Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-14 / 164. szám

Fiatal asszonyok és lányok üzeme Sarkadon rfi* 1 • • 1 ff rlif lureimi idő múltán... (Tudósítónktól) Sarkadon, a község szélén, a cukorgyári lakásokkal szemben húzódik az épület, ahol a Bé­késcsabai Kötöttárugyár kihe­lyezett üzeme működik. A te­lepvezető Knyihár Zsófia* aki tájékoztatásul elmondja, hogy két és fél éve jogos igény hív­ta életre ezt a kis üzemet A Befejezték a Férfi Fehérnek műgyár békéscsabai gyáregysé­ge bölcsődéjének és óvodájá­nak bővítését, amellyel újabb harminc gyermek elhelyezése vált lehetővé. A teljes berende. zés 1—2 hónapon belül vár­ható. A gyermekék jobb ellátá­sára konyha is létesült. A bő­vítés csaknem félmillió forint­ba került. A szociális létesítmény fej­lesztésére mintegy 7 és fél millió forintot fordít a válla­lat. A munka tavaly kezdődött. Az első ütemben 3 millió 600 ezer forint költséggel (új épü­letben) 476 személy részére öl­töző, ruhatár, mosdó, zuhanyo­zó létesül, amit szeptemberben adnak át rendeltetésének. Au­gusztus 1-én a meglevő épüle­tekben átalakítással megkezd­ték a szociális létesítmények bővítését 350 személy részére. Néhány műhelyt is létrehoznák. A Békés megyei Állami Építő­ipari Vállalat a munkát 1972. május 1-én fejezi be. * * * Gyebrovszki Györgyné 32 ta­Málfa! Munkáspártot juttatta kormányra. Nyomban ezután — törékeny többségével mit sem törődve — az új kormány hozzálátott az egyoldalú katonai és politikai követelések felszámolásához. Első lépésként lemondásra kényszerítette a királynő sze­mélyét képviselő angol nemze­tiségű főkormányzót és elérte, hogy London máltai születésű főkormányzót volt kénytelen kinevezni. Ezt követően a kor­mány kiutasította az országból Birindelli olasz tengernagyot, a NA TO-hadi tengerészet dél-euró­pai parancsnokát, aki a válasz­tási hadjárat idején beavatko­zott a belpolitikai küzdelembe és élesen bírálta Mintotf sem- legességi nézeteit. Ezt követően újabb fontos lépések történtek. Az új kor­mány kijelentette, hogy érvény, telennék tekinti a Nagy-Britan. niához fűződő védelmi szerző­dést, miután azt még a nacio­nalista kormány 1967-ben fel­mondotta — a London által előterjesztett új szerződést pe­dig a máltai kormány sohasem írta alá. AZ ÜJ KORMÁNY gyors ütemben módosította a NATO- kapcsolatokat is. Birindelli ki­utasítása után Málta közölte Washingtonnal: nem kívánja az amerikai 6. flotta július kö­zepére tervezett látogatását. Emellett a Mintoff-kormány je. lezte Washingtonban: teljes egészében felül akarja vizsgálni a szigetország és a NATO ka­tonai szervezetének viszonyát szabályozó egyezményeket. Ez­nők foglalkoztatottsága sok gondot okozott. Sarkadon a ta­nács vezetőinek. Ez a telep 102 fiatal asszonynak és lánynak nyújt munkaalkalmat két mű­szakban. Az átlagos életkor, 25—30 óv, így a sarkadi gyárat a fiatal asszonyok és lányok üzemének is lehetne nevezni. A dolgozók átlagkeresete havonta gű Április 4 ötszörös szocia­lista szabászati brigádja a ta­valyi eredménye alapján ezüst­plakettet érdemelt ki. Tervét és vállalását most is hónapról hónapra teljesíti. Négy éve pat­ronálja a Gyulai Állami Cse­csemő Otthon apróságait. Az idén a 200 gyermeket nyári játszóruhákkal és1 napozókkal lepte meg. A brigád tagjai a kis ruhákat a gyáregység veze­tőinek hozzájárulásával hulla­dékanyagból, munkaidő után szabták 3d és varrták meg. Karácsonyra suszterköténye­ket és ruhaanyagból Ids kosara­kat készít a brigád, mégpedig annyit, hogy minden gyermek­nek jusson. Emberismeret és önismeret címen Király József pszicholó-! gus, a Belkereskedelmi Minisz­térium Kutatóintézetének tudo­mányos főosztályvezetője tar­tott hétfőn este kétszáz hall­gató előtt előadást a Megyei zel a döntéssel párhuzamosan a líbiai hadiflotta hajói tették látogatást máltai kikötőkben, amiből azt a következtetést vonták le, hogy a sziget gaz­dasági gondjainak megoldására a Mintoff-kormány az olajban és gazdasági erőforrásokban gazdag Líbiához közeledik. Mindez természetesen még nem kiforrott és nem tekint­hető végleges változásnak. Mintoff helyzetét hosszúlejá­ratra kétségkívül gyengíti sze­rény parlamenti többsége és a sziget lakosságának egyenlő arányú politikai megosztottsága. Problémát jelent az is, hogy a támaszpontokból eredő jövede­lem fontos alkotóeleme volt mindaddig Málta gazdasági éle­tének! A LEGUTÓBBI napok ese­ményei arra engednék követ­keztetni, hogy Mintoff — egyéb­ként rendkívül reálisan — ket­tős politikát kíván folytatni. Az angol támaszpontok fenn­tartását elképzelhetőnek tartja, ha A,nglia megháromszorozza az eddigi évi ötmillió fontnyi bér­leti díjat — s ezzel párhuzamo­san a politikai tüzet a NATO- támaszpontok kiszorítására kí­vánja összpontosítani. A mál­tai ügy természetesen távolról sem tekinthető „lefutottnak”. De az, hogy egyáltalában ki­robbant, s hogy a NATO leg­magasabb szintű katonai körei­ben rendkívüli megdöbbenést keltett — mértéke a NATO- pozíció gyengülésének a me­diterrán medencében. (—i o) 1200>—1300 forint volt az indu­láskor. Ma a gyakorlottabbak ennél többet keresnek. A gyár vezetői gondoskodnak a szak­munkásképzésről is, két hóna­pos tanfolyamot szerveztek, s ezen már harmincán végeztek. Az első időben még volt ván­dorlás, akadtak, akik nem tud­ták megszokni a fegyelmet, a kötött munkarendet. Mla azon­ban már közös kollektívák is alakultak, jelenleg négy brigád­juk van s versenyeznek a szo­cialista cím elnyeréséért. A kol­lektív szellem kialakulóban van, az idén már közös tanulmányu- takat, kirándulásokat szervez­nek. A telep vezetője sokat beszél azokról is, akik munkájukkal példát mutatnak: többek között: Bodó Imréné, Szekeres Sándor- né, Kesztyűs Lajosné .Gyöngyö­si Erzsébet, Papp Júlia, Kiss Erzsébet. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a többiek rossz munkát végeznek, viszont e rövid tudósítás keretében min­denkit felsorolni lehetetlen. Az ötéves terv során szükség lenne az üzem további fejlesz­tésére, hogy legalább 360 dolgo­zót tudjanak foglalkoztatni. A tanácsnak nincs erre anyagi fe­dezete, de úgy tűnik, az anya- vállalatnak sem. Pedig érdemes lenne törődni ezzel a kis üzem­mel, hiszen még mindig van fölös munkaerő Sarkadon. M. M. * I Művelődési Központ és a TIT Korunk tudományos kérdései sorozatában. Részletesen kifejtette, hogy az ember jellemvonásainak, tu­lajdonságainak, képességeinek pontos vizsgálata, alapos meg­ismerése mennyire fontos az egyén és társadalom közötti kapcsolatok fejlődésében, kiala­kulásában, s ezek egyik leg­fontosabb tényezőjében, a pá­lyaválasztásban. Majd a figyelemre, koncent­rálási készségre, a motorikus cselekvések közbeni gondol­kodásra, a kombinatív képes­ségekre vonatkozó tesztkísérle­teket végzett, s diafilmről be­mutatta az érzékelési folyamat­ra vonatkozó korábbi kutatásai­nak eredményeit. ... Ezen az előadáson való­színűleg kevesen tudtak meg önmagukról túlságosan sok újat — dehát nem is ez volt az el­mondották lényege, legfőbb célja. Felhívta viszont a fi­gyelmet a lélektan tudományá­nak gyakorlata fontosságára, az ami — ha minél szélesebb alkalmazhatóság lehetőségeire, körben alkalmazzak a különbö­ző üzemek intézmények — na­gyon sok embernek segíthet képességeinek a korábhinál jobb, teljesebb kifejezésében, a társadalomba való tökéletes be­illeszkedésben. Vizsgázott SZIK ügyintézőt, és terv-statisztikust azonnali belépéssel keres OROSHÁZA IPAR- VÁLLALAT. „600 fős” jeligére orosházi hirdetőbe. 217626 E lképzelhető-e, hogy állami tulajdonban levő válla­lat csődbe kerül és fel kell azt számolni? Már a reform beve­zetését megelőző időszakban élénken vitatták és többnyire kétségbe vonták ennek lehető­ségét, mondván, hogy a szoci­alista tervgazdálkodás, a tuda­tosság eleve kizárja a gazdasági törvényszerűségek ilyen spon­tán, elemi erejű hatását. Mások egyszerűen a szocialista huma­nizmussal tartják öszeférhetet- lennek egész munkáskollektívák átmeneti létbizonytalanságát. A reformot követő türelmi idő­szak, a nagyarányú állami tá­mogatás látszólag e nézeteket igazolta a gyakorlatban. A IV. ötéves terv fokozott hatékonysági követelménye újra felélesztette a régi vitát. Meddig érdemes az életképtelen üzemeket támogatni a társada­lom, az állami költségvetés ro­vására? Célszerű-e gazdaságta­lan termeléssel foglalkoztatni a dolgozókat, miközben másutt munkaerőhiány fékezi az egész­séges fejlődést? E vitában fog­lalt állást Fock Jenő miniszter­elnök a szakszervezetek kong- reszusán. Hangsúlyozta, hogy a „gazdaságosan termelő, távlat­ban is jó piaccal rendelkező üzemek gyorsabban fejlődhet­nek. Más üzemektől viszont — olyanoktól, amelyek elavult gyártmányokat készítenek, s ezekhez is nehezen tudnak pia­cot találni — meg kell vonni az állami támogatást. Ezeknél az üzeméknél tehát munkaerő­csökkentésről, egyes esetekben az üzem bezárásáról is szó le­het”. A kívánatos persze az, hogy a szövetkezetek, a vállalatok, valamint felügyeleti szerveik előzzék meg az ilyen kritikus helyzet kialakulását. Ennek leg­főbb útja-módja az idő ténye­zővel is számoló fejlesztés, a korszerű, keresett és gazdasá­gosan értékesíthető termékek gyártási arányának fokozása. A piaci kereslet szüntelenül vál­tozik a gyors műszaki-tudomá­nyos haladás, a kínálat, a ver­seny alakulásának, az életszín­vonal emelkedésének, a beruhá­zások mértékének, összetételé­nek hatására. Ezzel a változás­sal az egyébként előreláthatóan vezetett, gazdaságosan működő üzemeknek sem könnyű lépést tartani. Különösen nagy fel­adat háruj azokra a kollektí­vákra, amelyek termelési és ér_ tékesítési szerkezete elavult. Az idén például mintegy 20 mil­liárd forint állami támogatás­ban részesül a kevéssé gazda­ságos termelés, export. E támo­gatás mértéke évről évre csök­ken, kikényszerítve, ösztönözve a szükséges szerkezeti átalaku­lásokat. A termelés és fogyasztás szerkezetének átalakulása addig sem volt teljes fájdalom­mentes. Csak úgy fokozhattuk évről évre a szénhidrogének — a kőolaj és földgáz — felhasz­nálás arányát, a szilárd tüzelő­anyagok, elsősorban a szén ro­vására, hogy mérsékeltük a szén- termelés növekedésének ütemét, s bezártuk az alacsony fűtőér­tékű és gazdaságtalanul terme­lő aknák tucatjait. A szénhid­rogének jelenlegi 43 százalékos A MAVOSZ megyei Intéző Bizottságának legutóbbi ülésén arról is tárgyaltak többek kö­zött, hogy a vadállomány ör­vendetes gyarapodásával egy- időben nagyon elszaporodtak a dúvadak. Sok a róka a menyét. Különösen sok kárt tesznek a menyétek a megye fácán- és fogolyállományában. Hivatásos vadászok, vadőrök és mezőőrök megfigyelték, hogy ezek a kis ragadozó állatok összefogdossák a fácán-fészek­aljból kikelt csibéket. Ezek­aránya 1975-ig 53—55 százalék­ra növekszik. Csupán ez a szervezeti változás mintegy 2,5— 3 milliárd forint megtakarítás forrása volt 1970-ben és 5— 5,5 milliárd lesz 1975-ben. Azért, mert ugyanazt a fűtőértéket a hazai szénbányászat termelési költségének egyharmadáért, il­letve feléért állítja elő a föld­gáz-, illetve a kőolajipar. A szénhidrogén-import is lénye­gesen olcsóbb. További jelentős költségmegtakarítás forrása az olcsóbb szállítás, a jobb hatás­fokú felhasználás. Ä termelés szerkezetének átalakítását, a technikai haladást, a hazai adottságoknak jobban megfelelő ágazatok gyorsütemű fejlesztését, a haté­konyság fokozását szolgálják a IV. ötéves terv Memelt prog­ramjai. Az energiafelhasználás arányváltoztatásához hasonlóan sok-sok milliárdos népgazdasági haszon forrásává válik a vegy­ipar, mindenekelőtt a petroké- mia fejlesztése, az alumínium- ipar fellendítése, az autóbuszok és a közúti járművek és fő­egységeik gyártásának fokozása, a könnyű építési szerkezetek térhódítása, a textil- és ruházati ipar rekonstrukciója, a korsze­rű számítástechnikai berende­zések termelésének meghonoso­dása. A vállalatok, a szövetkezetek számára konkrét feladatok adódnak az ipar szerkezetét átalakító kiemelt programok végrehajtásából. De gyártmány­összetételük korszerűsítésével öntevékenyen is hozzájárulhat­nák a népgazdaság, az ipar, a fogyasztás és export szerkeze­tének átalakításához. Fontos, hogy ne forgácsolják szét szel­lemi erőiket, anyagi eszközei­ket, hanem a népgazdasági terv. hez hasonlóan néhány kiemelt feladatra összpontosítsák azo­kat. Azokat a cikkeket, termé­keket, berendezéseket gyártsák és fejlesszék nagyobb arányban* amelyeknek van jövője, kor­szerűen. idehaza és külföldön egyaránt előnyösen értékesíthe­tők. A zok a kollektívák, amelyek jobban Mveszik részüket ebből a munkából, érthetően nagyobb nyereségre tesznek szert, s így gyorsabban növel­hetik fejlesztési és részesedési alapjaikat. Azok, akik pedig kezdeményező készség, vállalko­zási bátorság híjján mindenáron ragaszkodnak a meglevő ará­nyokhoz, az elavult gyártmá­nyokhoz egyre nagyobb pénz­ügyi, fizetési gondokkal küsz­ködnék. Csupán átmenetileg segíthet az állami támogatás* a hitel, de ha nem hasznosít­ják jól a türelmi időt, saját létüket, jövőjüket ássák alá. Az államkassza terhére nem lehet időtlen-időkig kényelemben, nyugodtan élni, korszerűtlen* gazdaságtalan termékeket gyár. tani. A türelmi idő múltán cél­szerűbb inkább becsukni a gyárkaput, vagy megnyitni más nagy vállalat előtt, s így az üzem kollektívája annak kor­szerű, keresett termékeit gyárt­hatja nagyobb mennyiségben és olcsóbban. kel táplálkoznak. Ezért a dú- vadkárok megelőzésére, menyét. irtásra szólították a megye va­dásztársaságait: Egyes vadásztársaságok külön is jutalmazzák azokat a vadá­szokat, akik menyétet lőnek és elszámolnak vele. gmMmm 3 1931. JULIUS Iá* , Hírek a békéscsabai ruhagyárból •«■■■■■■■■■■■■■■■■■■«■■■■■■■■■■■■■■■»■»■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■«■»■■■■■»■■■•«a»» t Lélektani előadás Békéscsabán K. J. Sok a róka és a menyét

Next

/
Thumbnails
Contents