Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-13 / 163. szám

BÉKÉS a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja Világ proletárjáig egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 1971. JÜLIUS 13., KEDD Ara 1 Ft XXVI. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM Nem ellenzékben, de nyíltan Találkozni olyan nézetekkel, hogy az egypárt-rendszerű, nép­frontba tömörített alkotó erők szövetsége idején lehetne vala­mi ellenzék-féle nálunk. Érdemes elemezgetni ezt a né­zetet, ha egyedi, ha nem. Nemcsak azért, mert a szak- szervezeteket mostanában — kü­lönösen XXII-ik kongresz- szusuk széles közvéleményt meg­mozgató felszólalásai, beszámo­lód óta — erősebben „jegyzik” a politikai életben, hanem azért is, mert szerepük ténylegesen nőtt, a közeli és távolabbi jövőben pe­dig nyilván még tovább növek­szik. De ez nem ellenzéki szerep. Ugyanakkor sokszor és hatá­rozottan megfogalmazott követe- mény, hogy bátran bíráljanak, alkossanak önálló véleményt társadalmi érdekvédelmi kérdé­sekben, vagy — mint azt Gás­pár Sándor egy választási nagy­gyűlésen megfogalmazta — je­lezzék. véleményezzék a felszín­re került ellentmondásokat, gon­dokat-baj okát, a munkásember szemével nézzék a gazdasági éle­tet. Hát most mondják meg a véle­ményüket — és ez mégsem el­lenzéki feladat? Bíráljanak és mégsem...? Ismételjük csak el a kérdést, hogy világosan kitűnjék elavult kelő kívülálló vagy a pozícióra vadászó szembenálló kritikája. Sem kívülről, sem ellenzékből nem segíthet a munkáshatalom­nak munkásszervezet. Miért bíráljon tehát a szak- szervezet, miért tegyen észrevé­teleket? Az osztály érdekében, a dolgozó milliók — a mi ha­zánkban hárommilliónál több szervezett munkás, alkalmazott, értelmiségi érdekében. Ki vezeti az államot, amely­nek intézkedéseit bírálni, a kü­lönböző tennivalók megoldásában mutatkozó ellentmondásokat ele­mezni vagy feltárni kell? A munkásosztály. A munkás- osztály pártja, és pártonkívü- li szövetségesei, szakemberei ül­nek az íróasztalok mögött, szer­vezeti magaslaton, minden üzem igazgatói székében. Arisztokra­tákkal és kapitalistákkal nincs dolgunk. Bizonyos értelemben velük szemben könnyebben le­hetne tetszetős szakszervezeti munkát végezni, — a mi álla­munkkal, gazdasági irányítá­sunkkal azonban nem ,.szem­ben”, hanem nyíltan, de együtt kell megoldani mindent. Nehéz? Még könnyelmű pillanatokban sem tagadhatjuk. De felelős szó­val nem is lehet könnyű felada­tokat ígérni annak, aki a mi A nyomáscsökkenés okozta a szovjet űrhajósok halálát Hivatalos jelentés az űrtragédiáról Moszkvában közzétették a Szojuz—11 űrhajósaival tör­tént szerencsétlenségről szóló jelentést. A szovjet kormány- bizottság közleményét hétfőn hajnalban hozta nyilvánosság­ra a TASZSZ. A Szojuz—11 űrrepülése regisztrált adatai­nak áttanulmányozása után megállapították, hogy a le­szállási szakaszt megelőzően az űrhajó útja normális kö­rülmények között ment vég­be. Dobrovolszkij, Volkov és Pacajev űrhajósok a repülési programnak megfelelően lát­ták el feladatukat. Az űrhajó leszállási pálya- szakaszán, 30 perccel a föl- detérés előtt a leszálló-beren­dezésben gyors nyomáscsök­kenés következett be, ez okoz­ta az űrhajósok hirtelen ha­lálát. Ezt alátámasztják az or­vosi és kórbonctani vizsgála­tok. A hirtelen nyomáscsökke­nés azért következett be, mi­vel megsérült az űrhajó her- metizálása (légmentes tömí­tése). A teljesen sima leszál­lást végrehajtott leszálló­berendezés vizsgálata kimu­tatta: a leszálló-berendezés konstrukciója nem hibásodott meg. A műszaki elemzés nyomán több feltételezés született, de a hermetizálás okait illetően, ezeknek tanulmányozása to­vább folytatódik — fejeződik be a szovjet kormánybizott­ság jelentése. A hivatalos közlemény megerősíti Keldis és Petrov akadémikusoknak azokat a ko­rábbi megállapításait, ame­lyekből kitűnt, hogy a Szo­juz—11 űrhajósainak tragé­diáját nem a tartós súlyta­lanság állapotának a szerve­zetre gyakorolt hatása, hanem műszaki hiba okozta. (MTI) Illést tart az SZOT Elnöksége A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának Elnöksé­ge július 15-én, csütörtökön délelőtt 9 órai kezdettel ülést tart Békéscsabán, az SZMT székházában. Az elnökség megvitatja a mozgalmi isko­la képzésről és az 1971—72. évi oktatási programról, va­lamint a szakszervezeti poli­tikai tömegoktatás 1970—71. évi tapasztalatairól és az 1971—72. évi feladatokról szóló jelentést, majd a II. fél­évi munkaterv-j avaslatot. Ma; Törekvéseink a helyi politikában ©.“oldal) «»• Egyéves, de már nem csecsemő (4. oldal) **• Uj bérrendszer a soloroknel (S. oldal) •M Tudomány — technika (6. oldal) Nívódíjakat adott az SZMT A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa már hagyomá­nyosan, évente nívódíjjal tünte­ti ki a Békés megyei Jókai Színház legkiválóbb művészeit, akik elsősorban a munkások életének ábrázolásával szerez­nek érdemeket. Az idén az SZMT nívódíjának első fokoza­tát és a velejáró pénzjutalmat Miszlay István, a Békés megyei Jókai Színház Jászai-díjas igaz­gatója kapta. Megosztott máso­dik díjat kapott Cserényi Béla és Széplaky Endre színművész. A díjakat tegnap délelőtt 10 órakor Nagy István, az SZMT vezető tiíkára adta át a kitün­tetetteknek. Az ünnepségen je­len volt Bocskai Mihályné, az SZMT titkára is. 12000 vendég Gyulán — Csónakázási rekord Gyopároson — „Telt ház’’ a strandokon a kánikulai vasárnapon volta. Ez az elavultság mintegy húsz évvel korábbi állapotot tük­röz: akik a hibák feltárását és az ellentmondások felszínre hozását nem tudják összeegyeztetni a szakszervezeteknek a munkásha­talom idején betöltött szerepé­vel, óhatatlanul 1950 időszakát idézik. Akkor a hivatalos politi­ka éleve szándikalizmussal vá­dolta azt a szakszervezeti veze­tőt, aki érdekvédelmi feladtokat hangsúlyozott, neadjisten az üd­vözítőnek és egyedülállóan utól- érthetetlennek kikiáltott tervezé­si elképzeléseket nemhogy bírál­ni, még csak érinteni se merte. Ennek a felfogásnak a marad­ványa kategorikusan tagadja annak a lehetőségét is, hogy a társadalmi rendet irányító munkát, a gaz­dasági intézkedéseket, az éle­tet koordináló lépéseket egy munkás-tömegszervezet bírál­hassa. Hiszen — mondja ea a nézet — aki bírál, annak „nem tetszik a rendszer”... (Szándéko­san idézem eset a nagyon naív és buzgó megfogalmazást. A lényeg tudniillik épp>en az ellenkezője.) Annak tetszik a rendszer, aki észreveszi a gondot-bajt is és felhívja rá a figyelmet. Ez az észrevétel, ez a figye­lembevétel nem lehet az elő­korunkban — és új tennivalók­ban hihetetlenül gazdag évtize­deinkben különösen — a szocia. lista építés politikai munkása lesz. A szakszervezet felelőssége ép­pen az együttes munka és a kö­zös munkában jelentkező bíráló, formáló osztályérdekeket és ér­dekvédelmet egyszerre képviselő feladatában rejlik. Mert rétegek érdekvédelme és országos lehe­tőségek egyeztetése is beletarto­zik a „leckébe”; higgadt felmé­rések, szenvedélyes kiállás, a közgazdász-szakember alapossá­gával végzett tájékozódás és a régi „bizalmiférfi” nagyapák okos és a műhelyek légkörében edzett szíve. Felelősen, az ügy lényegét érintő tiszta szándékkal lehet csak jól teljesíteni a szakszerve­zetek hivatását a szocialista ál­lamban. Valahogyan úgy, mint a jól szervezett és megértő család­ban akár az anya, akár az apa szerepet, aki élettársa intézkedé­sét, tervét, cselekedetét olyan természetesen nézd a kis közös­ség szemével, a család szemével, hogy nem is lehetne másként jobban. Vajon van-e jó családtag aki „ellenzéke a családjának”? Baktat Ferenc Az idei nyár legforróbb va­sárnapja volt július 11-e. A Bé­kés megyei fürdőhelyeken csak­nem mindenütt kitehették volna a „telt ház’ táblát, mert a nagy melegben szinte megrohanták a strandokat a városok, községek lakói. Békéscsabán már 12 óra­kor zsúfolt volt a strand, min­den kabint kiadtak, s összesen mintegy 4700 vendég volt. A szombati forgalommal együtt 7000-en látogatták a csabai strandot. Ebben az évben ez volt a csúcs. Sok bosszúságot okozott azonban az ellátás. Bár a rádió már korábban jelezte, hogy ká­nikulai vasárnapra számítha­tunk, a vendéglátóipar úgy lát­szik, mégsem készült fel eléggé. Igaz, ez éveken át visszatérő gond. Annyit enyhítettek, hogy az étterem nyitva állt, s a für- dőző vendégek is fogyaszthattak itt ételt, italt. Azonban a há­rom büfé nem tudta ellátni az igényeket, nagy volt a sorba­állás és sok a bosszúság. Különö­sen a gyerekes szülők mérgelőd­hettek, mert nem kaptak hűsítő italt, tejet, kakaót, süteményt. A sör is nagyon hamar elfogyott, délután négy órakor már nem lehetett kapni. Érthetetlen, hogy — bár lapunk hasábjain már többször szóvátettük — miért nem készülnek fel az ilyen káni­kulai forgalmakra. Távol áll tőlünk, hogy ezzel szembeállítsuk a gyulai stran­dot, ahol több, mint 12 ezer em­ber fordult meg ezen a vasárna­pon. Az ország különböző vidé­keiről — Tatabányáról, Buda­pestről, sőt külföldről, Jugosz­láviából, Csehszlovákiából, Ro- j mániából és más országokból is I — voltak látogatók, s a nagy | tömeg ellenére sem volt különö­sebb fennakadás az ellátásban. Még a kora esti órákban is le­hetett frissen hűtött sört kap­ni, és hűsítő italokat. Gyulán egyébként a 300 ezredik vendé­get fogadták vasárnap. Megyénk természeti szépségek­ben gazdag gyógyfürdőhelye, Gyopáros is csúcsforgalmat ért el. összesen 5450-en látogattak ide a megye különböző vidékei­ről, de szomszédos megyékből,' sőt Budapestről és Salgó­tarjánból is. Ami az áru­ellátást illeti, az étkezésben nem volt gond, sör is volt bőven, s bár ebben némi fennakadás volt, a vendéglátóipari vállalat és az ÁFÉSZ rugalmasan megol­dotta. Még a délelőtti órákban más vendéglátóipari egységektől, ahol kevesebb volt a forgalom, átcsoportosítással biztosítottak hűsítőt és sört. Gyopároson egyébként ezen a napon csóna­kázási rekord volt, ugyanis a csónakpark nyolc darabbal bő­vült s összesen 615-en csóna­káztak a szépséges környékű ta­von egy nap alatt. Sokan látogattak el Nagyszé­násra is, mintegy 3 ezren, első­sorban Szarvasról, Kondorosról, Orosházáról, s a környező közsé­gekből. Az idei szezonban ez volt a legnagyobb forgalmú vasár­nap, s ha hozzátesszük, hogy hétköznaponként általában 8— 900-an látogatnak Nagyszénásra, megállapíthatjuk, hogy a hét végi kirándulás egyik kedvelt színhelye Nagyszénás. Az ellá­tással itt sem volt különösebb gond. bár hűsítő italból és szörp­ből lehetett volna több is. Gyoméról már nem mondhat­juk el ugyanezt. A kánikula el­lenére is csupán 1400-an voltak — korábban 2500-an is ellá­togattak ide — s az ÁFÉSZ még így sem tudta kielégíteni a vendégeket, különösen a sör és a hűsítő ital fogyott el hamar. A rugalmasság a gyomai szer­vezőknél bizony elkellene. K. J,

Next

/
Thumbnails
Contents