMI igazgatója, hogy az öntözés hatását a talajra és az öntözött területek talaj térképezésére nemzetközi együttműködést beszéljenek meg és kössenek. A tanácskozás négynapos. Tegnap az ünnepélyes megnyitó után tudományos előadások kéz. dődtek, melyeken csehszlovák, bolgár, román, lengyel, NDK és magyar előadók mondták el a témával kapcsolatos tapasztalataikat, számoltak be tudományos munkásságukról, Az igen szűkkörű értekezlet — húsz—huszonöt résztvevő — ma július 21-én megtekinti a szarvasi ÖRKI-t és Tessedik munkásságának egykori színhelyét. Holnap Kiskörére, a Tisza II. vízlépcső építkezésére látogatnak, majd a Palotási Állami GazdaHolnap érkezik a loilipib Gyulára A korábbiakban már hírt adtunk arról, hogy a 30. heti nyerőszámok húzására július 23-án Gyulán, jó idő esetén a Várfürdő mögötti szabadtéri színpadon, rossz idő esetén az Erkel Művelődési Otthonban kerül sor. Az Országos Takarékpénztár Békés megyei Igazgatóságától most arról kaptunk tájékoztatást, hogy a 9 órától kezdődő, vidám, zenés műsorral egybekötött lottósorsolást mind Gyulán, mind a környező községekben igen nagy érdeklődés előzi meg. A szerencse istenasszonya, Fortunának a kézrekerítésére számtalan kisebb-nagyobb lottócsoportok alakultak. Itt említjük meg, hogy Gyulán egy ízben már — 1966-ban — értek el ötös találatot, melyre közel 2 millió forintot fizettek ki. A vonzási körzet ez évi legnagyobb nyereménye viszont Kétegyházára került: Brád Demeter helyi lakos — bár csak négyes találatot ért ?1 — a közelmúltban 148 ezer forintot nyert. Egyébként a bűvös 90 számot tartalmazó lottógömb — melyből ez évben egyszer már húztak ki ötös találatot, közel 2 millió forintos nyereménnyel — csütörtökön érkezik Gyulára. Ságban az öntözés üzemi tapasztalataival ismerkednek.. Az OMMI külön erre a célra megjelentette „Szikes talajaink hasznosítása és javítása” című könyvét, melyet Ábrahám Lajos és Bocskai József szerkesztett MA: A labdarúgó NB II Keleti csoportjának őszi sorsolása (6. oldal) Gerla milliókat törleszt (3. oldal) A világpiacról is élünk... (4. oldal) Zseb-kuka (4. oldal) Helyreáll! az energiaszolgáltatás Orosháza körzetében A vasárnap esti' villámcsapás okozta meghibásodást a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat hódmezővásárhelyi üzemigazgatóságának orosházi kirendeltségén hétfőn délután fél 5-ig rendbehozták. A kirendeltség vezetőjétől kapott tájékoztatás szerint erre az időre már sikerült átállítani a tartalék transzformátort, így az addig áramszolgáltatás nélkül levő Pusztaföldvár, Kaszaper és az olajmező is kapott energiát. Elismerés illeti a DÄV szerelőit, akik vasárnap este 6 óra 30 perctől pihenés nélkül dolgoztak a hiba elhárításán. Brüsszel előtt Gyulán A szocialista országok eszperantistáinak konferenciája Az elmúlt évben rendezték meg Gyulán a VIII. Eszperantó Nyári Egyetemet, amelyen részt vett dr. Ivó Lapenna, az Eszperantó Világszövetség főtitkára. Részvételével különös jelentőséget biztosított az egyetemnek. A főtitkár elragadtatással beszélt a nyári egyetem megrendezéséről, szerepéről, és nem utolsósorban a városról — annak szépségéről — .amely helyet adott a rendezvénynek. A közelmúltban fejeződött be a IX. Nyári Eszperantó Egyetem és ma már újabb jelentős tanácskozás kezdődik a városi tanács dísztermében. Ugyanis itt rendezik meg első ízben az Eszperantó Intézet háromnapos konferenciáját, amelyen a szocialista országok eszperantó képviselői vesznek részt. Tegnap érkezett meg Belgrád- ból Székely Tibor, az Eszperantó Intézet igazgatója, aki „mellesleg” neves író, világutazó, hogy megnyissa a tanácskozást, és beszámoljon az elmúlt év eseményeiről, tevékenységéről, amelyet vita követ. Beszámoló hangzik el á következő időszak feladatairól, az intézet pénzügyi helyzetéről is. Ezenkívül megbeszélik, hogyan lehetne fokozni az eszperantó nyelvű újságok kiadását, valamint az országos eszperantó bizottságok szerepét és tevékenységét. A háromnapos konferencia nem az egyedüli ebben az évben. Hasonló napirenddel megismétlik Brüsszelben július 27- és 29-e között. Ezen a nyugat-európai országok eszperantistáinak képviselői vesznek majd részt. A gyulai Mogyoróssi könyvtár igazgatója, dr. Némedi Endre megragadva az alkalmat, hogy Székely Tibor a városban tartózkodik, meghívta csütörtök estére a könyvtárba író—olvasó-találkozóra. Székely Tibornak a közelmúltban jelent meg egy könyve, „Brazília őserdeiben” címmel. Ennek a könyvnek a születéséről, és brazíliai kalandjairól számol majd be olvasóinak és dedikálja könyvét. A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben 1975-re négyszázhuszonhatmillió forint lesz a termelési érték (Tudósítónktól) A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben középtávon két- irányban szervezik a termelést. Az egyik a hagyományos ágak, melyek magukban foglalják a növénytermesztést, a kertészetet, az állattenyésztést. A másik, a melléküzemágak: az építőipar, a takarmánykeverő, a téglagyár és a húsfeldolgozói munka felkarolása. A két fejlődési vonalat a következőkben kívánják megvalósítani: a jobb termésátlagok eléréséhez biztosítják a megfelelő vetőmagvakat, a speciális munkagépeket a vetéstől a betakarításig. A kertészeti üzemágat bővítik. Telepítenek 10—15 hold csemegeszőlőt és 50 hold megy- gyest. Az állattenyésztésben a SERKÖV termelésére alapoznak, de a régi telepeket is fent kívánják tartani. Az építőipari segédüzemág tevékenységét 1975-re évi 70 millió forintos termelési értekben határozták meg. A termelőszövetkezet halmozott össztermelési értéke 1975 végére 426 millió forintra növekedik. Ebben az értékben benne van a szövetkezet minden irányú tevékenysége. A termelőszövetkezet nagyban hozzájárul a lakosságot érintő szociális és a kulturális feladatok megvalósításához is. Borbíró Lajos
