Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-20 / 169. szám
Szabad időben A békéscsabai Béke-kertet munkások, alkalmazottak művelik. Szabad idejük jelentős részét itt töltik. Szabó László, a Tanácsköztársaság útja 6. szám alatti húsbolt dolgozója fiával együtt itt hódol a természetnek. A fiatal telepítésű szőlőt kötözik. (Fotó: Demény) Jó tudni, a paprika és az őszi káposztafélék termesztéséről Az I. félévi zöldségellátás általában jó volt. A primőr és a szabadföldi zöldségfélék folyamatosan biztosítva voltak. Most a második félévi, valamint a téli szükségletek kielégítésére kell törekednünk, hogy termelőüzemeink megfelelő mennyiség, ben és minőségben biztosítani tudják a lakosság szükségletét. Közismert, hogy a zöldségfélék 1 termesztése költséges és munkaigényes. Ezért különös gondosságot igényel. Sok figyelmet érdemel a magas „C” vitamint tartalmazó zöldpaprika, amit a nyersfogyasztáson túl télire is szívesen tartósítanak a háziasszonyok. A másik igen jelentős cikk a paradicsompaprika, melyből a hazai fogyasztáson túl szinte korlátlan mennyiségben exportértékesítési lehetőséggel rendelkezünk. Megyénkben paprikából csaknem 500 hold van beültetve. A megfelelő mennyiségű és minőségű áru termelésére mindent el kell követni, hogy a rendszeres növényápolást biztosítsuk. A paprika termesztését gátolhatják a levéltetvek. Ezért az ültetvényt ajánlatos figyelemmel kísérni és amint tapasztaljuk a kártevők megjelenését, a védekezést nyomban kezdjük el. Időszerű munka a szőlőskertben Á szőlő kötözésére mindig szakítsunk időt, mert az elfekvő, szabadon lelógó hajtások az ápolási munka során köny- nyen letörhetnék. A karós művelésű szőlőket, amikor a hajtások alsó része bámulni kezd, csonkázzuk — vagyis a zöld részeket 20—30 cm-rel a karó felett vágjuk vissza. Ha nem végezzük el ezt a munkát, a visszahajtó hajtások lombja erősen beárnyékolja a tőkét, s így rosszabb lesz a termés és a vesszők beérése. A magasművelésű szőlőket nem csonkázzuk, hanem a hosz. szú hajtásokat a felső huzalhoz vízszintesen lekötözzük. Az új telepítésű szőlőket és — ha erősíteni akarjuk — idősebb tőkéinket nem csonkázzuk, hanem hagyjuk a hajtásokat minél hosszabbra nőni, velük együtt ugyanis a gyökér is erőteljesebben fejlődik: A változékony időjárás követ, keztében — főleg az alföldi szőlőkben — egyre erősebb a kórokozók kártétele, ezért folyamatosan védekezzünk továbbra is. A kombinált permetezésre most is Antracolt, Zinebet, Di thane M—45-ot, Manebet, Ortho-Fhaltánt, Difolatant» vagy (az alföldi szőlők kivételével) Orthocidot használhatunk, valamennyit 0,2 százalékos töménységben, és a lisztharmat ellen Thiovittal (0,3)j Cosannai (0,2), vagy Morestan- nal (0,1 százaléknyi mennyiséggel), egésztísük ki a permeüe- vet. A szőlőmoly hernyók károsításának megelőzésére Dit- rifon 50-et (0,2 százaléknyit), Lebaycid 40-et (0,15 százaléknyit), vagy Bi 58-at (0,1 százaléknyit) is adjunk hozzá. Zivataros időben, jégesőt követően azonnal permetezzünk a fakórothadás és a szürkerothadás fertőzés veszélyének elhárítására. Ebben az esetben mindenképpen Ortho-Phal tánt (0,3 százalékos töménységben) használjunk. Pajzstetvek elleni szerek a házikertekben Hazánk területén több mint 70 honos vagy meghonosodott pajastetűfajt ismerünk. Gazda- növényeik száma együttesein a kétszázat is meghaladja. A házi kerti gyümölcsösöknek is elterjedt kártevői a pajzstetvek. Legismeretesebb a kaliforniai pajzstetű. Csaknem minden gyümölcsfát és gyümölcs- cserjét megtámad. Főbb tápnö- vényed az alma, a körte, a szilva, a ribizke, a köszméte és az őszibarack. Fontos gazdanövénye a cseresznye, a meggy, a kajszi, s a mandula is. A kifejlett pajzstetű és lárvája egyaránt károsít. A pajzstetűvel fertőzött fa sima és vékonykórgű törzsét, ágait, vesszőit hamuszürke, réteges bevonat fedi. Ez az élő és | elhalt pajzsok tömege, amely a | kéregről könnyen lekaparható. A kerek, tűvel könnyen felemelhető pajzs alatt narancssárga színű rovar látható. A lehántott fiatal kéreg alatt a szívás nyomán a mérgezett részek kar- minvörösre sztneződnék. Hasonló piros „lázfoltok” jelennek meg a legtöbb gyümölcsön is. A nyári védekezést a rajzás idejében az előrejelzés alapján végezzük, a következő, házikertekben is használható rovarölő szerekkel. BI 58 EC, 0,07—0,1 százalék, Nexion 40 EC, 0,2—0,3 százalék; Sevin 85 WP, 0,2 százalék* Csak rajzó lárvák ellen: Dit- rifon 50 WP, 0,2 százalék; Fiiból E 0,2 százalék; Foszfotion, 0,15—0,3 százalék; Nyersnikotin, 0,1—0,2 százalék; Safidom, 0,25 százalék. A rovarölő szereket forgalom», ba hozzák az Agrotröszt megyei Agroker vállalatai. Kiskerttulajdonosok beszerezhetik az ÁFÉSZ, s az állami kereskedelmi és vetőmagboltokban. Másodvetés a zöldségeskertben Megüresedett zöldségeságyá- saink előkészítve várják a másodvetésű növények magvait. Borsót, babot vethetünk július közepétől, ha szeptemberben még friss zöldbabot és zöldborsót kívánunk szedni. A tavaszi zsengeséget ugyan nem kapjuk már meg, mégis érdemes vetni, mert a zöldségidényt megnyújtjuk étrendünket változatosabbá tehetjük vele. Rövid tenyészidejű fajtákat válasszunk. Borsóból a Debreceni és a Konzerv- gyöngye alkalmas másodtermesztésre is; a magszükséglet 10 négyzetméterre 20—30 deka. Babból vessünk zöldhüvelyű fajtát, a Full Crop vagy a Har- wester kevésbé szálkásodik a nyár végi meleg időben és befőzésre is alkalmas. A magszükséglet 10 négyzetméterenként 15 deka. Uborkát őszi vetésre fürtös fajtákból válasszunk; alkalmas továbbá a rövid tenyészidejű BÉKÉS MWH 1971. JÚLIUS 20. Ashley, a Delicatesse és a Budai félhosszú fajta is. A magszükséglet 10 négyzetméterre 5 —6 gramm. A spenót 14 napos időközben vethető 1—2 alkalommal, őszi felhasználásra. A magszükséglet 10 négyzetméterre 12—15 gramm. Az ismert Matadoron kívül a Vitai holland fajta gyors növésű és későn magzik fel. Ez is ajánlható. Aki szereti a téli retket — magas C-vitamin tartalmával a vitaminszegény időszakban igen hasznos zöldségféle — az 10 négyzetméterre 6 gramm magot vessen. Két imert fajtája a Müncheni sör és az Erfurti kerek (lereszelve kiváló téli csemege). Másodterményeinket természetesen öntözni kell, ha nem akarunk hiába dolgozni. Az uborkát különösen, mert az leg- vízigényesebb. Azonban csak a reggeli vagy az esti órákban tegyük ezt, mert melegben öntözve keseredésre hajlamos. A többi növényünket a vetéstől a kelés utáni megerősödésig, a babot virágzás előtt és után is öntözzük. Gazdag terméskötéssel hálálja meg. A paprika betakarítása is szervezett munkát igényel. Az áru folyamatosan érik. Ha elérte az étkezésre alkalmasságot, le kell szedni. Ellenkező esetben leöregszik, késlelteti a további termések beérését. A kései káposztafélék termésének biztosítására is időszerű feladat, mert az ültetés ideje napokon belül lejár. Ezért ahol még nem ültették ki a palántákat, ott sürgősen fogjanak hozzá. A káposztafélék nem tartoznak a melegigényes növények közé. Körülbelül 14—16 Celsius fok hőmérsékleten fejlődnek legjobban és a megfelelő pára- tartalmat igénylik. A nyári száraz meleg időjárás miatt csak rendszeres öntözéssel lehet elősegíteni az ideális körülményeket, ezért hetenként legalább egyszer alaposan öntözni szükséges. a fejlődés így folyamatos lehet. A kései káposztafélék közül legigényesebb a karfiol. Ennél a növénynél különös tekintettel kell lenni a nedvesség biztosítására, mert ha a fejlődésben megáll, csökken a termés meny- nyisége és minősége. A gyomtalanítás mellett figyelemmel kell lenni a növény- védelemre. A földibolha különösen száraz, meleg időjárásban szokott fellépni. Amint észleljük, azonnal lássunk hozzá a vegyszeres védekezéshez. Sas-vári György A Népújság 10 fordulós rejtvénypályázata — Első díj: 1000 forintos vásárlási utalvány Kiváló címmel tüntették ki a gyulai városi könyvtárat. Képünk a könyvtárban készült. Kérdésünk: kinek a nevét vette fel ez a kiemelkedően jó munkát végző közművelődési intézmény? O Rejtvényszelvény 2.
