Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-11 / 136. szám

Äz Egyesült Államok magatartását nem fogadjuk el

Szadat rádió- és televíziós beszéde

Anvar Szadaít. egyiptomi elnök csütörtökön nagyjelentőségű rádió- és televíziós beszédet mondott. Kijelentette: „a Közel- Keleten úgy lehetséges a tartós béke, ha Izrael kivonja csapatait az összes megszállva tartott arab területről és elismeri a Palesztinái népnek azt a jogát, hogy saját maga döntsön sorsáról”.

Az elnök hevesen bírálta az Egyesült Államokat, amely — mint mondotta — „az Izraelnek nyújtott katonai és anyagi támogatás révén tevékeny részt vállal területeink megszállásában es a szuverenitásunk ellen irányuló agresszióban”. Ezt a magatartást nem fogadjuk el és teljes egészében elutasítjuk” — mondotta.

A Szovjetunió lojális és önzetlen segítségét méltatva Szadat elnök kijelentette: „a Szovjetunió a gyakorlatban bizonyította be, hogy szilárdan az imperialista-ellenes forradalom mellett áll és habozás nélkül erkölcsi és anyagi segélyben részesíti a függetlenségük megszilárdításáért küzdő fejlődő országokat”.

Az egyiptomi államfő hozzáfűzte: „A Nasszer elnök kezdeményezte egyiptomi—szovjet barátság továbbfejlődött és a nemrég aláírt barátsági és együttműködési szerződésben öltött testet. E szerződés megerősíti a

barátság el\ein nyugvó szovjet— egyiptomi kapcsolatokat és megszilárdítja a két ország között kialakult szoros együttműködést...”

„E barátságtól egyetlen lépéssel sem távolodhatunk el. mert ezzel saját érdekeink ellen cse- lekédnénk és saját térségünKÖn belül az . imperializmus ügyét támogatnánk” — mondotta Szadat egyiptomi elnök.

Az Arab Szocialista Umo átszervezéséről és azokról az elvekről szólva, amelyekre tevékenységét alapoznia kell, Anvar Szadat hangsúlyozta: „Az Arab Szocialista Unió a dolgozó nép szövetségére épül. Nem kaphatnak benne helyet az opportunism ták, a reakciósok, az egyiptomi társadalom szocialista átalakításának ellenségei, az ingadozók, és a nemzeti integritás, a belső front ellen ágáló összeesküvők”.

„A nép tömegek — fűzte hozzá — rendelkezni fognak azzal a joggal, hogy megvonják bizalmukat képviselőiktől, amennyiben azok eltérnek a forradalmi úttól.”

. Szadat elnök végezetül hangisúlyozta az állami szektor uralkodó szerepét az egyiptomi gazdaságban, majd rámutatott a | „nemzetgazdaság fejlődésének j alapját képező nehézipar” ki- j építésének szükségességére.

(AFP)

Podgornij

választási beszédet mondott

Nyikolaj Podgornij. a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke csütörtökön választási beszédet mondott Moszkva „Leningrad” kerületében, amely őt jelölte küldöttének a Szovjetunió Legfelső Tanácsába.

A külpolitikával foglalkozva többek között hangsúlyozta:

„Aktív es következetes módon széliünk síkra a feszültség enyhítéséért, az európai status quo megerősítéséért. E célokhoz jelentős mértékben járulna hoz. zá a Szovjetunió és Lengyelország, illetve a Német Szövetségi Köztársaság között megkötött ( szerződések életbe lépése. 'Síkraszállunk azért is, hogy Nyugat-Bérűin kérdésében — a mesterséges akadályokat | elhárítva — kölcsönösen elfogadható rendezést érjünk el. Szeretnénk remélni, hogy erre törekszenek tárgyaló partnereink is.” (MTI)

Rogers

sajtótájékoztatója

William Rogers amerikai külügyminiszter visszatért Washingtoniba európai látogatásáról.

A washingtoni Andrews légitámaszponton újságírók kérdéseire kitért azokra a megjegyzésekre, amelyeket Koszi gin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke tett az európai csapatlétszám és fegyverzet kölcsönös csökkentésével kapcsolatban.

T omegfgyuiest tartottak tegnap a chilei szakszervezetek

Szerdán katonai díszpompával temették el Santiagóban a ked-J den meggyilkolt Edmundo Perez Zujovic volt chilei belügyminisztert.

A politikai gyilkosság ügyében j tovább folyik a nyomozás. A rendőrség megerősítette, hogy azi egyik gyilkosnak, Ronald Rivera Calderonnak a személyazonosságát minden kétséget kizáróan í megállapították.

Chilei politikai körökben általában szélsőjobboldali összeesküvők művének tekintik a gyilkosságot.

A chilei szakszervezeti szövetség (CUT) csütörtökön estére tömeggyűlést szervezett, ame- i

lyen támogatásáról biztosította Allende elnököt A tömeggyűlésen az államfő is felszólalt.

A megfigyelők feltételezik, hogy Allaride beszédében ismerteti majd a birtokába került dokumentumok részleteit, s azt iá lehetségesnek tartják, hogy bejelenti: a megbékélés és a meggyőzés politikájának vége.

Szerdán egyébként a terror- cselekmények megtorlására vonatkozólag törvényjavaslatot nyújtottak be a partementben. E javaslat halálbüntetést vagy életfogytiglani börtönbüntetést és gyorsított eljárást ír elő az effajta bűncselekmények elkövetőire. (AFP) »

Rogers kifejtette, hogy a NATO hajlandó megtárgyalni a Varsói Szerződés tagországaival a csapatlétszám esetleges csökkentését mindkét oldalon.

Közölte Rogers azt is, hogy „némi bátorítást merített” azokból a megbeszélésekből, amelyeket Donald Bergus-szal, a kairói spanyol nagykövetség úgynevezett amerikai szekciójának vezetőjével folytatott, aki viszont korábban tárgyalt Szadat elnökkel. Rogers elmondotta, hogy továbbra is kapcsolatot tart mind Egyiptom, mind Izrael vezetőivel. (UPI)

■-•»UftVNOI F-FELSŐ VOLT*

Az EGK-hoz csatlakozni szándékozó ország VM Az EGK-hoz társult* állam

_____

A

z EGK

kibővítése

A francia és angol államférfiak közötti megbeszélések nyomán megnyílt az út a brit csatlakozás előtt, lehetővé válik a jelenleg hattagú Európai Gazdasági Közösség (EGK) — másnéven Közös Piac — tíztagúvá bővítése. Nagy-Britanniávai

együtt ugyanis csatlakozni kíván a vele élénk kereskedelmi forgalmat lebonyolító Írország, Dánia, Norvégia is. (Össz külkereskedelmi forgalmuknak mintegy egyharmada irányul Nagy-Britanniába.)

A brit csatlakozást eddig határozottan ellenző ’Franciaország álláspontjának megváltoztatását az EGK-n belüli erőeltolódás idézte elő: az egyre in-, kább háttérbe szoruló Francia- ország az NSZK növekvő gazdasági és politikai súlyát csak j Nagy-Britanniával együtt tudja j ellensúlyozni a közösségen be-1 lül.

A tíz tagországra kibővülő | EGK a világ negyedik gazdasá- j gi hatalmává váLik az Egyesült Államok, Szovjetunió és Japan mellett. Hatalmas. 253 millió l’ós belső piac alakul ki (a jelenlegi EGK területén 186 millió ember él), amelynek hatá- j sAty várhatóan meggyorsul a'

..ományos. technikai forradalom Nyugat-Európában, ezáltal a társulás egyre inkább felzár-1 kózihat az Egyesült Államok [ mögé. A Közös Piac súlyát növeli a földközi-tengeri és afri- kai társult államok széles kö- j re, valamint Franciaország és Hollandia függő területei (Dél- ■ Amerikában. Óceániában, Afrikában). amelyek olcsó nyersanyagot és további iparcikkfelvevő piacot jelentenek. (Af- j «lkában 21, a mediterrán tér-1

segben pedig három társult állam tartozik az EGK-hoz.)

Az EGK részaránya a világ-1 termelésből a csatlakozásokat j követően 15 százalékról 20 százalékra, a tőkés világkereskedelemből pedig 31 százalékról 41 százalékra növekszik? A megnövekedett gazdasági erő következtében az Európai Gazdasági ' Közösség nagyobb önállóságot is biztosíthat magának politikai téren is az Egyesült Államokkal szemben.

„Béke” a szuronyok alatt?

Ií apadopulosz, a görög dikta1 túra főnöke meglepő nyilatkozattal hökkentette meg a nemzetközi közvéleményt. Személyes üzenetet intézett a török hadsereg oltalma alatt kormányzó Erim miniszterelnökhöz és ..baráti együttműködést” java. sóit a két ország közötti fontos kérdések rendezesere. Mint kiderült. a junta-főnök üzenete válasz volt Erim levelére, amely i hasonló értelmű javaslatot tar. ! talmazott „a rendezetlen kérdé- j sek megvitatására, Ciprus ügyét: is beleértve”. Az üzenetváltás athéni részének volt még egy különleges és zavaró sajátossá- I ga. Az első jelentésekben a különböző nyugati lapok és hírszolgálati irodák azt állították: Papadopulosz nem egyszerűen „baráti együttműködést”, hanem „konföderációt”, azaz laza államszövetséget javasolt Török-; országnak. Később különös módon kihullott a „konföderáció” szó a javaslatból, illetve a je-; lentésekből.

így is nyilvánvaló, hogy a kö- i zeli jövőben nagyszabású megegyezési kísérletre számíthatunk a görög rezsim és az új török kormány között.

í 1 örögország részéről az n- dítékok nyilvánvalóak. Ma már meglehetően világos, hogy a Papadopulosz vezetése alatt álló katonai juntának sikerült viszonylagosan konszoli. dálnia hatalmát. E „konszolidáció” része volt természetesen a | haladó politikai erőkre, sőt a j polgári ellenzékre is nehezedő j rendőrterror. Szerepe volt azon- j ban a junta-uralom megszilárdításában annak is, hogy az erőszak szervezetek és mindenekelőtt a hadsereg tiszti kara óriási anyagi juttatásokat es kedvezményeket kapott. Végül, de nem utolsósorban: meghatározó szerepe volt a külpolitikai tényezőknek: az Egyesült Államok — rövid kezdeti habozás után — kénytelen volt felismerni, hogy a Földközi-tenger medencéjének és az arab világnak jelenlegi stratégiai helyzetében egy „szilárdan antikommunista” katonai Uralom alatt álló Görögország kiválóan szolgálhatja az amerikai stratégiai érdekeket Ezeket a washingtoni katonai koncepciókat jelenleg mélységesen zavarja az a föszült viszony, amely Görögország és a NATO délkeleti szárnyának másik, amerikai bázisokkal megrakott tagállama, Törökország között fennáll. Papadopulosz ajánlatában ily módon az játszotta a döntő szerepet, hogy ha képes megvalósítani a közeledést — ezzel tartósan biztositotta maga és a katonai rezsim számára Washington jóindulatát.

A mi Törökországot illeti, a hatalmi helyzet alakulása mindinkább éretté teszi Ankarát az athéni juntával való tárgyalásra. Igaz, a katonai ultimátum nyomában hatalomra kerólt Erim-kormány szerény gazdasági reformprogramot hirdetett es a korrupció letörését ígérte. Ez azonban egyáltalán nem zavarja sem Athén, sem Washington almait. A reformok belül marad- .nak a burzsoá kereteken, a korrupció esetleges letörése pedig még meg is erősítheti a katonai rendszer tömegbázisát. Ugyanakkor viszont — és mind Athén, mind Washington számára ez a döntő — a katonai rendszer megkezdte a baloldali és haladó mozgalmak letörését! Felesleges most azon elmélkedni, hogy ebben milyen szerepe van az olyan provokációnak is beillő „ultrabal” akcióknak, mint legutóbb az izraeli konzul meggyilkolása. Tény marad, hogy az anarchista“—trockista akciókat a katonai rezsim a egész oaloldal összezúzósára használja fel: az anarchista akciókat élesen elítélő Török Munkáspárt Központi Bizottságának több mint felét már letartóztatták, szakszervezeti vezetők tucatjait hucolják börtönbe és az április 26-i, egy hónapra meghirdetett ostromállapotot újabb két hónappal meghosszabbították.

j\ em lehet csodálni, hogy a két rendszer vezetői között baráti szálak szövődnek. A „konföderáció” gondolatának felvetése persze aligha tartozik a realitások közé. Az viszont már nem lehetetlen, hogy rövidesen magasszintű tárgyalások kezdődnek Athén és Ankara kö_ zott. A dolog jellegénél fogva minden megegyezés, vagy akár közeledés is veszélyeztetheti a független Ciprusi Köztársaság jelenlegi státuszát és nemzeti érdekeit! Ismeretes, hogy a sziget görög többsége és a török kiseb- seg között évek óta húzódó konfliktus mérgezi a légkört. A ciprusi Makiariosz-kormány álláspontja az, hogy ezt az ellentétet. a független Ciprusi Köztársaság nemzeti keretei között kell megoldani. A Pentagon stratégái számára természetesen az lenne a legmegfelelőbb megoldás, ha Ciprus szilárd NATO- támaszponttá válnék. Ezért Washingtonnak feltétlen érdeke olyan típusú Athén—Ankara kiegyezés, amelynek hatása egyrészt a NATO délkelet-európai szárnyának megszilárdulása, másrészt az, hogy Ciprus afféle „úszó anyahajóként” is a NATO vizeire sodródik.

JT z a gondolat húzódik meg

a~i Papadopulosz kézfogási ajánlata mögött.

<—i —e)

Befejeződött az európai szocialista országos Vöröskereszt társaságainak értekezlete

Befejeződött az európai szocialista országok Vöröskereszt társaságainak budapesti tanácskozása. A napirenden szerepelt kérdések megvitatása során a küldöttségek megállapították, hogy a testvér-szervezetek mun-j kája szem,pontjából a további-1 akhan is hasznos lesz hasonló

közös értekezletek megtartása, mivel e találkozók alkalmat nyújtanak a tapasztalatok összegezésére, s hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberiség békéjéért folytatott küzdelembe a szocialista országok Vöröskereszt társaságai még hatékonyabban kapcsolódjanak be. (MTI)

Magyar-lengyel tudományos műszaki tárgyalások

Csütörtökön délelőtt a Par- 1 ámenben magyar—lengyel tudományos műszaki tárgyalások kezdődtek. Dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Műszak! Fejlesztési Bizottság elnöke és dr. Jan Akaczmarek professzor, a Lengyel Tudományos és Műszaki Bizottság elnöke a tudományos és műszaki együttműködés fejlesztésének időszerű kérdéseiről és az együttműködés új formáinak alkalmazásáról tárgyalt. A megbeszélésen jelen volt Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete is, (MTI)