Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-18 / 168. szám

így látta a hetet kommentátorunk, Pálfy József: A VILÁG különböző tájain történteket nem lehet mindig csak európai észjárással megítél­ni, kizárólag európai szemmel nézni. Az „ahány ház, annyi szokás” — a nemzetközi élet­ben is igaz... Rabatban a hét elején a lát­szatra mit sem adva, a lehető legsommásabb módon végezték ki a július 10—i puccskísérlet ve­zetőit. Tíz kivégzőosztag golyói­tól omlott a földre négy tábor­nok és hat ezredes. A hivatalos közlés — nyilván belső haszná­latra, egyrészt az elrettentést célozva, másrészt a király mel­letti kiállás jeleként értékelve — sietett hírül adni, hogy a sortűz eldördülte után a kivégzést vé­gignéző tisztek odarohantak a hullákhoz és — leköpdösték __ A z úgynevezett „civilizált vi­lág” elszörnyed. Sok hang hal­latszik a rövid úton történt ki­végzés miatt, a széplelkék szót emelnek az ellen, hogy Marokkó királya nem állította hadbíróság elé a lázadókat, hanem csak úgy egyszerűen végzett velük... Miiért? Vajon II. Hasszán és hír­hedt belügyminisztere, Ufkir tábornok akármilyen hadbírósá­gi komédia végén nem ugyan­úgy a falhoz állíttatta volna a monarchia és a monarcha ellen támadt tábornokokat, főtiszte­ket? Marokkó az arab világ leg­nyugatibb csücskében — nyu­gatbarát politikai rendszerben él. Washingtonban és Párizs­ban felszisszentek a Rabatban történtek láttára-hallatára: a marokkói vérengzés diszkredi- tálja a velük szövetséges rezsi­met! (Nem mintha például Ufkir tábornok eddig is „félelem és gáncs nélküli lovag”. hjrében ál. lőtt volna... Még mindenki emlékszik arra, hogy az ő em­berei rabolták el 1965 októberé­ben, fényes nappal, Párizs szí­véből a Lipp-étteremnek szinte a küszöbéről a haladó, baloldali politikust. II. Hasszán rendsze­rének demokratikus ellenfelét, Ben Barkát. A tekintélyes fran­cia hetilap, az Express leleple­zése szerint Ben Barkát egy Pá­rizs környéki villába hurcolták. Itt, a titokban Párizsba siető Uf­kir tábornok, a marokkói bel­ügyminiszter. saját kezűleg szúr­ta le, majd — a francia titkos- szolgálat egyes embereivel ösz- szejátszva — a hullát Orly re­pülőteréről egy marokkói gép fedélzetén hazacsempészték ... 1967-ben a párizsi bíróság Ufkir távollétében megtárgyalta az utóbbi évtized leghajmeresztőbb j politikai krimijét és a marokkói belügyminisztert — halálra ítél­te!) pe Gaulle Franciaországa még nem bocsátott meg Ufkir Ma­rokkójának. A tábornok-elnök j halála után gyorsan feledni tud- | ták a Ben Barka-botrányt. Ma- j rokkó ugyanis több szempontból j fontos Franciországnak. A pari- j zsj „mediterrán érdekövezetben” | fekszik. Itt él a legtöbb francia! telepes, kereskedő — az egykori j gyarmatosítók hátvéd-hada. A írtarokkói bányák tetemes része | a francia tőkéseknek hajt hasz­not. S ami Párizs számára szin­tén létkérdés: ha nem a fran­cia befolyás érvényesül itt, ak­kor megjelenik az amerikai! A HÉT MÁSIK nagy szenzá­cióját Nixon amerikai elnök szolgáltatta, amikor a „kalifor­niai Fehér Házban”, azaz San Clemente-i nyaralójában rövid nyilatkozatot tett. s közölte, hogy pekingi meghívást fogadott el! 2 tígSMSSz. 1971. JÚLIUS 18, A kínai meghívó fél gondol­kozását csakúgy, mint az ame­rikai meghívott logikáját euró­pai aggyal aligha tudjuk követ­ni. Egyfelől az utolsó évtized pekingi politikájának sajátos elemeit kell szám-bavennünk, másfelől az amerikai szokások- erkölcsök ismeretében kell vé­giggondolnunk, ami történt, tör­ténik és történni fog. Kínai népmesék furfangos fordulatai­ra, látványos leleményére épp­úgy utalhatok, mint a politikai prakticizmus primitív elemeire — ezek együtt adhatják a pék in. gi meghívás magyarázatát. A kínai vezetők váratlan lépése szinte gyökeres szakítást jelent eddig hirdetett elveikkel. Min­denesetre érdekes lesz annak megfigyelése, hogyan fogja a meglepetésszerű változást a kí­nai propaganda megmagyarázni a hazai közvéleménynek és az amerikai imperializmus ellen küzdő ázsiai népeknek. Ami a bejelentés lényegét és következményeit illeti: Az ál­lamközi kapcsolatok normalizá­lására irányuló törekvéseket csak üdvözölni lehet, mint a bé­kés rendezésre irányuló szándé­kot, ennél többet mondani azon­ban pillanatnyilajg csak jóslás lenne. A fejlemények világít­hatják meg. milyen célok szolgá­latába állítják majd ezt a látvá­nyos fordulatot, Peking és Wa­shington közeledését, és milyen függő kérdéseket old meg ez a közeledés és milyen áron? Min­den, kivétel nélkül minden, et­től függ! Hangsúlyozni sem szükséges, hogy a bejelentésnek, a kínai— amerikai politikában bekövetke­zett fordulatnak rengeteg újabb és régi vonatkozása van. A kér­dés rendkívül bonyolult és a kényes problémák egész sorát veti fel- Például: mit jelent ez, az indokínai rendezés szempont­jából? Változik-e Washington magatartása Kína ENSZ-tagsá- gával kapcsolatban? A Washing­ton felé tett kínai lépést követi-e a szovjet kapcsolatok javítására irányuló pekingi törekvés, vagy továbbra is szovjetellenes marad Kína magatartása? Jordánia: Nem csitulnak a harcok Amman A nyugati hírügynökségek helyszíni tudósításokban szá­molnak be arról, hogy a királyi katonaság Dzseras körzetéből teljesen kiszorította a gerillákat, akik a Jordán folyó völgyében fekvő támaszpontokra húzódtak vissza. Husszein hadserege arra törekszik, hogy a Palesztinái el­lenállás fegyvereseit egy mind­össze 200 négyzetkilométer terü­letű, néhány kilométer széles sávba szorítsa vissza. Amman szerint „új támaszpontok” kije­löléséről van szó. a nyugati tu­dósítók azonban meggyőződtek arról, hogy a gerillamozgalom felszámolása a cél. Ma délután temetik Kocziha Mihályt Mély megrendüléssel tudat­juk, hogy Kocziha Mihály elv­társ a munkásmozgalom vete­ránja, a „Szocialista Hazáért” érdemrend kitüntetettje, hosz- szas szenvedés után elhunyt. Kocziha Mihály a század ele­jén kapcsolódott be a magyar munkásmozgalomba. A pártnak 1906-ban lett a tagja. A felsza­badulás előtt nemcsak idehaza, hanem külföldön is jelentős mozgalmi tevékenységet fejtett ki. A felszabadulás után elsők kö­zött kapcsolódott be Békéscsa­bán az új elet megteremtésé­ért folytatott harcba. Gazdag tapasztalatai révén sok segítsé­get nyújtott az akkor újjá szerveződő pártnak, s a köz- igazgatásnak is. Tagja volt a Nemzeti Bizott­ságnak, több cikluson keresztül a városi tanácsnak, és 1945—56- ig — nyugdíjba vonulásáig — a városi pártbizottságnak. Ala­pítója volt a békéscsabai Mun­kás Dalkörnek. S ugyancsak alapítója és több évig elnöke volt a békéscsabai Faipari KTSZ-nek. Hosszú évekig tartó betegsége alatt is figyelemmel kisérte a párt politikáját, és ha­láláig hűséges tagja maradt. Emlékét őrizve búcsúzunk Ko­cziha Mihálytól. Hamvasztás előtti búcsúzta­tása ma délután 2 órakor lesz a békéscsabai Vasúti temetőben. MSZMP BÉKÉSCSABAI BIZOTTSÁGA „Nem az USA kapitulációjára törekszünk” Interjú Nguyen Thi Binh asszonnyal Párizs Nguyen Thi Binh asszony, a párizsi megbeszéléseken részt vevő DIFK küldöttség vezetője, a Dél-vietnami Ideiglenes Forra­dalmi Kormány külügyminiszte­re pénteken párizsi rezidenciá­ján fogadta a Reuter tudósító­ját és válaszolt kérdéseire. A DIFK hétpontos javaslatá­ról szólva a külügyminiszter kifejtette, hogy kormánya ra­gaszkodik a Dél-Vietnamban ál. lomásozó amerikai csapatok ki­vonási határidejének rögzítésé­hez. „Amikor a határidő kijelö­léséhez ragaszkodunk és az amerikai agresszió eredetére utalunk, ezzel — az amerikai fél állításával ellentétben — nem előfeltételeket teremtünk, ha­nem hozzá kívánunk járulni a kérdések tisztázásához és a tisz­tességes rendezés előkészítésé­hez”. Nguyen Thi Binh hangsúlyoz­ta, hogy a Dél-vietnami Ideig­lenes Forradalmi Kormány a vietnami kérdés rendezése köz­ben nem törekszik az Egyesült Államok kapitulációjára és megszégyenítésére. Hozzáfűzte viszont, hogy az Egyesült Álla­moknak viselnie kell a felelőssé­get az amerikai agresszió okozta óriási pusztításokért.---------RlBATi, ... „ • oiCasablSncaVr* használta fel. Az országban 1965 tői 1970-ig rendkívüli állapotot vezetett be, amit tavaly az új alkotmány életbeléptetésével szüntetett meg. Ez gyakorlatilag felszámolta az alkotmányos mo­narchiát: a király megvétózhatja a parlament döntéseit, .amelynek 240 tagja közül csupán 90-et vá­lasztanak közvetlenül. A 443 680 négyzetkilométer te­rületű, 15,5 millió lakosú Ma­rokkóban a függetlenség elnye­rése óta megerősödött és a kül­földi tőkével összefonódott bur­zsoázia, valamint az arab föld- birtokosok és a berber törzsi arisztokrácia (a lakosság 36 szá­zaléka berber, 64 százaléka arab) jelenti a monarchia támaszát. A gazdasági életben a francia tőke mellett a fontosabb ágazatokban megjelent az amerikai tőke is. Marokkó ugyanis számos világ- gazdasági jelentőségű termékkel rendelkezik: a tőkés világ 2 leg­nagyobb foszfáttermelője — a tőkés világ termelésének mintegy egyötödrészével — egyben leg­nagyobb exportáló ország is, ko­balt termelése a 3., mangán ter­melése pedig a 4. helyen áll. A középkor óta virágzó kézműves­ségen kívül gyorsan fejlődik, a világtermelésben első helyen álló halkonzervgyártás. 1971. július 10-én a marokkói hadsereg tisztjeinek egy csoport­ja megkísérelte II. Hasszán ki­rály uralmának megdöntésével visszaállítani a demokratikus jo­gokat, és kikiáltani a köztársasá­got; elszigetelt akciójuk azonban magában hordozta a bukás le­hetőségét. Kedden este megtör­tént a lázadás vezetőinek kivég­zése. Az 1961 óta uralkodó II. Hasz- szán az ország gazdasági és po­litikai eredményeit a királyi ha­talom korlátlan kiterjesztésére A Reuter tudósítójának kérdé. sére válaszolva a külügyminisz­ter-asszony kijelentette, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya támogatja a DIFK hétpontos ja­vaslatát és segítséget nyújt vietnami nép függetlenségi har­cához. „Meggyőződésem — han­goztatta —, hogy a Kínai Nép- köztársaság a jövőben sem vál­toztat ezen az álláspontján”. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a Kínai Népköztársaság miért döntött Nixon meghívása mellett. Nguyen Thi Binh így válaszolt: „Mind a nagy, mind pedig a kis nemzetek kapcsola­taik normalizálására töreked­nek’". II Fehér Ház előre tájékoztatta a Szovjetuniót? Az amerikai külügyminiszté­rium egyik szóvivője pénteken azt hangoztatta, hogy az Egye­sült Államok kormánya a csü­törtöki bejelentés előtt mintegy húsz országot tájékoztatott az elnök tervbe vett kínai látogatá­sáról. A szóvivő nem volt haj­landó felsorolni, hogy milyen húsz országról van szó, de jól értesült körök tudni vélik, hogy az előre tájékoztatott országok között van a Szovjetunió is. Államosították a chilei bányaipart Salvador Allende chilei elnök aláírja az ország bányaiparának államosításáról szóló törvényt. A chilei bányaiparban az észak­amerikai befektetések értéke meghaladja a 700 millió dollárt. (Telető to — AP—MTI—KS) NDK—lengyel közös közlemény Szombaton Berlinben közös közleményt adtak ki arról a megbeszélésről, amelyet pénte­ken folytatott egymással Willi Stoph, az NDK miniszterelnöke és Piotr Jaroszewicz lengyel mi­niszterelnök. A közlemény meg­állapítja, az NDK és Lengyel- ország megerősítette azt a meg­győződését, hogy egy európa* biztonsági értekezlet mielőbbi összehívása hozzájárulna az eu­rópai feszültségek megszüntető ■ séhez és a béke biztosításához az európai kontinensen. Hangsúlyozták, hogy a szilárd szövetség a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés államai között fennálló szerződés megerősítése döntő fontosságú a szocialista közösség államai biztonságának és további fejlődésének szem. pontjából, s egyben a béke biz­tosításának fontos előfeltétele. A két fél megelégedéssel álla­pította meg, hogy a két ország gazdasági, tudományos és mű­szaki együttműködése jó ered­ményekre vezetett és ezt az együttműködést az ipar fontos területein továbbfejlesztik. A lengyel miniszterelnök láto­gatása alkalmával Stoph és Ja­roszewicz szerződést írt alá a két ország együttműködéséről a köz­lekedés területén. Négyórás csata a hármas halár mentén A saigoni hadsereg szóvivője szombat reggeli közlése szerint Dél-Vietnamban a központi fennsík térségében két helyen is kiújultak a harcok. Négyórás csata zajlott le, körülbelül fél­úton az 5-ös és a 6-os tüzérségi támaszpont között Dak To vá­rosától délnyugatra, szemben az összefutó vietnami, laoszi és kambodzsai haltárral. A másik összecsapás színhelye Pleiku tar­tományban volt My Thach-tól körülbelül 64 kilométernyire délre. A szóvivő a saigoni kor­mánycsapatok veszteségeiről semmiféle adatot sem közölt. Az amerikai parancsnokság szom­baton nem adott ki katonai köz­leményt — ami a UPI megjegy­zése szerint — arra mutat, hogy amerikai csapatok pénteken semmiféle jelentős harci cselek, menybe sem keveredtek. Sikertelen hatalomátvételi kísérlet Marokkóban

Next

/
Thumbnails
Contents