Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-03 / 129. szám
/ Világ proletár jói) egyesüljetek! * f NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRT BÍZÓT TSAG ÉS A MEGYEI- TA-NÁCS LAPJA 1971. JŰNIUS 3„ CSÜTÖRTÖK Ara 80 fillér XXVI. ÉVFOLYAM, 129. SZÁM Társadalmi fórum előtt a növénytermesztés A Magyar Agrártudományi Egyesület vándorgyűlése Szarvason A Békési ÁFÉSZ könyvpavilonja előtt fl Kossuth Könyvkiadó könyvei az ünnepi könyvhéten A könyvesboltodban, könyv- sátrakban, bizományosok elárusítóhelyein az ünnepi könyvhét, alkalmaiból a Kossuth Kiadó könyveit is árusítják. A kiadó a második negyedévben több érdekes művet jelentetett meg. Bővült a „Marxizmus— leninázmus klasszikusai” sorozat, új filozófiai és esztétikai alkotásokat adtaik 3d. Bizonyára nagy érdeklődést kelt az „Esztétikai kiskönyvtár” sorozat új kötete, melyben Hermann István a gi ecset, mint a modern kultúra egyik legsajátosabb problémáját elemzi. A történelmi művek közül Dolmányos István: A Szovjetunió története, magyar szerző tollából, az első részletes szovjet történelem. Már megjelenése- kor felkeltette a figyelmet Lev Dezimenszkij: Hitler halála című könyve, mely Hitlernek és közvetlen környezetének utolsó napjait, öngyilkosságaikat, majd tetemeik megtalálását és azonosítását mondja éL Dezi- menszkdj szemtanúként szól, maga is ott volt Berlinben 1945 tavaszán. Az „Életrajzok — visszaemlékezések” sorozat új kötete Domokos József Ächim L. András című műve. Domokos a fiatalabb kortárs és szemtanú eleven visszaemlékezésével írta meg ennek a nem mindennapi adottságú, haladó- szellemű, jószándékú, de fékez- hetetlen természetű parasztve- zémek az életét, rövid politikai pályájának küzdelmét és erőszakos halálát, A ma társadalmának kérdésével foglalkozó műveik közül az érdeklődő olvasók figyelmébe két művet ajánlhatunk. Az egyik Kállai Gyula: Szocializmus, népfront, demokrácia; a másik pedig Gulyás Pál Műveltség falun című műve. Az „Ország-Világ” sorozatban jelent meg Radó György Túl a Kaukázuson című útibeszámolója, melyben az örmény és a grúz nép ősi kultúrájával ismerteti meg az olvasót. A „BÉKÖT” termékeiről vi- I lágszerte híres Békéscsabai Kötöttárugyárban befejezéshez kö-j zeledik a régi üzem bővítése.! Harmincmillió forintos költséggel új háromszintes épületet rendeznek be, amely ”00 új munkásnak ad kereseti lehetőséget s 160 tonnával gyarapítja az éves termelést. A rekonstrukció lehetővé teszi, hogy az exporttermékeket egy helyen gyártsák, üzemi étkezde és iroda nyer itt elhelyezést. A rekonstrukció azonban csak egy kis lépcsője az új ötéves terv fejlesztési programjának. A nagy beruh ázás júliusban kezdődik az északi ipartelepen. A tervek szerint ezer személy foglalkoztatására alkalmas új kötöttA Magyar. Agrártudományi Egyesület növénytermesztési társasága, a MAE Békés megyei szervezete és a Debreceni Agrártudományi Egyetem öntözéses és Meliorációs Főiskolai kara. 1971. június 8-án. és 9-én növénytermesztési. vándorgyűlést rendez Szarvason. Dr. Szabó József, a vetőmag termeltető vállalat vezérigazgatója a szervező bizottság megbízásából a vándorgyűlésről a következőket mondotta: — Tulajdonképpen tavaly szerettük volna megrendezni a most sorra kerülő növénytermesztési vándorgyűlésünket. A tiszai árvizekkel folytatott küzdelem akkor minden erőt a gátakra követelt. így a MAE növénytermesztési társasága későbbi időpontra halasztotta növénytermesztési vándorgyűlését. A mai időszak kedvez a vándorgyűlés összehívásának. Az árvíz okozta sebök gyógyulóban vannak. A mezőgazdaság dolgozói eredményes munkájúikkal száműzték a földekről az árvíz Okozta nyomokat. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek határa nagyszerűen gondozott. Dús kalászt érlelnek a gabonatáblád. Fejlettek az ipari és kereskedelmi növények. A májusi esőzések után a kukorica is mindjobban fejlődik. Ilyen növénytermesztési eredmények mellett indokoltnak tartotta a MAE növénytermesztési társasága a vándorgyűlés összehívását. Van miről beszámolnunk, számot adnunk. A vándorgyűlés legfontosabb célkitűzése társadalmi úton is megvitatni, szakemberek elé tárni a növénytermesztés fejlesztésében eddig elért eredményeinket, szóvá tenni a fejlődést akadályozó problémákat és közösen meghatározni a IV. ötéves terv legfontosabb fejlesztési tennivalóit. Erről a nagyon fontos témakörről mond bevezető előadást dr. Soós Gábor, a MAE elnöke, a mezőgazdasági és éielárugyár épül Békéscsabán az északi ipartelepen, a Mezőmegyeri út jobb, oldalán, közvetlenül az iparvágány mellett. Itt bonyolítják le a fonal fogadását, raktározását, . előkészítését, itt rendezkednek be kelmegyártásra is. Festő, kikészítő üzemrész, TMK-műhely és egyéb épület kerül itt tető alá Az új kötöttárugyár a tervek szerint 1973 végére készül el. Az évi termelése ezer tonna kelme és kötöttholmd lesz. Az új korszerűbb technológiával modernebb termékek előállítására lesz lehetőség. Csupán a technológiai berendezésre 94 millió forintot szánnak. A. R. mezésügyi miniszter első helyettese. Gondoltunk arra is. hogy az ország különböző részéből Szarvasra érkező szakembereik érdeklődési körüknek megfelelő korreferátumot hallgassanak és szekcióüléseken vegyenek résg£, Ezért felkértük dr. Szűcs Kálmánt, a növénytermesztési társaság elnökét, címzetes egyetemi tanárt, hogy „A fajta szerepe a növénytermesztésben” rímmel szóljon hozzá a témához. Izinger Pál, az Állami Gazdaságok Országos Központjának főosztályvezetője a „Szálas takarmány termesztése és a nagyüzemi állattartás kapcsölata” címmel mond korreferátumot Dr. Nagy Zoltán, a Mezőgazda- sági Vízgazdálkodási szakosztály elnöke, a MÉM főosztályvezetőhelyettese, a Gyepgazdaságunk helyzete és fejlesztésének lehetőségei címmel összegezi az eddigi tapasztalatokat. Dr. Szabadkai Gyula osztályvezető a Feldolgozóiparok növényi nyersanyagellátásának időszerű kérdéseiről tart nagy érdeklődéssel várt előadást. A kétnapos tanácskozás részvevői helyszíni kiállításon tanulmányozhatják az öntözéses növénytermesztés történetiét, majd a tanácskozás második napján gyakorlati bemutatókon vehetnek részt a Mez óh egyesi Állami Gazdaságban, a szarvasi öntözéses Kutatóintézetben és az őcsödi Szabadság Termelőszövetkezetiben. Összesen 450—500 mezőgazdasági szakember érkezését várják e nagy jelentőségű tanácskozásra Szarvasra. Elhelyezésükről az Öntözéses és Meliorációs Főiskolán gondoskodnak Az előkészületek jól haladnak. dupsi Híradástechnikai szakemberek tanácskozása Milyen új technológiákkal növelhető a híradástechnikai berendezések gyártásánál: termelékenysége, gazdaságossága? — erre a kérdésre keresnek választ a gyakorlati és «Imélc-ti szakemberek háromnapos tanácskozásán, amely szerdán kezdődött Budapesten a TIT Természettudományi Stúdiójában. ötvenkét híradástechnikai, műszeripari és gépipari gyár képviselőjével ismertetik azokat az új műszaki eljárásokat, szervezési módszereket, amelyek biztosítják az iparág dinamikus továbbfejlődését. Központi kérdés a berendezések olcsó és korszerű gyártása, amelynek függvénye az export-növekedés is. A híradástechnikai ipar 1970-ben termékeinek 60 százalékát, 1975- ben pedig a tervek szerint már 75 százalékát szállítja külföldre. (MTI) Új kötöttárugyár épül Békéscsabán Lehet ezer forinttal több? Lehet. Kétezerrel is. Sőt, any- nyival is lehet több, mint amennyiből nem is kevés háromtagú család él. Lehet ennyivel több jövedelme, meg még többel is több jövedelme annak, aki — megdolgozik érte! Megdolgozik? Nem tartom a tartalmat jól kifejező szónak. Minden bizonnyal sokan akadnak olyanok, akik megdolgoznak a szó fizikai vagy szellemi erőfeszítését jelentő értelmében a kevesebbért is, vagy a néhány száz, esetleg néhány ezer forint többért. Ám mi a haszna a társadalomnak abból, ha valaki mázsás csillárokat kovácsol, napi tizenhat órai szakadatlan és megfeszített munkával és ezért csilláronként húszezer forintot kér és kap? Egy csillár egy hónap: ha kiszámoljuk órabérre, nem is kell irigykednie senkinek amiatt, hogy mennyit keresett a csillárkovács. Hiszen megdolgozott érte! De minek? De kinek? Egyik üzemünk kodban még fiatal, de szakmai tudásban és gyakorlatban már korántsem annak mondható művezetője több százezer forintot vett fel néhány újításáért. Nem évtizedek alatt, talán ha két esztendő alatt. Havi jövedelme, legalábbis e két évet figyelembe véve, elérte majd a harmincezer forintot. A szó „fizikai” értelmében aligha dolgozott meg ezért a pénzért. Az agy, az emberi értelem igénybevétele azonban nem semmiség, s eredménye a gitárnak hozott sok-sok milliós haszon még kevésbé. A több milliós haszon az üzem minden dolgozójának bérében, évvégi nyereségében ott tükröződött és ha korántsem ennyire kimutathatóan de hozzájárult az egész népgazdaság fejlődéséhez, a nemzeti vagyon és jövedelem gyarapodásához. Lehet-e ezer forinttal több? Lám, az adott esetben még a kérdés feltevése is fölösleges. A két példa — tudom. — szélsőséges: a két példa, a két határeset között azonban számtalan változat létezik, még az is, hogy a hasznot húzó újító egy vasat sem kap, de a csillárkovács feltétlenül, sőt azt is, hogy egyikük sem kap pénzt, míg egy harmadik, a „közreműködő” annál^ inkább. Az az elgondolkoztató, hogy gyakran a gyári, vagy a termelőszövetkezeti közvélemény egy kalap alá veszi az ügyeskedő harácsolót. a más elől mindent elkaparót, a törtetőt azzal, aki a maga hasznára, s a közösség gyarapodására dől- gozik. s teszi ezt úgy. hogy a fejlődés szolgálatába állítja szellemi fizikai erejét, szakmai tudását. Nem a természetes — sajnos még mindig természetes — emberi irigységről van szó. hanem inkább egy hibás szemléletről, amely ellen valamiféle álszeméremből még a legerősebb politikai testületek, a pártszervezetek sem nagyon veszik fél a küzdelmet: többet keresni az átlagosnál feltétlenül gyanús dolog, de legalább messzemenően illetlen! Annak az embernek, aki szereti a pénzt, mint eszközt élete gyarapításához, s aki ehhez az eszközhöz nem a sikkasztó ujjaival nyúl, nem a harácsoló manipulációival szerzi meg, hanem a szellem, vagy a fizikai erő termelő készségével, . annak nincs mit szégyenkeznie. S még kevésbé van oka arra, hogy pironkodva hallgassa el több, jobb, értékesebb munkával szerzett jövedelmét. Ezer forintot is lehet munkával többletként megkeresni és egy forintot is lehet érdemtelenül! E bölcsesség — tudom — már közhelyszámba megy. Bár a gyakorlati életben is már annak számítana! Gy. Gy. \
