Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-23 / 146. szám
L r (Folytatás az 1. oldalról) Sell a munka termelékenységének és el kell érni, hogy öt év alatt az egy foglalkoztatottra jutó árbevétel 43,3 százalékkal emelkedjen, ami átlagosan évi 11,5 százalékos növekedési ütemet jelent. A foglalkoztatottság bővítése ugyanakkor nem haladhatja meg a 3,8 százalékot. Minden feltétele megvan annak; továbbá, hogy az árbevételt meghaladó mértékben évente! átlagosan mintegy 13 százalék-! kai növekedjen a szövetkezetek nyeresége is, mely által kedvező jövedelmezőségi színvonalat tudnak biztosítani. A továbbiakban a különböző iparágak feladatait részletezte Goldberger elvtárs, különös tekintettel az építőiparra,valamint az általános lakossági szolgáltatásokra. Hangsúlyozta: a feladatok megfogalmazásában nem az építőipari szövetkezetek, hanem az egész megye építőipari tevékenységének • szövetkezeti hatékonyságát tekintik fontosabb célkitűzésnek. Ebből a célból a termelés tényezőinek: a dolgozóknak, a felhasználásra kerülő anyagoknak és a kivitelezéshez szükséges munkaeszközöknek térben és időben a mainál sokkal jobb összhangját kell megteremtem. A hatékonyság növelése érdekében intenzívebben szükséges kihasználni a meglévő kapacitást az építési időtartamok csökkentésére, a termelékenység növelésére. A termelésnövekedés döntő hányadát a korszerű technológia és szerkezetek alkalmazásával, a gépesítés fokozásával, a munkaszervezés javításával kell megoldani. Ha ez mind sikerül, akkor az építőipari szövetkezetek egy foglalkoztatottjára jutó árbevétel öt esztendő alatt közel 57 százalékkal nő, az ossz árbevétel eléri a 14,8 százalékos fejlődési ütemet, mindössze 5,2 százalékos létszámnövekedés mellett. Ezzel egyidőben a lakáskarbantartó tevékenység is két és félszeresére nő. A lakossági szolgáltatások fokozásával kapcsolatban az előadó a kiemelt szolgáltatások előtérbe helyezését hangsúlyozta és elmondotta, hogy e tevékenység fejlesztésére előirányzott 118 millió forint beruházási összeg lehetővé teszi a javítás-szolgáltatás terebélyesedé- sét. Itt nem a hatékonyság fokozása a fő cél — hangsúlyozta —, hanem mindenekelőtt a szolgáltatási kultúra fokozása. Majd utalt arra, hogy az 1038-as kormányhatározat számos kedvezményt biztosít alakossági szolgáltatásoknak. Így mentesítette a szövetkezeteket ebbeli tevékenységük mértékének megfelelően az eszközlekötési járulék befizetése alól, csökkentette a fejlesztési alap adóztatását, hitelpreferenciákat adott, céltámogatásokat irányzott elő. Ebben az évben fokozódtak a preferenciák, a lakossági szolgáltatások arányában létrehozható fejlesztési alap adóztatása teljesen megszűnt és jelentős központi, illetőleg tanácsi beruházási alapokat létesítettek, melyből 36,5 millió forint juttatásban részesülnek a megve szövetkezetei. A rendelkezések ugyanakkor lehetővé tették a részesedési alapot nem terhelő 2—3 százalékos béralapnövelést is. Mindezek mellett a javító-szolgáltató tevékenység területén szerzett több éves megyei tapasztalat azt igazolja, hogy e tevékenység fokozása további intézkedéseket, illetve a preferenciák további bővítését indokolja — hangsúlyozta Goldberger elvtárs. Majd kitért a szövetkezetek negyedik ötéves tervének azon célkitűzéseire, melyek a szolgáltató szférán kívül minden ágazatban az élő »munka termelékenységének és hatékonyságának jelentős növelését irányozzák elő. Erre utal többek között, hogy a ktsz-ek átlagos jövedelmezőségi mutatója 1975-re mintegy tízezer forinttal emelkedik, s abszolút értékben megközelíti a 40 ezer forintot. Erre utál, hogy j a munkaerő értékére vetítetten lényegesen (42,5 százalékkal) nő a szövetkezeti nyereség. Szám- j szerint az egy forint összbérre1 A kisipari szövetkezetek VI. küldöttközgyűlésének tanácskozása jutó nyereség 0,89 forintot tesz majd ki az 1970-es évi 0,62 forinttá] szemben. Az egy forintnyi szövetkezeti nyereség kitermelésének bérigénye 1,60 forintról 1,10 forintra csökken öt év alatt, eszközigényessége pedig 3,50 forintról 2,60-ra mérséklődik. Mindennek megfelelően nő a bérre jutó részesedési alap és a termelésben lekötött eszközökre eső fejlesztési alap. A szövetkezetek előtt álló negyedik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítása nem)kis feladatot ró a szövetkezeti kollektívákra — mondotta Goldberger elvtárs. — Az említetteken kívül gazdasági fejlődésünk kulcskérdése a gyártmány, és gyártásfejlesztés gyorsítása, mely nélkülözhetetlen eszköze a termelékenység növelésének. Hosszabb időszakot tekintve azonban a ma leghatékonyabbnak tűnő beruházása sem hozza meg a kívánt eredményt, ha nem jár együtt a munka, és üzemszervezés korszerűsítéséi vei, a munkakörülmények rendszered és állandó javításával. Tudomásul kell vennünk, hogy minden teljesítményszázalék mögött, ott áll az ember a ma- j ga mindennapi gondjával és problémájával. Ezért a szövet-1 kezeti dolgozókról való gon-1 doskodás, a kedvező üzemi lég- I kör biztosítása elválaszthatatlan része a hatékonyság növelésének, a szövetkezeti ipar töretlen fejlődésének. Az előadó befejezésül a KISZÖV vezetősége nevében J köszönetét mondott valameny-! nyi szövetkezeti dolgozónak és | vezető testületnek, a ktsz-ekben I dolgozó kommunistáknak, szód-! alistabrigád-tagoknak eddigi | odaadó és eredményes munkájukért, megköszönte a megyei \ pártbizottságnak, tanácsnak, az I OKISZ vezetőségnek, valameny- j nyi párt-, tanácsi és mozgalmi j szervnek, a Magyar Nemzeti Bank Békés megyei Igazgatósé, i gának azt a támogatását, me- } lyet megyénk szövetkezeti iparának gyors ütemű fejlődéséhez adtak. II tanácskozás vitája Goldberger elvtárs szóbeli ki-1 egészítése után a küldöttérte- j kéziét tanácskozása hozzászólásokkal folytatódott. Elsőnek i Joó János, a mandátum vizsgáló I bizottság elnöke tette meg jelentését. Ismertette, hogy a tanácskozáson 42 szövetkezetét 84 küldött képvisel, a küldött- értekezlet. tehát határozatképes. Ezután Tóth Gyula, a Békéscsabai Textilfeldolgozó Szövetkezet elnöke ismertette azt a helyzetet, melyet a HUNGARO- COOP-pai kötött társasági szerződést teremtett, náluk. Nehezményezte, hogy a külkereskedelmi vállalattól kapott beruházási összegért túlságosan nagy árat kell évente visszaszolgáltatni. Kérte az OKISZ jelen levő elnökhelyettesét, vizsgálják felül e szerződést. Majd szövetkezetük eredményeiről szólt. Kovács András, a Szarvasi Szirén Ruházati Szövetkezet elnöke azt hangsúlyozta, hogy a harmadik ötéves terv feladatai, nál (melyek elsősorban exten- zív fejlődésből valósultak meg), jóval nehezebb végrehajtani a negyedik ötéves terv célkitűzéseit. Ám van olyan dolog, ami nagy beruházás nélkül is jelentősen növelheti a termelés hatékonyságát: a munkaszervezés j korszerűsítése, a műszaki fejlesztés és a technológiai fegyelem betartása. Egyetértett az- i zal, hogy a Kölcsönös Támogatási Alapból szükséges segíteni a bajba jutott szövetkezeteket. , Ugyanakkor kérte, hogy a fel- i használás módjáról tájékoztas- j sák a többi ktsz-t, egyben pe-1 dig elemezzék: miért jutott odáig a támogatásra szoruló szövetkezet, hogy segíteni kelljen rajta. Másrészt javasolta, hogy a fentieken túl jól nézzék meg, mely szövetkezetnek juttatnák az alapból. Csömör István, az Orosházi Műanyag Ksz elnöke arról beszélt, hogy valójában azok a szövetkezetek értek el szép eredményeket az elmúlt időszakban, melyek nemcsak beszéltek a műszaki fejlesztésről, hanem elsőrendű feladatuknak tekintették annak megvalósítását. Hangsúlyozta, hogy a műszaki fejlesztésre való beruházás veszélyes dolog megfelelő piackutatás, vagyis a termelendő áru elhelyezésének biztosítása nélkül. Nővé István, a Békési Építő-! ipari Szövetkezet elnöke saját | és azoknak a szövetkezeteknek az érdekében szólt, amelyek hátrányos helyzetbe kerültek tavaly az ár_ és belvíz okozta károk helyreállításának szükségessége miatt. Elmondotta, hogy e nem várt feladatok milyen anyagi kieséseket okoztak szövetkezetüknek és ezt nem ér-1 tékelte megfelelően az illetékes j szerv sem az adózásnál, sem a : beruházások törlesztésénél. Nagy Kálmán, a Gyulai Fa-I Fém, Bútoripari Szövetkezet elnöke azokról a nehézségekről beszélt, amelyek a ma már élenjárónak mondható szövetkezetek előtt állnak a negyedik ötéves terv végrehajtása során. Ezek a már kellő hatékonysággal dolgozó szövetkezetek ugyanis nem fejlődhetnek olyan ütemben a véleménye szerint, mint amit előír a negyedik ötéves terv és ahogyan fejlődnek majd a most alacsonyabb hatékonysággal dolgozó szövetkezetek. Említette, hogy bérezési gondok miatt máris munkaerő- hiány jelentkezik náluk és jó volna, ha ezt a helyzetet felülvizsgálná az OKISZ is. Váffi Imre, az Orosházi Cipész Szövetkezet elnöke,a szakmai utánpótlás nehézségeiről szólt. Kérte az OKISZ segítségét, hogy a szolgáltatások érdekében fenntartott falusi hálózat, illetve műhelyek bérét rendezzék, mérsékeljék, mert ilyen módon nagy ráfizetéssel tudja csak fenntartani valamennyi szövetkezet a javító-szolgáltató hálózatát. Szünet után Áfra Gyula, a Békéscsabai Vasipari Szövetkezet elnöke szólalt fel elsőnek. Elmondotta, hogy a felsőbb szervek támogatásával sikerült szövetkezetükben dinamikusan fejleszteni a munka hatékonyságát. Tíz év alatt csaknem megkétszerezték a termelést, miközben a termelői létszám 153-ról 271-re emelkedett. Saját nevelésű szakmunkásgárdát teremtettek. 1966-ban még csak 61, 1970-ben pedig már 120 a tanuló-létszámuk, akiknek zöme a szövetkezetben maradt. A továbbiakban szövetkezetük fejlesztésének feladatait ismertette. Supala Pál elvtárs, a megyei pártbizottság titkára volt a következő felszólaló. Tolmácsolta a küldöttértekezletnek a megyei pártbizottság, tanács, az egész apparátus üdvözletét. Elismerőleg szólt arról a fejlődésről, melyet az elmúlt tervciklusban elértek megyénk szövetkezetei, valamint arról a célkitűzésről is, amit meg akarnak valósítani 1975-ig. Az eredményeknek köszönhető — mondotta többek között, hogy a megye 21 ezer szövetkezeti dolgozója, azok családtagjai egyre jobban, kultúráltabban élnek, amihez a szövetkezet nemcsak a gazdasági alapot adja meg, hanem a szocialista életformát is biztosítja a tagság és a társadalom érdekeinek összehangolásával. Az eredmények elismerése mellett szóvá tette Supala elvtárs: nem lehet azzal egyetérteni, hogy a hároméves tervben a termelés növekedését elsősorban létszámbővítéssel érték el, — habár ez enyhített a megye ezirá- nyú gondjain — s a többletter- i méknek csupán 41 százaléka} volt a termelékenység hozama. A jövőben nagyobb erőfeszítést Ferenczi Tibor, az OKISZ elnökhelyettese a küldöttek társaságában, (Fotó: Barnácz István) j szükséges tenni, hogy ez as arány megváltozzék. Nem volt kielégítő az előrehaladás a lakosság részére végzett tevékenységben sem. Pedig az ilyen jellegű igények kielégítés, vagy ki nem elégítése ma már politikai kérdés. Éppen ezért a jövőben ugyancsak sokkal többel kell tenni ezen a téren is az előrehaladásra, másszóval össze - hangoltabb, jobb községpolitikai munkát szükséges folytatni. Hangsúlyozta, a nők problémái megoldásának előtérbe helyezését valamennyi szövetkezetben, hiszen a nődolgozók létszáma 30 százalékos a ktsz-ekben az eddig tett intézkedések még nincsenek arányban ezzel. Végül a vezetés színvonalának továbbfejlesztésével, ennek feltételeivel foglalkozott. Supala elvtárs után Gazsi Károly, a Battonyai Asztalos Ktsz küldötte jellemezte szövetkezetük elmúlt évek során elért fejlődéséh és megköszönte azt a sok támogatást, amellyel a kivívott eredményeket segítették megteremteni a felsőbb szervek. Ferenczi Tibor, az OKISZ elnökhelyettese üdvözölte ezután a küldöttértekezletet. Méltatta azt az erőfeszítést, mellyel produkálni tudták Békés megye kisipari szövetkezetei a mostani eredményeket. Hangsúlyozta azonban, hogy ezeket az eredményeket nem lehet függetleníteni, a párt határozatának szellemében bevezetett szövetkezetpolitikai elvek korszerűsítésétől Ügy velem — mondotta Ferenczi elvtárs —, hogy az elvek nyilvánosságra hozatala váltott ki kedvező hatást a gazdálkodás fejlődésében. Ennek köszönhető, hogy a megye szövetkezeteinek össztermelése kétszeresére, a tagok jövedelme háromszorosára, a nyereség négyszeresére, az évi beruházások összege pedig 60 millióról 260 millió forintra nőtt. Ám a fogyatékosságokról is beszélni kell — folytai ta az OKISZ elnökhelyettese. — szolgáltatásokban például nagyobb az elmaradás, mint az országos átlag és ez kissé elhomályosítja a megye eredményeit. A visszaesés oka az érdekeltség hiánya* márpedig a reform, az érdekekre épít. Ennek megfelelően vannak is lényeges ösztönzők a szolgáltatások fokozására, melyeket jól kihasznál egyes szövetkezet ebben a megyében is. Javasolta "Ferenczi elvtárs, hogy nem ártana, tapasztalatot gyűjteni ebben a vonatkozásban az illető szövetkezeteknél. Ezután a szövetség szerepéről beszélt, mely az OKISZ véleménye szerint jói választotta meg a módszereket a szövetkezetek érdekképviseletében és jól látja el a mozgalmi munkát is. Végezetül reagált az OKISZ-nak címzett a felszólalásokra és ígéretet tett, hogy az érintett kérdésekben tájékoztatják majd a szövetséget. Áment Ferenc, a Körösvidéki Egyesült Cipész Ktsz elnöke a szövetkezeti bizottság jelentéséhez adott szóbeli kiegészítést, majd saját szövetkezete fejlődését, problémáit taglalta. Öt követte Petrovszki Pálnak, a KISZÖV pénzügyi osztálya vezetőjének tájékoztatója a beruházási és pénzügyi kérdésekről, majd Goldberger elvtárs mondotta el zárszavát. Ebédszünet után a VI. küldöttközgyűlés az előírásoknak megfelelően választotta meg érdekképviseleti szerveit. A KISZÖV elnökének egyhangúan ismét Goldberger Jánost választották. Az ellenőrző bizottság elnöke Gál János lett. A megyei szövetkezeti bizottság elnöki tisztségébe Áment Ferenc, titkári posztjára Veszelka György került. A megyei nőbizottság elnöke Molnár Pálné lett, titkára pedig Tolnai Sán- dorné. A küldöttközgyűlés megválasztotta a funkcionális és szakbizottságok vezetőit és tagjait is. Ezzel a VI. küldöttközgyűlés befejezte munkáját. v. n. 197L JUNIUS 23. Golberger János elvtárs kiegészítő beszédét tartja.
