Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-11 / 136. szám

I Harsa## a kiirfszó... Gazda nélkül Áchim-cmlckiáblát Negyedszázad a jubileumi kiállításon Felejthetetlen pillanat: till örök teltünk! Ez a felvétel ugyan Békéscsa- I bán, az „Achim L. András" ál- j talános iskolában készült, mégis j része lehetne annak a szemet- j lelket gyönyörködtető kiállítás- \ nak, mely július 5-ig hívja- vonzza látögatőit Budapesten, a Nemzeti Múzeumba és az Úttö- r ószövetség negyedszázadénak megragadó krónikája. Azért le­hetne ez a kép is ott, hiszen a békéscsabai úttörők életének minden pillanata ugyanúgy ré­szé az egésznek, mint azok a képek és dokumentumok me­lyek a múzeum dísztermében reprezentálják egv gyermeke­kért való, nagyszerű mozga­lom 25 észtendejet. A nagy országos találkozó napjaiban rengeteg vendége volt a jól sikerült kiállításnak, de egészen biztos, hogy később is, egészen a zárásig tízezrek keresik még fel. úttörők és ré- j gén volt úttörők, akik • ifjúsá­gukra emlékezve nézik meg hogy is volt, mint is volt...? A képek a régmúlt időket I hozzák a mába. Az első úttörő- csapat megalakulását a buda-' pesti Rottenbiller utcai iskola-; ban, a dátum: 1919. A csapat ! neve: Marx Károly... Valahol itt kezdődött a magyar úttörő­mozgalom, hogy a/tán éveken át várjon 1940-ra, az újjászüle­tésre. A kiállítás az időrendet kö­vetve viszi tovább látogatóját az úttörőmozgalom nagyszerű, kezdeti évein át a jelenig. A hangulat emelkedettsége a kiállítás történelmet sugárzó ereje az,' amely elsősorban megragadja a szemlélőt. Ez vi­szont a rendezőket is dicséri, hiszen 25 esztendő eseményeit úgy Idevarázsolni, hogy sem hiányérzetünk ne legyen, de a túl-dokumentálás terhét se érezzük — nem könnyű fel­adat. Mégis sikerült! Az idő­rend ugyanakkor :ió segítő is. és minden történelmi pillanat­ban a megfelelőt, a lényegest kiemelve egésszé rajzolódik a mozgalom arculata Különösen erőteljes es figyelemlekötö a kiállításnak a negyvenes évek | végét felelevenítő része. 1947:1 Kodály .Zoltán Üttörőindulóját tanulják a gyerekek, a dal tíz­ezrek indulójává válik: „Ej- haj, száll az enek. zeng az ének...” 1948. július 31: Csille-1 bércen kikiáltják az Úttörő Köztársaságot”. Készül az úttö- jiövasút, előbb a Ságvári lige­tig viszi a vidám gyerekhadat, aztán mar Hűvösvölgy a vég­állomás. A dokumentumok ezután új mozgalmakat, idéznek. Vasgyúj- tés, kalászszedés. társadalmi munkák sora. Nyárt táborozá­sok emlékei, a „Munkára, harc­ra kész mozgalom", amelyben nem születtek ugyan bajnokok, de a sportot sokan ott szerették meg. a próbák alkalmával. Megyünk tovább 1957: a fejlődés új határköve. Ü.j ak­ciók kezdődnek, új lapok szer­veződnek a közkedvelt Pajtás mellett, a Kisdobos, az Úttörő- vezető és a legkisebbeknek a Dormögo Dömötör... Már az is a mozgalom történelme, hogy tízezreket megmozgató akció indul akkoriban, hogy megőriz­zük, felderítsük a forradalmi múlt hagyományait, eseménye­it. Úttörők indulnak gyűjtő- útra, kopogtatnak be az elmúlt harcok elő hőseihez. írják le a felelevenített emlékeket, a ré­gi idők küzdelmes éveit. Nincs hely és idő arra. hogy mindenre emlékeztessünk, ezt a kiállítást látni keil, és úgy emlékezni az elmúlt negyed­századra; és megnézni a kép­zőmű veszeti tárlatot is, ahol fi­atal tehetségek művei a művé­szet nyelvén fogalmazzák meg a mozgalom 25 esztendejét, E sorok elején arról volt szó, hogy a^. úttörőmozgalom ne­gyedszázadának megragadó kró­nikája a Nemzeti Múzeumban nyitott kiállítás. Aki végigjár­ja csak ezt érezheti, csak így fogalmazhat. És legyen bármi­lyen idős, az. ifjúság megfog­hatatlan és mégis annyira je­len levő bója. szépsége gz a legnagyobb erő, mely áthatja, es az egész kiállítást íelejthe- .te tienné teszi. Odakint, a múzeumkertben júniusi nyár várja a kilépőt. Napfény, zöld lombú fák, fut­kosó gyerekek, pihenő nagy­mamák. Fiatalok, kéz a kéz­ben. 1971 nyara. Az úttörőmozga­lom jubileumi éve, az emléke­zés éve, és az előretekintésé, az újabb negyedszázad felé. Az már egeszen közel lesz 2000- hez. A jövő az úttörőké A szó minden érteimében. S. E. Néhány napja fejeződött be a tanítás az általános és középis­kolákban. A tanulók tervezget­nek . Van, aki üdülni, nyaralni megy, tan olyan, aki táborozás­ra. külföldi útra készül és nem kévés olyan is van, aki munkát akar vállalni. Arra kerestünk választ, hogy a diákoknak a megyeközpontban milyen .nyári munkalehetőség kínálkozik, van-e olyan szerv, amely a fiatalok nyári foglal­koztatását irányítja iViegkéidtz- tük « megyei tanacs művelődés- ügyi osztályának illetékesen. a városi tanács művelődésügyi osztályvezetőjét. hogy választ kapjunk kérdéseinkre Tájékoztatást kaptunk, meg­nyugtató választ azonban nem. A diákok nyári foglalkoztatását ugyanis sem megyei, sem városi szinten nem fogják össze, nem irányítják. Több éves fapasztalat bizonyítja, s az üzemek, vállala­tok munkaügyi osztályvezetői a megmondhatói, hogy az iskolai oktatás befejezése utón ' miiven szükség lenne diákiminkaerőre Beszélgetőpartnereink el­mondták, hogy véleményük sze­rint. hasznos lenne, ha ezekben a hónapokban — hasonlóan az egyetemek diákérdekvédelmi szervéhez — a nagyobb váro­sokban lenne olyan fórum, amellyel a vállalatok állandó kapcsolatot tudnának tartani s amelyik a diákokat mindig oda irányítaná, ahol éppen szükség van a munkájukra. A több évi gyakorlat ugyanis azt bizonyítja — és erről beszélt a konzervgyár munkaügyi osztály, vezető helyettese. Sitz Jánosné és..Szabó Béla- a Békéscsabai Hűtőház munkaügyi osztályve­zetője is. hogy az iskolai okta­tás befejezése után nagyon ne­héz ezekbe az üzemekbe diák- munkaerői kapni, mivel nincs, aki az irányítási vállalná. Ügy hisszük, egyértelműén kimond­ható: az iparnak és a mezőgaz­daságnak a kéthetes építőtábo­ron túl is szüksége van a diá­kok nyári munkájára. A tapasz, falat azt is igazolja, hogy .a di­ákok keresik a munkalehetősé­get. Most már csupán az a kérdés, hogy ki. vagy kik irányítsák ezt a munkát? Az üzemek munka­ügyi osztályvezetőinek az a vé­leménye — sok Igazság van benne —. hogy erre legalkalma­sabb a KISZ. Azok a vállalatok és mezőgazdasági üzemek, ame­lyek az iskolai oktatás befejezé­se után tudnak diákmunkaerőt foglalkoztatni, igényüket beje­lenthetnék az érdekvédelmi szervnél, amely aztán odairá- nyítja a munkára jelentkező fiatalokat. Gondolatok, jő gondolatok te­hát vannak. Hogy mikor válnak valóra? Nem tudjuk. Talán már jövőre. Egv azonban bizonyos: akkor is hasznos lenne. B. J. A Mezőberényi ÁFÉSZ Szubadság Étterme legalább 5 éves gyakorlattal rendelkező — leinformálható — szakácsai vesz lel Erkölcsi bizonyítvány szükséges. | Jelentkezni: az ÁFÉSZ ■ vendéglátóipari osztályán x 4 »nos BBSS 1971. JUNIUS 11. és szobrot avat Békéscsaba Az Aehim-em­le'künnepségek vasárnap a oa- rasztvezér emlék­táblájának ec szobrának leleple­zésével folytatód­nak- Az Achim- emléktáblát, melynek dombor­művűt MLado- nyicZky Béla szob­rászművész készí­tette, az Achim L. András utcá­ban, hazáinak he­lyén, a Knot- Nyomda új épüle­tének falán leple­zik ie. Avató be­szédeit Nyári Sán­dor, a Hazafias Népfront megyei ti fkára mond. Az ünnepség délelőtt 10 órakor kezdő­dik Délelőtt fél 12 órakor az Árpád­soron leplezik le Achim szobrát, Marton László szobrászművész alkotását. Avató beszédet dr. Pölöekei Ferenc, a történettudományok doktora, egyetemi tanár, az ismert Aehim-kutató mond. Az ünnepi beszédet koszorúzás követi. Az emléktábla és a szobor le­leplezésével befejeződik az az eseménysorozat, mellyel Békés­csabán Achim L. Andrásra, a nagy parasztvezérre emlékeztek, születésének 100. évfordulóján. Ülést tartott a KISZ Békés megyei Végrehajtó Bizottsága Tegnap, június 10-én délelőtt* ülést tartott Békéscsabán a _ KISZ Békés megyei Végrehajtó Bizottsága. Ez alkalommal az idei gyulai Erkel Diákünnepek. tapasztalatairól tárgyaltak, meg­vitatva Ivanies Katalin kultu­rális felelős jelentését az EDU- ről. A diákíinnepek négynapos gazdag eseménysorozatáról meg­állapították. hogy az eddigiek közül ez volt a legsikeresebb. A művészeti bemutatókon a két évvel ezelőtti 1730 helyett 2132- en vettek részt. Fegyelmezettsé­gük, magatartásuk, tudásuk bi­zonyította: az EDÜ-re azok ér­keztek. akik tanintézetük leg­jobbjai. s most képviselőiket magasabb szinten készítették fel a pedagógusok, a KlRZ-veze. tök. /le plt'á frcpdthíUs 13. diplomatarablás Revolverlövések Stockholmban Már megemlítettük azt az 1981-es bécsi nemzetközi érte­kezletet. amelyet az ENSZ. né­hány speciális ENSZ-szervezet és a hágai nemzetközi bíróság tagállamai hívtak össze és ahol egy olyan szerződést írtak ala (az aláírás óta történt csatlako­zásokkal együtt 91 ország fogad­ta el a paragrafusokat), amely megállapítja, hogy a diplomá­ciai képviseletek vezetőit és be­osztottait a határátlépés idő­pontjától a végleges távozásig diplomáciád mentesség illett meg. Sőt, ez a mentesség a ve­lük együtt lakó családtagokra is vonatkozik. Ami a mentességet illeti, an­nak legfontosabb eleme az, hogy „a diplomáciai képviselőnek és a képviselet diplomáciai fűnk-, ciót végző tisztviselőinek szemé. !ye sérthetetlen”. Más szóval:, a diplomatával szemben az őt fo­gadó állam hatóságai semmiféle kényszerintézkedést nem hoz. hatnak, nem lehet őket letartóz­tatni, őrizetbe venni vaigy elő- vezétni. Ér ennek a mentesség­nek egyik lényeges kiegészítő eleme lett a bécsi szerződ ésber az a minden fogadó államra ér­vényes kötelezettség, hogy .,gom. doskodni kell arról, hogy a dip­lomaták személyes szabadságát és méltóságát sérelem ne érje”. Persze Becs előtt már számos hasonló paragrafus került be a nemzetközi jogba és a különbö­ző országok törvénykönyveibe: már a római jog Is „szentnek és sérthetetlennek” minősíti a diplomaták személyét. Mégis, a múltból is ismerünk jó néhány diplomaták elleni merényletet. 1923-ban Svájcban meggyilkol­ták Vorovszkijt. a Szovjetunió képviselőjét, aki a lausannei konferencián vett részt. 1927-ben Varsóban egy revolvere» me­rénylő meggyilkolta Vojkovot. a Szovjetunió ottani követét. 1968- ban kubai emigránsok az Egye­sült Államokban levő angol nagykövetség és több angol kon. zulátus és kereskedelmi képvi­selet ellen szerveznek pokolgé­pes merényletet. (A jobboldali kubai csoportok tagjai azzal „in­dokolták” bűntetteiket, hogy „az angol Leyland autóbuszgyár több kocsit szállított a havannai autóbusztársáság számára”.) 1945 óta több mint száz alka lommal történt például revolve- res vagy pokolgépes merénylet a legkülönbözőbb országokban szolgálatot teljesítő jugoszláv diplomaták ellen. Az egyik első, nagy nemzetközi felháborodást kiváltó Ilyen eset 1968. augusz­tus 30-án történt, amikor egy horvat fasiszta szervezet tagja Stuttgartban agyonlőtte Száva Az Aohim-dombormű. Mlado- nyiczky Béla alkotása.

Next

/
Thumbnails
Contents