Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-29 / 151. szám

a megyei pártbizottság is a megyei tanács lapja 1971c .TÜNIUS 29., KEDD Ara: 1,— Ft XXVI. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM Pensai levél Békéscsa bár a AZ MSZMP BÉKÉSCSABAI VÁROSI BIZOTTSÁGA ELSŐ TITKÄRÄNAK, GYULAVARI PÄL ELVTÁRSNAK, A BÉKÉSCSABAI VÁROSI TANÁCS ELNÖKÉNEK, DR. HARASZTI JÁNOS ELVTÁRSNAK Kedves Elv társak! Fogadják Penza város valamennyi dolgozójának őszinte, baráti üdvözletét. Kívánjuk, hogy tovább erősödjék a szovjet és magyar nép barátsága. Nagy örömmel és boldogsággal találkoztunk Penzában Békés megye küldöttségével, mert ezek a találkozások jói szolgálják a né­peink közötti internacionalista kapcsolatot. Penza munkásai, mérnökei, a dolgozók valamennyi rétegének képviselői őszintén beszéltek életünkről az SZKP XXTV. kong­resszusának határozatairól és azok végrehajtásáról. Meggyőződé­sünk, hogy Békéscsaba dolgozói is sikeresen teljesítik az MSZMP X. kongresszusa által meghatározott feladataikat. Őszinte szívvel kívánunk magyar barátainknak eredményeket a gazdasági és kul­turális építőmunkában. Reméljük, hogy Békéscsaba és Penza kapcsolatai a jövőben is tovább fejlődnek és erősödnek. Mi mindent elkövetünk ezért, mert a barátság további erősödése jól szolgálja országainkban a szocia­lizmus és a kommunizmus építésének ügyét. Forró, baráti üdvözletünket küldjük a város dolgozóinak, továb­bi sikereket kívánunk munkájukhoz, további sok boldogságot egyé­ni életükhöz. Mély tisztelettel AZ SZKP PENZAI VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK ELSŐ TITKÁRA. V. JERZUNOV; A PENZAI VÁROSI TANÁCS ELNÖKE, A. SCSERBAKOV. Vasárnap hazaérkezett Penzáhól a Békés megyei küldöttség Az MSZMP-küIdöttség Berlinben Vasárnap kora hajnalban ér­kezett haza a Békés megye 300 tagú küldöttségét hozó Barát­ság-vonat, melynek utasai tiz j napot töltöttek a Szovjetunió­ban, ismerkedtek a szovjet táj­jal, városokkal, a szovjet em­berekkel. A küldöttség tagjai június 22-én részt vettek a második világháború hőseinek emlékére rendezett penzai ünnepségen, utána kisebb csoportokra sza­kadva a város és a megye kü­lönböző üzemeibe, kolhozaiba, szovhozaiba, intézményeibe, is­koláiba látogattak. Találkoztak az elmúlt esztendőben Békés­ben járt penzai delegáció tag­jaival és megismerkedtek sok­sok új baráttal. Sok hasznos tapasztalatot szereztek, melyek közül jó néhányat felhasznál­hatnak majd a mindennapi munkában, megegyeztek a to­vábbi tapasztalatszerzés módja, iban, kialakították az egyes gyárak, mezőgazdasági üzemek, intézmények együttműködésé­nek formáit, gyakorlatát. Június 23-án búcsúebéddel fejeződött be a penzai látoga­tás, ahol a zenekar magyar da­lokat játszott, vendéglátók és vendégek pedig szovjet dalokat énekeltek. A küldöttség vezetői maguk­kal hozták a penzai vezetőknek Békéscsaba dolgozóihoz küldött üdvözlő levelét. Berlin Az NSZEP Központi Bizottsá­gának meghívására hétfőn kül­döttség érkezett Berlinbe Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB tit­kárának vezetésével. A küldött­ség tagjai között van Nagy Mik­lós, az MSZMP KB osztályve­Bécs | Röviddel 11 óra után a bécs— sehwechati repülőtér betonjára leszállt az a különrepülőgép, amelynek fedélzetén Losoinczi Pál és felesége, kíséretével együtt az osztrák fővárosba re­pült. A napfényben pompázó, fellobogózott repülőtéren a ma­gyar államfő fogadására megje­lent Franz Jonas, az Osztrák Köztársaság elnöke és felesége, Bruno Kreisky kancellár, Ru­dolf Hauser alkaneellár és több magasrangú kormánytisztviselő. Ott volt Kurtán Sándor hazánk bécsi nagykövete. Képviseltet­ték magukat a Becsben akkre­ditált diplomáciai testület tag­jai. Amikor a repülőgép a beton- pályára ért, megkezdődött a hi­vatalos államfői fogadtatás: ki ágyúlövés jelezte a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének megérkezését. Első­nek Franz Jonas üdvözölte me­leg, baráti szívélyességgel Lo- sonczi Pált, feleségét, majd kí­séretének tagjait. A két államfő — Losonczi Pál és Franz Jonas — fogadta a katonai díszegység parancsno. kának jelentését, majd felhang­zetője és Gosztonyi János mű­velődésügyi miniszterhelyettes. A magyar küldöttséget a ber­lini Ostbahnhofon Kurf Hager az NSZEP PB tagja, a KB tit­kára, valamint a KB több veze­tő munkatársa fogadta. Jelen volt az érkezésnél Kovács Imre berlini magyar nagykövet. zofit a magyar, ezt követően pe­dig az osztrák himnusz. Ezután mindketten elléptek a díszegy­ség előtt. A repülőtérről — az ünnepé­lyes fogadtatás után — megin­dult a gépkocsioszlop, amely a magyar államelnököt, feleségét és a kíséretükben levő szemé­lyiségeket szálláshelyükre, a Hotel Imperiálhoz szállította. Losonczi Pál, még a déli órákban hivatalos látogatást tett Franz Jonas osztrák köztár­sasági elnök Hofburgban levő elnöki hivatalában. Negyed kettő után néhány perccel Losonczi Pál, felesége és kísérete visszahajtatott a Hotel Imperialba. Délután a magyar államfő találkozott a Bécsben akkreditált diplomáciai misszi­ók vezetőivel, majd ellátogatott a városházára, este pedig két program várta: a Hoffburgban Jonas elnök adott díszvacsorát, ezt követően pedig a schöran- brunni kastélyban fogadást ad­tak a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének tiszteletére. Hiányérzetünk támad Sok szó esik nálunk gazdasá­gi ügyeinkről. Megtanultuk, hogy létezésünk anyagi alapo­kon nyugszik, s ezzel nem lehet tréfáim. Ha jobban akarunk, s szeretnénk élni, nincs más vá­lasztás, törődni kell a javak megteremtésével, mindazzal, ami ezzel összefügg. Több ez, mint a hajdani ősi ösztön, a megélhetésért folytatott harc, aiz állandó küzdelmen a létfenntar­tásért. Hiszen ma már a leggyen­gébb közös gazdaságban Is több a gép, nagyobb a termelési biz­tonság, a javak bősége, mint az egykori uradalmakban. A gazdaság és gazdálkodás köznapi téma lett. Fórum műso­rok. újságoldalak, könyvek és folyóiratok legfőbb mondaniva­lója. S ez így ' van rendjén. Nincs út visszafelé. Örömteli gondunk ez naponta. És mégis — hiányérzetünk támad amikor beszélgetni kezdünk falusi, vá­rosi vezetőkkel, s azt tapasztal­juk, hogy csak gazdasági kérdé­sekben járatosak, s addig lelke­seik, vitatkozók, amíg erről fo­lyik a szó. Helységük kulturá­lis lehetőségeiről, adottságá­ról már kevesebb mondanivaló­juk van. Jól ismerik — évekre vissza­menőleg — például a közös gaz­daságok eredményeit, a beruhá­zások számadatait, de a község, a város .,művelődési térképe” is­meretlen előttük. Nem valami erőltetett kapcso­latról vara itt szó. Pártunk X. kongresszusa tömören így fogal­mazott: „Tái-sadalmunk szoci­alista fejlődésének alapkérdése a dolgozók általános műveltségé­nek emelése és szakképzettségé­nek növelése”. Amiből az is kö­vetkezik, hogy sok még a ten­nivaló. Ahhoz, hogy a tudomány eredményei, korunk technikai vívmányai társadalmi eszménye­inknek megfelelően szolgálja­nak bennünket, nem elég az is­kolai oktatásra, az intézményes képzési rendszerre hagyatkozni. Hiszen ezek hatósugara még nem ér el egyformán minden­hova. A kultúra, mint költségveté­si tényező, ma már nélkülözhe­tetlen és szerves része a gaz­dálkodásnak. Összegszerűleg igen jelentős arányt képvisel például a tanácsi számvetésben, az éves és középtávú tervek­ben. Sokkal kevésbe érezni a jelenlétét a vállalati, szövetke­zeti, intézményi tervek között. Mintha nem mindig értenék egyformán a kultúra fogalmát. Néha leszűkítik, máskor indo­kolatlanul kibővítik — a prak­tikus céloknak, a vezetőik egyé­ni hajlamainak és érdeklődési körének megfelelően. Olykor csak a reprezentatív vacsorák, ünnepségek, néhány vezető em­ber külföldi útjának, vagy a jól játszó labdarúgócsapat kirándu­lásának fedezetére szolgál. A gazdaság és kultúra együtt- hangzása — túl az említett költ­ségvetési mutatókon — ma még ritka dolog. S még ritkább, hogy úgy essék szó róla, mint a kiteljesedő szocialista társada­lom alapvető tényezőjéről — a kiművelt emberek sokaságának igényéről. Még mércének is na­gyon pontatlan ehhez. Hiszen a tudat változását, az emberi mű­veltség színvonalát nyomon kö­vetni a legnehezebb. Legtöbb­ször — így mentegetődzünk — idő sincs rá. Ehhez vajmi keve­set nyújtanak az alkalmi és csak reprezentatív jellegű felmérések, s nem adhat erről hű képet a statisztika sem. Pedig sok ilyen „zárszámadás­ra”, helyi összegezésre volna szükség a kultúra területén is. Ügy, ahogy azt évről évre meg­teszik a gazdasági élet minden területén, amikor felmérik, mér­legre teszik az eredményeiket és megszabják a jövő feladatait. T. P. Építőtáborba indultak Vasárnap reggel indult el Békéscsabáról a me- ye középiskolás fiataljainak első csoportja a alatonakali leány és a balatonedericsi fiú pítótáborokba. Ezt követően augusztus 20-ig még három turnusban mintegy ezer lány szed gyümölcsöt és fiú épít vasutat a magyar tó partján. (Fotó: Barnácz) Losonczi Pál megérkezett Becsbe

Next

/
Thumbnails
Contents