Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-08 / 133. szám
Talajjavítással a Tessedik módszere ma is igen alkalmas talajjavításra A talajjavítás Kedvező hatását ma már nem vitaiak az üzemi vezetők. Bizonyosak abban, hogy Tessedik Sámuel 200 évvel ezelőtti úttör őmunkáia a gyakorlatban bevált, a jól szolgálja a több termelés célját. Azok a szarvasi földek, melyeket annak idején Tessedik irányításával a talajjavítás, digózáson módszerével tettek termőbbé, termelékenységükkel még ma is kiemeL. kednek Szarvas nyugat» határ- részében Megfigyelések tizen nt a talajmés növekedés« azonban csak egyik következménye e hatékony munkának, A másik — ez sem becsülendő le —, a javított talajok művelhetősége növekszik a olyan növényi kultúrák honosíthatok meg, melyek azelőtt a területen nem díszlettek Dévaványa, Szeghalom, Füzesgyarmat, Gyoma, Körösladány. Endrőd, Vésztő és Szarvas környékén gazdálkodó nagyüzemek vezető szakemberei jegyezték fel. hogy a talajjavítást követő Altalajlazítás a HF 3'2-es típus u vállalati konstrkuciójú késes munkagéppel. Munkában a' digöíő gépcsoport. Szakemberek veLemenye szerint a tiszántúli megyékben — Békés. Csőn gr ád. Hajdú, Sód- nok, Szabolcs — csaknem 2,5 millió kataszteri holdon lehet termelékenyebbe tenni a földet a talajjavítás valamelyik mód javai. Ebből, a 22 évvel ezelőtt elkezdett Intézményes murutá vsl, 715 ezer kataszteri holdon eredményesen fejeződött be a talajjavítás. E munka ütemeinek gyors« tatjára, a kifogástalan minőségű talajjavítás szervezésére, az üzemi igények kielégítésé*« átszervezéssel hozták létre 1970. január 1-vel a Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalatot Szarvason. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 90 371/2/1969 számú határozatában úgy döntött. hogy ez a vállalat Békés. Gscngrád, Hajdú-Bihar. Szolnak, és Szabolcs-Szatmár megye te- ruljeten működjön Szolriok megyeben 80 ezer. Hajdú-Bihar megyében pedig 1000 katasztrális hold Megnőtt a kémiai anyagok szerepe A javításra váró másik talaj típusa a savanyú és a szikesekből, a digózással nem javítható talaj. A javításra kijelölt és feltétlen alkalmas 2,5 millió hold nagyobb része, mégpedig 2,2 millió hold olyan terület, melyet a talajjavítás másik módszerével, kémiai anyagokkal — cukorgyár! mésziszap, őrölt mészkőpor. . gipsz-lignitkeverék megfelelő, laboratóriumi vizsgálaton alapuló adagolásával — lehet alkalmassá tenni a még több termés elérésére. Az utóbbi évtizedben Békés megyében 130 ezer holdon alkalmazták a kémiai anyagokat, a talaj termőképességének fokozására. A közeli években további 290 000 hold termőképességét lehetne növelni. Szolnok megyében 507 ezer hold kémiai javításra kijelölt területből eddig 147 ezer holdon fejeztük be ezt a munkát. Csongrád megyében' 56 ezer holdon kész a talajjavítás, további 120 ezer hold javítását szervezzük. Hajdú-Bihar megyében 15ö ezer holdon fejezlaj kémiai anyagok adagolásával. Ebben a megyében még 327 ezer hold szorul javításra. Ma már mind kevesebben vitatják a kémiai talajjavítás gazdaságosságát. Az üzemi befekte_ tés — gyakorlati adatok tanúsítják — két-három éven belül visszatérül. A savanyú talajok javításának hatékonyságát a MÉM illetékesei is megvizsgálták. Megállapították, hogy a kémiai eszközökkel javított savanyú talajokon búzából holdanként 2—3 mázsa, cukorrépából 48—-50 mázsa, lucernából 9 mázsa ' szenatöbblet- érték állítható elő. Békés megyei feljegyzések Ecsegfalván, Dévaványán, Szeghalmon és Szarvason jegyezték fel, hogy a kémiai anyagokkal javított szikes talajokon árpából 4,4, cukorrépából 70—80, lucemaszénából — gabonaegységben számolva 4,6, búzából 3—4 mázsa holdankénti terméstöbbletet értek el a kijelölt konitrollparcellákhoz viszonyítva. A kémiai talaj javítás hatása javítás hatása, a digózás elvégző, sét követő esztendőben mór jelentkezik. A termés növekedése 1,5—2 mázsa holdankénti gabo naegységnak felel meg. A termásodik évtől okszerű talajmű. velés mellett az őszi búza 5,2, az őszi árpa 7,7. a kukorica 6—6,5. a cukorrépa 60—100, a lucerna pedig gabonaegyiségben számolva 7,4 mázsavai termett többet kataszteri holdanként. Az utóbbi 22 eszteridőben di- gózássa] vált termőképessé Békés megyében 50—52 ezer, Csongrád megyében 2,5—3 ezer, tűik be ezt a munkát. Szakembe. inket ebben a megyében további 656 ezer hold termőképességének javítása várja. Szabolcs- Szatmár megyében 88 ezer holdon vált termelékenyebbé a taoksszerű talajművelés esetében 10—15 évén át igen hatékonyan érezhető. Ha a javított terület komplex vízrendezését is elvégzik a javítással egyidőben, akkor a 10—15 éves kifejezett hatástartam további évekkel nö"< 'lüi.»..TCTflWMÍi!11. müfT Slüli&ftlP ppjgps ■ ■ •• vTalajjavítás mészkőporrab vélhető. A savanyú talajok javításának költsége 2,5—2,6 ezer forint holdanként, a szikes talajoké pedig 3,5—5 ezer forint. Bárki kiszámíthatja, hogy a befektetett tőke 3—4 esztendő alatt visszatérni. A további 11—12 esztendőben elért többlethozam minden üzemnek búsásan megéri a talajjavításra fordított energiát. Nagyon lényeges még az is, hogy a javított savanyú és szi12 BÉKÉS Mtm^r Vili. JUNIUS 8.
