Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-15 / 165. szám

Dicséret

a/egy%őkönyvben

A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa az országban j működő Tsz Szövetségek közüli a legjobbak közé sorolta a Cél- Békés megyei Tsz-ek Területi I Szövetségének munkáját. Hogy miért? Nem nehéz erre a kérdésre válaszolni. Az elmúlt hálom év alatt nyolc küldöttközgyűlést, 17 elnökségi ülést tartottak. A hozott határozatok szellemében úgy dolgozott a szövetség titkársága, hogy az teljes egészében megfelelt a tag termelőszövetkezetek érdekének. Az elnökség a legutóbbi ülésén éppen ezért dicséretben részesítette a titkárság függetlenített munkatársait.

Azért szervezhettek példamutató szövetségi munkát a Dél- Békés megyei tsz-ek érdekvédelmében, mert az apparátusban a mezőgazdasági pályát hivatásszerűen gyakorló mérnököket, főiskolai és középiskolai technikusokat foglalkoztatnak.

A tsz-szövetség munkája szerteágazó, de mégis egységes. Kiterjed az általános érdekvédelemre, a szövetkezetpolitikai és mozgalmi munkára, a termelés- politikai és technológiai kérdésekre, továbbá az egyedi, az úgynevezett különleges érdek- védelemre. Bármelyik gondolatkört vizsgálhatjuk — mint ahogyan megvizsgálta az elnökség és a TOT is — egybehangzóan azt állapíthatjuk meg: helyes és jó úton jár a termelőszövetkezetek érdekvédelmi ügye a Dél-Békés megyei területen. Ezt azért is mondjuk, mert a szövetség apparátusa a munka fő koordinálója. Elsősorban a tag-termelőszövetkeze- tek küldöttei, képviselői dolgoznak különböző bizottságokban, számszerint 6-ban. Az ország különböző részéből beszerzett információk a politikád munkatársak révén jutnak el a bizottságokhoz, a termelő üzemek vezetőihez és viszont.

Az elmúlt három esztendő jó példákat hozott arra is, miként dolgozhat a szövetség olyan módon, hogy a tsz-ek önállóságát ne sértse. A déli szövetség termelési, termeléstechnológiad,

szövetkezetpolitikai ajánlásokkal valósággal elárasztotta a tag tsz-eket Csak a legjobbakat továbbította, meghagyta a döntési jogot a termelő üzem vezetőjének. A szövetségi munka iránt talán éppen ezért növekedett meg az érdeklődés. A tag tsz-ek úgy járnak Orosházára a Tsz- Szövetségbe, mintha hazamennének. És ez Így jó, így helyes.

A titkárság, a politikai munkatársak időt, fáradságot, erejüket nem kímélve a napi 8 órai munkaidőn túl is törődnek a Dél-Békés megyei problémákkal. A fontosabb napi kérdések eldöntésére gyakran konzultációkat szerveznek. Tanácskozásra hívják az érdeklődőket és a hallottak, valamint a lehetőségek alapján kialakítják helyi elképzeléseiket, politikájukat.

A szövetségi helyi politikának nagy szerepet tulajdonítanak nemcsak Orosházán, hanem máshol is. A lehetőségek feltárásával, a problémák megismerésével rendszerint megoldásokat is találnak, így vállalnak részt a megyei feladatokból. A gabona- és a hústermelési programban országosan is jelentős szerepet töltenek be. Szövetkezeti együttműködéseket, közös vállalkozásokat hoztak létre, hogy még eredményesebben tevékenykedjenek. A szövetség apparátusa mindezeket a célokat közvetve szolgálta és szolgálja. Munkájuk azért kerülhetett az ország legjobbjai közé, ezért érdemelték ki a legnagyobb elismerést melyet az alapító tsz-ek adtak. A dicséretet jegyzőkönyvben örökítették meg.

Dupsi Károly

Békés megyeiek a Lipcsei Nemzetközi Könyvművészeti Kiállításon

Kilencnapos szakmai tanulmányúton vett részt nemrég a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület Békés megyei Szervezetének 31 tagú csoportja, tagjai között többen a Kner Nyomda békéscsabai és gyomai üzeméből, valamint a Békés megyei Nyomdaipari Vállalattól. A csoport meglátogatta a Német Demokratikus Köztársaság második legnagyobb városában, Lipcsében a VEB Offizin Andersen Nexö és a VEB Interdruck nyomdákat. A programban szerepelt az IBA, a Nemzetközi Könyvművészeti Kiállítás megtekintése. A kiállított könyvek között sorakoztak azok is, amelyek a Kner Nyomdában készültek. A kiállítás épületében külön teremben kapott helyet a Lenin- pályázat, A pályaművek között szerepelt Gécs Bélának — a csoport egyik tagjának —, Lenin üdvözlete a magyar munkásoknak kiállított és díjazott munkája. Ugyancsak Lipcsében meglátogattál?: a nyomda dolgozói a Deutsches Buch und Sehrift-múzeumot, azaz a Német Könyv- és Irástörténeti Múzeumot. A múzeum különböző katalógusaiban nyilvántartott könyvek között magyar kiadók, grafikusművészek műveivel is találkoztak.

A csoportot Halléban vendégül látta a Kner Nyomda testvérüzeme; a VEB Gravo Druck vezetősége és kollektívája. A német kollegák vendégszeretete élménnyé tette a Békés megyeiék hallei látogatását.

Berlinben a Neues Deutschland Nyomdába látogattak.

Magyarországon rendezik meg az európai iijúsági Vöröskeresztes találkozót és elsősegélynyújtó olimpiát

Huszonkét európai ország ifjú Vöröskeresztes delegációi vesznek részt a hazánkban július. 17—131. között sorra kerülő eu-1

»MUHI«

............................................................................................

h

azakisérte, de velük volt Berta is, Schultz is, mert ez a pár egy percre sem hagyta őket magukra. Kloss remélte, hogy Ingrid meghívja őt magához. Bernét, vele a kapu alá, de a lány kitartó unszolására is csak másnapra ígért neki találkát.

— Holnap nincs fellépésem — mondta —, meghívhat moziba.

— Moziba?! — hangzott a csalódott válasz.

Ingrid elnevette magát.

— Két órát szánhatok magára, pontosan két órát, s minthogy maga úgyis olyan hallgatag, így hát...

Abban állapodtak meg, hogy másnap este a „Roma” mozi előtt találkoznak fél hétkor.

Várhat-e holnapig? Óriási a kockázat... Elhatározta, hogy az ítéletet még ezen az éjszakán végrehajtja. Terve egyszerű. Méregre már nem gondolt, az ördögbe is Arnold ötleteivel! Az ilyen ügyeket a leggyorsabban a revolvergolyó intézi el. Ügy rendezte, hogy Berta és Schultz eltűnjenek a Kürfürstendamm sarkán. Ezzel alibit akart magának szerezni. Gyenge kis alibi, de a semminél többet ér.

Visszasietett az Albertstras- séra, Ingrid háza elé. Az meg sem fordult a fejében, hogy a gyanúsítottak sorába kerülhet. A Gestapo majd arra a következtetésre jut (s igaza is lesz!), hogy a lengyel hírszerzés keze van a dologban, tehát Klosst senki sem fogja gyanúsítani... Igazán senki sem? Nem szabad lebecsülni az ellenfelet. Az öreg Arnold, aki úgy ismeri Berlint, mint a saját tenyerét, óriási tapasztalattal rendelkezik, ezt mondta:

— Néhány nap óta az az érzésem, hogy valaki követ... változ- : tatnunk kell összekötő-rendsze- ■ rünkön.

Arnold lakásán találkoztak, : egy kicsiny padlásszobában, kö- ; zel a ZOO-állomáshoz. Arnold 5 a Bismarckstrassén dolgozott, de : megtiltotta Klossnak, hogy mun- ■ kahelyén mutatkozzék, ugyanis • negyedosztályú vendéglőben dolrópai ifjúsági Vöröskeresztes találkozón és elsősegélynyújtó olimpián — jelentette be Rostás István, a Magyar Vöröskereszt főtitkára, a szervezet székházában szerdán megtartott sajtótájékoztató j án.

A találkozón résztvevő öttagú delegációk a fóti gyermekvárosban laknak majd. s a gazdag program szerint többek között izgalmas elsősegélynyújtó-versenyek szerepelnek. A gyerekek a budai hegyeikben például mentési versenyeken bizonyítják felkészültségüket. A margitszigeti úttörőstadionban pedig sokezer érdeklődő láthatja majd a legjobbak bemutatóját. A delegációk vezetői kétnapos szakmai tanácskozáson ismerkednek a szervezet munkájával, terveivel. (MTI)

gozott, amelyet csak munkások, sőt jobbára külföldi munkások I látogattak. Kloss csupán egyszer : látta Amoldot munkában: idő- s sebbb ember, bicegve hordja a ■ söröskorsókat és helyezi el sor- j ra az asztalokon. A bárpultnál : három fiú állt, kabátjukra varrt • „P” betűvel. Lengyelül beszél- : tek! Kloss hozzájuk akart lépni. : Csak nagynehezen sikerült kö- • zönyt erőszakolnia arcára, érez- ! te magán tekintetüket, gyűlölet- : tel és megvetéssel szemlélték, ; mialatt a tulajdonos üdvözölte a • főhadnagy urat. a lengyelekre i pedig rárivallt: Raus!

— Érzelgős vagy — jegyezte ■ meg Amold.

Ma délelőtt pedig, mintha • csak folytatná a beszélgetést, ki- * jelentette:

— Én nem vagyok érzelgős, beteg ember vagyok. Ha felfedik rejtekhelyemet, akkor már igazán nem tudok hova menni.

— Az adás helyét kell megváltoztatni — mondta Kloss.

— Ki fog cipekedni azzal a kisznivel — fortyogott Arnold. Tekintetét mogorván a padlóba vájta. — Undorító feladat — tette hozzá hirtelen. — Megértelek, de meg kell tenned. Ne akarj kibúvót keresni. Ingrid Kiéld kisasszony sem babusgat bennünket.. Ha rólad vagy rólam bármit is tudna...

(Folytatjuk)

Műkés

A Szovjetunióban kidolgoztak egy acélból készült műkezet mely néhány méter távolságból, emberi irányítással gyufát gyújtott, folyadékot töltött át egyik edényből a másikba, nehéz terheket szállított stb. A kidolgozásnak már a jelenlegi stádiumában a műkezet nemcsak a laboratóriumokban, hanem különböző iparágakban, például a bányászatban és kohászatban acél csapolásánál — és mindenekelőtt afc űrkutatásban is fel lehet használni.

musmss 5

1971. JULIUS lő.

Ebben a nyomdában készül a Német Szocialista Egységpárt naponta 900 ezer példányban megjelenő közponü lapja, a Neues Deutschland berlini kiadása. valamint a Wochenpost, a Horizont és a párt valameny- nyi 'brosúrája. Berlini városnézés során a híres Pergamon Múzeumot tanulmányozhatták a kirándulók. Ennek a múzeumnak leghíresebb termében a Pergamon-oltár látható, amely az időszámításunk előtt élő ember művészi munkájának feltárt tárgyi emléke.

A német nyomdákban hasznos tapasztalatokat szereztek a nyomdászat különböző ágaiban dolgozó résztvevők.

Cspné

Tanulmányterv a szennyvíz elvezetésére

Az év elején készült el Szeghalom szennyvíz-elvezetésének és a szennyvíz-tisztítótelep tanulmányterve. Eszerint a nagyközség szennyvízhálózatának hossza a negyedik ötéves terv végén 22 ezer 381 méter lesz. A tervidőszakban épült meg a hat vízátemelő telep is. A nagyjelentőségű beruházás megvalósításának költsége meghaladja a tízmillió forintot A tervek szerint a szennyvízhálózat és a tisztító- telep napi kapacitása 2250 köbméter víz lesz. A munkához a jövő év júniusában lát hozzá a Gyulai Víz- és Csatornamű Vállalat.

CSILLAGBÖRTÖN

Bünhődés a bűnért

Van-e visszatérés?

A szabadságvesztés idejében a nevelőtisztek tulajdonképpen a szabad életre készítik az elítélteket. A börtönélet után kétségtelenül nagyon nehéz újra kezdeni. Nyilvánvaló, hogy például a sikkasztó főkönyvelőből nem lehet főkönyvelő, vagy a tolvaj raktárosból raktáros, és így tovább. De a visszatérés lehetősége a társadalomba és a munka adott minden szabadulnak.

munkakört tölthet be — ha bizonyított —, amihez nem kötelező a büntetlen előélet.

3.

1.

A nevelőtisztek újra és újra elmondják, hogy van visszatérés, az életet nemcsak újra lehet, de újra is kell kezdeni. Nemcsak a büntetett előéletet viszi azonban magával a szabadult, hanem többjük terhelt egyéni, családi konfliktussal is. Előfordul, hogy a feleség elhagyja ^ hosszú börtönt töltő férjet; probléma, hogy hol és milyen munkát végezzen a szabadult stb., stb.

A büntetés-végrehajtás segít megkísérelni a felbomló családi élet visszaállítását, mert fontos, hogy a szabadult tartozzon valakihez. Nemcsak az elítélt, de a büntetés-végrehajtás is ír levelet, ha kell, a hamarosan szabaduló volt vagy leendő munkahelyére, hogy hol, milyen munkát tud számára nyújtani. Jó néhány üzem válaszol, van, hogy rideg pár sorral reagálnak, és az is megtörténik, elmarad a visszaírás.

A büntetés-végrehajtás nyilvánvalóan egy üzemet, vállalatot sem kötelezhet arra, hogy alkalmazza a szabadulót, biztosítson számára munkát. Viszont azt a helyi tanácsot, ahol a szabadult lakott, vagy letelepszik, értesítik. A helyi tanácsoknak hivatalból segíteniük kell a börtönviseltek munkába állítását.

Elsődleges, hogy maga a szabadult akarjon visszatérni a társadalomba. Természetesen ehhez a munkahelye, a társadalom segítsége kell. Nagy és fokozódó szerepe van az utógondozásnak, amiben előbbre kell lépni. Cseppet sem megnyugtató ugyanis — és ebben a többi között benne van az utógondozás negatívuma is —, hogy tavaly a bűnözök 37 százaléka már büntetett előéletű, 17,8 százaléka visszaeső volt.

Az utógondozásnak a megelőzésben is szerepe van. A börtönből szabadultról nem kell a munkatársak körében terjeszteni, hogy honnan jött, elég, ha az illetékesek tudják. Ilyenkor nem egyszer céltábla a szabadult, könnyen ujjal is mutogatnak rá, és így elüldözik, erősítik benne, hogy nincs visszaút. A gyengébb akaratúak ilyenkor megint lopnak, betörnek.

Ahol jó az alaphang, ott többnyire beilleszkedik a börtönviselt. A szocialista brigádokban Békés megyében is nem egy olyan ember van, aki szakított életének sötétjével, és derék, megbecsült ember a munkája után. Van olyan is. aki tovább tanult, mostanra műszaki értelmiségivé nőtte ki magát. (Nevüket azért nem közöljük, mert nem akarjuk felhánytorgatni múltjuk szégyenét, amiért megbűnhődtek).

Nagy általánosságban igaz, hogy az emberek nevelhetők, megváltoztatható a jellemük, a gondolkodásuk. Ennek azonban az egyének esetében nem mond ellent, hogy vannak, akik minden jó szándék, segítés ellenére újra és újra a bűnt választják, mert átívódtak bacillusaival.

4.

2A gyakorlatban van indokolatlan előítélet az első büntetésből szabadultakkal' szemben is. A munkerő kell, mégis itt-ött egy kézlegyintéssel küldik el a szabadultat: nem alkalmazzuk. Pedig a munka kell ahhoz, hogy megkezdődhessen X. vagy Z. új élete. Ennek ellenpólusa — volt ilyen nem is egyszer —, hogy többszörös sikkasztót,-tolvajt tettek meg raktárosnak, árukiadónak, boltvezetőnek stb.

A szabadult csak fizikai munkát végezhet? A döntés a szak- képzettségtől és az egyén körülményeitől függhet. Például a gázolásért elítélt mérnök nyilván végezhet szellemi munkát, de a sikkasztó főkönyvelő csak olyan

A megelőzés azt Is jelenti, hogy kizárjuk a bűnre csábító alkalmakat Például a körültekintő és rendszeres ellenőrzés távol tarthatja a gazdasági vezetőt attól, hogy sorozatosan számlákat hamisítson, sikkasszon; a szülői felügyelet fontos azért, hogy a fiatal ne kerüljön galeriba stb., stb.

A börtön nem szívderítő,, a büntetés végrehajtásának szigorú helye. Aki bűnhődött, visszatérhet, ha akarja.

...Az udvari sétán csattannak a bakancsok. Kip-kop, kip-kop. Az egyik elítélt mondta, hogy — csak úgy magában persze — számolja, hányszor jár körbe büntetése idejében. A sétaút kicsi. De óriási az az út, amíg o is eljút addig, hogy kitáruljon előtte az ajtó, amelyen át a szabad életbe léphet.

Morvay Sándor (Vége)