Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-23 / 146. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYE I TANÁCS LAPJA 1971. JÚNIUS 23., SZERDA Ara: 80 fillér XXVI. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM A szövetkezeti tag értse és érezze, hogy gazdája a szövetkezetének A kisipari szövetkezetek VI. küldöttközgyűlésének tanácskozása : A küldöttközgyűlés elnökség« Jelentős esemény színhelye volt tegnap Békéscsabán az Ifjúsági Ház előadóterme: itt tartották a VI. küldöttközgyűlésüket megyénk kisipari szövetkezeteinek képviselői. A tanácskozás elnöki asztalánál helyet foglaltak: Dudás János, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, Supala Pál, a Békés megyei pártbizottság titkára, Baukó Mihály, a Békés megyei Pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Ferenczi Tibor, az OKISZ elnökhelyettese, dr. Darikó János, a megyei tanács ipari osztályának vezetője, Boros Gergely, a MÉSZÖV elnöke, Goldberger János, a KISZÖV elnöke, Áment Ferenc és Gál János ktsz-elnökök, valamint Mészáros Gáborné, a csabai textilfeldolgozó ksz küldötte, akinek elnökletével folyt le a küldöttközgyűlés. A megye 42 kisipari szövetkezetének mintegy 84 küldötte megvitatta a harmadik ötéves terv megvalósításának eredményeit, a negyedik ötéves tervben kitűzött feladatokat. Napirendjén szerepelt a KISZÖV vezetőségének, valamint a küldöttközgyűlés érdekképviseleti szerveinek: a szövetkezeti bizottságnak, az elien- őrzőbizottságnak, a nőbizottságnak s a különböző szakbizottságoknak a megválasztása. A küldöttek a napirend főbb beszámolóit írásban kapták meg a küldöttközgyűlés előtt. A KISZÖV vezetőségének beszámolójához Goldberger János adott szóbeli kiegészítést, melyet kivonatosan az alábbiakban közlünk: Goldberger János kiegészítőié Békéscsabán . tartotta kibővített titkársági ülését az MSZDCZ A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége kedden Békéscsabán, a KlSZ-tá- borban tartotta soron következő, kibővített 'titkársági ülését. Ott volt többek között Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke, Gyulavári Pál, az MSZMP békéscsabai városi bizottságának első titkára, dr. Haraszti János, a békéscsabai városi tanács elnöke és Kovács Pád országgyűlési képviselő. A vendégeket és a titkárság tagjait Such János, a Magyar- országi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára köszöntötte. Megvitatták a szövetség eddigi tevékenységét s • a távlati tervet. Szó ' volt többek között a szlovák nemzetiségi sz’njátszók, népi táncosok munkájának nagy jelentőségéről, az anyanyelvápolás fontosságáról, a tájházak, múzeumok létrehozásának, a néprajzi gyűjtéseknek sokoldalú előnyéről. Kiderült az is, hogy az anyanyelvű ismeretterjesztés, a társalgási klubok létrehozása sokat segít ab-' ban, hogy a fiatalok és idősebbek anyanyelven társaloghassanak egymással. A kibővített titkársági ülésen felszólalt többek között Klaükó Mátyás, a megyei tanács elnöke. Kovács Pál országgyűlési képviselő, Kendra János, a Hazafias Népfront megyei bizottságának tagja, dr. Haraszti János. a békéscsabai városi tanács elnöke, Jakab Róbertné, az Országos Pedagógiai Intézet nemzetiségi referense. Az előadásból és a hozzászólásokból egyaránt kiderült: megyénkben, ahol több nemzetiség éj békés barátságban együtt, változatlanul segítik minden fórumon pártunk nemzetiségi politikáját. Az új ciklusban a tanácsi szervek és a különböző társadalmi szervek megfelelő fórumokon foglalkoznak ezzel a témával. A , 8. Országos jellegű tanácskozás a Szarvasi Halten vesztési Kutató Állomáson A Magyar Agrártudományi Egyesület Állattenyésztők Társasága ma Szarvason, a Haltenyésztési Kutató Intézet központjában tartja kibővített vezetőségi ülését, amelyre az ország minden tájáról várnak vendégeket. Megvitatják az eddig végzett munkát s a soron következő feladatokat. A megyei szakosztály munkájáról dr. Kecskés Sándor ad tájékoztatót, a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Állomás tevékenységét pedig Szalay Mihály igazgató ismerteti. A vendégek többek között megtekintik a kutatóállomás. iskolaföldi üzemét s ellátogatnak a szarvasi Arboré- iuswbe teA KISZÖV elnöke bevezetőjében utalt arra, hogy az ötödik küldöttközgyűlés óta eltelt időszakra vonatkozó értékelést a küldöttek írásban kapták meg és ez az írásos anyag felöleli a szövetség érdekképviseletéhez tartozó szövetkezetek fejlődését, a KISZÖV vezetőségének beszámolóját, valamint a negyedik ötéves terv célkitűzéseit. A megye szövetkezeti ipara — mondotta Goldberger elvtárs — a tervidőszak alatt a népgazdasági célkitűzéseknek megfelelően fejlődött. A szövetkezetek megszilárdították gazdasági pozíciójukat, zavartalanul tértek át az új gazdaságirányítási rendszerre. Jelentős változás következett be az elmúlt évek során az egyes szövetkezetek méreteiben. Míg 1959-ben 62 tő képzett átlagosan egy szövetkezeti nagyságot, addig 1965- ben mái' 198, 1970-ben pedig 341 az átlag létszám. Az egy szövetkezet által előállított termékvolumen még kedvezőbb: 1959- ben 4,3 millió forint, 1965-ben 16 millió, 1970-ben pedig 33,3 millió forintnyi termelési értéket állított elő egy szövetkezet. Méreteiket tekintve elérték a középüzem! szintet a megye szövetkezetei. Ez a megállapítás azonban nem vonatkozik egyértelműen a technológia, a felszereltség, a szervezettség és a vezetés minősítésére, legalábbis a szövetkezetek nagyobb részében nem. Ennek elérése a negyedik ötéves terv célkitűzése. Goldberger elvtárs a továbbiakban a szövetkezetek statisztikában is kimutatható nagyarányú fejlődéséről szólt. A tervidőszakban — mondotta — a szövetkezetek realizált árbevétele 2,3-szeres növekedést ért el, az évi átlagos fejlődési I ütem pedig 18 százalékos. Leg- j jelentősebben az ipari termelés! nőtt, nem volt azonban kielégítő az építőipar és a szolgáltatás fejlődése. Az ipa rfej les ztési program megvalósítása során a megye szocialista iparában foglalkoztatottak száma mintegy 18 ezer fővel növekedett. Ennek 40 százalékát a megye szövetkezeti ipara — 7500 dolgozó munkába állításával — képviseli. 1970- ben a szövetkezeti ipar már 21 ezer 100 dolgozót foglalkoztatott. A továbbiakban azt a támogatást méltatta a KISZÖV elnöke, melyet a megye szövetkezetei kaptak a megyei tanácstól, az OKISZ-tóL, ,s a helyi erőforrásokból. Ennek eredménye nagyrészt, hogy tavaly a szövetkezetek mintegy 75 százaléka már saját tulajdonát képező végleges telephelyen üzemelt. A negyedik ötéves terv első felére pedig valamennyi szövetkezet korszerű középüzemi szintű saját termelő területtel rendelkezik majd. Ezután a szolgáltatások fejlesztésének szükségességéről beszélt Goldberger elvtárs, mert mint megállapította, ez nem tartott lépést a dolgozók életszínvonalának emelkedésével, illetve az általános ipari termelés növekedésével. Majd a szövetkezetek negyedik ötéves tervében kitűzött főbb feladatokat ismertette. Ezek megvalósításának módja: 1. a műszaki fejlesztés meggyorsítása; 2. a szövetkezeti gazdálkodás hatékonyságának növelése: 3. a dolgozók élet- és munkakörülményeinek állandó javítása;- 4. a vezetés és irányítás színvonalának emelésé. Az összesített tervek a szövetség érdekképviseleti körébe tartozó 42 szövetkezet fejlődésének nagyszerű perspektívájáról adnak számot. Eszerint az árbevétel dinamikusan, évente átlag 11.8 százalékkal bővül. 1975- re pedig eléri a 2,5 milliárd forintot. Ebből az építőipar termelési értéke 220 millió forint. Ennél azonban gyorsabban nő majd a lakás karban tató tevékenység. A lakossági szolgáltatás volumene az 1970. évi 56,7 millió forintról 101,7 millióra, vagyis csaknem kétszeresére nő. Az iparfejlesztés címén tervezett beruházások összege 339 millió forint, a szolgáltatás-fejlesztési beruházásoké pedig 118 millió ,azaz csaknem félmilliárd forint beruházás valósul ,meg a negyedik ötéves tervben a megye szövetkezeteiben. Goldberger elvtárs ezután elmondotta, hogy ez a nagy ösz- szeg a szövetkezetek, korszerű termelésének feltételeit, a modernebb gépi berendezéseik és felszerelések üzembehelyezését teszi lehetővé, ugyanakkor bővíti a munkavédelmi és szociális ellátottságot, korszerűsíti a teehnológai folyamatokat és lehetővé teszi új termelésszervezési eljárások meghonosítását. Ezek eredményeként növekednie (Folytatás a 3, oldalon.) Emberi kapcsolat Mostanában sok szó esik a vezetés színvonaláról, a vezetők felkészültségéről. Hivatalosan és az újságokban is legtöbbet — helyesen — a vezető irányító készségéről beszélünk, írunk, s ennek fényében vagy árnyékában vizsgáljuk az üzem, az intézmény vagy éppen a tsz eredményeit, (persze, legalább any- nyiszor fordítva is áll az eset; az elért sikerekből vagy balsikerekből visszakövetkeztethetünk a vezetés színvonalára, a vezető felkészültségére is.) Így van ez rendjén. Az élet elsősorban tetteket követel a vezetőktől, mindenkitől De arról már kevesebb szó hangzik el. hogy a falvak, a városok vezetői, a gyárak, az intézmények igazgatói, a termelőszövetkezetek elnökei hogyan fejlődtek emberileg. Bedig szemünk előtt játszódik le, hogy a munkásve- zetők nemcsak mérnökké, a tsz elnökök nemcsak agronómussá, de emberileg is magasabbra nőttek. A tudás, az irányítókészség fejlődését persze könnyebb lemérni. Jól mennek a dolgok a gyárban, teljesítik, sőt túlteljesítik a termelési fontos mutatóit, s ez nagyon jó. A vezetőt megdicsérik fölötte® hatóságai, esetleg, ha az idő úgy hozza, érdemeiért kitüntetést tűznek a mellére. A jó munkát, a hatékony vezetést a dolgozók is elismerik és tudják: ha vezetőjük kitüntetést kap, annak fénye egy kicsit rájuk is ragyog. De az emberek értékmérője sokkal szélesebb skálájú ennél, ök a vezetőkben azt is „mérik”, amit a felsőbb szerveknek — helyzetükből fakadóan — nem mindig sikerül meglátniuk. Az emberek nap nap után együtt élnek vezetőikkel. Leg; többször a nagyok mellett látszólag apró dolgokból alakítják véleményüket. S amit ma a jó szervező-, irányítókészségen. a szaktudáson kívül elsősorban várnak vezetőiktől, az az őszinteség. egyenesség és a magasabb rendű kommunista humanitás. Hogy ezek mennyire nem apró, jelentéktelen dolgok, arra legtöbbször az élet adja meg a választ Az egyik városban az általános iskola igazgatója tanév végén felolvasta a tantestület előtt a pedagógusok egyéni minősítését. A kollegák örültek, jólesett a nehéz év után az elismerés. (Az igazgató általában mindannyiuk munkájáról elismeréssel nyilatkozott.) A minősítések ezután bekerültek a városi tanács művelődésügyi osztályára. Történt, hogy az említett tantestület egyik tagja a nyári szünidőben a tanács művelődés- ügyi osztályán helyettesített. Munka közben kezébe került a minősítés is, s ámulva látta, hogy azon egészen, mást irt az igazgató, mint amit a szemükbe mondott. Természetesen néhány napon belül a dologról értesült az egész tantestület. Az igazgatónak bizonyos múltbeli érdemei vannak és szakmailag is tehetséges ember, de "ki méltányolja ezt ilyenkor? Hibájával olyan bizonytalan, rossz légkört teremtett, amelyben rövidesen tarthatatlanná* vált a helyzete. Felvetődik a kérdés, hogyan követhetnek el ilyen súlyos hibát. A válasz mindenképpen egy lehet: aki nem hisz, nem bízik az emberekben — az képtelen csKinte, egyenes lenni hozzájuk. S ilyen vezetőt — akár ha égig is érnék múltbeli érdemei, s ha mégoly művelt is, mert nem képes és nem akarja megérteni a párt politikáját, mely eleve az egyenes, őszinte emberségre épít —, az élet fogja félreállítani. Bízni kell az emberekben, s aki nem a beosztástól várja az emberek elismerését, de tetteivel, őszinte emberi kapcsolataival igyekszik mindennap kiérdemelni, az nemcsak magának, de üzemének, az ország, a néip ügyének tesz jó szolgálatot. (—a—
