Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-05 / 131. szám
Kitüntetések Jubileum Budapesten és Békéscsabán a szakemberképzésben a huszadik Pedagógusnap alkalmából Nyolcvan pedagógusnak adott át kitüntetéseket pénteken délelőtt Budapesten, dr. Orbán: László, a művelődésügyi minisz. tér első helyettese. Eredményes oktató-nevelő munkája elismeréséül Kiváló tanár lett többek között Asztalos Gyuláné, a gyulai 3. számú általános iskola tanára, Kiváló tanító Kató Gábor- né, a gyomai 2. számú átalános iskola tanítónője, Kiváló óvónő pedig Stréhling Iászlóné, az orosházi Uzsoki utcai óvoda ve- Zietője. Ugyanebben az időpontban Békéscsabán, az SZMT székház zában is megkezdődtek a pedagógus ünnepségek. Több pedagógus már ezen a napon átvette az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, a Szocialista Kultúráért, Június Tágéig tart a déligyümölcs- szezon Az Idén ismét sikerült meghosszabbítania a déligyümölcs- szezont a DEEKER Vállalatnak. A készletek, s a kényes gyümölcs biztonságos tárolási technológiája lehetővé teszi, hogy a hazai tavaszi gyümölcs mellett narancs is legyen az üzletekben. A DÉLKER tájékoztatása szerint várhatóan június végéig elegendő a folyamatos ellátáshoz a raktáron levő több száz tonna egyiptomi „Valencia late” fajtájú narancs. Az idény-meghosszabbítás egyben azt is jelenti, hogy a télen oly keresett déligyümlöcs- nek versenyeznie kell a "ír őst Bátrabban szervezzék a kiegészítő tevékenységet termelőszövetkezeteink a Kiváló Űttörővezető kitüntetést, az MSZBT aranykoszorús jelvényét, illetőleg az „Eredményes pártmunkáért”, valamint az „Eredményes közéleti tevékenységért” plakettet. KISZ Érdemérmet kapott Banadics Márton, a MüM. gyulai Ipari Szakmunkásképző Intézetének igaz. gatója, Litauszky Jánosné, a szarvasi 1. számú általános iskola tanára és Regős Dénesi, a gyulai 2. számú általános iskola úttörőcsapatának vezetője. Aranykoszorús KISZ-jelvénnyel tüntették ki Román Aladárt, a békéscsabai 3. számú általános iskola tanárát, Békés megye első úttörőtitkárát, Molnár Józsefeiét, a mezőkovácsházi 1. számú általános iskola tanárát és Sásdi Andrást, a békéscsabai 5. számú általános iskola tanárát, az első békéscsabai úttörőtitkárt. Az ünnepségen megjelent Enyedi G. Sándor, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára, Mihalik György, a KISZ Békés megyei Bizottságának első titkára és Mayer Andrásné, a Pedagógusok Szakszervezete Békés megyei Bizottságának titkára. Az ünnepségek ma délelőtt a megyei tanács nagytermében folytatódnak, ahol Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese ad át pedagógusnapi kitüntetéseket. Ma, szombaton ünnepli 50 éves jubileumát a Békés megyei mezőgazdasági szakemberképzés. Az országban elsőnek Békéscsabán alapítottak középfokú mezőgazdasági tanintézetet az első világháború után. Erre emlékeznek ma a szabadkígyósi szakmunkásképző intézetben az iskola tanárai, a MÉM vezetői és az egykori diákok. (Fotó: Demény Gyula) Küldöttközgyűlés a Korosok Vidéke Tsz-Ssövetségben mór egyre nagyobb mennyiségben forgalomba kerülő friss hazaiakkal. Ezért a narancsot a szezon végéig egységesen kilónként 17 forintért árusítják. Ilku Pál hazaindult Moszkvából Háromnapos látogatás után pénteken hazaindult Moszkvából Ilku Pál művelődésügyi miniszter, valamint perényi Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora és Zámbó János, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egye. tem réktora. A magyar vendégek búcsúztatására a szovjet főváros kijevi pályaudvarán megjelent Jeka- tyerina Furceva művelődésügyi miniszter, Vjacseszlav Jeljutyin felsőoktatási és középfokú szak- oktatási miniszter, valamint több moszkvai egyetem rektora. Jelen volt Rapai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete. (MTI) Tegnap, június 4-én küldött- közgyűlést tartott a Körösök Vidéke Tsz-e(k Területi Szövetsége. Balogh Sándor, a szövetség elnöke köszöntötte a megjelenteket. közöttük Csatári Bélát, a megyei tanács vb elnökhelyettesét, Baukó Mihályt, a párt megyei bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezetőjét, dr. Krattinger Mártont, az MMB Békés megyei igazgatóját. A küldöttközgyűlés két napirendi pontot tárgyalt. Elfogadta a szövetség ellenőrző bizottságának jelentését az 1970. évi költség- vetésről, melyet Ladnyik Mihály, a kondorosi Dolgozóik Tsz elnöke, a szövetség ellenőrző bizottságának elnöke terjesztett elő. Ezután Blaskovits Péter, a tsz-szövetség áruforgalmi osztályvezetője ismertette a termelőszövetkezeti társulások és a kiegészítő tevékenység helyzetéről, a fejlesztés lehetőségeiről szóló jelentést. Ez utóbbi azért is figyelemreméltó, mert részleteiben elemezte a tsz-szövetség területén kialakult egyszerűbb gazdasági együttműködések, közös vállalkozások és szövetkezett vállalatok munkáját, hatását a termelőszövetkezeti gazdálkodásra. A tsz-szövetség működési területén az elnökség egy korábbi határozatával kijelölt három termelőszövetkezetet „modellnek”, hogy így tanulmányozzák a kiegészítő tevékenység fejlesztését és hatását a gazdálkodásra, a szövetkezeti tagság jövedelmének alakulására. A munkabizottság megfigyelhette, hogy abban a termelőszövetkezetben növekedett az egy dolgozóra jutó átlagos jövedelem állandóan és fokozatosan, ahol nem hanyagolták el a kiegészítő tevékenység fejlesztését. Azokban a gazdaságokban, ahol ezt az üzemágat nem tekintették a közös gazdálkodás szerves részének, a tagság jövedelme 17,5—18,5 ezer forint között stabilizálódott, ahol pedig nem tettek különösebb erőfeszítést kisegítő ágazatok szervezésére. ott a tagság jövedelme 14 ezer, 19 ezer és 15 ezer forint között váltakozott az utóbbi években. A küldöttközgyűlés ezekből a tényékből olyan következtetést vont le, hogy a kiegészítő tevékenység felkarolása, fejlesztése kedvezően hat a termelőszövetkezet fejlődésére, még a mostoha természeti viszonyok között gazdálkodókra is! Felvetődött azonban néhány probléma, amely a kiegészítő tevékenység szervezésével kapcsolatos. Szükségesnek tartja a küldöttközgyűlés a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának figyelmébe ajánlani: ha a szövetkezeti mozgalom átvállal a népgazdaságtól bizonyos tevékenységi körök ellátását, folytatását, akkor a kormány a termelőüzemeknek is folyósítsa azokat a beruházási összegeket, amelyeket korábban az iparnak adott A kiegészítő tevékenység fejlesztésére a tsz-szövetségen belül szakbizottságot hoznak létre, amely alakuló ülését ez év második felében tartja. E szak- bizottság segítségével a jövőben az eddiginél nagyobb ütemben szeretnék fokozni a szövetkezetek tagjainak lakóhely szerinti foglalkoztatását. Megállapította a közgyűlés azt is, hogy kedvezőtlenül hat a kiegészítő tevékenység fokozására a rövid távra meghatározott közgazdasági szabályozók sokasága. Egyes szabályozóikat évente, félévente újakra cserélnek. Ezzel bizonytalanná teszik a szervező munkát. A küldöttközgyűlés éppen ezért azt ajánlja a felsőbb szerveknek. hogy olyan közgazdasági szabályozókat dolgozzanak ki, amelyek hosszabb távon hatnak és ezek birtokában az üzemek bátran kezdeményezhetnek, realizálhatják jövedelmezőségi számításaikat. A munkahely rangja Egyszerű, de sajnos az élet által sok helyen és sokszorosan megismételt példa. Eltanácsoltak egy embert a gyárból, sok baj volt vele, a pénzt nagyon, a munkát annál kevésbé szerette. Az ember elment, s néhány hét múlva fölbukkant — édes a bosszú alapon — látogatóként Mondta és bizonyította is papírokkal. hogy új helyén két forinttal nagyobb órabérért dől. gozik. amennyit persze — s ezt már mi tesszük hozzá — dolgozik érte... A példa csak egy azok közül, amelyeket a gyár párttitkára sorol annak bizonyítására: a fegyelem megszilárdítására, a követelmények emelésére, a munkahely rangjának öregbítésére tett erőfeszítések mindaddig nagyrészt hiábavalóak, míg ezeket csak egy-egy munkahelyen tapasztalni, s másutt, a többségnél éppen ennek ellenkezőjét. Általános légkörré, jellem, zövé kellene tenni a rossz munka anyagi és erkölcsi elítélését, a munkahely rangjának becsületét — ez szavainak summája. Becsületesen dolgozni, maradéktalanul eleget tenni a követelményeknek, s ennek fejében anyagi, erkölcsi elismerést élvezni: sok emberben meglevő kívánság. A baj ott van, hogy a pohárka örömhöz kupicányi ürömöt is mérnek, túl könnyen uniformizál a munkahely. Ad a becsületesen igyekvőnek, de a dolgozgatónak is. Bérjavítást, üdülési beutalót, továbbtanulási lehetőséget, lakásépítői kölcsönt... S ha sok helyen mérnek egyformán — mégpedig ma ez történik —, akkor mi emelné az egyik munkahelyet a másik fölé, mi tenné vonzóbbá? A munkahely rangja, presz- tizs-értéke nem csupán attól függ. hogy mennyit lehet ott keresni, milyenek a jövedelmi lehetőségek. A hírben, rangban a pénz mellett sokféle más dolog is szerepet játszik, a légkör éppúgy, mint a szakmai próbatétel lehetősége, a vezetés stílusa, a munkán túli problémák kezelése, a hagyományok ápolása, s így tovább. Az iparban, de nemcsak az iparban, hanem minden tevékenységi területen ezrével dolgoznak olyanok, akik másutt esetleg több pénzt kereshetnének, de ragaszkodnak munkahelyükhöz. Miért? A fogalmazás ezerféle lehet, a lényeg mégis azonos. Amikor a válaszoló a szakmai feladatok érdekességét, a gyár, a kutató- intézet több évtizedre visszanyúló eredményeit, a dolgozók gondjainak megértő kezelését, említi, lényegében a munkahely vonzásáról beszél. Arról, hogy jól érzi magát, a helyén van, tudja, hogy holnap meg holnapután is szükség van rá, s bár a pénze másutt több lehetne, emberként aligha érezhetné többnek, teljesebbnek magát. Hiba, hogy hosszú éveken át, s még ma is, alig jutott kellő figyelem a rounkalélektan eredményeinek, holott a pályaválasztásban éppúgy, mint a munkahelyek melletti vagy elleni döntésben fontos szerepet játszanak a lélektani motivációk. Dolgozni, kenyeret keresni lélektelen munkával is lehet. Ahogy lehet lélektelenül, mechanikusan, létszámban és termelési értékben számolva vezetni, irányítani is egy munkahelyet. Nem kell bizonygatni: sem az egyik, sem a másik nem egyezik a társadalmi célkitűzésekkel. Ezért, hogy országos fórumokon egyre több és hangsúlyosabb szó esik a munkahelyek légköréről, demokratizmusáról, a kollektíva szerepének növekedéséről. Arról, ami nem tartozéka a gépeknek, berendezéseknek, ami nem kiegészítője a termelő- eszközöknek, hanem a termelési, a munkavégzés döntő tényezője. Ami végső soron hírét keltheti egy munkahelynek, rangot adhat az ott dolgozóknak, s a szó jó értelmében csábíthatja azokat, akik hisznek a szívvel végzett munka egyéni és társadalmi értelmében, értékében, megbecsülésében. (dupsi) <JL°-
