Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-11 / 162. szám

! A szülői szereidről Nadrágok, nadrágszoknyák kerékpározáshoz Falun; városon egyaránt, ahol nincs rendszeres autóbusz, vagy villamosjárat, nélkülözhetetlen közlekedési eszköz a kerékpár. De nemcsak nálunk. Hollandiá­ban például, aztán az északi ál­lamokban és még sok más or­szágban szintén nemcsak sport­célokra hnszi áij-ák, hanem min­dennapi főközlekedési eszköz­ként. Kerékpárpn teszik meg a nagyobb távolságokat munkába- menet és jövet, vagy bevásárlás esetén is, ugyanúgy, mint ná­lunk. Sőt, egyes nagyforgalmu városokban, a távol lakók, ha autóval közelítik is meg a város szélét, a nagyvárosi forgalom­ban már a kis helyen elférő, könnyen mozgó kerékpárral folytatják útjukat a munkahe­lyükre A kocsi csomagtartójá­ban ehhez magukkal viszik az összehajtható kerékpárt A nők részére, a célszerűsé­get is szem előtt tartva valójá­ban olyan speciális öltözék szük­séges a kerékpárhoz, amely esz­tétikailag is megfelelő A mai divat nagyon kedvez ennek. A divatos ruhaféleségek közül emeltük ki azokat a formákat, amelyeket ajánlani tudunk a kerékpározó nőknek. A hosszúnadrág — természete­sen az időjárásnak megfelelően — kosztümkabáttal, lumber- jackkal, blúzzal, pulóverrel, vagy vízhatlan anorákkal feltét­len alkalmas viselet. Nem prak­tikus azonban akkor, ha térdben szűk és térdtől lefelé túlságo­sam bővül a szára A szoknya­nadrág különböző változatai — különösen az egészen szoknya- hatást keltőek, a móléttebb és idősebb korosztály részére — bő­vebb és szűkebb kivitelben, ame­lyek éppen térdig, vagy térd alá érnek, mindenki részére prak­tikusak. Ajánljuk is mindenki­nek, aki kerékpározik, mert bi­zony a szoknya alól, gyakran igen erősen kilátszó fehérnemű, nem a leges.’.tétikusabb látvány. A pántba fogott, buggyos ma di­vatos golfnadrág, aztán az úgy­nevezett, majdnem térdig érő,de combhoz simuló bermuda nad­rág elsősorban a divatot kedve­lő vékony fiatal lányoknak való. Nagyon jól használható kerék­pározáshoz, a mindenféle célra divatos forrónadrág, azaz rö­PÁSZTORHÚS 60 dkg kisebb kockára vágott sertéslapockából pörköltet készí­tünk, friss zöldpaprikával és pa­radicsommal vagy 2 evőkanál lecsóval ízesítjük. Amikor a hús puha, slambucot, vagyis alföldi tarhonyásburgomyát vegyítünk hozzá és ezzel együtt tálaljuk. Slambuc: 1/4 kg tarhonyát for­ró zsírban megpirítunk, összeke­verjük rózsaszínűre pirított ap­ró hagyrhiakookákkal (egy nagy­fej hagymából) és 3 dkg apró kockára vágott, üvegesre pirí­tott füstöltszalonnával. Utána kissé sózzuk (vigyázzunk, mert a szalonna is sós) ós annyi víz­zel eresztjük fel, hogy a tar­honyát körülbelül másfél ujj­nyira ellepje. Amikor a tarho­bMMíMí mi~ jüuus íi. vid short. Kerékpárnál még az is megengedhető, hogy ezt a nadrágocskát, takaró szoknya, vagy ruha nélkül viseljük. Köz­tudomású, hogy strand és üdü­lőhelyet kivéve a forró-nadrá­got utcára csak úgy esztétikus viselni, ha felette olyan felha­sított, vagy kigombolt ruhát, szoknyát viselünk, amely alól a nadrág éppen kivillan. Néhány divatos modell az ajánlatunkhoz: Az elől, hátul ; sebekkel díszített (sokféle hol­mit elhelyezhetünk benne), le­felé enyhen bővülő nadrág vá­szonból, vagy vékony szövetből készülhet. Az övbe foglalt csi­kós k srtonblvz matróz gallér­ját hátul, applikált mentőöv dí- szítás teszi érdekessé. j Az enyhén bővülő síoknya- S nadrág legpraktikusabb, ha nem « gyűrőcő, szín'etikus fonallal ke- • vert vászonból, vagy szövetből : készül Csinos kiegészítője lehet S színes vászon cipő fiataloknak: térdzokni és rövid, csíkos, pa- • tentkötépfl, garbó nyakú, ujjat- ■ lan pulóver. ; A kétféle színben harmönizá- ; ló anyagból készült short és • hosszújjjú lumberjack együtt : vagy külön-külön is, más össze- ; állításban is viselhető. A felső- • .ész gallérja, váhrésze és zsebe j azonos a foró-nadrág anyaga- : val. ; Nagyon divatos fiatal lányok- s rok a negyedik modell, amely • : nya forr, tegyünk bele 1/2 kg megtisztított, megmosott, apró kockákra vágott burgonyát A tarhonyát és a burgonyát puhá­ra pároljuk és utána összeve­gyítjük a pásztorhússal. DEBRECENI SERTÉSKARAJ 1 kg kicsontozott, megmosott aertéskarajba éles késsel akkora lyukat vágunk, hogy egy szál kolbászt keresztülhúzhassunk rajta. Ezután a gyulai kolbászt amelynek hossza a karaj hosz- szával azonos, a nyílásba húzzuk (tölthetjük olcsó étkolbásszal és debrecenivel isi). A húst ezután megsózzuk, tepsibe rakjuk és két-három evőkanál zsíron ró­zsapirosra sütjük. Utána víz­zel és a saját tevével meglocsol­va puhára pároljuk. Hidegen felszeleteljük ós a levébe visz- szarakva melegítjük. Süthetjük kuktában is, akkor egy óra alatt kitűnően megpuhul, de utána a rárakott zsírral együtt a sütő­ben ropogósra sütjük. Melegen tálaljuk tört — vagy hasábbur- . gomyával és salátával. • lárom részből áll. Mintás kar­tonból, vagv batisztból készül­het az ingblúz, vászonból, vagy könnyű szövetből a rakásokkal bővített, féloldalasán szabott forró-nadrág, amely alig meg­különböztethető a még mindig nagyon kedvelt mini-szoknyától. Hozzá a színes, kötött lélekme- legítőt, pruszlikot az ügyeskezű- ék nagyon gyorsan elkészíthetik. Ugyancsak fiatal lányoknak ajánljuk a pettyes anyagból ké­szült, puffos ujjú blúzt ós az egyszínű vászon shortot. Az ér­dekes széles, élénkszínű vászon­ból készült gombolás ővrészt kantár egészíti ki. Nádor Vera « M em ís olyan könnyű oiko- san szeretni a gyerekeket. Az esetek többsége azt bizo­nyítja, hogy a szülők ebben is hajlamosak a szélsőségekre. Némelyek azt hiszik, akkor szeretik igazán gyereküket: ha lehetőleg mindent megadnak nekik, amit megkívánnak, s ha engedékenyek szeszélyeikkel szemben. Mások pedig csak a „holnapra” koncentrálnak, in­kább a szellemi, ismeretbeli gyarapodásukkal, a tanulásuk­kal törődnek, s közben megrö­vidítik fiaik és lányaik gyerek­korát Még időbeli sorrendiséget is fel lehet fedezni a két szélső­ség esetében. A felszabadulást követően egy-másfél évtizedben ugyanis még jobbára az okozott gondot, hogy a szülők túlságo­san is a gyerekek igényeinek a kielégítésére, a kényeztetésére helyezték a hangsúlyt. Valami­féle „jóvátételre” törekedtek: ifjúkori keserűségeiket akarták jóvátenni, saját vágyaikat sze­rették volna teljesülve látni gyermekeiken keresztül. De közben erősödött az a felisme­rés, hogy a gyerekek szerete­tthez hozzátartozik a jövőről való gondoskodás, a felnőtt­korra való tudatos előkészítés is, ennek pedig egyik legfőbb eleme, hogy nem csak adni kell a gyerekeknek, hanem kö­vetelni is kell tőlük. Csakhogy most sem tudtunk megszabadul­ni a túlzásoktól. Manapság már sokhelyütt a tanulást, a kü­lönböző különórákra járást, a jó iskolai jegyeket szinte kizá­rólagosan szorgalmazzák, mint­ha megfeledkeznének arról, hogy a gyerekkorhoz hozzátar­tozik a játék, a szórakozás, a pajtáskodás, sót a csínytevés is. A szülők persze ezúttal is jót akarnak, csupán abban téved­nek, a sajátos gyerekkori élmé­nyeket nem tartják eléggé fon­tosnak a holnapra való felkészí­tésben. A kényeztetés persze nem csak a kívánságok váloga­tás nélküli teljesítésében nyil­vánul meg, hanem a munkátlan­IIUIIIIIlUHinillllllllHIIIIMIIIHIMIH Vásárlási ÁBC MUTASD A „SZATYRODAT” — megmondom, ki vagy.;. Ugyanis a vásárlásnak külön művészete van. Egy pillantás a bevásárlóhálóra, s képet lehet alkotni arról, hogy tulajdonosa mennyire ismeri vagy mennyire tartja be az egészségügyi szabá­lyokat, mennyire vigyáz saját.és családja egészségért. Ahol a hálóban békés egyet­értésben van a burgonya, zöld­ség, kenyér, hús, sütemény stb. — és de sok ilyen háló vám! — elárulja, hogy gazdája a higi­énia legelemibb követelmé­nyeivel sincs tisztában. Nem gondol arra, hogy családját az ilyen formán történő vásárlással nap mint nap súlyos fertőzés veszélyének teszi ki. MINT MINDENBEN, ezen a téren is van fejlődési lehetőség. Ma, amikor fillérekért kapha­tunk műanyag zacskót, a gondos háziasszony először is ezekkel látja el magát, ha bevásárolni indul. Lehetőleg két nylonháló­ba történjék a vásárlás. Az egyik hálóba tegyük a kenyeret, süteményt, felvágottat, sajtot, általában olyan ételeket, melyek főzés, illetve mosás nélkül ke­rülnek fogyasztásra. Külön zacskóba helyezzük a pékárut és külön a többi ételeket. A másik hálóba kerüljenek a zöldség-, gyümölcsfélék, a tojás, a nyers húsáruk. Ezeket is he­lyezzük külön-külön műanyag zacskóba, így sem a hálót, sem ruhánkat, illetve mások ruháját sem piszkítjuk össze. EZEKET A ZACSKÓKAT mindig arra használjuk fel, ami. re eredetileg. Így a kenyér min­dig a kenyeres zacskóba kerül, a zöldség pedig a zöldségesbe. Időnként ultras vízzel mossuk ki és Öblítsük le ezeket a zacs­kókat. Ha megérkeztünk a vásárlás­ból, mossunk kezet, és először a pékárut tegyük helyére és azo­kat az élelmiszereket, melyek mosás, főzés nélkül kerülnek fo­gyasztásira- S azután a többi anyagot. A hűtőszekrénybe elhe­lyezett zöldségféléket hagyjuk nylonban, így hűtőszekrényünk tiszta, a zöldségféle pedig friss marad. A citromot, tojást, mű­anyagba csomagolt tejterméket mossuk meg mielőtt hűtőszek­rénybe vagy kamrába tennénk, mert sok baktérium tanyázhat rajtuk. A helyes vásárláshoz szüksé­ges felszerelés szinte fillérekbe kerül, csak egy kis törődés kell ahhoz, hogy a bevásárlóháló ar­ról tanúskodjék, — kulturált, gondos háziasszony a gazdája. ITT KELL BESZÉLNÜNK arról, a helytelen szokásról is, hogy igen sok háziasszony a főtt vagy sült húst azon a deszkán vágja fel, amelyen előzőleg a nyers hús volt. Ez nagyon hely­telen és sok fertőzési veszélyt rejt magában, különösen nyá­ron, amikor igen gyorsan bom­lásnak indulnak a deszkán ma­radt húsmaradékok. A nyers hús különben is igen sok Baktériu­mot tartalmazhat, mely főzésnél elpusztul. Ha a főtt vagy sült húst azon a deszkán szeleteljük, melyen, előzőleg nyers húst vág­tunk, ismét fertőződhet; ÍGY TERMÉSZETESEN a zöldpetrezselymet sem vághat­juk húsosdeszkán, melyet min­dig a kész, forró ételbe keve­rünk tárolás előtt. Tehát a hús­vágódeszkáról a petrezselyemre kerülő esetleges baktériumok sem pusztulnak már el.. Fást Katalin ság megengedésében is. Ez kü­lönösen városi probléma. Itt vannak gyakran harmadik-ne­gyedik osztályos általán ós isko­lások, akiknek a nagymama tisz­títja a cipőit, s itt fordul elő sű­rűn ,hogy a gyerekek csellen­genek, míg az anyák vállára ne-- hezedik a második műszak mán- den súlya. A dolog bonyolultsá­gát mutatja, hogy a munkától való féltés oka egyaránt lehet a gyerek erőinek a lebecsülése, egyfajta rosszul értelmezett sze­retet ,s lehet — különösen az otthoni munkák alóli teljes fel­mentés — oka az, hogy a jövő­re való felkészítés egyetlen esz­közének tartott tanulásra akar­ják még jobban rászorítani a gyereket. Ilyenkor szokták mon­dogatni a szülők: a diák egyet­len dolga, a tanulás. F aluhelyen azonban másként jelentkeznek ezek a prob­lémák. Itt inkább a sok gyerek­munka okoz gondokat. Tanulj meg fiam, dolgozni, becsüld meg a munkát — mondogatják a pa­rasztszülők, s gyakran még az iskolai feladatok elvégzésére sem hagynak elegendő időt a diák­gyerekeknek. Tanítók panasz­kodnak, hogy sokszor azért ma­radnak le, kallódnák él jóeszű tanítványok is, mert a szülők agyonterhelik őket házkörüli munkákkal. A legtöbb helyen a gyerek feladata az apróállatok ellátása, a tüzelő bekészítése, a boltba és a szomszédokhoz sza­ladgálás, a kistestvérre vi- gyázás — és ki tudná elsorolni, hogy még mi minden. És ezek a szülők is a jövőt készítik elő, a dolgos életre nevelnek, csak túl­ságosan egyoldalúan, a fizikai munkára. Persze önmagában sem a munka, sem a tanulás, vagy a gyerekkívánságok teljesítése nem kifogásolható. Csak a he­lyes arányokra kellene jobban vigyázni! Célunk a harmoniku­san fejtett ember, s ezt az ide­ális típust csak úgy tudjuk ki­nevelni, ha nem esünk túlzások­ba, ha szakítunk a végletekkel; s úgy nevelünk munkára, úgy fejlesztjük a gyerekek ismere­teit, szellemi képességeit, hogy közben meghagyjuk őket gye­rekeknek is. Éppúgy öreg hiba, ha a gyerekekben csak a maj­dani felnőtteket látjuk, s nem nézzük mai gyerekségüket, mint az ha csak a gyerekkor megszé­pítésével törődünk, s nem for­dítunk kellő figyelmet jövőjük megalapozására. A harmónikus, sokoldalú emberré nevelésben tehát saját gyerekünkből — képessé­geiből, teherbírásából, erkölcsi fejlettségéből — induljunk ki, s ne a szomszédok és az isme­rősök gyerekeiből. Mások túlzá­sait soha ne tekintsük példának. A szomszédok, vagy az ismerő­sök majmolása a ruházkodás­ban, a szokásokban, az engedé­kenységben nem szokott haszon­nal járni, csupán felszínes gye- rekszeretetre utal. És vonatko­zik ez a tanulási követelményekre is. Mert lehet, hogy a másik gye­rek bírja a különórák terhét, de a miénk belényomorodik, s elő­fordulhat hogy a szomszédé in­dokoltan nem vállal többletet a tanulásban, de a miénken ronta­na, ha nem követelnénk tőle na­gyobb erőfeszítést. Ha igazán szeretjük gyerekünket, nem le­szünk hozzá sem túlságosan szi­gorúak, sem pediig mindent elné­zőek. A szülőnek okosan kell vi­selkednie, olyannak kell lennie, aki képes együtt sírni és örülni gyerekével, s aki egyszer­re tudja megérteni és irányítani is. Tóth László Egytálételek

Next

/
Thumbnails
Contents