Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-27 / 150. szám
Július 9-én este 3 millió 283 ezer forint a mezőkováesházi járásban A pedagógusok fizetésemeléséről kértünk interjút a járási hivatal osztályvezetőjétől Éveken át szó volt róla, de csak most valósulhatott meg a pedagógusok és az oktatási intézmények más munkakörében dolgozók bérrendezése. A jövő nemzedékének nevelői, oktatói tehát az erkölcsi megbecsülés számtalan jele mellé megkapták az anyagi megbecsülés bizonyítékát is, az általános fizetés- emelést. A kormányhatározat végrehajtási utasítása alapján, a pedagógusok szakszervezetének közreműködésével kezdődött meg a bérrendezés részproblémáinak felmérése. A jelentős politikai feladatoknak kijáró figyelemmel kísérik ezt a munkát mindenütt, amelyben az igazgatók személyi felelőssége, és a demokratizmus jelenléte egyformán nélkülözhetetlen. A mezőkováesházi járási hivatal művelődésügyi osztályának vezetőjét, Tóth Zoltánt kértük meg arra, hogy tájékoztassa lapunk olvasóit a bérrendezés Pillanatnyi helyzetéről. — Járásunk 3 millió 233 ezer forintot kapott a pedagógusok és az oktatási intézmények más munkakörében dolgozók fizetésének emelésére. Több mint 700 embert érint a rendezés, 1» általános iskolánk, 1 általános iskolai diákotthonunk, 2 középiskolai diákotthonunk, és 3 középiskolánk van. a mezőkovácsházi, a batíonyai és a medgyes- egyházi. Az iskolák és a diákotthonok igazgatói a végrehajtási utasítás alapján kérésünkre összeállították a kötelező bér. emelés — mely a törzsfizetés emelkedését, a különböző cime- ' ken adható pótlékokat stb. tartalmazza — összegét. Az iskoláktól beérkező keretszámokat összeadjuk és ebből — végeredményként — megkapjuk azt az összeget, melyet a járás oktatási intézményeiben a bérrendezésre kötelezően biztosítani kell. Ezt a munkát végezzük most. Ami a 3 millió 283 ezer forint és az összesített kötelező összeg különbsége lesz. azt használhatják fel az iskolaigazgatók a megfelelő differenciálásra, mely a bérrendezés nagyon jelentős momentuma. Mit tartalmaz a kőtelező bérrendezés? — A törzsfizetés 12 százalékos. de legkevesebb 200 forintos emelését, a túlórák díját, a részfoglalkozásúak (technikai alkalmazottak) béremelését, a megbízási óradíjakat és a külső óraadók díját. Már most elmondhatom, hogy a járásban a kőtelező béremelés átlaga 300 forint körül lesz, ehhez még természetesen hozzáadódik a differenciálásiból eredő összeg, ezt azonban az intézmények igazgatód döntik el, hogy a végzett munka mennyisége és minősége alapján kinek hány forintot adnak, még a kötelező béremeléshez. Más szóval: azokat a pedagógusokat részesítik majd előnyben anyagilag is, akik kiemelkedő oktató-nevelő munkát végeznek, keresik és sikeresen. alkalmazzák a jobb. korszerűbb pedagógiai módszereket, politikailag és szakmailag rendszeresen képezik magukat, részt vesznek a munkaközösség tevékenységében, külön figyelmet fordítanak a hátrányc» helyzetű tanulók eredményeinek javítására; jelentős szerepet vállalnak az ifjúsági és úttörőmozgalomban, a honvédelmi nevelésben. Egyszóval érdemesek arra, hogy a kötelező emelésen kívül is anyagi ^ismerésben részesüljenek. A bérrendezésre kapott több mint J millió forint és a kötelező béremelés közötti különbséget milyen elvek szerint osztják el az iskolák között? — A megfelelő, arányos elosztásra törekszünk. Ha az iskola munkája hosszú idő óta kiváló, tantestülete többet kap differenciálásra, de az anyagi juttatások ösztönző erejét sem hagyjuk figyelmen kívül: ahol úgy véljük, hogy a magasabb fizetés ösztönzi majd a pedagógusok munkáját, a differenciálásra szintén lehetőséget adunk. Ugyanakkor azokban az iskolákban, ahol sok a fiatal nevelő, természetesen több pénz kell, hiszen a végrehajtási utasítás a kezdő fizetéseket lényegesen felemelte .általában 3—400 forinttal. Tehát ilyen tantestületekben az iskola számára bizto- 1 sított összeg magasabb, mint másutt, sőt, még a differenciálásra is megfelelő keretet kell adnunk az igazgatónak. A további menetrend? — Az iskolák igazgatói a szakszervezeti titkár és a pártbizalmi véleményét meghallgatva döntenek a differenciálás összegéről, tehát arról, hogy a kötelező béremelésen túl hány forinttal kívánják emelni egy-egy pedagógus vagy technikai dolgozó fizetését. Mindezt tantestületi értekezleten ismertetik, ahol a tantestület valamennyi tagja elmondhatja véleményét az igazgatói elgondolásról. Ez a bérrendezés nyílt, demokratikus végrehajtásának elengedhetetlen mozzanata. Ezeket az értekezletekét az elkövetkező héten mindenütt megtartják. Az igaz- gatoknak nyomatékosan elmondottuk, hogy személyes meggyőződésük és felelősségük alapján kell a differenciálást elvégezniük, annál is inkább, mert a pedagógusi munka, zárt műhelyben történő munka, ebbe csak az igazgató, vagy az illetékes szakfelügyelő lát bele olyan mértékben, hogy azt értékelni is tudja. Biztos, hogy lesz olyan tantestületi értekezlet, ahol ellenvélemények is elhangzanak majd a differenciálás mértékét illetően, nos, igazgatóink indokolják meg, kinek mennyit, és miért annyit emeltek? Az igazgatók vezetői rátermettsége i6 vizsgázik ezekben a napokban, és véleményem szeműt ez nagyon jól van így. A kötelező emelés mértékét már ismerik, a differenciálás nélkül. Lehetne kémem néhány példát? — Természetesen. Mint említettem, a kötelező emelés átlaga 300 forint körül mozog a mezőkovácsházi járásban. Ez igen szép összeg és ez nem egyedül az én véleményem. Kérem, jegyezze! Végegyházán Prima Sarolta tanítónő 1939 óta tanít, fizetésének kötelező emelkedése 419 forint lesz. Ehhez jöhet még a differenciálás összege, ha az igazgató úgy dönt. Ugyancsak Végegyházán dolgozik Pa- sék Györgyné óvónő 1952 óta. Fizetését az előírások alapján 358 forinttal emeljük, az igazgató differenciálási lehetőségén kívül. Medgyesegyh-ázán, a gimnáziumban tanít Korch József matematika-fizika szakos tanár. Fiatalember. 1904 óta tanít, fizetése kötelezően 368 forinttal emelkedik. Az ő esetében is, ha Igazgatója érdemesnek tartja, még differenciálási összeget is kaphat a 368 forinthoz. Különböző címeken adható pótlékok között a területi pótlék különösen érdekli a tanyán tanító pedagógusokat. A járásban van ilyen? — Hogyne, 3 tanyai iskolánk van, a mezőhegyesi 73-as, az 57- es és a 47-es majorban. El kell mondanom, hogy már jóval a rendelet megjelenése előtt hatáskörünkben igyekeztünk megoldani a területi pótlék dolgát, és az itt tanító pedagógusoknak — a pedagógusok szakszervezetével egyetértésben — 200 forint helyett 300 forintos pótlékot fizettünk. Most, a plusz 100 forintot béresítjük, és a 200 forintot továbbra is biztosítjuk, így a helyzet változatlan marad. Ezzel külön megbecsüljük a tanyán, a településektől távol dől. gozó, úgynévezett területi C-ka- tegóriás nevelőinket. Nagyon megérdemlik, életkörülményeiket én is jól ismerem, hat évig voltam tanyai tanító Battonya- Tompapusztán, és a mezőkovácsházi Petőfi-pusztán. Mikorra kell elkészíteniük az összes bérezéssel kapcsolatos anyagot? — A határidőnk július 10. Ekkor mindent megküldünk az II- letményszámfejtő Hivatalba, Békéscsabára. A következő lépés már csak az lesz, hogy pedagógusaink felvegyék a megérdemelt, magasabb fizetést, és az egész társadalom hasznára tovább javuljon általános és középfokú iskoláink nevelési, oktatási színvonala. Hiszem, hogy mindenki így gondolkozik, és a fizetésemelés jótékony hatása nem marad el egyetlen tanintézetünkben sem. A Gyulai Várszínház évadnyitó előadása Június 20-án Békéscsabán, a| Jókai Színházban megkezdőd-' ték a Gyulai Várszínház első előadásának, Kós Károly: István király című drámájának próbái. Miszlay István Jászai- díjas, a várszínház művészeti vezetője tájékoztatta lapunkat arról, hogy a próbák július 3-tól Gyulán, a várszínpadon folytatódnak. A vár már fellobogózva várja a művészeket, a színpad és a nézőtér elkészült, és megnyílt a Várfürdőben a várszínház pénztára is. Az évadnyitó előadás július 9-én lesz, akkor mutatják be Miszlay István rendezésében az István király-t. A dráma főbb szerepeit Szoboszlai Sándor Já- szai-díjas, Iványi József Jászai- díjas, Gellei Kornél Jászai-díjas, Tyll Attila Jászai-díjas, Benedek Miklós, Szersén Gyula, Fülöp Zsigmond Jászai-díjas, Simon György Jászai-díjas, Siménfalvy Sándor Érdemes Művész, Fekete Tibor Jászai-díjas, Gerbár Tibor Jászai-díjas, Demeter Hedvig Jászai-díjas, Sólyom Ildikó és Szakács Eszter alakítja. Díszlettervező: Csányi Árpád Jászai-díjas. A jelmezeket Vágvölgyi Ilona tervei alapján készítik Sándor János rendezi a másik darabot, Moreto Donna Diana című vígjátékát. Ebben Tímár Éva, Szentirmay Éva Jászai-díjas, Körtvélyessy Zsolt, Gellei Kornél Jászai-díjas, Horváth Gyula, Dégi István Jászai- díjas és Bánsági Ildikó Eh. játszik Díszlettervező: Langmár András, kosztüm: Bata Ilona. Az első bemutató július 25-én lesz. Az előadások — már hagyományosan — minden alkalommal este fél 9 órakor kezdődnék Vezetőségi ülést tartott az ÉTÉ Békés megyei csoportja Az Építőipari Tudományos Egyesület Békés megyei csoportja a közelmúltban — az Építők Napja alkalmából — ünnepélyes vezetőségi ülést tartott. Megjelent Mikolás Tibor, az ÉTÉ főtitkárhelyettese is, aki méltatta a csoport tevékenységét, munkáját és tájékoztatást adott a Debrecenben rendezett elnökségi ülésről. Korék Ferenc, az ÉTÉ Békés megyei csoportjának elnöke ismertette a jelenlevőkkel a csoport I- félévi munkáját, majd gratulált az Építők Napja alkalmából kitüntetett békéscsabai veztőségi tagoknak. Az ÉTÉ Országos Elnöksége ugyanis Nagy Sándort, a csoport titkárát az Alpár érem III. fokozata, Roszin Mihályt, a csoport gazdasági felelősét az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesítette. Mindketten az építőiparban és az Építőipari Tudományos Egyesületben végzett kimagasló, eredményes munkájukkal érdemelték ki e magas kitüntetéseket Helikopter-daru A „Charles Marchetti” cég Franciaországban egy helikopter típusú emelődarut szerkesztett az építőiparban és vállalatoknál történő alkalmazásra. A helikopteres emelődaru három reaktív fúvókéval ellátott forgólapátból áll. A lapátokat egy perselyhez erősítették, melyen két szelep van, amelyek a mechanizmus felemelését, illetve leeresztését vezérlik. A daru párnákra támaszkodik, s automata pilótával látták el. A tigristől a tengeri vidráig A Szovjetunió nagyszabású nemzeti bemutatóját a Vadászati Világkiállítás főtéri pavilonjainak egyikében rendezik; a tervek láttán nyugodtan mondhatjuk, hogy a világkiállítás egyik kimagasló látnivalója lesz. A szovjet rendezők megértették a világkiállítás célját és igyekeznék ezt színvonalasan, szemléltető módon kifejezni. A művészi, belsőépítészeti kiképzés jó keretet ad a témák bemutatásához; a pavilon középrészébe tervezett hatalmas terepasztal-makett, a nagyméretű diorámák érdekes látványosságot ígérnek. Az 50 méter hosszú trófeafalon mintegy 150 féle vad trófeáját fogják elhelyezni, összesen 900 trófeát. A látogató megismerkedhetik majd a Szovjetunió gazdag vadállományával, a tigristől a tengeri vidrán és a kulánon keresztül a vörös nyakú lúdig. Átfogó képet kap a szovjet vadászat szervezetéről, az ipari vadászat szervezési és vezetesi formáiról, eredményeiről, a sportvadászat rendszeréről, a tudományos munkáról és a szakemberképzés eredményeiről. A bemutató foglalkozik a Szovjetunió védett területeivel is, továbbá a sporthorgászattal és a vadászkutya-tenyésztéssel. A lénai mókusprémből készült nőd bunda, a hermelinből vagy rókából készült peleri- nek, a hiúzprémbői készült kis- kabát, a mormotaprémből készült férfisapka és még számos prémkészítmény bizonyosan felkelti majd a nagyközönség érdeklődését. Ezeken kívül mintegy száz féle vadász- és horgászfelszerelési tárgy, ötven féle vadászpuska szemlélteti, hogy mit ad a I szovjet ipar a vadászok, horgá- ' szók számára. Sass Ervin
