Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-30 / 152. szám
A hátrányos helyzetű tanulókat a könyvtárak is segíthetik 9 Uj kiadvány számos jó tanáccsal A barátság vonatával Penza megyében © Vendéglátóink a kenyeret és a sót, a barátság jelképeit nyújtják át a magyar küldöttség vezetőjének Az Országos Széchenyi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központja rendszeresen megjelenő kiadványaival a könyvtári tevékenység hagyományos és új módszereit már évek óta támogatja. A közelmúltban jelent meg „A közművelődési könyvtárak feladatai a művelődési hátránnyal induló gyermekek és fiatalok segítésében” című új kiadványa, mely a párt ifjúsági politikájának szellemében* a III. Könyvtárügyi Konferencia célkitűzéseivel egybehangzóan mutatja be a könyvtárak lehetőségeit és feladatait a hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok kulturális fejlődésének segítésében* továbbtanulásra való felkészülésében. Megállapítja a kiadvány, hogy a feladat megoldásában nem lebecsülendő a könyvtárak szerepe, hiszen olvasótáboruk nagy részét gyermekek és fiatalok tömegei alkotják* Alapelv, hogy a könyvtárakban minden látogató a lehetséges maximális színvonalon részesüljön a könyvtár szolgáltatásaiból, a hátrányos helyzetű -gyermekek és fiatalok kulturális fejlődésének segítésében, továbbtanulásra való felkészülésében. Megállapítja a kiadvány, hogy a feladat megoldásában nem lebecsülendő a könyvtárak szerepe, hiszen olvasótáboruk nagy részét gyermekek és fiatalok tömegei alkotják. Alapelv, hogy a könyvtárakban minden látogató a lehetséges maximális színvonalon részesüljön a könyvtár szolgáltatásaiból, a hátrányos helyzetű gyermekekkel és fiatalokkal mégis megkülönböztetett figyelemmel kell foglalkozniuk. Lényeges, hogy a könytvár munkatársai tudatosan alkalmazzák a könyvtári munkában azokat a pedagógiai módszereket, melyek az iskola módszereivel azonos elvekre épülnek ugyan, de kötetlenségüknél fogva igen eredményeiről szóló híreket, mint ahogy azt egyes lapok ideges kommentárjai sejtetik. S csak részben igaz, hogy a nyugalmat az iszlám sugallja. Az embereknek számos tény áll rendelkezésükre és áz a meggyőződésük, hogy a következő háború aligha 6 napig fog tartani... Talán most már hihetőbb, ha le merem írni, hogy bárhol Egyiptomban és Alexandriában is, az utca embere nyugodt, majnem mondhatnám, kiegyensúlyozott, láthatóan élvezi az életet, a filmeket, tömött nézősorok előtt forgatják, az utcai árusok tömege keleti bőséggel nyújt áruválasztékot, a belváros üzletei pedig nyugatról ismert kereskedelmi kultúrával várják a vevőt. Ha valaki azt hiszi, hogy ezekben az üzletekben lehet alkudni — téved. Hamar felvilágosítják: „Ez nem bazár, kérem. Ez magazin. Fix áraink vannak.” Ha nincs riadó, visszafogottan ugyan, de csillognak az est fényrekíámjai, és átverekedve magunkat az utca sűrű tömegén, igazán kellemes estét töltött társaságunk egy bárban, amely hasonmása volt a legjobb értelemben vett pesti zenés presszóknak. Alexandria világváros. Hat kilométer széles és 30 kilométer hosszú. Ebből is látszik, hogy mindenki a tengerparthoz közel akart jutni, ha ez nem is mindig sikerült. Panorámájára, az alexandriai öbölből nézve, nincs más szó: mesés. Felhőkarcolói, de maga szokványos utcaképei is a legrendezettebb európai fővárosokra emlékeztet. Ezt csak alkalmasak az önálló kulturá- lódás és az egyéni tanulás ser-; kentésére. A kiadványban javasolt módszerek mindegyikének ez a központi gondolata és arra ösztönzi a könyvtárak vezetőit, munkatársait, a fenntartó szerveket, hogy kulturális otthont biztosítsanak látogatóik számára, nemcsak a szorosan vett olvasás, hanem egjéb kulturális tevékenység színvonalas szórakozás számára is. Ebből a szempontból elemzi a kiadvány a hátrányos helyzet kialakulásának okait és nemcsak a szülők foglalkozását tartja jellemzőnek a probléma felismerésénél, hanem a gyermek és a fiatal környezetének egyéb meghatározóit: a szülők iskolázottsági fokát, a család anyagi helyzetét, lakásviszonyait, hogy csak néhányat említsünk. A módszerekkel és tanácsokkal, melyeket összegyűjtöttek, azt kívánják elérni, hogy a gyermekek és fiatalok minél nagyobb számban váljanak a könyvtárak aktív használóivá. Ennek érdekében javasolják, hogy a könyvtár az iskolával együttműködve a csoportos és egyéni propaganda legváltozatosabb eszközeit alkalmazza az ismeretanyagok elsajátításának ösztönzésére. Nyilvánvaló, hogy az önálló olvasás és könyv- használat, a könyvtári tájékozódás készségeinek fejlesztése közvetett módon az olvasó tanulmányi fejlődését támogatja. A Könyvtártudományi és Módszertani Központ új kiadványa első fejezetében a hátrányos helyzet mint probléma megközelítését adja, második részében a könyvtár lehetőségeit és feladatait taglalja, a harmadik részben pedig a feltételekkel és a módszerekkel foglalkozik. A kiadványt szak- irodalmi jegyzék zárja, mely az érdeklődők számára bővíti a témakör kutatási lehetőségeit. azok a formabontó fiatalok bo- • rítják fel, akik csúcsforgalom- ■ ban az autóbuszok ablakain át : közlekednek le- és felszállásnál. : Meglepő a leleményesség, de ; csoportunk egyetlen tagját sem • sikerült rávenni, hogy próbálja ; meg. Igaz, nekünk külön bu- ; szunk volt. Talán majd otthon... S Csinos idegenvezetőnőnk jj Egyiptom két volt uralkodójának jj „objektumához” vezetett ben- ! nünket. Az első: Pompejus ősz- ■ lopa. A római hódítóra emléke- 5 ző 27 méter magas oszlop maga- j ban áll egy templomrommal és ; szfinkszekkel körülvéve. A le- • gendából már alig hámozható • ki, hogy valóban kié volt, s mi- : nek. A másik: Faruk király nyá- ■ rí rezidenciája. A mérhetetlen • pénzzel összehordott épület stí- ; lusát talán úgy lehetne jellemez- ■ ni, hogy a szecessziók szecesszió- • ja. Belső „harmóniájára” talán : az lenne a találó: nagyravágyás ■ és ízléshiány. Az egyik szoba ■ falán Faruk fényképe fiatalon, : 22 éves korában. Aztán családi • fotók, családi szelencék, családi ■ ékszerek, családi hobbyk. Hamar -jj végzünk a látvánnyal, az idő • már dél kösül jár. A magasan • tűző nap a turistát a szabadba j csábítja. Kifelé menet még meg- s látogatjuk őfelsége toalettjét, ; aztán irány: őfelsége strandja a S nalota parkjának tengerpartján. : És ami igazán felséges volt eb- 5 ben a királyi környezetben. a s nap, a víz, és a mediterrán táj ■ sós párával telített selyem-pu- ! ha levegője... Kerekes Imre ; Következik: A fellahok vilá- £ gab an. Háromszázan voltunk Penza megyében. Megszámlálhatatlanul sok élményt szereztünk. Ezek közül álljanak alant az utasok közül egynek az emlékei. Nem mind, csupán azok, amelyek legélőbben az agyban, idegekben maradtak. S amelyekhez hasonlókat hosszan tudna sorolni a Barátság-vonat valamennyi utasa. Kétezer kilométer a Szovjetunióban — A megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében köszöntőm önöket megérkezésük alkalmából, mely újabb állomása a két megye közötti barátság fejlődésének s amelynek során szeretnénk viszonozni azt a szívélyes vendéglátást, amely, ben Önök részesítettek minket Magyarországon — köszöntött bennünket a csopi határ- állomáson F. M. Kulikov, a Penza megyei pártbizottság osztályvezetője, a májusban Békés megyében járt szovjet küldöttség egyik tagja. Előreigazítottuk az órákat s a csupa háló- és étkezőkocsiból álló szovjet szerelvény megkezdte kétezer kilométeres útját. Éjszaka haladtunk át a! Kárpátokon, egy-egy villanás j volt Lvov, Ternopol, a szélesen j hömpölygő Dnyeperrel ékes Kijev, s június 19-én Moszkvába értünk. Közben szovjet és magyar dalokat sugárzott a vonat rádiója, magyar nyelven hallhattuk a mellettünk suha- j nó helységek, tájak jellegzetességeit, történetét. Moszkvában egy nap — Vörös tér, múzeumok, az új Kalinvin-prosz- pekt, Metró, Űrhajós-emlékmű, tisztaság, barátságos emberek. Éjszaka pedig tovább. Húszadikán délelőtt értünk Penza megye határához. Bas- makovo községnél állt meg a vonat, s nem tudtuk eldönteni, mi a meghátóbb: a hangszórókból áradó magyar zene; a sokezer ember „druzsba és „ba- rátság”-kiáltásai; a vörös és piros-fehér-zöld zászlók erdeje; vagy a Penzai Pravda címlapján magyar betűkkel szedett üdvözlés — Éljen a szovjet— magyar barátság! De talán leginkább az a méltóságteljes tisztelet, amivel a penzaiak a szíves vendéglátás ősi orosz jelképét, a kenyeret és a sót átnyújtották. Aztán újra továbbhaladt a vonat, az állomásökon magyar feliratok és szeretettel üdvözlést intő emberek kísérték utunkat. Egészen a megyeszékhelyig, ahol ismét több ezres tömeg várta érkezésünket. V. I. Jer- zunovnak, az SZKP penzai városi bizottsága első titkárának üdvözlő szavaira dr. Becsei József, az MSZMP békéscsabai városi bizottságának titkára válaszolt, majd a város lakóinak sorfala közt indultak velünk a Rosszija szállóba az autóbuszok, A Sarló és Kalapács ünnepe Délután a város főterén, Lenin szobra előtt kezdődött a penzaiak hat esztendeje hagyományos Sarló és Kalapács ünnepe. A legnagyobb hatást itt is emberek tették ránk; felnőttek. fiatalok és kisgyerekek tízezrei, akik néma mozdulatlansággal hallgatták a két. -nép himnuszait, akik áhitatos tekintettel énekelték a magyarokkal együtt az Internacioná- lét. Az ünnepet bevezető nagygyűlésen felszólalt L. B. Jermin kandidátus, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, valamint Zalai György, az MSZMP Békés megyei Bizottságának tagja, a magyar küldöttség vezetője, majd magyarok és szovjetek együtt helyezték el koszorúikat, virágaikat a Lenin- szobor talapzatán. Ezután következett a penzai dolgozók felvonulása, a legnagy. szerűbbek közül való, amelyet valaha is láttunk. Százak és ezrek, ezrek és tízezrek jöttek gyalog és gépkocsikon, népviseletben és hétköznapi ruhában, zászlót lengetve vagy harmonikán játszva, tapsolva vagy óriási papírvirágokat tartva, önfeledten a tribünön álló ismerősökre nevetve vagy forradalmi dalokat énekelve, szerelmesként egymásba karolva vágy- színes léggömböket a felhőkkel táncoló Napnak felengedve — hogy hitet tegyenek a sarló és kalapács megbonthatatlan egysége, a munka dicsősége mellett. Együtt ünnepelt félszázezer penzai és háromszáz magyar-. S ha egymás szavát pontosan nem is értették, az ünnep csodálatos hangulatában minden addiginál szorosabbra fonódott barátságuk, testvériségük. S mintegy jelképként, a felvonulás után lassan kiürülő téré i találkoztunk égy szovjet embei rel, a neve: Szakács Istvái Kaposvárról került az első v lágháború lövészárkaiba, onna fogságba, hogy aztán harcoljo a vörösök oldalán, éljen Krirr ben, Szevasztopolban, Moszkvs ban s az utolsó negyedszázac ban itt, Penzában. Rakéták, filmek, gyerekek Este — más itt az este, mii nálunk, csak tíz óra tájt alkc nyodik — a Trud sportegyest let stadionjában folytatódott s ünnep. A hangszórók két nye. ven köszöntötték a közönsége hogy aztán káprázatos műsorrt váljék igazán feledhetetlenné nap. Keményen dobbant a mi sodik világháború veteránja: nak s a mostani katonai fői: kolásoknak a lépte és szívói rítő perceket szerezték a mese alakok ruhájába öltözött óvt dások — lovagok, tündérei gombák, nyuszik, anyókák — finoman duruzsoltak a munka ban élen járókat hozó autó motorjai és játékos gyöngysoi kopogással pergett a kerékpái versenyzők gépeinek lánca. E közben zúgott a taps, helyükre felállva ünnepelték a nézők múlt hőseit, .a jelenéit s a jöv — most még csak öt-hatéve — alkotó nemzedékét. Néhányszor csaknem ezer fi atal töltötte-özönlötte be stadion gyepét. Táncoltak é tornáztak, énekeltek es tegye mezett soraikból formálták nap jelképeit, a föld és a gyá munkásainak ősi eszközeit, sarlót és a kalapácsot. Vei köztük ötesztendős kisfiú és kis lány, akik csárdást táncolta magyar ruhában — kedvesei ügyesen. Volt hatodik osztályo kislány, gumiasztal-ugrásban a OSZSZSZK ifjúsági bajnok« Voltak súlyemelők, társastánco sok, énekesek, zenészek és újr meg újra tornászok, reme együttes gyakorlatok bemuta tói. Százféle színű ruhában, felvonulásról már ismert ha talmas virágokkal, zászlókká karikákkal és önfeledten, büsz kén mutatták fiatal erejüke tehetségüket a felnőtt nemze déknek. Aztán a stadion középár futva óriási élő virágot formál rak, miközben nappali világos ságot árasztott a felröppenő ra kéták csóvája és két hatalma vetítővásznon filmek peregtek Gépek, kalászok, lombikok ko zött gondoskodó, figyelő arccá szemek, a penzai táj képe: sportversenyek pillanatai, gye rekek vidám játéka, harcoséi ellenállhatatlan lépte... aztán a egyik vásznon dokumentum kockák a zászlóerdőben beszél Leninről, a másikon mai fiata lók felvonulása a haza valamel; nagy ünnepén. Zúgott a taps. kimondhatat ianul sajnáltuk, hogy vége vol a gyönyörű-emberi ünnepnek Hogy aztán mégis derűssé tú dód jón a nap utolsó órája: ; vetítő-teherautó súlyos tömb jének tetejéről gyermekmesél színes alakjai repültek a vászonra, medvék és nyulak, sze líd őzek és nagyhangú mada rak. S ámult szemmel nézt< őket a lassan harmatossá vált fűről a korábbi kis táncosok sportolók, énekesek boldog se re8e- Daniss f íFolytatjuk) ■■■■■«■■■■•«Man«
