Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-27 / 150. szám
TARKA HAS4B0K KÉPEK - HELYZETKÉPEK Iw* i»n»*nf <»f "<lf **«*'<». Ä*«»r ^ »..Wo »„rí f„r 4, Büszkék lehetünk az asszonyokra, drágám, amiért ilyen nemes munkát végeznek a köz javára. Kivételes jellemek Volt szomszédom, Kalocsai, gondos takarékoskodás után kétszobás házat építtetett, félórányira a várostól. Ide utaztam ki házavatásra. A kapunál zománctábla ijesztett meg: „Vigyázat! Harapós kutya!” A táblán egy vicsorító eb rajza is látható volt. Csengettem. mire hárman jöttek a kapuhoz: Kalocsaiék és a harapós kutya. A házigazda megnyugtatott: — Ne félj, Krumpli nem harap! Valóban nem harapott, csak megnyalta mindkét kezem. — Még csak nem is ugat! — panaszkodott Kalocsai. — Legalább csaholna, ha idegen jön. Azért vettük, hogy távollétünkben őrizze a házat. Ha valaki betörést tervezne és először terepszemlét tartana, rögtön megállapítaná, hogy a zománctábla csal, a kutya jámbor, mint egy borjú. Látogatásom ideje alatt a kutya a lábam előtt hevert, s néha odaadó szeretettel nézett a szemembe. Búcsúzáskor azt tanácsoltam Kalocsainak, hogy Krumplit adja oda néhány hétre egy kutyaidomí- tónak. — Már holnap elviszem! Két héttel később találkoztam Kalocsaival. — Mi van a kutyával? Legyintett: — Az idomító visz- szaadta. Nem jutott vele semmire. Ha valaki bottal támad a kutyára, körülrajongja az illetőt. Az idomító harminc éve foglalkozik kutyákkal, de ilyet még nem látott... Tegnap aztán újra kiutaztam hozzájuk. A figyelmeztető tábla a helyén volt. Krumpli helyett azonban egy vad kutya morgo tt re ám ingerülten. — Az új kutyánk — mutatta be Kalocsai. — És mi lett Krumplival? — Rossz útra tért Egy betörőhöz szegődött.. . Előbb azonban gyakorlatban bizonyította be, hogy mégis házőrző eb a javából! Képzeld, egy este hazajövünk és Krumpli nincs sehol... Végigcserkésztük a környéket, \iába... Késő este csengett a telefon és valaki közölte velünk, hogy ne aggódjunk a kutyáért, jó helyen van. Megkérdeztem, ki beszél? Erre a telefonáló azt felelte, hogy délután nálunk járt, álkúlccsal behatolt hozzánk, lévén ez a szakmája, de ne ijedjünk meg, nem vitt el semmit. A kutya addig-addig hizelgett neki, amíg a fehérnemű helyett inkább az ebet vitte el... Aztán arra kért minket, hogy mondjuk meg a kutya nevét, végül a lelkünkre kötötte: ha egyszer — ugye, sose lehet tudni — a rendőrség kivonná őt a forgalomból, akkor fogadjuk vissza Krumplit megbocsátó szeretettel. Ügy látszik, ez bekövetkezett, mert a kutya e sorok írásakor már visszatért Kalocsaiékhoz... Palásti László Humorszolgálat A sofőr lefékez egy útkeresz- j teződés előtt és hátulról bele- ! szalad egy autó. Az autóból egy i dühös nő száll ki és így támad j rá a meglepett sofőrre: — Nem tud vigyázni? Maga ! ma már a harmadik, akibe be- l leszaladtam! *»* : a A fiúnk, amióta n városban ; kezdett tanulná — panaszkodik • Némethné a szomszédasszony- : nak —, nagyon furcsa leveleket : ír haza. Nemrégiben elő kellett • vennem az idegen szavak szó- ■ tarát, hogy megértsem .. . — Az még csak jó — válaszol : a szomszédasszony —, de ami- ; kor a Karcsink ír, akkor dögtön • a betétkönyvet kell elővennünk. ; * * * A fiatalember ellátogat vár i lasztottja családjához: — Azért jöttem, hogy meg- ■ kérjem lányuk kezét. — Jó, jó — mondja az atya : —, de én magát egyáltalán nem : ismerem! ; — Ö, akkor hát remélhetek! ■ * * * Két zeneszerző beszélget: — Mondd, kedves barátom. Hogyan komponálsz? — Addig járkálok fel és alá a szobában, míg valami eszembe jut. — Es md szokott rendszerint eszedbe jutni? — Az, hogy üljek le és kicsit pihenjek! * * * A telefon éjjel 3 órakor riasztja fel a helyi kocsmárost, O'Gormant. — Halló, O’Gorman. mikor nyitod ki reggel a butikodat? — J kérdi a kagylóból egy rekedt hang. — Miért kérdezed Cleary, hiszen tudod, hogy csak reggel 10 órakor — válaszol a kocsmáros és leteszi a kagylót. Reggel 6 árakor cseng a telefon, ismét Cleary jelentkezik. — Az ördög vigyen el O,Gorman, kinyitod, vagy nem nyitod ki? — Mondtam már. hogy 10 óra. kor, így hét 10 órakor fogom kinyitni, és tudd meg jómadár, hogy téged többé a kocsmámba nem engedlek be. — De ki mondta neked, hogy be akarok menni? Épipen kikívánkozom innét. * * * — Megírtad már a végrendeletedet? — Megírtam, összes vagyonomat arra az orvosra hagytam, aki megmenti az életemet. * * * — Vádlott, bűnösnek érzi magát? — Nem tudom megmondani tisztelt bíróság, még nem hallottam a tanúkat. * * * — Mi az ördögért vontak le nekem a fizetésemből 1 fontot? — kérdi haragosan egy skót. — Azért, mert a legutóbbi fizetéskor tévedésből egy fonttal többet kapott — válaszol a főnöke —, akkor nem méltatlankodott. — Persze, hogy nem, hiszen mindenki tévedhet. De ismerje el. hogy két hiba két hét leforgása alatt az mégis csak sok. * * * A filmcsillag szerepét próbálja. Ugyanannak a jelenetnek a tizenkettedik próbája után azt mondja neki a rendező: — kisasszony, tudomásul kell vennie, hogy most két filmet forgat egyszerre! — Hogy-hogy két filmet? — Az elsőt és az utolsót! * * * Egy úr bemegy egy párizsi barba és igy szól a pincérhez: — Kérek egy whiskyt! — ön már eléggé berúgott, nem tudja, hogy az alkohol minden évben megöl 50 000 franciát. — Bánom is én. Én belga vagyok. Képtelen géprajz Nagy Lajos annak idején megírta Képtelen természetrajz című könyvét. Azóta a technika fejlődött, s íme, én most közreadom — nem a teljesség igényével — képtelen géprajzomat. A traktor Az erőgépek törzséhez, s a négykereküek fajtájához traktorzik, illetve tartozik. Legközelebbi őse a ló, legalábbis ezt állapíthatjuk meg ha utánanézünk: mi húzta az ekét az egyéni és mi húzza most a közös gazaságokban. Ennek ellenére a traktort az ember hozta létre, hogy megkönnyítse a ló munkáját, s lehetővé tegye az élelmezés megjavítását. Gondoljunk csak a virslire! (Mustárt találhatunk hozzá az Oj Magyar Lexikonban és a KÖZÉRT-ékben.) Egyebekben a traktor békés természetű, de könnyen pech okozójává válhat. Tegyük feí, a városi ember egy faluban éjszakázik, annak is a legszélén. Éppen akkor arra szánt egy traktor. Egyes kutatási eredmények szerint azonban az ágyban felevő városi ember füle sokszorosára erősíti az éjszaka szántó traktor zaját, minek hatására megnő a vérnyomás, szaporodik a pulzusszám. és heves álmatlanság lép fel. Hát ez a pech! A traktor távolodik, a városi ember reménykedik, hogy végérvényesen elmegy, de nem. Visszafordul az átkozott, bárcsak fejlődne vissza lóvá! Még pechesebb az a városi ember, akinek eközben elviselhetetlenül fáj a foga. Az ék Egyszerű gép. Arról még nem hallottam^ hogy a legegysze- rűbb-e, s az sem bizonyos, hogy a gép egyszerű ék. Formájára nézve az ék ékalakú, pontosan olyan, mint egy ék, vagy egy térben hízott háromszög. Ékelni szoktak vele. Egyébként nagyon zavaros ez az egész ügy, mert ha valaki éktelenül csúnya, az még nem jelenti azt, hogy ékkel a kezében, vagy zakója hajtókájában valamivel is szebb lenne. Ugyanez vonatkozik arra, aki éktelenül káromkodik. Sokat hallottunk még az ékezetről, a fékről, a lékről, a MÉK-ről. de téved az, aki azt hiszi, hogy a gépfejlődés Linnéje valamiféle rokoni kapcsolatot fedezett volna fel köztük. Lehet viccelni is ezzel a kedves kis egyszerű géppel. Ez akkor történik meg, ha János bácsi viccesen odaszól a feleségének, hogy: elmék a kocsmába, mire az asszony jót i.evet és nem hiszi el, csak akkor, amikor az ura hazajövet a nagykaput is kicsinynek találja. A mosógép Mint már nevében is benne van, hivatása a mosás. Megkönnyíti a házimunkát, különösen a nőkét, mert az asszony rendszerint így szól a férjéhez: Mossál már ki, fiacskám, hiszen ez géppel gyerekjáték. És erre a férj hiába szabadkozik, hogy ő már nem gyerek és nem akar játszani. A technika nagy vívmányai a különféle tisztítógépek is. Csak el kell vinni a ruhát a Patyolathoz, s pár nap múlva úgy kapja vissza az ember, mintha új lenne. Mert ugye az új áruk is lehetnek selejtesek. Nos, a mosógép bármikor szép ajándék a családnak, de nem hiába találták fel a Patyolatot. A múltkor éppen vendégem volt, amikor beállított a Patyolat egyik dolgozója és megkérdezte: — Van-e valami tisztítani való? A barátom csendes nyugatommal válaszolt: — Ha a lelkemet el tudná vinniA lejtő A lejtőn például hordót gurítanák fel. mert segítségével erőt takarítanak meg. Tudniillik a hordónak a lejtőn való mozgásakor nem az egész nehézségi erőt (súlyt) kell leküzdenie, hanem ennek csak egy részét. No, de félre a fizikái meghatározásokkal, térjünk a dolog konkrétumára. Először: Milyen hordóról is van szó? Másodszor: Ki tolja fel a lejtőn? Előfordul az, hogy a hordóban bor vagy sor van, s ez esetben aki fel akarja tolni a lejtőn, felesleges munkát végez. Igya meg barátaival a lejtő aljában. Nem jó tehát a fizikai példa. Vagy talán mégis jó? Tényleg jó, mert ha valaki megissza a hordóból a sört, akkor válóban nagyobb erőfeszítésébe telik, amíg üresen felgurítja. Ám abszurd is a helyzet. mert esetleg hiába issza meg az illető a sört a lejtő aljában, könnyen elválhat: ekkor indul el igazában lefelé a lejtőn. Az írógép Sok billenyűje van. Mindenütt a másik, mint az, amelyiket éppen keresi az ember. Az írógép a gépírónő munkaadója. Azonban. sok esetben visszaél „beosztottjával”, s előfordul ez a lapok szerkesztőségében is. Ilyenkor, ha az újságíró azt diktálja: Tűz a Petőfi utcában, akkor richtig az kerül a szövegbe: Bűz a Petőfi utcában. A modem kor e vívmánya türelmesi, beletörődő alkotmány. Egész nap ütik, verik — mégis ír. Vajon melyik mai író teszi még ezt?! Az eke Reakciós gép. bár a Jólétet szolgálja. Miért reakciós? Azért, mert felforgató tevékenységet végez. De csak akkor mondhatjuk ezt, ha nagyon szigorúa/n vizsgáljuk. Ugyanis tulajdonképpen csak földet forgat, előkészítve ezel a minden, évben eljövő termést. Távoli rokonságban van a tehenekkel, hiszen sokat hallhatunk az eke szarváról. Mindenesetre békésebb a teheneknél, különösen a bikáknál, mert az eke szarvát megfogni lényegesen biztonságosabb, mint az említett állatokét. Az ekével szánt anale, s még az irodalomban is megszerezte az egyik vezető helyet: „Üj barázdát szánt az eke”. Ma már nem fából, hanem vasból készül, de ha aranyból csinálnák sokkal értékesebb lenne. Néhány titikosíró a múltban fordítva vetette papírra a szavakat. Ám az ekével bajban lehetett, mert az így is, úgy is: eke. A bunkó A gép olyan technikai szerkezet, amely energia átalakítására vagy munka végzésére célirányos mozgásokat valósit meg. A meghatározás szerint tehát nyilyánvaló, hogy a bunkó is gép. hiszen már akkor is célirányos mozgásokat valósított meg, amikor az egyik ősember fejbeütötte vele a másikat. Igaz, hogy nem technikai szerkezet, de hogy célirányos, az bizonyos. Hosszú évszázadokon át kiszoríthatatlan maradt az emberiség történetében. Még ma is használatos. Többször láttam (a Ludas Matyiban), hogy az utcasarkon az útonálló bunkóval a kezében lesi a mit sem sejtő járókelőt A bunkó célirányos felhasználásának kezdete óta azonban nagyot fejlődött az emberiség. Buzogány, nyíl, kard, puska, ágyú, rakéta, bomba, a mai kor legmodernebb eszközei... Mindenképpen cófolhatatlanui bizonyítják a civilizáció óriási mértékű haladását
