Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-14 / 164. szám

MUi TÜRELMI IDŐ MÚLTÁN (3. oldal) BŰNHODÉS A BŰNÉRT (4. oldal) MINDENNAP EGYMILLIÓ FORINT (5. oldal) Kongresszusra köszülnek az ipari szövetkezetek EbpNta ezer vagon gabona 4 következő tíz nap a felvásárlás csúcsideje Megjelent a hír, hogy ősszel összeül a magyar ipari szövet­kezetek VI. kongresszusa. Beje­lentését az országban 1123 szö­vetkezet, 26 területi és ágazati szövetségben készítették, s ké­szítik elő. Az elmúlt esztendők­ben az ipari szövetkezeti kollek­tívák megalkották, újrafogal­mazták a korszerű elveknek megfelelő alapszabályaikat, va­lamennyi szövetkezetben újjá­választották a vezetőségeket és a nem régen lezajlott szövetségi küldöttközgyűléseken beiktatták az érdekvédelmi és képviseleti szervek választott tisztségvise­lőit. Az ipari szövetkezetek VI. kongresszusa alkalmas fórum lesz ahhoz, hogy a megyékből és az ágazatokból érkező küldöttek újból áttekintsék két évtized eredményeit. Az 1950-es évek elején, az ipari szövetkezeti mozgalom megerősödésekor mintegy 80 ezer dolgozó tömö­rült — többnyire 20—30 fős kol­lektívákba —, hogy kiragadja a kisiparosokat a létbizonytalan­ságból, ts számukra biztos jövőt teremtsen. Jellemző adat a fej­lődésről: ma a 30-nál kisebb lét­számú szövetkezetek száma mindössze 2 százalék, jellemzővé vált a mind korszerűbb eszkö­zökkel dolgozó árutermelő és szolgáltató, 100—200 fős szövet­keze' Népgazdaságunknak ma nél­külözhetetlen és dinamikus ré­sze a szövetkezeti ipar, amely az elmúlt esztendőben már csak­nem 30 milliárd forintos árbe­vételt mutatott fel. E kollektí­vákban él a szocialista ipar dol­gozóinak 13 százaléka, az építő­iparénak 12 százaléka. A házi­ipari termelés kétharmadát, a bútor és textiltermékek egyhar- madát, a cipőipari készítmények egynegyedét az ipari szövetke­zetek állítják elő. Az országban évente 6—8 ezer lakást húznak fél a szövetkezeti építők. Az el­ért fejlődést pártdokumentu­mok és kormányhatározatok is­merték el, kifejezve, hogy az ipari szövetkezetek jelentős mér­tékben hozzájárulnak az állami ipar kiegészítéséhez, a korsze­rűsödő kis. és középüzemek ru­galmasan alkalmazkodnak a piac igényeihez, a lakossági szükség­letek kielégítéséhez. Becsülendő és a társadalmi érdekek szolgá­latában áll az a törekvés, hogy mintegy 80 ezer arra rászoruló embert (rokkantat, bedolgozót) lássanak el rendszeres munká­val. A gazdaságirányítás reform­jának 3 esztendeje alatt különö­sen nagyarányú volt az ipari szövetkezetek előrehaladása. A korábban válóban kisipari ke­retek között működő kollektívák jórészt saját erőből több mint 2 milliárd forint értékű beruhá­zással gazdagodtak, az ország­ban mindenütt új üzemházak, szolgáltatófiókok jelzik a gyara­podás mértékét. Három esztendő alatt kétszeresére nőtt a szövet­kezetek vagyona, amely az el­múlt esztendő végén elérte a 7 milliárd forintot. Kedvezően alakult a szövetkezeti tagság személyes jövedelme is. A magyar ipari -szövetkezetek évente több milliárd forint be­fizetéssel gyarapítják az állami költségvetést. Ezek az eredmé­nyek is megerősítik azt a meg­állapítást, hogy a szocialista szövetkezeti vállalat egyenjogú társa az állami vállalatoknak, tevékenységük nélkülözhetetlen a népgazdaság számára. Mindez mégsem jelenti azt, hogy az ipari szövetkezetek ve­zetőivel és tagjaival szemben a társadalom ne állítana fokozott igényeket. Ilyen igény és köve-' telmény az, amit a párt X. kong­resszusának határozata így fo­galmaz meg: a szövetkezeti ipar tevékenységének középpontjába a szolgáltatások növelése kerül­jön. Az országban ma közel 12 I ezer szövetkezeti szolgáltatófiók működik, tevékenységük egy évtized alatt 50 százalékkal nőtt, de az mégis elmarad a társadal­mi igények s a lehetőségek mö­gött. Az életszínvonal növekedé­se, a tartós fogyasztási cikkek elterjedése, a lakosság ellátott­ságának emelkedése azt kívánja az ipari szövetkezetektől, hogy az eddigieknél gyorsabb ütem­ben emeljék szolgáltatásaik színvonalát és mennyiségét. A IV. ötéves terv végére a szövetkezeti ipar — terveik sze­rint — mintegy 45 milliárd fo­rint értékű árutermeléssel és szolgáltatással veszi kj részét az országos erőfeszítésekből. Ez a célkitűzés 65—70 százalékos termelésnövelést kíván. Az or­szágban 50—60 ezer Iákast épí­tenek öt év alatt a szövetkezeti kollektívák, immár nem csupán a hagyományos módszerekkel, hanem korszerű (alagút-zsaluzá- sos, középblokkos stb.) módsze­rek felhasználásával. Elmond­hatjuk, hogy a szövetkezeti ipar valóban építő módon kíván hoz­zájárulni társadalmunk gazda­sági erejének gyarapításához. Az OKISZ választmányának felhívása alapján augusztus 15- ig minden ipari szövetkezetben küldöttválasztó gyűléseket tar­tanak, ahol a tagság megválaszt­ja képviselőit az ipari szövetke­zetek október 11—13 között ösz- szeülő VI. kongresszusára. A tagság ezeken az értekezleteken megvitatja azokat az irányelve­ket, amelyek áttekintik az 1966 óta eltelt időszakot, értékelik a jelen feladatait és irányt mu­tatnak 300 ezer ipari szövetke­zőnek a népgazdaság ötéves ter­vének teljesítéséhez. Jurmics László A gabonatermésre vonatkozó június végi elképzelések, tervek és becslések ezekben a napok­ban válnak valósággá megyénk­ben. Az aratás és cséplés többet igazol a vártnál. A tényleges termésátlagok felülmúlják a be­takarítás előtt becsült értékeket. Étkezési búzából 15,8 mázsával, takarmánybúzából 18 mázsával számoltak a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnál. Ugyanakkor a legjobb ered­ményt elérők a pusztaföldvári Dózsa Tsz és az orosházi Üj Élet Tsz — 29, illetve 28 mázsa gabonát takarítottak be átlag­ban egy katasztrális holdról. Szabados Ferenc, a vállalat kereskedelmi igazgató-helyettese elmondta, hogy a száraz, meleg idő jót tett a gabonának. Ked­den már csak az eleki szárítót működtették, mert a betakarí­tott szemtermés víztartalma még a szabvány előírásnál is kedve­zőbben alakult. Tegnap megszü­letett az első felvásárlási csúcs- eredmény, mégpedig 1000 vagon­nal. A július 11-ig beérkezett 3 ezer vagon étkezési búza béltar­talma kimondottan jó, ezért az eddiginél jobb kenyeret süthet­nek a pékek. A felvásárolt 16 ezer vagem takarmánygabona előrehaladást hoz a megye takarmány-problé­májának megoldásában. Már ezen a héten is végez néhány gazdaság az aratással, zömük azonban a jövő hét végére fe­jezi be a gabona átadását. Ek­kor majd a takarmányellátást is fokozottabb gondossággal le­het bonyolítani. Ennek zavarta­lanságát az is biztosítja, hogy a felvásárlási szezon végére fel- töltődnek a raktárak. Ötezer vagon gabona elhelye­zését bértárolással oldotta meg a vállalat. Ebből a mennyiségből 3 ezer 500 vagont a termelőszö­vetkezetek, 1500 vagont az álla­mi gazdaságok vállaltak. Emel­lett, ha szükség lesz rá — már pedig a termésátlagok ezt mu­Az őszi árpa aratása után el­kezdték a megye állami gazdasá­gaiban a takarmánybúza és az étkezési búza aratását. A nagy munkára jól felkészültek. Sike­resek voltak a gépszemlék és az üzemi szántóversenyek. Az al­katrészhiány ellenére is, több utánjárással, nagyobb költséggel, nem utolsósorban sok-sok lele­ménnyel kijavították az erő- és munkagépeket, hogy minden szem megtermett gabonát idő­ben és minél kisebb veszteséggel takarítsanak be. A határ ígérget. A nyár elején tartunk, így nehéz lenne meg­mondani, mennyit is „fizet” majd a föld, milyen termés lesz búzából. Az eddigi termésered­mények biztatóak, igaz, minden a Bezosztája-táblákon múlik. Mikorra és hogyan aratódik le a búza. Az őszi árpa aratása a megye állami gazdaságaiban befejező­dött, s igazgatósági átlagban hol­danként elérte a tizenhét má­zsát. Ez több a tervezettnél. Igaz, nem nagy területen díszlett tátják — felkérik a termelőket, hogy a beszállítandó utolsó 20— 30 vagon gabonát rövid, átme­neti tárolásra augusztus köze­péig tartsák vissza a szérűkön. Így tudják majd biztosítani a malmok egyenletes ellátását, a torlódások elkerülését. K. E. P. Szép a mezőhegyesi határ. Hi­dashát sem maradhat el. Libel- lulából az eddigi átlag 23 mázsa holdanként. A Rannáját 44 hol­don aratták 24 mázsánál gazda­gabban fizetett, a különböző bú­zakísérletek pedig 23,25 mázsá­val holdanként. Bánkúton Libel- lulából 212 hold került „kasza alá” és a jó termőképességű föl­dek nem vallottak szégyent Harminc mázsánál felül adtak holdanként. Kenyérgabonából Szarvason, Felsőnyomáson takarítottak be kisebb mennyiséget. A legutóbbi jelentések szerint kétezer hold­ról aratták le a gabonát az ál­lami gazdaságokban. Ugyanak­kor a szabadon maradt terüle­teken szorgoskodnak; erő- és munkagépekkel hántják a tarló­kat, szórják az istállótrágyát, a műtrágyát. Ezer holdnál na­gyobb a megmunkált tarló, 600 holdra jutott istállótrágya és csaknem 2000 vagon zöldtakar­mányt tartósítottak a megye ál­lami gazdaságaiban. Sz. L>. I. eaBSBHBBBBBSBEBBBBBBBEEBBBSBBBBK*BaeSe!BBmBBBBmeBB»BBBBBB$'aBBBBBBBBBB'nBBffiaSBBHBBBBBBBBBaSBBS»«SEBBBBBBBBS8SS0aSEf. Beton bekötőút A mezőkovácsházi járás termeloszövetaeze.ti.ietv naroim ikeitető közös vállalkozása 4—500 mé­terre van az országúttól. Eddig salakkal feltöltött üt vezetett a telepre, ősztől kezdve betonúton járhatnak, melyet most építe nek. (Fotó: Demény) Nyári munkák a földeken Iái szervezett az aratás az állami gazdaságokban

Next

/
Thumbnails
Contents