Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-01 / 127. szám
Szarvas iránytűje: a lakosság kívánsága Legfiatalabb városunk utcáin l meg rangra emelése előtt csupa apró, földszintes házak sorakoztak. Mintha egy közepes faluban járt volna az ember. Ez volt a múlt. És mi a jelen? Romok es új épületek váltják egymást, s néhány éven belül még a szarvasiaknak is „ismeretlen" új lesz a városuk. Pillantsunk csak arra a beszámolóra, mélyet a városi tanács végrehajtó bizottsága május 26-án tárgyalt meg a város általános rendezési tervéről. Az általános rendezési tervet Szarvas város tanácsa 1970 februárjában hagyta jóvá. A terv kisebb módosítással átvette az 1968-ban. készült részletes rendezési tervet, figyelembe vette a lakosság érdekeit, javaslatait. A terv határozattá emelése óta a tanács végrehajtó bizottsága ezek szellemében dolgozik. A csaknem 20 ezer lakosú kis városunk elöfutárjaként rövidesen átadásra kerül a pórt- és a tanácsszékház, az ABC-áruház és az állami gazdaság irodaháza. Elkészült a bizományi áruház épülete a KIOSZ iroda helyiségébe. Az OTP ebben az évben kezdi meg a Szabadság u. 5—7. számú területen 52 lakás, a 8— 10 szám alatt pedig 36 lakás építését Lakásokat épít továbbá a Béke u. 1. és a Kossuth u. 25 szám alatt földszinti üzlet, illetve középület elhelyezéséveL A lakások százai mellett áruházak, meg az idegenforgalmat vonzó vendéglátóipari létesítményeket terveznék. A város fejlesztése eleven hatóerő lett Ebben elsőnek talán azt említjük meg, hogy a 60 tagú tanács és annak végrehajtó bizottsága minden cselekvésének, kezdeményezésének iránytűje a lakosság kívánsága. Régi gyakorlat, hogy minden közérdekű problémát megtárgyalnak a lakossággal. A tanácstagok tolmácsolják a lakosság véleményét ea a tanács a lehetőségieken belül figyelembe veszi a szarvasiak óhaját Ez eddig nagyon hasznosnak bizonyult tgy is akadnak zökkenők, amelyeket valakik, más szervek képviselői helyeznek a tanács munkája elé. Itt van például a libalaposi üdülőterület felhasználása. Elkészült az üdülőterület részletes rendezési terve. Százhuszonnyolc telket alakítottak ki, ebből 80 üdülőtelep. A Szegedi Tervtanács nem hagyta jóvá ezt a tervet hivatkozva arra, hogy megvalósulása nem egyezne meg az általános terv koncepcióival. Űjabb tárgyalásra — esetleg tárgyalásokra — kerül sor. Erről majd tájékoztatjuk olvasóinkat. Tervkorrekciókra is sor kerül. Így többek között a műanyagfeldolgozó ktsz Árpád utcai üzemrészének megszüntetése. Az üzemrészt — mivel szennyező hatású — az iparterületre telepítik. A városrendezéshez tartozik az építőipari ktsz végleges kiköltöztetése 1972-ben. A közlekedés fejlesztését szolgálja a Besnka Gyula utca kiépítése (Béke, Dózsa u. közötti szakasz). Ezzel mód nyílik a helyi buszjárat bővítésére a Dózsa utca bekapcsolásavaL A város régi igénye az autóbusz-pályaudvar építése. Ennek ügyében az előzetes tárgyalásokat megkezdték. A pályaudvar előreláthatólag 1975-ben készül el közös beruházással. A városfejlesztés elősegítésében jó kezdeményezésnek tűrik az emeletes sorház építési forma, amit a tanács a magánépít. tetőknek ajánl. A Lenin úton ez az építkezés már meg is kezdődött. Ennek az építési formának gazdaságossága jelentős a közművesített területeken. Ezek csupán kiragadott mozzanatok a város pezsgő, alkotó életéből, mely nap, mint nap fokozódik azért, mert a szarvasiak igazán magukénak érzik a fejlődő, szépülő várost; W Mindenütt pezsgő az élet: épül a város A BÉKÉSCSABAI ÉPÍTŐ ÉS ÉPÜLETKARBANTAR- TÓ KTSZ AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ gyón- és gépírót, villanyszerelő, ács-állványozó, kőműves és szegezőlakatos szakmunkásokat. Valamint kőműves brigádokba segédmunkásokat. 44 órás munkahét. Jó kereseti lehetőség Békéscsaba, Kétegyházi út. 272950 Épül az üvegváros Tíz évvel ezelőtt kezdődött az üvegipar honfoglalása Békés megyében. 1961. májusában ünnepélyesen elhelyezték az alapköveit az 500 millió forintos beruházással készülő Orosházi Üveggyárnak. A jelképes első kapavágás es az első csapolás között mindössze két és fél év telt el, s 1966-ban már minden huta üzemelt. Ezzel együtt új életforma kezdődött, a hajdani legnagyobb magyar falu lakossága addig számára idegen fogalmákat, ismereteket sajátított el, s a gazdálkodóból, a háztartásbeliből és ki tudja még hány foglalkozási ágban dolgozóból lassan munkás lett. Az öblös- üveg-üzem ma több mint 1800 embert foglalkoztat, évi 540 millió forint termelés# értéket állít elő, több mint negyedmil- liárd öblösüveget, két és fél millió négyzetméter síküveg készül. Korszerűségét és a termelés volumenét tekintve jelenlegi formájában is az ország legjelentősebb üveggyára az orosházi. A most folyó, mintegy 150 milliós intenzív fejlesztési program, melynek során valameny- nyí csarnok kapacitása ötven százalékkal növekszik, még magasabb szintet jelent, de még ez sem minden. A Gazdasági Bizottság döntésé termékkel jelentkezik, amely forradalmasíthatja az építőipart. A hagyományos nyílászáró szerkezetek helyett egészen új, nagyobb lakóterek kialakítására alkalmas és biztonságosabb üvegelemeket készítenek. A hőszigetelő, vagy magyar márka nevén, Hungaropán üvegelemek esztétikailag is ízlésesebb építő, anyagként szolgálnak. Ez úgy készül, hogy több üveglapot összeforrasztanak egymástól tíz. tizenkét milliméteres távolságra. Először magas hőmérsékleten porlaszt ott rézréteget visznek fel az üvegre, amelyre ónréteg kerül, majd ólomszalaggal zárják a két vagy több lapot. Az új és korszerű az, hogy párátla- nítják az üveglapok közötti légréteget, s így bármilyen a külső hőmérséklet, nem párásodik az üveg. Az új termék felhasználási lehetősége szinte korlátlan, alkalmazható nyílászáró-szerkezetként a lakásban, modem épületek ' hagyományos anyagból készült falait helyettesítheti, térelválasztóként szolgálhatnak, s a korszerűség valamennyi követelményének megfelel. Tulajdonképpen az üveg továbbfeldolgozásáról van szó, hiszen az az évi tízmillió négyzetméter síküveg, ami majd az új üzemben készül, fedezi az igényeket. De, mert a Hungaropán iránti igények bizonyára gyorsan jelentkeznek, az ezt gyártó üzemrész szerelése még az idén megkezdődik, s a jövő év elejétől gyártják. A mintegy 28—30 millió forint beruházást igénylő üzemrész rendkívül termelékenynek ígérkezik, s a várható évi termelési érték 200 millió forint körül lesz. Az 1961-es ünnepélyes kapavágáson jelenlevők még azt is nehezen tudnák elképzelni, hogy valamikor egy gyár lesz majd azon a helyen. S most, tíz évvel később már kifejezőbb elnevezésen kell gondolkodni, mert a hagyományos gyár fogalomba nem erőszakolható bele ez az üvegipari centrum, amely a magyar üvegipar termelésének mintegy negyven százalékát adja, s ezzel együtt a megye ip>ari termelésének döntő részét is. Tóth Ibolya ! alapján, kiemelt beruházásként, Orosházán épül fel az egymilli- árd 350 millió forint költséggel készülő húzott síküvegüzem. Az alapozás már a múlt évben megkezdődött, jelenleg az épületek összeszerelése folyik, s a jövő évtől már a technológiád szerelés kezdődik. A szovjet technológiával működő üzem évente tízmillió négyzetméter üveget gyárt, többségében négv- tizenkét milliméter vastagságút. Az évi termelési érték 400 millió forint körül lesz. s mintegy nyolcszázan dolgoznak majd az új üzemben. Az építkezés felelt a közelmúltban védnökséget vállalt a KISZ azzal a céllal, hogy a tervezett 1974-es indulásnál korábban kezdődjék a próbaüzem. A kivitelező vállalatok összehangolt kooperációja biztosíték lehet arra, hogy mielőbb termeljen az ország legnagyobb síküveggyára, s ezzel jelentős mértékben csökkenjen a ma még importból beszerzett síküveg tömege. Több ezer éve ismerj és használja az emberiség az üveget ugyan, de mint új építőanyag csak néhány éve ismert és egyre inkább keresett. Az öblös- ás síküveggyártás mellett ez lesz a harmadik nagy feladata az Orosházi Üveggyárnak, s olyan A síküveg üzem épülő nyersanyagtárolója.
