Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-05 / 131. szám

Kitüntetések Jubileum Budapesten és Békéscsabán a szakemberképzésben a huszadik Pedagógusnap alkalmából Nyolcvan pedagógusnak adott át kitüntetéseket pénteken dél­előtt Budapesten, dr. Orbán: László, a művelődésügyi minisz. tér első helyettese. Eredményes oktató-nevelő munkája elisme­réséül Kiváló tanár lett többek között Asztalos Gyuláné, a gyu­lai 3. számú általános iskola ta­nára, Kiváló tanító Kató Gábor- né, a gyomai 2. számú átalános iskola tanítónője, Kiváló óvónő pedig Stréhling Iászlóné, az orosházi Uzsoki utcai óvoda ve- Zietője. Ugyanebben az időpontban Békéscsabán, az SZMT székház zában is megkezdődtek a peda­gógus ünnepségek. Több peda­gógus már ezen a napon át­vette az Oktatásügy Kiváló Dol­gozója, a Szocialista Kultúráért, Június Tágéig tart a déligyümölcs- szezon Az Idén ismét sikerült meg­hosszabbítania a déligyümölcs- szezont a DEEKER Vállalatnak. A készletek, s a kényes gyü­mölcs biztonságos tárolási tech­nológiája lehetővé teszi, hogy a hazai tavaszi gyümölcs mellett narancs is legyen az üzletekben. A DÉLKER tájékoztatása sze­rint várhatóan június végéig elegendő a folyamatos ellátás­hoz a raktáron levő több száz tonna egyiptomi „Valencia late” fajtájú narancs. Az idény-meghosszabbítás egyben azt is jelenti, hogy a télen oly keresett déligyümlöcs- nek versenyeznie kell a "ír őst Bátrabban szervezzék a kiegészítő tevékenységet termelőszövetkezeteink a Kiváló Űttörővezető kitünte­tést, az MSZBT aranykoszorús jelvényét, illetőleg az „Eredmé­nyes pártmunkáért”, valamint az „Eredményes közéleti tevé­kenységért” plakettet. KISZ Ér­demérmet kapott Banadics Már­ton, a MüM. gyulai Ipari Szak­munkásképző Intézetének igaz. gatója, Litauszky Jánosné, a szarvasi 1. számú általános is­kola tanára és Regős Dénesi, a gyulai 2. számú általános is­kola úttörőcsapatának vezetője. Aranykoszorús KISZ-jelvénnyel tüntették ki Román Aladárt, a békéscsabai 3. számú általános iskola tanárát, Békés megye el­ső úttörőtitkárát, Molnár Jó­zsefeiét, a mezőkovácsházi 1. számú általános iskola tanárát és Sásdi Andrást, a békéscsabai 5. számú általános iskola taná­rát, az első békéscsabai úttörő­titkárt. Az ünnepségen megjelent Enyedi G. Sándor, az MSZMP Békés megyei Bizottságának tit­kára, Mihalik György, a KISZ Békés megyei Bizottságának el­ső titkára és Mayer Andrásné, a Pedagógusok Szakszervezete Bé­kés megyei Bizottságának tit­kára. Az ünnepségek ma délelőtt a megyei tanács nagytermében folytatódnak, ahol Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese ad át pedagógusnapi kitünteté­seket. Ma, szombaton ünnepli 50 éves jubileumát a Békés megyei mezőgazdasági szakemberképzés. Az országban elsőnek Békés­csabán alapítottak középfokú mezőgazdasági tanintézetet az első világháború után. Erre emlékeznek ma a szabadkígyósi szakmunkásképző intézetben az iskola tanárai, a MÉM veze­tői és az egykori diákok. (Fotó: Demény Gyula) Küldöttközgyűlés a Korosok Vidéke Tsz-Ssövetségben mór egyre nagyobb mennyiség­ben forgalomba kerülő friss ha­zaiakkal. Ezért a narancsot a szezon végéig egységesen kilón­ként 17 forintért árusítják. Ilku Pál hazaindult Moszkvából Háromnapos látogatás után pénteken hazaindult Moszkvá­ból Ilku Pál művelődésügyi mi­niszter, valamint perényi Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora és Zámbó János, a Mis­kolci Nehézipari Műszaki Egye. tem réktora. A magyar vendégek búcsúzta­tására a szovjet főváros kijevi pályaudvarán megjelent Jeka- tyerina Furceva művelődésügyi miniszter, Vjacseszlav Jeljutyin felsőoktatási és középfokú szak- oktatási miniszter, valamint több moszkvai egyetem rektora. Jelen volt Rapai Gyula, ha­zánk moszkvai nagykövete. (MTI) Tegnap, június 4-én küldött- közgyűlést tartott a Körösök Vidéke Tsz-e(k Területi Szövet­sége. Balogh Sándor, a szövetség elnöke köszöntötte a megjelen­teket. közöttük Csatári Bélát, a megyei tanács vb elnökhelyette­sét, Baukó Mihályt, a párt me­gyei bizottságának gazdaságpo­litikai osztályvezetőjét, dr. Krattinger Mártont, az MMB Békés megyei igazgatóját. A küldöttközgyűlés két napirendi pontot tárgyalt. Elfogadta a szö­vetség ellenőrző bizottságának jelentését az 1970. évi költség- vetésről, melyet Ladnyik Mi­hály, a kondorosi Dolgozóik Tsz elnöke, a szövetség ellenőrző bi­zottságának elnöke terjesztett elő. Ezután Blaskovits Péter, a tsz-szövetség áruforgalmi osz­tályvezetője ismertette a ter­melőszövetkezeti társulások és a kiegészítő tevékenység hely­zetéről, a fejlesztés lehetőségei­ről szóló jelentést. Ez utóbbi azért is figyelemre­méltó, mert részleteiben ele­mezte a tsz-szövetség területén kialakult egyszerűbb gazdasági együttműködések, közös vállal­kozások és szövetkezett válla­latok munkáját, hatását a ter­melőszövetkezeti gazdálkodásra. A tsz-szövetség működési te­rületén az elnökség egy korábbi határozatával kijelölt három termelőszövetkezetet „modell­nek”, hogy így tanulmányozzák a kiegészítő tevékenység fejlesz­tését és hatását a gazdálkodás­ra, a szövetkezeti tagság jöve­delmének alakulására. A mun­kabizottság megfigyelhette, hogy abban a termelőszövetkezetben növekedett az egy dolgozóra ju­tó átlagos jövedelem állandóan és fokozatosan, ahol nem hanya­golták el a kiegészítő tevékenység fejlesztését. Azokban a gazdasá­gokban, ahol ezt az üzemágat nem tekintették a közös gazdál­kodás szerves részének, a tagság jövedelme 17,5—18,5 ezer forint között stabilizálódott, ahol pedig nem tettek különösebb erőfeszí­tést kisegítő ágazatok szervezé­sére. ott a tagság jövedelme 14 ezer, 19 ezer és 15 ezer forint között váltakozott az utóbbi években. A küldöttközgyűlés ezekből a tényékből olyan kö­vetkeztetést vont le, hogy a ki­egészítő tevékenység felkarolása, fejlesztése kedvezően hat a ter­melőszövetkezet fejlődésére, még a mostoha természeti vi­szonyok között gazdálkodókra is! Felvetődött azonban néhány probléma, amely a kiegészítő tevékenység szervezésével kap­csolatos. Szükségesnek tartja a küldöttközgyűlés a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsá­nak figyelmébe ajánlani: ha a szövetkezeti mozgalom átvállal a népgazdaságtól bizonyos tevé­kenységi körök ellátását, foly­tatását, akkor a kormány a ter­melőüzemeknek is folyósítsa azokat a beruházási összegeket, amelyeket korábban az iparnak adott A kiegészítő tevékenység fej­lesztésére a tsz-szövetségen be­lül szakbizottságot hoznak lét­re, amely alakuló ülését ez év második felében tartja. E szak- bizottság segítségével a jövőben az eddiginél nagyobb ütemben szeretnék fokozni a szövetke­zetek tagjainak lakóhely szerinti foglalkoztatását. Megállapította a közgyűlés azt is, hogy kedve­zőtlenül hat a kiegészítő tevé­kenység fokozására a rövid táv­ra meghatározott közgazdasági szabályozók sokasága. Egyes szabályozóikat évente, félévente újakra cserélnek. Ezzel bizony­talanná teszik a szervező mun­kát. A küldöttközgyűlés éppen ezért azt ajánlja a felsőbb szer­veknek. hogy olyan közgazdasá­gi szabályozókat dolgozzanak ki, amelyek hosszabb távon hatnak és ezek birtokában az üzemek bátran kezdeményezhetnek, rea­lizálhatják jövedelmezőségi szá­mításaikat. A munkahely rangja Egyszerű, de sajnos az élet által sok helyen és sokszorosan megismételt példa. Eltanácsol­tak egy embert a gyárból, sok baj volt vele, a pénzt nagyon, a munkát annál kevésbé szerette. Az ember elment, s néhány hét múlva fölbukkant — édes a bosszú alapon — látogatóként Mondta és bizonyította is papí­rokkal. hogy új helyén két fo­rinttal nagyobb órabérért dől. gozik. amennyit persze — s ezt már mi tesszük hozzá — dolgo­zik érte... A példa csak egy azok közül, amelyeket a gyár párttit­kára sorol annak bizonyítására: a fegyelem megszilárdítására, a követelmények emelésére, a munkahely rangjának öregbíté­sére tett erőfeszítések mindad­dig nagyrészt hiábavalóak, míg ezeket csak egy-egy munkahe­lyen tapasztalni, s másutt, a többségnél éppen ennek ellenke­zőjét. Általános légkörré, jellem, zövé kellene tenni a rossz mun­ka anyagi és erkölcsi elítélését, a munkahely rangjának becsü­letét — ez szavainak summája. Becsületesen dolgozni, mara­déktalanul eleget tenni a köve­telményeknek, s ennek fejében anyagi, erkölcsi elismerést él­vezni: sok emberben meglevő kívánság. A baj ott van, hogy a pohárka örömhöz kupicányi ürömöt is mérnek, túl könnyen uniformizál a munkahely. Ad a becsületesen igyekvőnek, de a dolgozgatónak is. Bérjavítást, üdülési beutalót, továbbtanulási lehetőséget, lakásépítői köl­csönt... S ha sok helyen mérnek egyformán — mégpedig ma ez történik —, akkor mi emelné az egyik munkahelyet a másik fölé, mi tenné vonzóbbá? A munkahely rangja, presz- tizs-értéke nem csupán attól függ. hogy mennyit lehet ott keresni, milyenek a jövedelmi lehetőségek. A hírben, rangban a pénz mellett sokféle más do­log is szerepet játszik, a légkör éppúgy, mint a szakmai próba­tétel lehetősége, a vezetés stílu­sa, a munkán túli problémák kezelése, a hagyományok ápo­lása, s így tovább. Az iparban, de nemcsak az iparban, hanem minden tevékenységi területen ezrével dolgoznak olyanok, akik másutt esetleg több pénzt keres­hetnének, de ragaszkodnak munkahelyükhöz. Miért? A fo­galmazás ezerféle lehet, a lé­nyeg mégis azonos. Amikor a válaszoló a szakmai feladatok érdekességét, a gyár, a kutató- intézet több évtizedre vissza­nyúló eredményeit, a dolgozók gondjainak megértő kezelését, említi, lényegében a munka­hely vonzásáról beszél. Arról, hogy jól érzi magát, a helyén van, tudja, hogy holnap meg holnapután is szükség van rá, s bár a pénze másutt több lehet­ne, emberként aligha érezhetné többnek, teljesebbnek magát. Hiba, hogy hosszú éveken át, s még ma is, alig jutott kellő figyelem a rounkalélektan ered­ményeinek, holott a pályavá­lasztásban éppúgy, mint a mun­kahelyek melletti vagy elleni döntésben fontos szerepet ját­szanak a lélektani motivációk. Dolgozni, kenyeret keresni lé­lektelen munkával is lehet. Ahogy lehet lélektelenül, mecha­nikusan, létszámban és termelé­si értékben számolva vezetni, irányítani is egy munkahelyet. Nem kell bizonygatni: sem az egyik, sem a másik nem egye­zik a társadalmi célkitűzésekkel. Ezért, hogy országos fórumokon egyre több és hangsúlyosabb szó esik a munkahelyek légkö­réről, demokratizmusáról, a kollektíva szerepének növekedé­séről. Arról, ami nem tartozéka a gépeknek, berendezéseknek, ami nem kiegészítője a termelő- eszközöknek, hanem a termelési, a munkavégzés döntő tényezője. Ami végső soron hírét keltheti egy munkahelynek, rangot ad­hat az ott dolgozóknak, s a szó jó értelmében csábíthatja azo­kat, akik hisznek a szívvel vég­zett munka egyéni és társadalmi értelmében, értékében, megbe­csülésében. (dupsi) <JL°-

Next

/
Thumbnails
Contents