Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-03 / 155. szám

Mas A BARATSÄG VONATÁVAL PENZA MEGYÉBEN (3. oldal) TÁRGYALÓTEREMBŐL <4. oldal) JÖVÖ HETI TV-, RÁDIÓMŰSOR (10. oldal) Katonai tfiszpompával helyezték örök nyugalomra a világűr három tragikusan elhunyt hősének földi maradványait Moszkva Havel József, az MTI moszk­vai tudósitója jelenti: Ünnepélyes gyászzene hangjai mellett katonai díszpompával helyezték pénteken Moszkvában örök nyugalomra a világűr há­rom tragikusan elhunyt hősének: Georgij Dobrovolszkíjnak, Vla- gyiszlav Volkovnak és Viktor Pacajevnek földi maradványait. Még pénteken délelőtt újabb tízezrek rótták le kegyeletüket a halott kozmonauták ravatalá­nál. majd moszkvai idő szerint 12.00 órakor bezárultak a szov­jet hadsereg székházának kapui. Nem sokkal ezután kilométer hosszúságú oszlopban megindult a temetési menet a gyásznagy­gyűlés színhelye, a Vörös tér fe­lé. A sort katonatisztek hármas csoportja nyitotta meg: a három űrhajós gyáezkeretes fényképét Ámenre csak a végtelen hosz- szúságú oszlop elhaladt, a moszkvaiak főt hajtva tiszteleg­ték a kozmosz halott hősei előtt. A gyászolók röviddel két óra előtt érték a Vörös térre. A gyászünnepség részvevőinek fe­je felett magasra emelkedtek a televízióból jól ismert portrék, amelyeket most gyászkeret sze­gélyezett. A tömeg mélységes csendben figyelte, amikor vi­gyázó kezek leemelték a virág­koszorúkkal körülfont urnákat az ágyútalpakról és elhelyezték őket a mauzóleum falánál. Ez­rek és ezrek tudatába hasított e pillanatban a gondolat: Dob- rovolszikij, Volkov és Pacajev vitték, mögöttük más tisztek ke­zében apró bársonypárnák, raj­tuk a kitüntetésék, köztük a Szovjetunió hőseinek mellét éke. sítő arany csillag. Az űrhajósok hamvait tartal­mazó urnák mindegyikét pán­célkocsi vontatta ágyútalpra he­lyezték el. Mellettük nyújtott, lassú léptekkel haladt a díszőr­ség. A páncélkocsik vörös zász­laját fekete gyászszalag kere­tezte. Az urnák mögött a tragédiá­tól lesújtott családtagok, meg­gyötört arcú szülők, feleségek, gyerekek lépkedték. Gyászuk az egész szovjet népé, a világé. Szorosan velük együtt halad­tak a párt és az állam vezetői, élükön Leonyid Brezsnyewel, Nyikolaj Podgornijjal és Alék- szej Kosziginnel. Ott voltak a menetben az űrhajósok is. nem mondhatták milliók lelke­sedése közepette: jelentjük a ha­zának, jelentjük a pártnak ... A gyászünnepség kezdete előtt a párt és a kormány vezetői el­foglalták helyüket a Lenin-mau- zóleum mellvédjén. A tribünö­kön Moszkva város dolgozóinak képviselői, tudósok, kulturális kiválóságok, tábornokok, mar­saitok voltak jelen. Eljöttek a gyásznagygyűlésre a moszkvai diplomáciai képviseletek vezetői is, köztük Rapai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete. Ott volt a Vörös téren Tho­mas Stafford amerikai asztro­nauta, aki Nixon elnök megbí­zásából pénteken érkezett Moszkvába részvétlátogatásra. A gyászünnepséget Andrej Ki­rilenko, az SZKP PB tagja, a KB titkára, a temetést rendező állami bizottság elnöke nyitotta meg. Hősies, nemes volt az útjuk „Nagy bánat ért bennünket. — mondotta többek között. — Súlyos veszteség érte országun­kat, a szovjet népet, az űrhajó­sok hős családját. A hősök ha­lálhíre mély fájdalmat ébresztett minden szovjet ember, a világ minden embere szívében.” „Pártunk Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Taná­csának Elnöksége, a szovjet kor­mány, az egész szovjet néppel együtt, külföldi barátainkkal együtt mélységesen fájlalja a hazánkat ért veszteséget és őszinte együttérzését fejezi ki dicső űrhajós hőseink hozzátar­tozóinak barátainak.” „Ök voltak az elsők, akik ki­próbálták az új kozmikus komp. lexumot: a Szál jut orbitális ál­lomást és a Szojuz—11 szállító űrhajót. A hazának a világmin­denség térségeiben fantasztikus gyorsasággal száguldó kicsiny szigetén vidámak voltak, átha­totta őket az a meggyőződés, hogy teljesíteni fogják a párt és a nép adta feladatokat. És tel­jesítették is ezt a feladatot... Megfigyeléseik eredményei fel­becsülhetetlen értéket jelente­nek a tudomány, a jövendő űr­hajózás számára, az emberiség számára” — mondotta Kirilen­ko —, majd így folytatta: „A kozmikus térség kutatói­nak be nem járt útja nehéz, de hősies, nemes út. Nem a puszta (Folytatás a 2. oldalon) Tisztelgés a halott hősök előtt Részvéttávlratok a Szovjetunióba Osztozunk a szovjet nép nagy gyászában A Magyar Szocialista Munkás­párt Békés megyei Bizottsága táviratban fejezte ki részvétét a Szovjetunió magyarországi nagy- követségének és az SZKP Penza megyei Pártbizottságának a há­rom szovjet űrhajós tragikus el­hunyta alkalmából. Részvéttáviratot küldött a Szovjetunió nagykövetségének és az SZKP Penza Városi Bi- I zottságának az MSZMP békés­csabai bizottsága, amelyben a város kommunistáinak és vala­mennyi dolgozójának együttér­zéséről biztosította a szovjet né­pet nagy gyászában. Számos ipari és mezőgazdasági üzem, intézmény kollektívája küldött részvéttáviratot a Szov­jetunió nagykövetségére és a testvéri Penza megye üzemeibe. Hazaérkezett Ausztriából Kosos közlemény a Magyar JSépköstársaság Elnöki ‘Tanácsa elnökének ausztriai látogatásáról Becs Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Franz Jonas szövetségi elnök meghívására 1971. június 28-tól július 2-ig hivatalos láto­gatást tett az Osztrák Köztársa­ságban. Losonczi Pál ausztriai tartóz­kodása alatt eszmecserét foly­tatott az osztrák politikai, gaz­dasági és kulturális élet vezető személyiségeivel, továbbá ipari vállalatokat és mezőgazdasági üzemeket látogatott meg Felső- és Alsó-Ausztriában, Az Elnöki Tanács elnöke — Franz Jonas szövetségi elnök je­lentésében — megbeszélést foly­tatott az elnöki hivatalban az osztrák szövetségi kormány tag­jaival. A megbeszélésen magyar részről részt vett az elnök kí­sérete. Az elnöki hivatalban tartott munkamegbeszélésen a felek az őszinteség légkörében sok­oldalú véleménycserét foly­tattak a két ország kapcso­latairól és az időszerű nemzet­közi kérdésekről. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két állam kapcso­latai minden területen baráti, jószomszédi viszonnyá fejlődtek. Hangsúlyozták, hogy ehhez lé­nyegesen hozzájárultak a két or­szág vezető államférfiainak ta­lálkozói és ezért a kölcsönös lá­togatásokat minden szinten a jö­vőben is folytatni kell. A felek úgy értékelték, hogy a határmenti magyar megyék és osztrák tartományok között az utóbbi években létrejött jó kapcsolatok lényegesen hozzájá­rultak a két ország jószomszédi viszonyához. A két fél megelégedéssel ál­lapította meg, hogy a gazdasági kapcsolatok is fejlődtek. Az áru­forgalom és a két ország válla­latai között megkötött koope­rációs szerződések száma jelen­tősen növekedett. Mindkét fél­nek az volt a véleménye, hogy a gazdasági kapcsolatok még to­vább fejleszthetők és lehető­ség nyílik további kooperációk­ra. Az európai gazdasági bizott­ságban erősíteni kell a magyar és osztrák delegáció együttmű­ködését. Az ez év őszére terve­zett gazdasági tárgyalásoknak — egy új hosszúlejáratú kereskedel. ■ mi szerződésről — a kétoldalú gazdasági kapcsolatok tovább­fejlesztését kell szolgálniok, mi­közben kiegyenlítettebb árufor­galomra kell törekedni. A két fél megelégedését fe­jezte ki a különböző szakterüle­teken működő vegyesbizottságok tevékenysége felett. A nemzetközi helyzetről foly­tatott megbeszélések előterében az európai béke és biztonság problémái álltak. Mindkét rész­ről üdvözlik és támogatják az európai biztonsági konferencia mielőtti létrejöttét. Egyetértet­tek abban, hogy egy eredményes konferencia, vagy konferenciák sorozata döntően hozzájárulna a béke megszilárdításához Euró­pában. Mindkét részről üdvözölték a finn kormánynak a biztonsági értekezlet előkészítésére tett kezdeményezését és megerősí­tették azt a szándékukat, hogy az európai béke érdekében to­vábbra is együttműködnek egy ilyen értekezlet létrehozásában. A Szovjetunió és a Német Szö­vetségi Köztársaság, illetve a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti szerződéseket az európai enyhülésért folytatott erőfeszí­tések fontos tényezőjeként érté­kelték. Az indokínai helyzettel kap­csolatban aggodalmukat fejezték ki és hangsúlyozták, hogy ebben a térségben a békét az 1954. és 1962. évi genfi egyezmények (Folytatás a 2. oldalon) A Szojuz—11 űrhajó pilótái június 30-án hősi halált haltak. Balról jobbra: Geo”<;'’j Dobro- voiszkij alezredes, az űrhajó parancsnoka, Vlagyiszlav Volkov fedélzeti mérnök és Viktor Pacajev mérnök, (Telefotó — TASZSZ—MTI—KS) a magyar kormányküldöttség Losonczí Pál, a Magyar Nép- i köztársaság Elnöki Tanácsának j elnöke, felesége és kísérete Franz Jónásnak, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöké-1 nek meghívására tett hivatalos ausztriai látogatásáról pénteken délben visszaérkezett Budapest­re.

Next

/
Thumbnails
Contents