Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-15 / 165. szám
Főkörvezeték — csökkentett nyomással A% orosházi városi vízhálózat fejlesztésével a Kelet-magyarországi Vízügyi Építési Vállalatot (KEVIÉP) bízták meg. A vállalat a főkörvezetéket 1969. november 14-én műszakilag átadta. A Békés megyei Beruházó Vállalat — mint bonyolító — ezután (1970-ben) megrendelte a vezeték üzembehelyezését megelőző mosatási és fertőtlenítési munkákat. Ennek során a vezetékben hibák mutatkoztak, amelyeket a KEVIÉP 1971. júliusáig kijavítani nem tudott. A város vízellátásának megnyugtató megoldására az érdekeltek az OVH Vízgazdálkodási Tröszt bevonásával nemrég helyszíni szemlét tartottak. Egy jegyzőkönyv tanúsága szerint megállapodtak abban, hogy a KEVIÉP köteles a főkörvezetéket tíz atmoszféra nyomásra alkalmassá tenni, addig is — ideiglenes üzemeltetésre — átadja a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnak. Amíg a főkörvezeték ilyen nyomást nem bír ki, kötelezi magát, hogy az előforduló hibákat azonnal kijavítja és egy erre alkalmas munkacsoportot (szervezetet) tart fenn Orosházán. A város tehát a főkörvezeték csökkentett nyomással történő üzembehclyezésével július 12-től kezdve több vizet kap, várható azonban, hogy a hálózat meglevő hibái miatt időközönként vízhiány lesz. Enyhén szólva furcsának tűnik, hogy a városi tanács műszakilag már 1969. november 14-én átvette a főkörvezetéket, amit azonban csak több mint másfél év eltelte után — de még mindig csak „félkész” állapotban — helyeznek üzembe. Vajon ilyen beruházásnak mennyi a visszaté- rülési ideje? És ki felelős azért, hogy a lakosság évekig kénytelen mások hanyagságáért a vízhiánnyal járó kellemetlenség terhét viselni? —or Őszi gondok az állami gazdaságok igazgatóinak szarvasi tanácskozásán Az állami gazdaságok igazgatói Szarvason vitatták meg, az eddigi, nyári eredmények tapasztalatait, s azokat a tennivalókat, amelyekkel nemcsak a jövő évi kenyér lesz több és „fehérebb”, hanem elengedhetetlenek a korszerű nagyüzemekben. Kétségtelen, hogy a tavaszi talajmunkáknál az igyekezetben volt javulás, különösen a cukorrépa-, rizs-, kukorica- termesztés előkészítésében mutatkozott ez meg, de a talajművelési rendszer még nem alakult ki. A műtrágya felhasználásban is bátrabbak lehetnének az üzemi vezetők. Hidas- hát, Orosháza, Szarvas tervezi: ősszel él a lehetőségekkel, adottságokkal. Törekednek a termő-* helynek megfelelő arányú ösz- szetett műtrágyafelhasználat bevezetésére. Kár, hogy a vi- zesfási gazdaság nem akar káliumot használni, Bánkút pedig pénzügyi nehézségek miatt visz- szamondta műtrágya-rendelésének egy részét. Az őszi kalászosok most fizetik a fáradságot, a gondos munkát. Fokozott jelentősége van a gyors aratásnak. Békés megye állami gazdaságai július 20—24 között befejezik a búza aratását, s addig sem hanyagolják el az időszerű talajmunVizsgázott SZTK-ügyintézőt, és terv-statisztikust azonnali belépéssel keres OROSHÁZA IPAR- VÁLLALAT. „600 fős” jeligére orosházi hirdetőbe. 217626 kákát. A felkészülés jól sikerült Számítani lehet az aszályos napokra, ezért feltétlenül készülni kellene az öntözésre. A másod- és a tarlóvetések a nyárvégi pillangós-telepítések öntözés nélkül biztonságosan nem termeszthetők! A lucerna és a kukorica is meghálálja a vizet. A mezőgazdaság nagy tartalékaként emlegetik a magas műtrágya-adagokat, noha a jövő évi termés elsősorban az alapvető technológián és a vizen múlik. Az időben végzett jó munkát nem pótolhatja semmi, különösen a kötött talajokon létérdek ez. Figyelmet érdemel a tarló- égetés. Jelenleg úgy tűnik, csak ezzel tudjuk a gombabetegségeket megelőzni. Keresni kell a termelt fajták arányának és technológiájának módosítási lehetőségét is. Az új fajtáknál: Auróra, Kavkáz, Jubilejnaja 50, szintén van furázium-fertőzés, csak kisebb mértékben. Ezek hosszú tenyészidejűek. Csak jó talajadottságú, üde területeken szabad nagyobb volumenű termelésükre berendezkedni. Az állami gazdaságok vezetői úgy döntöttek: külföldről több búzafajtát behoznak, kipróbálásra. Az idei terméseredményektől függően csökkentik a kalászos területét a megye élenjáró gazdaságaiban. Megköveteli ezt a fokozott takarmányigény. Üzemelni kezdenek a modern sertéstelepek. Vásárolt, drága kukoricával semmiképpen sem célszerű hizlalni. A jövő évi jó abrákellátás érdekében elengedhetetlen a takarmánynövények betakarításának, szárításának, tárolásának jó megoldása. Ezek a témák szerepeltek az igazgatói tanács előtt; Sz. L. 1. «SZPRÉMI Építkezéshez betonkavicsot magánépítkezők, vállalatok részére szállítunk. Ár: feladóállomáson, vagonba rakva 105,— Ft/köbméter. MEGRENDELÉST FELVESZ: VESZPRÉMI TÜZÉP VÁLLALAT, Veszprém. Postafiók 8. , s Magyar királydráma a Gyulai Várszínházban zt mondja Radla apát, István nevelője, majd a király legfőbb tanácsadója az első képek valamelyikében Saroltnak, 1st ván anyjának: „Meg kell tanulnia az irgalrrmthinságot, az uralkodást. Hogy az igazságért fegyvert fogjon, öljön.” István megtanulja. Jó tanítvány, nagy elme, korának egyedülálló egyénisége, aki atyja, Géza fejedelem útján járva felismerte: két választás előtt áll a magyar. Vagy a hundk-avarok sorsára 'jut, és a kalandozásokkal ellenséggé tett, fejlettebb társadalmi szervezettségű népek szétmorzsolják; vagy a törzsekéi tűzzel-vas- sai néppé egyesítve megalapítja a magyar államot, a megmaradás egyetlen lehetőségét. Géza és I. István erre a roppant méretű feladatra vállalkozott. A történelmi helyzetek, elérkező fordulópontok évszázadokra hatnak, meghatározóak tehát és kikerülheteüenek a döntések, melyek bátorságot, rátermettséget és könyörtelen logikát követelnek. Ezt követelték Istvántól, a fejedelemtől és I. Istvántól, a királytól is. Konsztantinosz bizánci császár jegyeztette fel, hogy a magyarok törzsei nem engedelmeskednék fejedelmüknek^ Ez már a hun-avar fátum süvöltő előjele, s a lavinaként hömpölygő folyamatot visszafordítani, a bél-viszályokat és külviszályokat semlegesíteni: az államalapítás kikerülhetetlen útja lett. „Karddal és korbáccsal keli építenem az országot” mondja egyhelyütt a drámában István, a már király, majd: „Akkor is építek, amikor azt hiszik, hogy rontok” — se két mondat emberi nagyságának, személyiségének hű tükre, szik(Vollmuth Frigyes rajza) la-erejének valóságosan szimbóluma. Kegyetlen, véreskezű király, de nem kegyetlenebb és vóreskezűbb, mint mások, a kor német császárai, vagy a lengyel Bolesziláv vagy bárki. A pogány ideológia letörése és kipuszti- tása, a keresztény hit erőszakos terjesztése a haladás követelménye. És, hogy István az állam és önmaga függetlenségét is képes volt megtartani, államférfiúi nagyságát bizonyítja. Olyan történelmi alak, akit tisztelünk és ezer esztendő távolából is hatalmasnak tartunk. Olyan történelmi alak tehát, akiről drámát írni nagyszerű írói cél,, akit a dráma eszközeivel bemutatni nagyszerű színészi-rendeződ feladat. I A Gyulai Várszínház, amely már hagyományosan, és feltehetően még jó ideig a magyar tör- ténelmi drámák otthona lesz —, közülük is elsősorban azoké, amelyek eltűntek a múlt kárpitjai mögött, vagy amelyeket ritkán játszottak —. István király évének fényét is emelendő döntött Kós Károly drámája mellett. A dráma előtörténetéről jó tudni, hogy 1942-ben mutatta be a Nemzeti Színház, ez a mostani pedig a Száraz György közreműködésével készült változat. Az első rengeteg színváltozásával alkalmatlan lett volna a várszínház körülményei közé, ez a második végig Esztergomban játszódik, és tömörebb, kevésbé epikus. JBár — és ez itt sem kerülhető1 el — a nagy időtávot, mintegy 40 esztendőt háromórás színpadi játékban átfogni, számos nehézségbe ütközik, s ezekkel a nehézségekkel nyilván a várszínházi előadás, és a bemutatott dráma is küzd, de sokkal több sikerrel mint megoldatlansággal. 1 A központi hős István, az ifjú. , fejedelem, a király, az akaratát —' mely azonos az egész magyarság létérdekével — kegyetlen erőszakkal, kíméletlen célratöréssel megvalósító uralkodó. A drámai mélységeket önmagában hordozza, reagálása és ítéletei egy-egy adott történelmi pillanatban e drámaiság megnyilvánulásai. „Gurulni kezdett a kő, eltaposta ki útjába állott. Ettől nyomorék a lelkem” — töpreng és vívódik ez a király, amikor életének nagyobbik felére visszatekint. A hite azonban, hogy atyafiait és önmaga érzéseit sem kímélve, Koppányi felnégyeltetve.. Ajtonyt, Gyulát elpusztítva a magyar megmaradását szolgálja, erősebb a lélek szorongó rezdüléseinél, a vér és könny elborzasztó látványánál, mert „karddal és korbáccsal” kell építenie az országot! Kós Károly és Száraz György Istvánra összpontosította minden figyelmét, de a király körül mozgó, ás történelmi helyzeteket teremtő emberek, népek, ideológiáik hordozói is kellő súllyai ott vannak a színpadon, és a mese nemcsak mese, hanem akad azért szikrázó drámai konfliktus is. mely nélkül — nyilván — dráma nem létezik. A rendező Miszlay István Já- szai-díjas plasztikusan körülhatárolható módon szintén István alakjára koncentrált, és a dráma néhol lanyhuló, bőbeszédű részeinek is dinamikus töltést igyekszik adni egy-egy erősebben aláhúzott mondattal, sőt mozdulattal, ami — szabadtéri kamaraszínpad lévén — a gyulai várban még alkalmazható. Gyorsan pergeti a képeket (bár az idő múlásáról a néző nem mindig kap elég tájékoztatást), a képek közötti sötét aláfestő zenéje is másodpercekig tartó, mintegy újabb érzelmi hangütése az elkövetkezőknek, és kerüli, talán túlságosan is kerüli a szabadtér kínálta látványossá- godKÍsányi Árpád díszletterve a kor? hitelesíti, olyan mozdítha- tatlanul tömör és világosan egyszerű, mint István rendíthetetlen útja a cél fel^jM Vágvölgyi Ilona kasztümtervCi is hasonlóan hitelesek, bár a negyvenesztendős időtávolságot a mellék- szereplők kosztümváltozásai is jüíktüzhetinék. 7 Az előadás címszereplője Szó- boszlai Sándor egy nagy történelmi személyiség formálódását, önmaga és kora viszonyának tiszta meglátását kitűnően érzékelteti, képeket záró pillanatai magasizzásúak, szépek, emberiek. } Nagy lélek, tudós ember Tylí Attila színészi remeklése: Radla apát; az anyai őserő és az asszonyi okosság drámai ötvöződése Demeter Hedvig István anyjának, Saroltnak szerepében. Szakács Eszter Gyula vajda feleségét, István elérhetetlen szerelmét, Irénét élmény- szerűen kelti életre a vázlatos és nem mindig következetes szituációkban is. Iványi József művészetének gazdagságából és emberien őszinte szavaiból kemény és igaz Géza fejedelem született, Gelley Kornél Vecelin comesét is a belső erő hitelesíti. Sólyom Ildikó Gizella királynéja néhány szép pillanattól eltekintve hidegebb és külsősége- sebb a kelleténél, és nagy kár, hogy a szerzők túl gyorsan és szűkmarikúan bántak el Kop- pánnyaü, Lengyel Jánosnak éppen ezért nehéz dolga volt a lázadásra készülő pogány vezér emberi arcát mégcsak felvillantania is. Fekete Tibor (Gyula) Simon György (Csanád), Gerbár Tibor (Mihály), Szersén Gyula (Vazul), Sarlói Imre (Anasztá- ziusz püspök), Körösztös István (Bíkács udvarispán) még azok, akikre oda kellett figyelnünk. A nyolcadik évadjába lépő Gyulai Várszínház első bemutatóját július 24-én követi a második, More to: Donna Diána című vígjátékénak előadása. Sass Ervin.
