Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-15 / 165. szám
A MEGYEI P ÁRT Pl ZOT TS ÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 1971. JÚLIUS 15., CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XXVI. ÉVFOLYAM, 165. SZÄM Új: Tárolt cikkek a piacon Az ipar számos fogyasztási cikket csak időszakosan termel, s ezek tárolása nagy gondot okoz az iparnak vagy a nagykereskedelemnek, sőt esetenként akadályozza. visszafogja a termelést is. Sok esetben viszont a kereskedelemben mód nyílna az ilyen idényáruk tárolására. A belkereskedelmi minisztérium közgazdasági főosztályának most kiadott állásfoglalása szerint úgynevezett vegyes tartalmú I »zerződés megkötésével megold- j lM«é a probléma. Így a letéti1 szerződést össze lehet kapcsolni a letéteményes elővásárlási jogával. Ez a szerződés felhatalmazza a kereskedelmi szervezetet, hogy a tárolt árut ne csak megőrizze, hanem ha a vásárlók érdeklődnek iránta, akkor el is adhassa. Ezzel a módszerrel tehát az idénycikkeket gyártó ipar jobban kihasználhatja termelési kapacitását, s egyúttal a kereskedelmi forgalomban bőségesebb árukínálatra, nagyobb választékra nyílik lehetőség. (MTI) Vasfűps az Ifjúsági Házban Iparfejlesztésre 28 millió forintot fordítanak 5 év alatt Gyomán Kedden este fél 8 órakor kezdődött Békéscsabán az ordzsoni- kidzei „Dzsigit” szovjet néptáncegyüttes, és a zalaegerszegi „Zala”-együttes közös műsora. Elsőnek a zalai táncosok léptek fel, táncaik kidolgozottsága, és különösen a férfikar magasszínvonalú tudása a legjobbak közül való. Szólótáncosaik sokáig emlékezetes élményt nyújtottak. A szünet után lépett fel az ordzsonikidzei „Dzsigit” néptáncegyüttes. Műsoruk szédítő pergése, a táncosok boszorkányos művészete lázba hozta a békéscsabai közönséget. A kaukázusi tájról jött táncosok bemutatták a vidék folklórjának legszebb, megőrzött hagyományait, kardtáncuk és a férfiak egyéni virtuozitása lenyűgöző volt. A szegedi szakszervezeti néptáncfesztiválon szereplő együttesek békéscsabai vendégjátéka után hosszú percekig zúgott a vastaps az Ifjúsági Ház nagytermében, és háromszoros ismétlést követelt a fáradhatatlan, vidám, kitűnő szovjet együttestől. Néhány évvel ezelőtt Gyomán attól tartottak a borúlátók, hogy az ipartelepítés, a tipikusan mezőgazdasági jellegű részen, a kívántnál nagyobb mértékben vonja el majd a munkaerőt a termelőszövetkezetektől. Hogyan is áll a helyzet ma? Ezt vizsgálta a nagyközség tanácsa a napokban, megtárgyalva a község ' munkaerőhelyzetét és a foglal- - koztatottság várható alakulását. A nagyobb arányú iparfejlesztés 1967—69 között kezdődött Gyomán. Ezalatt a termelőszövetkezetek taglétszáma nemhogy csökkent volna, hanem emelkedett. S ami ennél is lényegesebb, ez idő alatt a közös gazdaságok halmozott termelési értéke több mint 36 millió forinttal, a tagok részesedési alapja pedig 10 millió forinttal növekedett. lakosság foglalkoztatása az ipar- fejlesztéssel lényegében megoldódott. A következő 5 évben — amint azt az ipari üzemek IV. ötéves fejlesztési tervéből megállapítható —, további javulás várható. Beruházásra ugyanis az iparban mintegy 28 millió forintot irányoztak elő, amelynek közel egyötödét szociális célra fordítják. Az sem közömbös, hogy a IV. ötéves tervben az ipartelepítés támogatására 10 millió forintot biztosítottak a központi alapból. B. J. A világ legmagasabb szállodája A mezőgazdasági üzemek gazdálkodásának tehát nem „ártott” az ipartelepítés. Pedig ma a 10 gyomai ipari üzemben csaknem másfélezer ember dolgozik. Az arányokkal sincs baj, amit jól példáz, hogy a 618 férfi mellett 848 nő dolgozik az iparban. Kezdeti nehézségek persze Gyomán is voltak. Ilyen például az, hogy kevés a szakmunkás. Még jócskán van olyan nehéz munkafolyamat, amit eddig nem sikerült gépesíteni, és igen sok kopott — más üzemektől átvett — gép a gyomai iparban. Hátráltatta az iparfejlődést az is, hogy a nők nagy százaléka — akik soha nem dolgoztak üzemekben — nehezen vagy egyáltalán nem tudták megszokni a gyári légkört, s vagy véglegesen otthagyták az üzemet, vagy többször munkahelyet változtattak. Ehhez kapcsolódik még, hogy a munkahely-bővüléssel nem fejlődött arányosan az óvodai, bölcsődei és napközi hálózat. Nagyon sok anya kényszerült arra, hogy felmondja állását, mivel gyermekét nem tudta elhelyezni. Mindent egybevetve, a gyomai Tokio Szindzsuku-negyedében most nyílt meg a 175 méter magas Keio Plaza Hotel, amelynek 47 emelete és három földalatti szintje van. Kétezer vendég ellátására alkalmas. 4KXODO Fotó — MTI—KS) Vetélkedés a leányért: egy pillanat a „Dzsigit” műsorából. Mas Magyar királydráma a Várszínházban (3. oldal) Szerkesszen velünk! (4. oldal) Dicséret a jegyzőkönyvben (5. oldal) Gondokat okozott a vihar Zárlat a közvilágítási hálózatban — Negyven telefon néma A kedden délután. Békés megyén 'átvonult vihar Békéscsabán a telefonvonalakban okozott meghibásodást. A posta hibabejelentőjétől kapott tájékoztatás szerint a város központjában egy negyven von alas kábel ázott be. Megjavításán a posta szakemberei szerda reggel óta dolgoznak. A tájékoztatás szerint — figyelembe véve a megyeszékhely talajszerkezeti viszonyait— további beázások várhatók. A posta hibaelhárító szolgálata mindent megtesz, hogy ne legyen különösebb fennakadás a telefon-összeköttetésekben. A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat illetékesei arról számoltak be, hogy a vihar után a szokásosnál több bejelentés érkezett hozzájuk. A lakóházak áramkimaradásait szakembereik azonnal megjavították, de Békéscsabán, az er- zsébethelyi utcai világítás zárlatát még szerda délelőtt nem sikerült elhárítaniok. A békési körzetben két helyen csapott be villám a távvezeték árbóckapcsolóiba. Ez mintegy másfél órás áramkimaradást okozott. Később Mező- berényben egy kapcsolóba vágott be a villám. Fél óra múlva az áramszolgáltató vállalat szakemberei a helyszínen megszüntették a hibát. A sűrű villámlás következtében az erőműben többször kioldottak a védelmi kapcsolok. A békéscsabai városi tanács építési-, közlekedési és vízügyi osztályán a reggeli jelentés alapján arról tájékoztatták lapunkat, hogy a csatomaőrök végigjárva területüket, megállapították: a hirtelen lezúdult csapadékot a vízlevezető- rendszer fennakadás nélkül továbbította a gyűjtőhelyekre. B. J. Befejezés előtt a házgyár építése Finiséhez érkezett a 120 millió forint költséggel épülő Szegedi Házgyár szerelése. A 18 000 négyzetméteres nagycsarnokban és a szabadtéri üzemrészekben egymás után próbálják ki a jórészt szovjet gyártmányú berendezéseket. Az öntősablonokról egymás után kerülnek ki azok a kísérleti panelek, ame lyek „utódaiból” egész új városnegyed alakul majd ki először Szegeden. Az új szegedi házgyárban készülő lakások az eredetileg tervezett 50.3 négyzet- méter helyett 57,1 négyzetméteresek lesznek. A békéscsabai Balassi Együttes két tagja virággal köszönti a „Zala” népitáncosait. (Fotó: Barnácz)
