Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-26 / 149. szám

fl Chicago Sun-Times fecngní számából: Johnson a tanácsadó testület véleménye ellenére bombáztatott Eisenhower volt amerikai el­nöknek 1958-ban az volt a szándéka, hogy ameri ka-barát kormány alatt egyesítse Eszak- és E>él-Vietnamot. Ez derül ki az amerikai hadügyminisztéri­um dokumentumainak részletei­ből, amelyeknek nyilvánosságra hozatalát a Chicago Sun-Times pénteken, az egymást követő harmadik napon folytatta. A lap pénteki számában ismerte­tett okmány, amelynek keltezé­se 1958. április 2., arra világít rá, hogy Eisenhower éppen ab­ban az időpontban jutott erre az elhatározásra, amikor a CIA amerikai hírszerző szervezet arról tájékoztatta őt, hogy Ho Si Minh, a VDK vezetője rend­kívül nagy népszerűséget élvez az ország mindkét részében. A chicagói lap egy másik cikkében szintén a Pentagon titkos okmányai alapján azt ír­ja, hogy Johnson elnök egy magasszintű tanácsadó testületé 1964 elején azt a véleményét fejezte ki az elnöknek, hogy Bszak-Vietnam bombázása nem segíti elő az amerikaiak győzel­mét a háborúban. A bombázás a figyelmeztetés ellenére 1955 márciusában megkezdődött. A cikk rámutat, hogy 1967-ben Paul Nitze hadügyminiszterhe­lyettes vezetésével alapos vizs­gálatot hajtottak végre, amedy­Hstfőn fejezik be Egyiptomban az összeesküvéssel kapcsolatos vizsgálatot Kairói lapjelentések szerint hétfőn befejeződik a vizsgálat az összeesküvéssel vádolt volt egyiptomi állami és pártvezetők ügyében. Az EAK főügyésze július első napjaiban ismerteti a nemzetgyűlés előtt az össze­esküvés bűnügyi vonatkozásait, rádióbeszédében pedig politikai tanulságait. Elhatározták, hogy az össze­esküvők pere azonnal megkez­dődik, mihelyt a vádirat ké­szen áll és a bíróság megala­kult. A bíróság összetételére, illetve minőségére vonatkozóan két elképzelés van. Az egyik, hogy alkotmánybíróság alakul bírók és katonatisztek, illetve kizárólag katonatisztek részvé­telével, a másik, hogy Szadat elnök rendeletével forradalmi bíróságot hoznák létre. A tör­vények mindkét eljárásra mó­dot adnak. A bíróság elé állított szemé­lyek száma mintegy 70 lesz. Az ítéletig vagyonukat zár alá ve­szik. (MTI) nek az volt az eredménye, hogy a bombázás igen negatív kö­vetkezményekkel járt. * Egy bostoni keltezésű AP-je­lentés szerint egy amerikai ke­rületi szövetségi bíróság csü­törtökön módosította korábbi rendelkezését, aminek folytán lehetővé vált, hogy a Boston Globe folytathassa a Pentagon titkos okmányairól szóló hír- ügynökségi vagy sajtójelentések közlését. Az igazságügyminisztérium csütörtök este nemzetbiztonsági okokra hivatkozva fellebbezéssel fordult az amerikai legfelső bírósághoz, hogy tiltsa meg a Washington Postaiak a titkos dokumentumokról szóló cikkek folytatását. (UPT) Kiutasította Málta a NATO-admirálist Péntek reggel Brüsszelben összeült az Észak-Atlanti Tanács, hogy megvizsgálja a Máltán ki­alakult helyzetet — jelentették a hírügynökségek tájékozott forrásra hivatkozva Az Észak-Atlanti Tanács szó­vivője sem megerősíteni, sem cáfolni nem volt hajlandó azo­kat a Londonból származó érte­süléseket, amelyek szerint Dom Mintoff koimánya kiutasította az országból Gino Birindellit, a NATO dél-európai haditengeré­szeti erőinek főparancsnokát. Csupán egy dolog bizonyos — írja a francia hírügynökség —, az, hogy a máltai kormány ,.persona non grata”-vá nyilvá­nította Birindellit. Az AFP hoz­záfűzi, bármi is legyen a valódi tényállás, a Londonból és Mál­táról érkező jelentések felka­varták az Atlanti Tanácsot. Az AP legfrissebb jelentése szerint Birindelli tengernagy el­hagyta Máltát. (AFP) Magyar tudós, amerika indokínai bűntetteit kivizsgáló bizottságban Dr. Kende István, a történe­lemtudományok kandidátusa, az Országos Béketanács Elnöksé­gének tagja, akit az Egyesült Államok Indokínában elköve­tett bűntetteit kivizsgáló nem­zetközi bizottság állandó tagjá­vá választott, az 1971. június 20-tól 24-ig Oslóban tartott II. ülésszak munkájáról nyilatko­zott Fehér Magdának, az MTI munkatárs ának. Az amerikaiak által Indokí­nában elkövetett háborús bű­nöknek Nixon elnök kell hogy véget vessen — mondotta be­vezetőben Kende professzor. Er­re az amerikai vezetést két alapvető erő fogja kényszerí­teni: 1. Elsődleges Vietnam, La­Tízéves az Antarktisz-szerzodés ősz és Kambodzsa népeinek ereje, amely az Egyesült Álla­mokra egyszerre három fron­ton mér csapást: a katonai, a politikai és a diplomáciai fron­ton; 2. Az indokínai népek mögött állnak a szocialista országok kormányai és tömegei csakúgy, mint a világ békét követelő közvéleménye. Ennek nagyon fontos része az Egyesült Álla­mokban mindjobban kibonta­kozó háborúellenes front és a különböző nemzeti és nemzet­közi Vietnam-mozgalmak is. Az utóbbiak közül az egyik leg­fontosabb az a nemzetközi bi­zottság, amely most tartotta II. ülésszakát Oslóban. A bizottság hatalmas anyagot tanulmányozott át. Az indokínai tanúk vallomásából elsősorban azt vette figyelembe, amit ' a tanúk maguk éltek át; Az ön­ként jelentkezett amerikai tanúk vallomásának értékét növelte, hogy a tanúk az amerikai had­sereg és az Egyesült Államok Indokínai katonai közigazgatá­sának legkülönbözőbb területei, ről jöttek: volt pilóták, CIA- felderítők, információér tékeiők, tüzének stb. Tárgyi bizonyítékként meg­vizsgálta a nemzetközi bizottság az Indokínában használt ameri. kai fegyvertípusok egy részét, amelyek közül többnek a puszta használata is a nemzetközi egyezményekbe ütközik. így pél­dául kevéssé ismert, hogy az amerikaiak ismét használják a testben robbanó, úgynevezett dum-dum lövedék „tökéletesí­tett” formáját, amelyet éppen 72 éve tiltott be nemzetközi egyez­mény. Az Egyesült Államok által al­kalmazott fegyverék tömegesen pusztítanak, egy életre kiható Bő­rüléseket okoznak. Ezeknek a népellenes, hábo­rús bűntetteknek a leleplezésé­vel kell tovább erősíteni azt a tömegnyomást, amely meggyor­sítja az amerikaiak teljes kivo­nulását Indokínából. (MTI) Tíz esztendeje kötötték meg __( A ntarktisz-szal kapcsolatos szer- ; ződést, amelyet tizenkét ország ! írt alá, köztük a Szovjetunió és £ az VSA. Ezzel kapcsolatban az j Egyesült Államokban emlékbe- jj lyegeket adtak ki, amelyeket — £ képünkön —- William Blount ; (baloldalt) postaügyi miniszter! ünnepség keretében adott át • Anatoli j Dobrinyin washingtoni £ 0 szovjet nagykövetnek. A képen ■ középen William Rogers, az • USA hadügyminisztere. (Telefotó — AP—MTI—KS) | Haititől Asszuánig Ezeregy reggel... 1. Az USA békét szaval és — fegyye|,t szállít Szingh indiai külügyminiszter pénteken az indiai parlament két háza előtt mondott beszédé­ben kijelentette, hogy a közel­múltban a nagyhatalmak veze­tőivel folytatott megbeszélésein meggyőződött arról, hogy senki sem kívánja a kelet-pakisztáni válság katonai megoldását. Mint az indiai külügyminiro- ter közölte, a szovjet, amerikai, brit. francia, nyugatnémet és kanadai vezetők egyetértenek 2 békés um. JÜNIUS 2«. abban is, hogy Kelet-Pakisztán- ■ ban azonnal vessenek véget • mindennemű katonai akciónak. ■ Az indiai kormány álláspont- ■ ja az — mondotta —, hogy Ke- jj let-Pakisztánban békés és biz- \ tonságos feltételeket kell te- • remtená ahhoz, hogy az Indiába jj menekültek visszatérjenek. : Éjféltájt Athénben szálltunk lei, és rövid pihenő után foly­tattuk utunkat a Földközi-ten­ger fölött. Babiloni sötétségben közelítettük meg Kairót. A tisz­ta éjszakai égbolton egy másik kontinens csillagai és a nílusi hold ragyogtak. A repülőtér tompán kék fényei éppen, hogy eligazítják a pilótát. Csendesen, szinte hang nélkül ereszkedünk alá. Közben keletre figyelünk, felvillanó fényekre vadászunk. Tólünk nem egészen 150 kilo­méterre, a csatorna partján a fegyverek szembenéznék. Fény sehol, az éjszaka oly mesésen nyugodt, hogy talán egy lehetne az ezeregy bői. A hajnal bár- sanyszámyain, mint óriás, hal­kan zümmögő szitakötő óvato­san érünk földet a repülőtér pálmái között A bejáratnál ho­mályosan világító neon-betűk: EL KAHIRA. Kairo. A hőmérséklet plusz 12 fok. Hajnali 3 óra 30. Ütitársaim, az IBUSZ turistacsoportjának tag­jai minden különösebb izgalom nélkül lépnek a repülőtér beton­jára. Orvosok és laikusok, ar­ról vitázunk, hogy az előttünk Az Indiai képviselőházban; egyébként nagy felháborodást ■ akozott az Egyesült Államoknak | ......._ __________ a z a közlése, hagy újabb fegy- \ állő két hétben mit szabad en- verszállítmányokat hajóz be egy • ni és mit nem. Idegenvezetőnk, pakisztáni kikötőbe. A kong-1 a hosszú szőke, rokonszenves resszus párt egyik képviselőié-! fiatalember — velünk együtt nek vezetésével 300 tüntető vo- £ életében ő is először lép Egyip- nult az amerikai nagykövetség! tóm földjére — lámpalázas. A elé és elégetett egy Nixont áb-jj kollektív útlevélből nehezen rázoló transzparenst (MTI) > megy az azonosítás. Az útlevél­kezelő-tísztnek valamennyien egyformák vagyunk. Nehezen tud eligazodni a sápadt arcok között. Éjszakai autóbuszutumk a re­pülőtérről alig több, mint har­minc perc az egyiptomi főváros fehér villanegyedein, belvárosi utcáin át. Szállodánk neve: HO­TEL CLEOPATRA. Elégedet­tek vagyunk. Magunk sem gon­doltuk, hogy ilyen hamar ta­lálkozunk Cleopatraval. Lehet­ne aludni délig, mert a szálloda kényelmes, tiszta, légkondicio­nált és csendes. De ki tud aludi- ni? Kilencedik emeleti szobám ablakából figyelem az ébredő Kairót, az éjszaka függönye mögül pasztellzöld páradíszben felvillanó Nílust. Az utca moz­gását, amint lendületbe jön, egy csacsifogatot, az újsáeárus mozdulatait, a posztját elfoglaló feketeruhás rendőrt. Aztán még egy pillantás a TAHIRA térre és máris otthon érzem magam. Megjelennek az itt is kék Ika­rusz autóbuszok, csuklós és szimpla változatban. Majd a fe­kete-fehér taxik tömege. Taxi minden mennyiségben. Tíz au­tóból legalább öt a taxi. Kairó felébredt. Gondolom, majd csak lezajlik a reggeli csúcsforgalom, és elindulhatok utamon, hogy valamire felka­paszkodva felfedezzem a várost. Tévedtem. Itt a forgalom haj- naltól-élélig egyre nő. Nyolc óra tájban a legzsúfoltabb pesti busz is csak szellős es részben kihasznált tömegközlekedési eszköznek tűnik az itteniek mellett. Egy talpalatnyi helyet szerezni az autóbuszon már nagy eredmény, majdnem azt írtam, luxus. Féllábon, sőt fél- talpon áll mindenki, és a leg)- csekélyebb túlzás nélkül állítha­tom. hogy a villamos ütközőjén utazni a legkényelmesebb. Ezt azonban mégsem tehe­tem. Nem azért, mert ezt már mégsem... Egyszerűen azért, mert az ütközőket a kairói gye­rekek bérlik. Én pedig nem ren­delkeztem még ütközőkre szóló bérlettel sem... Be kellett látnom, hogy te­kintetem az egyetlen, amellyel befogadhatom a várost. Tulaj­donképpen nem is volt szüksé­gem arra, hogy vállalkozzam erre a bizonytalan városnézésre. Ennél szebb és érdekesebb pa­norámát, mint ahol álltam, aligha nyújthatott volna bármi is. A reggel fényében alattam szikrázták a Nílus hidjai, ra­gyogtak Kairó felhőkarcolói és tündökölték az ezermecset-vá­rosának minarettjei. Aztán túl mindezen, de kézzelfogható kö­zelségben, ott álltak a pirami­sok, háromszögük méltóságában, de szinte hétköznapian és ter­mészetesen, Mindig az ezeregy­éjszaka meséiről hallottam. Va­lakinek meg kellene írni az ezeregy reggelek történetét is .. Ha Kairó szép épületeit egy csoportba gyűjtenék, valószínű­leg a világ legszebb fővárosa lenne. De ilyen nincs. Ez a vá­ros is olyan, ahogy alakul, az új, a modern mellett régi ne­gyedeivel, sikátoraival, leül-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents