Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-08 / 133. szám
Hogyan fejlődött — merre tart Békés megyében a növénytermesztés? Interjú Gajdács Györggyel, a Megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztály vezetőjével Dr. Szabó József, a Vetőmagtermeltető Országos Vállalat vezérigazgatója, a Magyar Agrár- tudományi Egyesület Növénytermesztési Társaságának első szarvasi vándorgyűlésének szervezésekor megjegyezte; azért jelölték a vándorgyűlés színhelyéül Békés megyét, Szarvast, mert országosan ebben a megyében egyike a legfejlettebbeknek a növénytermesztés. A 250 éves Tessedik-évforduló, a korszerű' mezőgazdasági termesztési módszerek hazai nagy úttörőjének tisztelete és a vetőmagtermesztésben elért Békés megyei eredmények indokolták az előbbi döntést. Ezek mellett Szarvason, Tessedik hagyatékán működik a Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses és Meliorációs Főiskolai Kara, továbbá népes kutatótábor dolgozik az öntözéses kutató intézetben, amely egyre nagyobb hírnevet, rangot vív magának ki a magyar és az európai agrártársadalomban. Megpróbáltunk e nagy elismerés mögé pillantani, és Békés megye növénytermesztésének helyzetét, fejlődésének irányát e szerény interjú keretében megismertetni kedves vendégeinkkel. Kérdéseinkre Gajdács György, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője válaszolt. — Békés megye területével és növénytermesztésével hogyan illeszkedik bele az ország mezőgazdaságába? — Statisztikai adatok szerint a mi megyénk az ország 6 százalékát teszi ki. Békés megye mezőgazdasága adja az ország művelt területének 7,8 százalékát, a szántónak pedig 8,5 százalékát. Az előbbi területen olyan színvonalon folyik -a növénytermesztés, hogy kenyérgabonából az országban felvásárolt összmennyi- ség 11,2, kukoricából 10, cukorrépából 15, napraforgóból. 14, kenderből 32, cirokból pedig' 89 százaléka Békés megyéből kerül ki. Növénytermesztésünk hozamaitól egyáltalán nem marad le az állattenyésztés. Vágósertésből 1969-ben 359 662-t, 1970-ben pedig — a nagy természeti csapás, árvíz és belvízjárás ellenére, amely kereken 1,2 milliárd forint kárt okozott a megye mezőgazdaságában — 368 012-t vásárolt fel az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, valamint több forgalmazó szerv. Az ország vágómarha-termelésének 8, vágóbaromfiból 13, tojásból pedig 10 százaléka szintén Békés megyei eredetű. * — Hogyan alakul a vetés- terület, milyen változás figyelhető meg a termesztett növények területének alakulásában? — A megye vetésterületére általában az jellemző, hogy 31 százalékán kenyérgabonát termesztenek az üzemek. Kukoricával hasznosítják a vetésterület negyedrészét. Cukorrépa, napraforgó és kender díszlik a vetés- terület 7 százalékán. Évelő pillangósból most már a vetésterület 12 százalékánál tartanak az üzemek. Zöldséggel a terület 2 százalékát hasznosítják. A többin árpát, zabot, rizst és még néhány fontosabb kereskedelmi és takarmánynövényt termesztenek. Hosszabb évek átlagában megfigyelhető a búza és a kukorica termésátlagának folyamatos növekedése. A III. ötéves terv idején kereken 9 százalékkal kisebb területen díszlett a kukorica az 1930-as évekhez viszonyítva, a termésátlag ugyanehhez az időszakhoz képest, 71 százalékkal növekedett. Búzából ugyancsak a III. ötéves tervben a háború előttihez viszonyítva, 24 százalékkal csökkent a vetésterület, ugyanakkor 38 százalékkal növekedett a termésátlag. Ahogyan növekedett a kukorica és a búza hozama, mérsékelten csökkent a vetésterület az ipari és kereskedelmi növények, valamint a szálas és zöldtakarmány- termő terület javára. Az elmúlt 25 esztendőben megkétszereződött Békés megyében a szálas- és zöldtakarmánytermő terület Jelenleg a vetésterület 17 százalékán foglalkoznak az üzemek tömegtakarmány termesztésével. A műtrágya felhasználásában 1955-höz képest, igen nagy a fejlődés, bár az ütemet gyakran a műtrágya hiánya lassította. Tizenöt évvel ezelőtt holdanként még csak 22 kiló műtrágyát használtak Békés megyében. Tavaly ez a mennyiség már elérte a 344 kilót. Az ország öntözött területének 16 százaléka a Körösök térségében húzódik. 1955-ben 17110 holdon adott több termést az éltető víz, 1969-ben pedig csaknem 36 000 holdon. Megyénk szövetkezetei és állami gazdaságai nagy figyelemmel kísérik a Tisza II., kiskörei vízlépcső építését, mert innen olyan nagy menniységű öntözővizet remélnek, amellyel az 1969. évi öntözött területet meg lehet majd kétszerezni. A szocialista nagyüzemek bátran nyúlnak a gépesítéshez, alkalmazzák a korszerű agrotechnikát, ami a műtrágya-felhasználáson kívül a szántóföldi növénytermesztés kemizálásában, a növényvédelemben, .a talajjavításban egyaránt megmutatkozik. Tizenöt év alatt a megye traktorállománya két és félszeresére gyarapodott. • Meg kell mondanunk azonban, hogy a traktorlépcsővel gondjaink vannak. Könnyű univerzális traktorok nem állnak az üzemek rendelkezésére, így a termelés költségei indokolatlanul növekszenek, mivel a nagyobb teljesít-^ ményű traktor normálholdkölt- sége több, mint a könnyebb univerzális gépeké. — A növénytermesztésben tért hódító új eljárások hatását hogyan lehet legjobban érzékelni? — Az utóbbi években lényegében megoldódott a gabonatermesztés komplex gépesítése. A kukorica-termesztés gépesítésében jelentős előrelépés tapasztalható. Az ipari növények gépesített termesztését a IV. ötéves terv idején szeretnék megoldani üzemeink. A műszaki fejlesztésnek azonban akadályai vannak. Számításaink szerint 1973-ig érezzük az 1970. évi természeti csapás okozta károkat. Ennék kigazdálkodása igénybe veszi a termelőszövetkezetek minden alapját. Ezért nagy reményeket fűzünk a növénytermesztés olyan irányú gépesítéséhez, amely most van a kialakulóban; a termeltető vállalat és a termelő közös vállalkozásában, kooperációjában. Ez az együttműködés máris kedvezően érezteti hatását a szakosodásban. A Mezőhegyesi Cukorgyár környékén az állami gazdaság és több termelőszövetkezet nagyobb területen vállalkozik cukorrépatermesztésre, mint korábban. A Békéscsabai Hűtőház körül folyamatosan kialakul a termelő üzemek köre. A konzervgyár is hasonló eredményekre törekszik. A vetőmagtermesztésben is hasonló folyamat figyelhető meg. A Vetőmag Vállalat orosházi, délmagyarországi központja körül mind több üzem vállalkozik export érdekeltségű termesztésre, ami a szakvezetés javuló színvonalát mutatja — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát Gajdács elvtárs. D. K. Nagyarányú a nemesített vetőmag termesztése Dél-Magyarországon Békés és Csongrád megye jelentős szerepet tölt be az ország és küllőid vetőmagellátásában Dél-Magyarországoai, közelebbről Békés és Csongrád megyében 56 ezer holdon folytatnák a mezőgazdasági üzemek vetőmagtermesztést. összesen 20 kerti-magfaj és 20 gazdasági- magfaj több ezer fajtáját ter-| mesztik. Az itteni munka je- lentőségét növeli az, hogy 22 340 holdon nemesített vetőmagtermesztés folyik, ami azt jelenti, hogy a termesztett növények magvai: elit, I., II., III. szaporulati fokon visszakerül a vetőmagfelújítás vénkeringésébe. Az előbb említett területen kívül még kiterjedten folytatnak az üzemekben kalászosgabona és - kukoricavetőmag termesztést is. Ebből a két növényből a mindenkori belföldi igényt kielégítik. A Vetőmagtermeltető Vállalat Dél-magyarországi Központja orosházi székhellyel működik. Az ország hasonló nevű vállalatai között a termesztett fajta, választékával első helyen áll. Borsóból hazai és külföldi rendelésre 5600 holdon szervezi a munkát, összesen 19 külföldi partnerrel áll kapcsolatban. Közöttük: a GENEST (francia), Wagner (NSZK), SLUJS EN GROOT (holland), NUNHEIN (holland). HURST (angol), SHARPE (angol), OLTLSENS j ENKE (dán). GEBRÜDER! SLUIS (holland), CLAUSE (francia) céggel. Az éves termelési érték eléri a 270 millió forintot, mélyből 50—60 millió forint exportérdekeket szolgál. Igen jelentős a hibridkukori- cavetőmag-termesztés Dél-Magyarországon. Békés és Csongrád megye mezőgazdasági üzemei minden esztendőben rendszeresen felújítják kukorica-vetőmagjukat. Erre a célra 310 vagon különböző keresztezésű kukoricát vásárolnak. A két megyében ezen felül még 200 vagon kukoricavetőmagot termesztenek, melynek nagyobb része exportra kerül, kisebb részét pedig a kukorica termesztő gazdaságok — megyén kívüliek — vásárolják fel. Békés és Gsongrád megyében a Vetőmag Vállalat területi központja jó kapcsolatot tart a termelőüzemekkel. Tanúsítja ezt az is, hogy az 1971. évi tavaszi vetésű vetőmagot adó növények termesztési területét 12 százalékkal túlteljesítették. Egyre több mezőgazda- sági üzem érdeklődik a vetőmagtermesztés iránt. Gazdasági magvakból a lucernáé a legnagyobb terület. Évente 15—16 ezer holdon fognak magot az állami gazdaságok és a tsz-ek. A nyerslucer- namagot a Vetőmagtermeltető Vállalat vásárolja fel és a Szarvason levő lucemamagtisz- tító üzemében készíti elő belföldi felhasználásra, illetve exportra. Nemesítés — vetőmagkészítés Dr. Grúber Ferenc, a Szarvasi öntözési Kutató Intézet fűne- mesítője az elmúlt két évtizedben kilenc államilag elismert fűfajtát adott a magyar, a KGST, illetve az európai mezőgazdaságnak. Képünkön legújabb fajtajelöltjével, a zöldpántlika fűvel látható. A Vetőmag Vállalat szarvasi iucernamag üzemének látképe. Fotócella segítségével válogatják a vetőmagot Orosházán, a Vetőmagtermeltető Vállalat Dél-magyarországi Központjában. A vetőmag színére érzékeny automata gépsort Fazekas Károly- né kezeli. A fajtiszta vetőmag előállításában a fotócellás gépeknek rendkívül nagy szerepük van. (Fotó: Demény)
