Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-02 / 154. szám
Árvízvédelmi gyakorlat ___ -& __ a Hosszúfoki f őcsatornán »Harckészültség” a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságon — Jól vizsgáztak az emberek és a gépek Egy év sem tett el a „Nagy Víz” óta, és újra feltűntek a gyulai utcákon az „Árvízvédelem” feliratú tehergépkocsik. A Hosszúfoikx főcsatorna vizén a vigasztalanul zuhogó eső buborékjai pattannak. Vihaxkabá- tos emberek és két sor homokzsákkal támasztják a gátat, arrébb hatalmas terméskövekkel megrakott teherautó húz eről- köldve. Fényes üvegű reflektorok kerülnek az állványokra. Az URH-antenna is egyre magasabbra nyújtózik. Tompa robajjal zuhog a cölöpverő gép ma- zsányi súlya és ütései alatt mind mélyebbre süllyed az oszlop a vízbe, A fodrozódó vízen hatalmas vasladik himbálódzik, s rajta Perei András készíti elő merülésre a búvárokat A gát tövében, szalaggal a karján, intézkedik, utasításokat oszt, sürgeti a motorcsónak vezetőjét, Gyöngyösi Lázár, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság AKSZ osztagának vezetője. — Vasárnap este 18 órakor riasztottak. Azonnal intézkedni kellett, hogy másnap reggel hat órára az osztag együtt legyen. Természetesen az árvízvédekezéshez szükséges anyagokkal, gépekkel, járművekkel. Az emberek dicséretére legyen mondva, fegyelmezetten és gyorsan cselekedtek. Mintha igazi veszélyről lenne szó. Mert — tegyük hozzá — szerencsére „csak”' gyakorlat folyik itt, a Hosszúfoki főcsatorna , torkolatánál. De ezt is ugyanúgy kell végrehajtani, mintha az ősi ellenség — és sokszor harát — a víz már a gát tetejét nyaldosná. Mert az ördög sohasem alszik. Éppen etert — meg azért Is, hogy a készültség mindig ébren legyen — a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság az árvédelmi- és belvízvédelmi készenlét; szakaszokkal együtt közös gyakorlatokat rendezett június 27—30-a között, amelyet megtekintett Csatári Béla, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, Hidas Mihály rendőrezredes, a Békés megyei Rendőr- Eőkapitányság vezetője, a Körösvidéki, valamint a szomszédos vízügyi igazgatóságok szakemberei. Egyre mélyebbre süllyed az oszlop. lehorgonyzóit pontonra — töltésszakadás elzárásához készül a jászolgát, kétsoros cölöppel és szádfalazással. Amott, a gat tetején töltésszivárgás és csurgás elleni védekezés folyik, amelynél egy francia gyártmányú’ új verőgéppel történik a szádfalazás. Az emberek homokzsák és kőbordázattal támasztják meg az átázott töltést. Egy másik helyen szorító, és nyúlgát épül, műanyag homokzsák borítással. Felkészültek .az alattomos buzgárok „elfogására” is. Egy hatalmas átmérőjű bordás gyűrűvel, az úgynevezett ARMCO-val történik, amely már sikeresen vizsgázott a múlt évi árvíznél is. Ezt a célt szolgálja a könnyűbúvárok bevetése is, akik fóliaszőnyeggel zárják el a partszakaszt ott, ahol szivárgást észlel, nek. Különben a tavalyi árvíz elleni védelem a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság területén százmillió forintba került Sokan kérdezik, el lehetett volna-e kerülni a tavalyi megpróbáltatásokat, ha ezt a hatalmas összeget töltéserősítésekre, a védvonal megerősítésére fordítottuk volna? Nos, ahhoz legalább egy. milliárdra lett volna szükség. Bár ami azt illeti, a tökéletes A búvárok fólia-szőnyeget borítanak majd a töltésre. Gyöngyösi Lázár, a védelem vezetője bemutatja a gyakorlatokét. B. O. Nagy György és PáTinfcás Lajos főmérnökök az árvédelmi gyakorlatok központi irányítói adnak tájékoztatást; miközben végigjárjuk a „veszélyeztetett” szakaszokat. Itt — mutat a partközeiben biztonságot nyújtó védekezést még nem találták fel. Szakembereink elképzelése szerint a jelenlegi helyzetet figyelembe véve, az eddig szóba került módszerek legelfogadha- tóbbnak — árvíz esetén — a tározás látszik. Erre három módszer, variáció van, de majd csak a számítások után döntjük el, hogy ezek közül melyiket valósítjuk meg. Szerdán a késő délutáni órákban ért véget a gyakorlat. Azóta már elkészültek az értékelő, összefoglaló jelentések, amelyek a jól végzett munkáról, a felkészülésről és a helytállásról adhattak számot. — Bár mindig csak így kellene kivonulni — hangzott az óhaj a gyakorlaton részt vevők között mert könnyebb szívvel vállaljuk a munkát, ha tudjuk, hogy a víz senkit sem fenyeget. Bttís memsz?. 5 1971. JÚLIUS 2. V A kötélhúzás végnapjai Ügy kapásból számolva több mint harminc olyan értekezleten vettem részt az utóbbi időben, ahol valamiképpen szóba jött a helyi tanácsi, szervek önállóságának növelése, a hatáskörök leadása. Ezzel kapcsolatban mindenütt t mindenki látszatra a teljes egyetértését nyilvánította ki. Azért mondom, hogy látszatra, mert a felszólalók arcáról szinte sugárzott a helyeslő tenniakarás, De mi történik az értekezlet után, amikor saját területet is érint a helyeslő vélemény? Egyszeriben számtalan fenntartás, aggály, ellenérv kerül elő a tarsolyokból. Minisztériumok, főhatóságok, felsőbb tanácsi szervek bizonyítanak: „...speciálisan azon a területen korai még az alsóbb szervek kezébe adni ilyen meg ilyen jogokat. Kár lenne elsietni a felügyeleti, intézkedési, döntési lehetőségek bővítését.” Ügy is mondhatnánk, hogy egyes helyen indokolatlanul van bizonyos bizalmatlanság a községben dolgozók képességeinek megítélésében. E- tekintetben érdemes elgondolkodni azon: mennyire csökkent a szakképzettsége, hozzáértése annak a tanácsi dolgozónak, aki a korábban létező járási tanácsnál önálló felügyeletet látott öl és most önálló hatáskört kapott valamelyik nagyközségben. Aligha érthető a húzó- dozás. Szerencsére a hatáskörök és rendelkezési jogok körüli kötélhúzás, viszálykodás végnapjait éli az államigazgatás területén. Erre megalapozott ígéret az új tanácstörvény és a Kormány végrehajtási rendelete. Az újkeletű paragrafusok félreérthetetlenül törvényes kötelezettségként írják elő, hogy le kell venni a tanácsok kezéről az aprólékos szabályozásokat, az önállóságot nyirbáló megkötöttségek béklyóit. Ezt szolgálják azok az önkormányzati jogosítványok (helyi rendelet- alkotás, a terv és költségvetés megállapítása, saját vagyonnal való gazdálkodás stb.), melyek gyakorlásában — ha a törvény keretein belül történik — lényegében semmilyen szerv nem szólhat bele. A tanácsok most az új helyzethez igazodva, életükben először, maguk állapítják meg a szervezeti és működési szabályzatukat, úgy, ahogy azt a sajátos helyi feladatok indokolják. És hogy mi kerül abba alapként, nagyon is lényeges. Emlékezzünk csak: a községben és városban egyaránt mennyi panasz forrása volt, hogy az ott működő vállalat, üzem, intézmény afféle állam volt az államban. Működését, munkarendjét, termelését saját maga alakította ki, édes-keveset törődött azzal, hogy mit szólnak mindehhez a helyi állami szerv tagjai. Az érthetőség kedvéért az egyik budapesti értekezleten elhangzottat példázom, ami e fonák helyzetre utal: „Előfordult — mondta az előadó —, hogy a kéményseprő vállalat elrendelte: a lakáskémények tisztítását minden ház tulajdonosa vagy bérlője ennyi és ennyi időn belül köteles elvégeztetni”. Az érdekessége ennek az, hogy a munkáért járó összeget a vállalat szedte be. De ha nem volt ilyen célra vállalati kapacitása, akkor nem adott ki ilyen utasítást. Jóllehet, hogy a kémények tisztítása már szükségessé vált. így volt ez más vonatkozásban is. Nos, az új jogszabályok alapján a tanácsok és a vállalatok közötti ilyen hatásköri kapcsolatok alighanem egészséges mederbe terelődnek. A rendelet ugyanis leszögezi, hogy a nem tanácsi szervek kötelesek az érdekelt helyi tanács végrehajtó bizottságának előzetes véleményét kikérni minden olyan intézkedésükről, amely a lakosság ellátását vagy szolgáltatási tevékenységet érint. Nehéz lenne felsorolni valamennyi új intézkedést, mely szélesíti a tanácsi választott testületet és szakigazgatási szervek érdemi, önálló munkájának lehetőségeit. Közülük egyik sem valamiféle ellenállás kiváltására született. Nem is a látszatönkormányzat kedvéért hozta rendeletét a kormány. Ellenkezőleg: tényleges döntési jogkört igyekszik biztosítani a helyi népképviseleti szerv számára és ez semmiképpen sem fulladhat közönybe. Hiszen ez nemcsak jó és aktuális felszólalási téma, a nemes szándék helyeslése, hanem gyorsan megoldást igényló gyakorlati tennivaló. • Roeskár János Fejlesztik az iskolákat, óvodákat ABC'áruház épül Magyarbánhegyesen Magyarbánhegyes községi ta- , nacsa a IV. ötéves tervidőszakban 16 és fél millió forintból! gazdálkodik. Ennek jelentős része, mégpedig 12 és fél millió forint jut az iskolák, óvodák, a könyvtár, a művelődési ház, az orvosi rendelő és a tanácsháza működésének fenntartására. A fennmaradó 4 millióból 800 ezer forintot fordítanak járdaépítésre, 900 ezer forintot kövesút-felújításra, 300 ezret orvosi rendelő és lakás, 350 ezi rét pedig ravatalozó építésére. I Egymillió 700 ezer forint költ- I séggei fejlesztik az oktatási intézményeket: kicserélik az ajtókat, ablakokat, az olajos padlót műanyagpadlóval cserélik fel és olajkályhákkal oldják meg a fűtést. A Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ 2 és fél millió forint költséggel ABC-áruházat, kisvendéglőt, presszót és cukrászdát létesít. A BÉKÉSCSABAI BAROMFIFELDOLGOZÓ VÁLLALAT FELVESZ: GÉPKOCSIVEZETŐKET, GÉPKOCSIRAKODÓKAT. VILLANYSZERELŐKET, KŐMŰVESEKET, LAKATOSOKAT. FÉRFI ÉS NŐI SEGÉDMUNKÁSOKAT, HÜTÖGÉP-APOLOKAT. (Fizetés megegyezés szerint) Jelentkezés a vállalat felvételi irodájában. Békéscsaba, Orosházi u. 16. 273310
