Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-22 / 145. szám
ÚJ KÍSÉRLETI TUDOMÁmÁG Tudomány — technika 99 Dolgos hétkö" as űrben Második hete üzemel a Szal- jut tudományos orhitális állomás. Befejeződött annak a berendezésnek az „életre keltése” és munkaképességének felülvizsgálata. amely már több mint másfél hónapág száguldott a világűrben. A vizsgálatok bizonyították, hogy a fedélzeti rendszerek és gépcsoportok kitűnő állapotban vannak. Kemény próbának vetették alá azokat a Földön, hogy a világűrben ne okozzanak kellemetlen meglepetéseket. A Szaljut- állomás 100 köbméteres légtere lehetővé tette, hogy számos és különféle rendszert helyezzenek el benne, amelyek ellenőrzése több napot vett igénybe. Az első munkahét fontos eredménye az is, hogy a fedélzeten végzendő különféle műveleteknek a Földön kidolgozott eljárása és módszere a kozmoszban is bevált. Az űrhajósoknak nem kell időt vesztegetni azzal, hogy felkészüljenek a kísérletekhez, hogy beállítsák a berendezéseket, hogy összeszedjék és rögzítsék azokat a tárgyakat, amelyekkel dolgozniuk kell. Mellesleg épp az utóbbi dolog nem jelentéktelen, hanem igenis komoly probléma. A súlytalanság állapotában egyetlen tárgyat sem lehet letenni és otthagyni, mert ha nem rögzítik elmozdul. Ezért néhány nap múlva az egész állomáson olyan káosz uralkodna, hogy a betervezett műveletek elvégzése nehézségekbe ütközne, sőt egyes esetekben lehetetlenné válna. A Földön természetesen minden műveletet többször is gyakoroltak s kifejlesztették a szükséges automatizmust. A Földön azonban nem lehet huzamosabb időre súlytalansági állapotot produkálni, s így a kidolgozott fogásokat és módszereket csak a reális kozmikus repülés körülményei között lehet ténylegesen „vizsgáztatni”. Az egy hét arra is szolgált, hogy a létrehozott feltételek kényelmes voltát is megvizsgálják* Űj és nem könnyű feladat a komfortfeltételek fenntartása. Már az első napok bebizonyították, hogy ezt a feladatot is sikerrel oldották meg. Kényelmesnek és hatásosnak bizonyult a „pingvin-öltözék”, amely a huzamosabb súlytalansági állapot ártalmaitól védi a szervezetet. A komfort szubjektív értékelését a telemetrikus adatok, valamint azok az egészségügyi és biológiai vizsgálatok egészítik ki, amelyeket az űrhajósok magukon végeztek. Végül jól vizsgázott az elmúlt héten a tudományos berendezés is. Figyelembe kell venni, hogy ennek a berendezésnek számos darabját most először próbálják ki ugyanis eddig nem voltak olyan nagy térfogatú kozmikus repülőtesBz információ-özönröl Szerte a világon rájöttek a tudósok, hogy képtelenek elolvasná egy töredékét is a szakterületükön megjelenő publikációknak, de még jóformán a közlemények címeit sem ismerik. Hogyan tudjanak hát lépést tartani az új eredményekkel? Jelenleg a tudományos irodalom összvolumene tízévenként megkétszerződik. 1980-ban tehát az 1970-esnek kétszeresével, 2000-ben nyolcszorosával kell számolni. S ez bizonyos területeken még rohamosabb informáLiftek, sorozatban A szocialista országok átfogó lakásépítkezési programjaihoz szorosan kapcsolódik a liftgyártás. A Szovjetunióban is egyre több 9—12 szintes lakóház épül, Moszkvában és a nagy városokban toronyházak emelkednek ki a földből. A moszkvai Karacsarovszki gépgyárban készült ez a kép. A szalagról minden 20. percben kerül le a kész felvonó, amelyet 350 kg maximális terhelésre próbáltak ki. tök, amelyeken ezeket él lehetett volna helyezni. Természetesen e berendezések minden lehetőségének feltárására és értékelésére egy hét nem volt elegendő. D« nem is ez volt a feladat. Az első eredmények azonban nagyon tanulságosak! Külön említeném az egészségügyi ellenőrző-berendezés kifogástalan munkáját, működését Az első hét lényegében „próbahét” volt az állomás számára. És az állomás a próbát kiállta, de ez nem jelenti azt, hogy most minden kutatásnak vége lenne. A kutatások folytatódnak az egész repülés alatt. A súlypont azonban a felülvizsgálásról és a kipróbálásról a berendezés gyakorlati alkalmazására helyeződött. Azt mondhatnánk: az állomás elkezdte a „dolgos hétköznapokat”. J. Marinyin az APN tudományos kommentátora ciónövekedést jelent az átlagot pl. meghaladja a kémiai, az elektronikai és az űrkutatási szakirodalom, amely már ma nyolc-, öt-, ill. háromévenként kétszereződik meg. Itt nem segít még a komputer sem, amely összegyűjti és kiválogatja az irodalmat, mert az így történő kiválogatás és olvasás is annyi időt venne igénybe, amellyel egyetlen tudós sem rendelkezik. Az Egyesült Államokban most kísérletképpen információs elemző központokat hoznak létre, amelyen szakembereik válogatnák a komputerek sűrítményeiből, egy pontosan körülhatárolt területre igyekeznek összegyűjteni mindazt, amit lényegesnek tartanak, de ez már tudományos-kritikai válogatás. Ezek a központok tehát tudnak mindent, amit egy területen már feltártak, s tisztában vannak az illető tudományág, vagy tudományterület jelenlegi állásával és fejlesiztésre irányuló kutatások tematikájával. Szibériai skanzen Az Irkutszkból a Rajkáihoz vezető főútvonalon rendezik be az orosz népi építészet szabadtéri múzeumát. Itt állítják fel a Szibériában összegyűjtött 17— 19. században készült faépületek legszebb példányait. Messzi tájakról szállítják szétszedve az időtől megsötétült őrbástyákat, az első lakosok faházikóit, amelyeket csodálatos csdpkefaragás díszíti. Az egyik ősi városból, Ilimszkből például 1679-ben épült fatemplomot szállítottak a skanzenbe. Ilimszk arról is nevezetes, hogy ebben a városban töltötte száműzetését a 18. század egyik forradalmára, Alekszandr Ragyiscsev . A szibériai építészeti emlékek tanulmányozása választ adhat arra, hogyan népesült be Szibéria. A szakértők szerint a szibériai erődöket és templomokat az Oroszország északi vidékeiről, közte Novgoródból és Mezeny- ből érkezett telepesek építették. 6 am mm ^trTnT.ii.iimnmnl injUILWinB^t-— Ä szimuláció Műszerekkel „teleaggatott’’ bábu helyettesíti a gépkocsivezetőt a szimulátor ülésében. A tudósok és mérnökök egyre több olyan gépet és berendezést szerkesztenek, amellyel veszélyes folyamatok veszélytelen körülmények között tanulmányozhatók, vagy amelyek bonyolult és drága kísérletek leegyszerűsített keresztülviteléhez nyújtanak segítséget. Így született meg egy új kísérleti tudományág: a szimuláció. A modem technika szülötte lévén, alkalmazási területei is elsősorban itt találhatók: az aviatikában, az űrkutatásban és az atomtechnikában. De a szimulátorok használata még más tudományterületekre is kiterjeszthető. Szélcsatornában A repülőkonstruktőrök ma már a hangot 4—5-szőrösen meghaladó sebességű gépek tervein dolgoznak. Elírnék során bonyolult hőtani és áramlástani problémák vetődnek fel, amelyeket nem lehet csupán elméleti alapon megoldani. Megépítik tehát a konstrukció arányosan kisebbített modelljét, s azt mérő- és ellenőrző műszerekkel ellátott kísérleti térségben — az úgynevezett szélcsatornában — helyezik el, melyet aerodinamikai szimulátornak is hívhatunk. A modell körül a tervezett haladásnak megfelelő légsebességet állítanak elő, miközben gondosan figyelik a modell minden porcikájának viselkedését és elváltozásait, hogy a tapasztalatokat a konstrukció végleges kialakítására hasznosíthassák. Más esetekben ágyúval belövik a modellt egy közel 100 méter hosszú ballisztikai alagútba, ahol az olyan fényképezőgépek sorfala között repül, amelyek expozíciós ideje mindössze negyvenmilliomod másodperc. A felvételeken megörökített mozgáselemeket azután gondos elemzésnek vetik alá és értékelik a tapasztalatokat. Az űrfizikai hatások sokfélesége is mesterségesen előállítható a szimulátorokban. E bonyolult és drága berendezések a szélsőséges hőmérsékletek gyors előállítására éppúgy alkalmasak, mint mesterséges kozmikus sugárzás keltésére, vagy a mikrometeoritok becsapódásának utánzására. Ugyanakkor természetesen csaknem teljes vákuum előállítására is képessé teszik a szimulátorokat. Más kísérleti berendezések segítségével a holdfelszín szerkezetének és hőmérséklet! viszonyainak szimulálására törekednek. De már vannak kísérleti egységek a Mars bolygó felszínén uralkodó környezeti viszonyok utánzására is^ Az imitációk lehetősége Az atomtechnika területén, aa új kísérleti tudomány a reaktorok belsejében lejátszódó folyamatok vizsgálatát teszi lehetővé, veszélytelen körülmények között. E szimulátorok automata-berendezésein könnyűszerrel imitálhatok olyan veszélyes folyamatok, amelyek valóságos .esetben a reaktor károsodását vagy megsemmisülését vonnák maguk után Újabban a közúti közlekedés biztonsága érdekében is szimulációs kísérletekhez folyamodnak. A szándékosan előidézett összeütkpzések alkalmával olyan bábu ül a gépkocsi kormánya mögött, amelynek műszerei az ember jelenlétét helyettesítik. A fantom érlokései A szimulátorok másirámyú alkalmazásai közül említésre méltó az a berendezés, amely a klinikai halál állapotában alkalmazandó szívmasszázs gyakorlására szolgál az orvosi oktatásban. Az embemagyságú bábu — az úgynevezett fantom — kezén és nyakán, helyes masszázstechnika esetén, jól tapinthatók a szimulált érlökések. Ugyanakkor műszerek segítségével mérhető a szívmasszázzsal létrehozott és fenntartott vérnyomás is. A szimuláció rendkívül praktikus alkalmazására szolgál az a berendezés is, amely a köz- gazdasági oktatásban világszerte egyre jobban elterjed. A tanulók két-két, egymással versenyző csoportot alkotnak, majd különösen olyan kereskedelmi döntéseket hoznak, amelyek a gazdaságosságot, az eredményességet befolyásolják. A szimulátorba előre be vannak táplálva a legmegfelelőbb döntések adatai, így a helytelen lépések esetén korrigálni tudja a hibákat, meg tudja ismertetni a hallgatókkal az optiumhoz vezető helyes utat A szimuláció újabban a kísérleti lélektan területén is alkalmazásra talált. A kutatók ma már elektronikus szimulátorok segítségévei vizsgálják az állatok megkülönböztető képességét és a állati magatartás mechanizmusának törvényszerűségeit 1971. JÚNIUS 22. Tudomány - röviden
