Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-23 / 146. szám
Hagy sikerrel szerepelt Békéscsabán [a Bolgár Néphadsereg Művészegyüttese )Ia megkezdődnek a VII. Nyári Cttorő Olimpia országos döntői Elsőként, a vízi-sportágak győztesei, a kajak—kenú-versenyek elő- küzdelmeinek legjobbjai mérik össze tudásukat szerdán délután az újpesti öbölben. A további versenyeknek — június 27. és július 4. között — Miskolc ad otthont. Hétfőn megkezdődnek az atlétikai küzdelmek. Ezt követően a lövészek a Miskolc melletti Csanyik- völgyben állnak majd a céltáblák elé. 264 tornász július 1—3 között, a miskolci sportcsarnokban tart bemutatót. Miskolc-Tapolcán 44 fiú és leány vesz részt a tájékozódási futás döntőjén. Ugyancsak itt találkozik a hajómodellezők élcsapata, a Csorba telepi tónál pedig a repülő- és rakétamodellezők állnak rajthoz. Ezenkívül a htiskolci sportpályákon egymást követik majd a területi versenyek győztes labdarúgó-, kosárlabda- és- röplabda-csapatainak mérkőzései. Június 21-én Békéscsabán, a Jókai Színházban nagy sikerű előadást tartott a Bolgár Néphadsereg Művészegyüttese. A jelenleg 200 tagú együttes most harmadszor jár Magyarországon, s méltó folytatója elődjének, amely 1944-ben alakult. Az alapítók á frontra induló harcosok-, nak tartottak előadásokat, s gyári, üzemi gyűléseken léptek fel. Akkor csupán 23 énekes adott műsort, s azóta férfikórus, szimfonikus zenekar, népi zenekar, tánckar és szólisták teszik egésszé az együttest. Jártak már többek között a Szovejtunióban, Jugoszláviában, Romániában, Csehszlovákiában, s franciaországi látogatáson is részt vettek. Összesen mintegy hétezer előadást tartottak, hétmillió néző előtt. A Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttesének bulgáriai szereplését viszonzó vendégek előadásából képünkön az Aszparuh lovassága című tánc- szám egyik jelentét idézzük. (Fotó: Ilovszky Béla) Fogadóóra a megyei tanácsnál Nagy János tanácselnök-helyettes fogadóórát tart, hivatali helyiségében, Békéscsabán, a megyei tanács épületében Felsőkörös sor, Irodaház) június 26- an, szombaton 9—12 óráig. j idézett olasz újságíróknak Cos- tanzó, a politikai rendőrség főnöke —, hanem valamennyi társuk szabadonbocsátását. Ez a kormány részéről teljes megadás lett volna... A kis Urugay (kétmillióhétszázezer ember, 190 000 négyzet- kilométer) egy évtizede súlyos gazdasági nehézségekkel küzd; az államadósság négyszázmillió dollár fölé ■emelkedett. Az olasz L’Europeo cikkéből: „Az ország egyre csak azt látta, hogy visz- szacsúszott az elmaradott országok közé. Sok bank, sok vállalat bezárta kapuit, sok polgár elpro- letarizálódott. A fiatalok úgy érzik, elárulták őket Jövőjük borongós. A diploma legfeljebb kivándorlásra jó. Ezért lázadtak fel a fiatalok”. Az olasz újságíró hosszasan beszélgetett a Pacheco elnökkel szembenálló ellenzék egyik vezetőjével. Ferreira Aldunte volt mezőgazdasági miniszterrel, aki ugyan nem ért egyet a Tupama- ros nézeteivel, de tudja, milyen kiterjedt a szervezet. (Állítólag több tízezren vannak és amikor 1970 tavaszán megtámadtak egy kaszárnyát, 9000 lőfegyvert zsákmányoltak). „Az apám sem ápolható szebben a kertet...” Beszélgetés Botsa gróf leányával Szarvason Az Alföld „tündérkertje’* j néven becézett szarvasi Arborétumban. az év minden szakában található hazai és külföldi vendég. Botanikusok. építészek, kertmémökök, tudományos kutatók, tanárok érkeznek ide a világ minden tájáról s megcsodálják a művészi gondossággal telepített gyönyörű kertet. Szívesen látják az érdeklődőket az! Arborétumban, a napokban j azonban kedve» vendég érkezett néhány napi itt tartózko-! dásra: Bolza Mária, a „Pepi-1 kert” megalapítójának leánya, j Édesapja társaságában már gyerakkorában állandóan a, kér- j tét bújta, segített a növények ültetésénél, ápolásánál. Idegenvezető nélkül azonnal megtalálja a legértékesebb, legritkább növényeket. Jól ismeri a kert régi és új növény- állományát egyaránt. Csodálkozásunkra mintegy felvilágosításként elmondja, hogy nagyon szeret ide járni. — Az apárh sem ápolhatná szebben a kertet, — magyarázza Bolza Mária. — Számomra , nagy öröm, hogy teljesült az álma. Ö már a felszabadulás előtt határozottan azt kívánta: nem-1 £ ■ ■ • Uruguay kommunistáinak az: az álláspontja, hogy tömegek ak- ; tív részvételével kell és lehet • változtatni az ország helyzetép. j Rodney Arismendi, azUruguay-i 5 Kommunista Párt első titkára ■ mondotta: „Latin-Amerika ke- ! gyetlen és véres harcok köze- : pette a forradalmi harc új, egy- : re magasabbrendű , szakasza ; felé halad, e körülmények között ! a párt vezető szerepe, a mun- I kásosztály és az antiimperialísta : erők egysége és a nemzetközi ; szolidaritás határozhatja meg az ; események alakulását” -r mon- 5 dotta az Uruguay-i kommunis- ! ta vezető, hozzátéve. hogy az I utóbbi években a párt taglétszá- • ma megtízszereződött. A Tupamaros az Uruguya-i j helyzet megváltoztatásában a: merényletek és az emberrablá- j sok útját választotta; a kommu- : nisták a tömegharc, a munkás- | osztályt más dolgozó osztályokkal • összekötő akciók, sztrájkok, | megmozdulások, tüntetések út- S ját, amelyek során természete- ■ sen nem kerülhető el az el- ] nyomó erőkkel való összetűzés ; sem, (Következik: Zürich, La Paz j Hamburg) s zeti kincs legyen a kert, hozzáértő szakemberek vigyázzanak arra a ritka növénygyűjteményre, amelyet oly nagy szeretettel, több évtizedes munkával honosított meg Szarvason. Nos. ez sikerült A legjobb kezekbe került a kert s nemcsak a meglevő állományt őrzik, de állandóan gyarapítják is az állományt. Ezután egy pár év előtti epizódot mesélt el a fenti szavalj illusztrálására: Barátaimmal jártam itt, az Arborétumban. A kert vezetője Baueckker Alajos nem ismert, én sem mutatkoztam be, inkognitóban szerettem volna szétnézni gyermekkorom, ifjú éveim legszebb élményeinek színhelyén. Letörtem néhány ágat azokból a növényekből, amelyeket az apám legjobban szeretett. A kert vezetője udvariasan. de igen határozottan felszólított: azonnal rakjam le- az ágakat! Amikor, megtagadtam, sokáig magyarázta, hogy mi lenne, ha mindenki ilyen felelőtlenül pusztítaná ezt a drága növényállományt. Hogy merészelem, milyen jogon nyúlok én a fákhoz. Azonnal igazoljam magam, ő feljelent! Hisz ez pimaszság! Hallatlan szemtelenség! Amikor végre tisztázódott, hogy Bolza Mária az alkotó jogán tört le néhány ágat, a kert vezetője megkérte: érezze magát Otthon. A Pepi-gróf leánya rendkívül örült az erélyes felszólításnak. mert érezte, hogy valóban féltve őrzik a kertet. Most is szívesen látott vendégként töltött pár napot Szarvason az Arborétum „mini szállodájában”. Bemutatta a sajátkezűleg készített festményt. Bolza Pál portréját. A kert idős munkásai felismerték a Pepi gróf néven becézett Bolza Pált, akit az Arborétum egyik legszebb részével örökített meg leánya. Érdemes volna olyan középületben elhelyezni a kert megalapítójának portréját, ahol sokan láthatnák a hazai és a külföldi tisztelők. Hisz Bolza gróf művészit, maradandót alkotott! Bolza Mária az egykori grófkisasszony egyébként jól beilleszkedett szocialista társadalmunkba. Angol, német és francia nyelven tolmácsol, illetve fordít a népgazdaság számára rendkívül fontos szakirodalmat, technológiai leírásokat. Aty Bóat A jóiéi alapja a hatékony helyi politika A z utóbbi években szép példái bontakoznak ki a helyi politikának megyénkben is. Ezek a törekvések elsősorban a munkaerő-foglalkoztatásra irányulnak. Ez több okból helyes és jó. Az emberek saját községükben vállalhatnak munkát, beleilleszkednek azokba az új, felnövekvő „iparagakba”, melyeket a gazdaságirányítás reformja telepített falura. A kö- rösladányi Magyar—Vietnami Barátság Termelőszövetkezet 6— 8 évvel ezelőtt több állami dotációt kapott, mint amennyit a tagság évi részesedésére kifizetett. Ez azt jelenti: ha a termelőszövetkezet gazdái egész éven át nem csináltak volna semmit, a társadalom jobban jár. Akkoriban egyáltalán nem volt termelékeny az itteni munka. De hol van már ez az idő? Elmúlt. Körösladányban tulajdonképpen az utóbbi évek hoztak jelentős változást. Tavaly sokat szenvedett ez a termelőszövetkezet is az árvízveszélytől és a belvízpusztítástól. Mégis megállt a saját lábán, nem kellett dotációt igénybe vennie ahhoz, hogy több tsz-hez hasonlóan át- láboljon a gondon. A fejlődés nyitja a jó helyi politikában kereshető. Olyan segédüzemágakat honosítottak meg néhány esztendő alatt, melyek jól kiegészítik a szövetkezeti gazdálkodásból származó bevételeket. Ugyanezt mondhatnánk el még több kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetről is. Mégis meg kell jegyeznünk, hogy a helyi politika formálásának üteme általában elmarad a ladányi példától. A körösladányi Magyar—Vietnami Barátság Tsz tagjai gazdaságilag tehát jól megalapozták életüket. Náluk jelentősen gyarapodott az egy tagra jutó részesedés, de nőtt a munka termelékenysége is túl a kisegítő üzemágakon, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt. Ezek a változások mindenesetre a termelőszövetkezet vezetőit és tagjait dicsérik, akik sikerrel emelkedtek felül korábbi röghöz-kötöttségükön. Nyilvánvaló, hogy azért következhetett be ez a változás, mert Körösladány község vezetői messzemenően egyetértettek és támogatásukról biztosították, támogatták is a Magyar—Vietnami Barátság Termelőszövetkezetet az anyagi lét alapjainak bővítésében. Ü jkígyós is azok közé tartozik, ahol a lehető legtöbbet tettek a jó helyi politika kialakítására. Az országosan jó hírű termelőszövetkezet mellett itt a földművesszövetkezeti mozgalom is igen erős. Az 'ÁFÉSZ nem volt rest, hogy anyagi javait befektesse a fedőlemez üzem építésébe. A vállalkozás fokról fokra erősödött és ma már Újkígyós fedőlemez üzemének szükségességét, jelentőségét országosnak említik. A tehetséges vezetés és a szorgalmas munkásemberek tovább öregbítették e község hírnevét. Most újabb beruházások előtt állnak. Bővítik a termékeik számát, s így a továbbiakban az eddiginél még nagyobb mértékben számíthat az építőipar az újkígyósiak munkájára. Nem egyedi esetek ezek, híA Kner Nyomda felvesz Katonaviselt. érettségizett férfiakat gepmesterátkép- zősnek, férfi segédmunkásokat, valamint 25 év feletti erős fizikumú női munkaerőt segédmunkás munkakörbe és takarítónőket. Jelentkezni: Békéscsaba, Lenin u. 9. Terv- és munkaügyi osztályon. x szén a találékony, az újra törekvő vezetés Köröslaciánybah is és Újkígyóson is olyan munkaalkalmat teremtett, amely a falun élő emberek jólétének szilárd adapjává válhatott. Nem ritka nálunk az ilyen előrelátó vezetőtípus. Az elmúlt években többen próbáltak szerencsét közösségük számára, s tegyük hozzá, mind nagyobb eredménynyel. 1 Az Orosházán épülő új síküveggyár szervezői azon fáradoznak, hogy miként tudnék a gyártott síküveget feldolgozni* ajtónak, ablaknak, falrésznek előkészíteni. azért, hogy az orosházi embereknek további munkaalkalmat teremtsenek. Amikor'egy évvel ezelőtt építeni kezdték a békéscsabai új 1900 vagoftos hűtőházat, egy ugyancsak békéscsabai, üzem vezetője ezt mondta Márton Pál hűtőházi igazgatónak: „Miért töröd magad ? Szükséged van neked a gondra? Bajt veszel a vál- ladra?” S a hűtőház igazgatója egyszerűen nem tudott napirendre térni az előbbi kijelentések felett, de azért mégis megválaszolt a kérdésekre. Akkor szavait a következőkben lehetne összesíteni: egy vállalatnak, működjön bárhol, nem lehet mindegy, hogy száz-, esetleg százötven millió forint termelési értékkel többet vagy kevesebbet állít elő. Márton Pálnak feltétlen igaza van abban, hogy az új hűtőház növeli a város bevételét, százmillió forintnál is nagyobb termelési értéke itt marad a megyében. A termelőszövetkezeti tagok és az üzem dolgozóinak jövedelmét gyarapítja. Ha ezt nem tárták volna fel, akkor most és ettől az évtől kezdve ennyivel szegényebbek lennénk. Az ember azonban az elért eredményeknél többre törekszik. Ezt tapasztaltuk az előbb említett vállalatok esetében is. Kétségtelen hogy ez a több elérése gondot jelent a vállalat vezetőségének. Az árut meg kell termeltetni/, az értékesítést elő kell készíteni, esetleg, ha olyan cikkről van szó. amit a vásárlók nem ismernek, akkor még ezt is meg kell kedveltetni. S orolhatnánk tovább a jó helyi politika előübi eredményeit. Bőven beszélhetnénk olyan vállalati együttműködésekről, termelőszövetkezeti kooperációkról, melyek a többtermelés ügyét! a jobblét alapjait szolgálják. Ezek a helyi kezdeményezések jó eredményeket hoztak. Általánossá kellene tenni az elért eredményeket és újabbakkal gazdagítani életünket. Az élet számtalan lehetőséget kínál, erre a lakásépítkezésben, az ipari zöldség-előfeldolgozásban. ^cso- magolásban, a könnyűipari*kapacitás jobb kihasználásában, a mezőgazdasági üzemek beruházási együttműködésében, a húsipar és a húsfeldolgozás fejlesztésében és így tovább. Ahhoz, azonban, hogy ezeket a lehetőségeket az eddigieknél jobban hasznosíthassuk a helyi politika formálásában, községi, városi és űzetni vezetőinknek hatékonyabban kellene együttműködniük és a vállatai eszközök felhasználásában, a vállalati érdek szem előtt tartása mellett a megye céljait egy kicsit jobban kellene szolgálniuk: Ezen a területen bőven akad tennivaló, bőven van mit pótolnunk. H a késlekedünk, akkor a vállalatok közötti együttműködésben, a termelő- szövetkezetek és az állami gazdaságok. kooperációjában, a jövedelem alakulásában más. kedvezőtlenebb adottságú megyék messze megelőznek bennnüket. Dupsi Károly «'HtPUJStC. 1871. JCMUS 23. 5
