Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-16 / 166. szám
Sikert aratott a Leszállás Párizsban bemutatója Szerdán este Orosházán mutatta be a Leszállás Párizsban című Camoletti-vlgj átékot a Jókai Színház. Sikert aratott Balogh Géza rendezése, Kabódi Sándor díszlete és vastapssal jutalmazta a közönség a szépnemet kedvelő Bemardot alakító Gaxai Róbert, a barátját megformáló Flórián Antali a három csinos légikisasszonyt színpadra ■vivő Feflíkai Eszter, Romvári Gizi, Kalmár Zsuzsa, valamint Dénes Piroska játékát. Kiterjesztették a kiemelt ipari beruházásoknál alkalmazott személyi ösztönzési rendszert Az MTI hírmagyarázója írja: A népgazdaságnak fontos, kiemelt ipari beruházások megvalósítása, elsősorban a munkaerőgondok csökkentése érdekében a kormány intézkedése már néhány évvel ezelőtt lehetővé tette az ÉVM vállalatoknak, hogy e fontos építési és szerelési munkák után magasabb haszonkulcsot számítsanak fel, s az ebből eredő árbevétel 50 százalékát különféle bérpótlékok és — újabban — célprémiumok révén anyagi ösztönzésre használják fel. Az ugyanezeken a nagy beruházásokon dolgozó KGM és NIM technológiai szerelő vállaA tulajdonosi érdek védelme Napirenden a tsz-ek belső ellenőrzésének szervezése A vagyonőr izgatottan. támasztja kerékpárját a tsz-iro- zás óta 100 zsák tűnt el a raktárzás óta 100 zsák tűnt el a rrktárból. —1 A raktáros nem tud semmiről. Egy másik tsz-ben csak az átadáskor vették észre, hogy 5 hízóval kevesebb van, mint amennyit a szerződésben vállaltak. Hogyan lehet az elvetett cukorrépánál többéit ki- egyelmi.. ? Kérdések sorakoznak egymás mellé, melyekre megnyugtató választ várnak a közös gazdaságok tulajdonosai, tagjai. Tegyük hozzá: joggal! Számukra sem, de a népgazdaságnak sem közömbös, hogy mit, mennyit és hogyan termeltek. Ugyanakkor az sem mindegy, hogy ebből kinek, mi, mennyi és milyen módon jut. A szövetkezeti belső ellenőrzés feladata: megelőzni, feltárni az előbbi problémákat. A termelőszövetkezeti tagság .tulajdonosi érdekének védelme tudatos szervezettséget, alapos felkészültséget kíyán. Napjainkban nemcsak lopással, hanem hozzá nem értéssel, felelőtlen munkával is meg lehet rövidítem a szövetkezeti vagyont. A termelési folyamat állandó, szakszerű figyelemmel kísérése ugyanúgy a belső ellenőrzés feladata, mint a szövetkezeti éleit minden területére kiterjedő általános és rendszeres vizsgálat. Termelőszövetkezeteinkben az elmúlt években, sokat javult a belső ellenőrzés színvonala, hatékonysága. Fejlődésének üteme azonban elmaradt a szövetkezetek vállalatszerű gazdálkodásának alakulásától. Ezt felismerve jelent meg tavaly a TOT kezdeményezésére az 1047-es számú kormányhatározat: a szövetkezetek ellenőrzési rendszerének továbbfejlesztéséről. A határozat nyomán lendületes munka kezdődött, hogy ez év július 1-ig mindenhol megteremtsék a korszerű belső ellenőrzés kereteit Megyénkben a két területi tsz-szövetség egy- időben látott hozzá a revíziós iroda szervezéséhez. Ezek az irbdák segítik a tagszövetkezeteket a kormányhatározat végrehajtásában. Ugyanis a szövetkezetek és társulásaik általános belső ellenőrzésükhöz rendszeresen, de legalább kétévenként tartoznak külső szakértőt igénybe venni. A Körösök Vidéke Tsz-Szö- vetség önálló számviteli és ellenőrzési osztálya július elején összehívta a tagszövetkezetek ellenőrző bizottságainak elnökeit. Közösen készítették el a 76 szövetkezet ellenőrzési ütemtervét. Határozatuk értelmében a szövetség számviteli és ellenőrzési osztályának tagjai — szolgáltatásként — 1972 végéig minden szövetkezetben legalább egyszer részt vesznek egy általános belső ellenőrzésen. A közösen kialakított ellenőrzési ütemterven túl az egyes szövetkezetekben igen sok feladat vár még a vezetőkre és az ellenőrző bizottságokra. A hatékony ellenőrzés objektív és szubjektív feltételeinek megteremtésében nincs több halasztani való idő. Érzik ezt maguk a gazdaságok is. Ezért találhatott a kormányhatározat teljes egyetértésre a békéscsabai Lenin Tsz legutóbbi közgyűlésén is. Helyeselték, hogy a tsz-szövetség már ez évben elkészíti az ellenőrző bizottságok elnökeinek és tagjainak továbbképzési tervét. Hajzer Gábor, a Lenin Tsz ellenőrző bizottságának elnöke szerint a tsz-gazdák jól tudják, hogy az ellenőrzés a tagsági érdekek és a közös vagyon védelmét biztosítja. A tagok bizalmat szavazták az ellenőrző bizottságnak és igénylik szigorú, következetes munkáját. Fél sem vetődött, de nem is vetődhet fel az a gondolat, hogy a kormányhatározat ellentétben állna a szövetkezeti demokráciával ,az önállósággal. Az üzemi vakságtól mentes — ezért pártatlan — ellenőrt mindig a tsz kéri fel arra, hogy kapcsolódjon be a belső ellenőrzés munkájába. Megállapításai, javaslatai nem kötelező érvényűek: csupán a szövetkezet jobb munkáját segítik. Ugyanakkor ez az ellenőrzés nem sérti a szövetkezeti önállóságot, hanem éppen arra hivatott, hogy felülvizsgálja a termelőszövetkezeti tulajdon védelmének és a termelőszövetkezeti. demokrácia betartásának állapotát, alakulását. Tehát nem egymást kizáró dolgokról van szó. Egy olyan társadalmi, gazdasági környezetben, ahol a legfontosabb a csoport- és az egyéni érdek egyeztetése, összehangolása az önállóság és a bizalom jegyében, ott az ellenőrzés csak segítő szándékú fogalom lehet! Köváry E. Péter latok azonban eddig nem élhettek az építőipari vállalatok részére megengedett személyi ösztönzési rendszer lehetőségeivel. A munkaügyi miniszter előterjesztésére a Minisztertanács most intézkedett a különbség megszüntetéséről. Határozatában felhatalmazta a kohó- és gépipari és a munkaügyi minisztert, hogy az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervezetek vezetőivel egyetértésben módosítsa a fontos szerződési kötelezettség alá eső ipari beruházások technológiai szerelési munkáin foglalkoztatott munkások és közvetlen műszaki irányítóik személyi érdekeltségi rendszerét. így a nagy beruházásokon már a KGM és a NIM hatáskörébe tartozó technológiai szerelő vállalatok és a gépgyárak technológiai szerelő részlegeire is kiterjed az építőipari vállalatokéval egyező személyi ösztönzési rendszer. Az új intézkedés módot nyújt arra, hogy az érintett vállalatok dolgozóinak alapkeresete ezeken a fontos munkahelyeken csupán e rendelkezés révén maximálisan 17 százalékkal növekedjen a különféle bérpótlékok és célprémiumok kifizetésével. Az új rendelkezés lehetővé teszi azt is, hogy a technológiai szerelés bérköltségeiben jelentkező többletet — ahol ez szükséges — árkorrekciókkal ellensúlyozzák. Természetesen az árszabályozással összefüggő kérdéseket az illetékes ágazati miniszter az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben szabályozza. A módosított személyi ösztönzési rendszert július 1-i hatállyal kell alkalmazni. Az új rendelkezésnek megfele- lőan a KGM és a NIM technológiai szerelő vállalatait a korábbinál nagyobb felelősség terheli a kiemelt ipari beruházások átadási határidőnek teljesítéséért. Amennyiben a határidőket, s főleg az utolsó, vagyis véghatáridőt rendben teljesítik, akkor a személyi ösztönzési rendszer ki- terjesztése alapján kifizetett bérpótlékok és célprémiumok ősz- szege — amely országosan elérheti az évi 40—50 millió forintot — nem minősül bérfejlesztésnek. A határidő elmulasztása esetén azonban bérfejlesztésnek tekintendő, s a vállalatnak viselni kell ennek gazdasági következményeit, vagyis az egész vállalat részesedési alapjának terhére jelentős bérfejlesztési hozzájárulást kell befizetnie az államkasz- szába. A fontos ipari beruházásokon dolgozók személyi ösztönzési rendszerének kiterjesztése jelentősen hozzájárul a technológiai szerelés munkaerő-gondjainak enyhítéséhez. A nagy beruházások építésének és szerelésének meggyorsításában azonban tartó- sabb és nagyobb előrelépést csak akkor érhetnek el a vállalatok, ha megfontolt műszaki és munkaszervezési intézkedésekkel növelik a munka hatékonyságát, s a technológiai szerelésben megközelítik vagy elérik a műszaki világszínvonalat. (MTI) Önállóan, a település igazi gazdájaként A gazdasági reform kezdetétől az állami élet, a tanácsszervezet korszerűsítésében egyre több intézkedés született. Megszűnt a tanácsi testületek tevékenységének egész sor formális vonása, ezzel és az önállóság, a hatáskörök növelésével pedig szabadabb útja nyílt a szocialista demokrácia érvényesülésének. Az intézkedések azonban, bármennyire is fontos lépéseknek tekinthetők az államigazgatás korszerűsítése útján, mégiscsak részintézkedések voltak, mintegy irányjelzők a továbbiakat illetően. Az állami élet, a szocialista demokrácia, illetve a tanácsok tevékenysége továbbfejlesztésének egységes és minden részletre kiterjedő koncepcióját a párt X. kongresszusa dolgozta ki és fogadta el. Az állami élet — amelynek egyik legfontosabb része a tanácsok munkája —, valamint a szocialista demokrácia továbbfejlesztése a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata hazánkban. Ezt azonban úgy kell megoldani, hogy erősödjön a központi hatalom, fokozódjon a kormányzati szervek munkájának hatékonysága és ugyanakkor növekedjen a helyi szervek önállósága, a tanácsok önkormányzati tevékenysége és mind aktívabb legyen a lakosság részvétele is a tanácsok munkájában. Ezért oda kell hatni, hogy a tanácsok hatáskörébe kerüljön a döntés mindazokban a kérdésekben, amelyekben a tennivalók c?ak adott terület, illetve település lakosságát érintik. Ennek előfeltételeként a (tanácsok munkáját oly módon szükséges fejleszteni, hogy erősödjön mind népképviseleti, ön- kormányzati, mind államigazgatási funkciójuk. É rdemes röviden arra is ki- E térni, hogy ez a nagyarányú elvi, szervezeti, módszerbeli felkészülés a tanácsok részéről milyen közvetlen, már a IV. ötéves terv időszakában megoldandó feladatokra irányul. Az egyik legfontosabb adat: a tanácsi fejlesztési alap országos ősz- szege csaknem 80 milliárd forint, amelyből kisebb-nagyobb beruházások sokaságára kerül sor. A következő öt évben mintegy 800 000 köbméter/nap víztermelő kapacitást, 4,900 km vízvezetékhálózatot, 370 000 köbméter/nap szennyvíztisztító kapacitást és 1000 kilométer csatornahálózatot építenek. A tanácsi utak, hidak fenntartására, illetve korszerűsítésére 8,5 milliárd forintot fordítanak és tovább javítják a tömegközlekedést. A tanácsi ipar termelési értéke — a szolgáltatásokkal együtt — évente 7 százalékkal nő, az ipari javítás-szolgáltatás központi támogatására pedig 1,5 milliárd forintot irányoztak elő. Az új tanácstörvény alaptétele így hangzik: a tanácsok a szocialista államszervezetnek a demokratikus centralizmus alapján működő népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási szervei. A három jellemvonás közül kétségtelenül a népképviseleti jelleg hangsúlyozása a legfontosabb, ami nagy léptekkel előrehaladó szocialista társadalmunkban egyrészt természetes, másrészt könnyen ki is mutatható. A tanácsokban a választók valamennyi rétege képviseletet kap, s a népképviseleti jelleget erősíti az is, hogy a tanácstagoknak évente legalább egyszer kötelességük beszámolni munkájukról választóiknak, akik, ha nincsenek megelégedve velük, akár vissza is hívhatják funkciójukból őket. A népképviselet teljes érvényesülésének leglényegesebb feltétele a tanácsok önkormányzati jellegének következetes és folyamatos erősítése! Mik a törekvések ezen a téren az új tanács- törvény értelmében? Mindenekelőtt a helyi önállóság gyorsabb növelése, kiváltképp a községi és a városi tanácsoknál a hatáskörök további bővítése, saját szervezetük saját hatáskörben való létrehozása és irányítása. Az ön- kormányzatok életképes és eredményes működésének döntő előfeltétele azonban az önálló helyi gazdálkodás megteremtése, hogy elsősorban a községi és a városi tanácsok szélesebb körű bevételi forrásokkal rendelkezzenek, s azok célszerű felhasználásáról, valamint költségvetésük és fejlesztési terveik meghatározásáról szabadabban dönthessenek és területükön érdemi koordinációs és kooperációs jogkörrel rendelkezzenek. Mindezt az új törvény biztosítja is a tanácsok számára. A törvény rendelkezésein kívül más jogszabályok is igyekeznek előmozdítani a gazdálkodás jobb lehetőségeit: a többi között e célból fizetnek a vállalatok és a szövetkezetek ezentúl nyereségükből — a vállalatok és szövetkezetek nyereségük 6, a mező- gazdasági termelőszövetkezetek 1 százalékát — városi, illetve községi hozzájárulást a tanácsok pénzalapjai javára. A z államigazgatási funkció ** erősítése, további tökéletesítése az igazgatási, hatósági munka lehetőségeinek és minőségének javítását követeli meg, aminek fontossága azért rendkívüli, mert emberek milliói állnak mindennapos kapcsolatban a tanácsapparátussal, a születéstől a halálig. Ki tagadhatná, hogy a törvények és rendeletek pontos végrehajtásának, a lakossági ügyek helyben való, gyorsabb, szakszerűbb és eredményesebb elintézésének hatalmas a politikai, gazdasági és társadalmi jelentősége? Márpedig mindez a hivatalra, az egyre képzettebb köztisztviselői karra hárul, de a jó igazgatási munkában nagy szerepe van a végrehajtó bizottságok irányító tevékenységének is, amit az új törvény ugyancsak igyekszik sokoldalúan elősegíteni. Németh Géza Közűletek, Ktsz-ek, kis Szegeden, a Roosevelt tér 5. sz. alatt iiparosok figyelmébe MEGNYÍLT ahol beszerezhetők: FÉNYCSŐ ^ARMATÚRÁK, IPARI KAPCSOLŐSZEKRÉItUZUlGlI Villamossági NYÉK, KÁBELEK, IPARI, MEZŐGAZDASÁGI LÁMPATESTEK ÉS EGYÉB VILLAMOSSZERELÉSI CIKKEK. megrendelés alapján is. DELTA VWllrrlrrl Szakuzletunk 3401
