Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-19 / 143. szám
FiataSok a külföldi építőtáborokban Az idén mintegy 600 budapesti egyetemi, főiskolai hallgató vesz részt különböző nemzetközi építőtáborok munkájában, határainkon túl. Mintegy száz leendő mérnök utazik a következő hetekben a Leningrads Kalinyin Műszaki Főiskola, a Kaunaszi, Tallim Műszaki Főiskola, a Kijevi Építészmérnöki Egyetem, a Moszkvai Energetikai Intézet mellett tevékenykedő táborokba. A Bánki Donát Műszaki Főiskoláról a Harkovi Közgazdasági Műszaki Főiskola, a Felsőfokú Külkeresedelmi Szakiskolából pedig a Moszkvai Plehanov Közgazdasági Iskola nyári építőtelepeire mennek a hallgatók. Csaknem százan utaznak hasonló céllal Csehszlovákiába, az NDK-ba, Lengyel- országba, Jugoszláviába, valamint Hollandiába, Belgiumba, az NSZK-ba, az Egyesült Arab Köztársaságba és Angliába. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem három karáról csaknem 130-a.n a moszkvai és a Le- ningrádi Állami Egyetem hallgatóival cserélnek. Ugyaninnen többen vesznek majd részt a j szófiai, berlini, varsói és belgrádi építőtáborok munkájában. A külföldről érkező ,.cse- remunkasok” a Veszprémi Építőipari Vállalatnál, a lányok a Veszprémi Állami Gazdaságban segítenek majd. Az idén is megszervezik a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói számára az NDK-ban való munkavállalás lehetőségét. Körülbelül 200 fiatalt alkalmaznak egy-egy ottani vegyi-, illetve hajógyárban, ahol a legújabb ismeretekkel gazdagíthatják szakmai tapasztalataikat, s egyúttal német nyelvtudásukat is bővíthetik. Finnországban és Franciaországban ugyancsak többen végeznek majd termelési gyakorlatot. Hetven leendő orvos pedig hasonló céllal utazik Moszkvába, Varsóba, Jénába, Belgrádba és Berlinbe, ahol egy hónapig tanulmányozzák a külföldi kollégák gyógyítási módszereit. Mekiám nélkisS a réklőws/sr&i (EGY PÉLDA.) A XIX. század végén, Angliában, a divat változása miatt a szalmakalap- gyárak válságba kerültek. A jobb sorsra érdemes kalapgyárosok a walesi herceghez fordultak segítségért, aki legköze-' lebb szalmakalappal a fején jelent meg a nyilvánosság előtt, és ezzel újra divatba hozta azt... E közismert történetet csak ízelítőként mondtuk el, s ahhoz a témához szeretnénk kedvet csinálni az olvasónak, amiről most szó lesz. Nevezetesen: a reklámról írunk, reklám nélkül.. Tesszük ezt a jó ügyhöz méltó buzgalommal, tréfás-ko- moilyan és kicsit csipkelődve. (VAN. VAGY NINCS?) A reklám a kapitalizmus és a megnövekedett árutermelés szülötte, s mint komoly közgazdasági tényező, nagyobb jelentőséget j csak a kapitalizmus kialakulásával szerzett. Szerepe az úgynevezett fogyasztói társadalmakban ma már szinte nélkülözhetetlen. Ezt a tényt egyébként az egyes országokban a reklámra fordított és évről évre növekvő, elképesztően nagy pénzösszegek is bizonyítják. Nem szeretnénk hosszas múlt- idézéssel untatni az olvasót, s ezért csak megemlítjük, hogy hosszú éveken át dúlt a vita a szocialista országok szakemberei között arról, hogy van-e lét- jogosultsága a reklámnak a szó-' cialista társadalomban? A reklám szerepe,, fiélye társadalmunkban ma már többé- kevésbé tisztázott, ám — s ez a dolog másik oldala — még gyerekcipőben jár. Figyelemreméltó az a definíció, amelyet dr. Hoffmann Istvánné és Buzá- si János könyvében olvashatunk. ,,A szocialista reklám léc- főbb célkitűzése az értékesítés fokozása, a jövedelmező gazdálkodás elősegítése, végső soron a vállalati nyereségtömeg növelése. A szocialista reklám nem választható el legfontosabb társadalmi célkitűzéseinktől, igy alapvető céljai mellett feladata a fogyasztók széles körű tájékoztatása, felvilágosítása, a fogyasztói kereslet optimális határokon belüli befolyásolása, az áru forgási sebességének növelését előmozdítva a népgazdaság egyes- ágaiban a költségek csökkentése. A szocialista reklám mértéktartó, igazmondó, a jó értelemben vett közízlés kialakításának eiősegítöje és nem pazarló.” Az elv tehát tiszta, világos és jó. A kivitelezés gyakran még sántít. Hogy miért? Mindenekelőtt azt kell világosan látni, hogy a reklámtevékenység önmagában nem ítélhető meg, hanem csak a körülmények együttes ismeretében tehető mérlegre. Aligha szorul bizonyításra, hogy mondjuk egy minden hájjal megkent amerikai üzletember nagyobb csinnadrattát tud csapni egy- egy terméknek, mint mondjuk egy magyar szakember. De ez még nem válasz arra. hogy itt nálunk hogyan csináljunk jó, ízléses és hatásos árupropagandát. Reklámozni akkor lehet, akikor kell, ha van rmt. Az árubő- j ség, a választási 'ehetőségek sok száz variánsa készteti arra a vásárlót és az eladót, hogy „vigyázó szemét” a reklámra vesse. (Persze, az is előfordul, hogy a figyelemfelkeltés túl jól sikerül. Nem egy példát lehetne arra mondani, hogv éppen a reklámhadjárat tetőfokán tűnik el az a bizonyos árú az üzletekből. Gondoljunk csak néhány új mosóporfajtára, egyes televízió típusokra, vagy a férfiingekre.) (A vásárló védtelen.) A sokféle áru, s a naponta ránkzúduló hirdetés-tömeg joggal keltheti azt az 'érzést a vásárlóban, hogy védtelen és kiszolgáltatott. Való igaz, hogy nehéz eligazodni a szinte hetenként megjelenő új, a korábbinál korszerűbb termékek között. Ha már választani kell, akkor az ember rendezi masában a hirdetések keltette benyomósokat, hozzáadja ehhez a saját és az ismerőseitől szerzett tapasztalatokat, de nem hagyhatók figyelmen kívül az üzletben kapott közvetlenül a vásárlást megelőző impulzusok sem. (Amerikai felmérések .szerint a háziasszony bevásárlásának 70 százalékát azalatt a 27 perc alatt dönti el. mialatt az üzletben tartózkodik.) Vitathatatlan, hogy egyre nő nálunk is a vásárlási szokásokat befolyásoló reklámhatás. Gondoljunk csak a Superfilt szipkára, vagy a szinte hetenként új meg új cikkeket produkáló mosószergyártásra. A hatásosságra kellő bizonyíték, hogy például a TV Mintaboltban, vagy a Népszabadság „Vegyem ? Ne vegyem?” rovatában, vagy a Nagyító című teszt-lapban jónak minősített termékek forgalma ugrásszerűen megnőtt. Azt az árut viszont, amelyet lepontoztak. kevésbé keresték. Ilyen volt például a 200-as típusú, 52 literes lengőlapátos mosógép. A gyártó vállalat előbb helyreigazítást kért a laptól, aztán pedig konstrukciós változtatást hajtott végre a joggal elmarasztalt típuson. (A SAJTÓ: A REKLÁM GYORSAN MOZGÓ ALAKULATA.) Bár nálunk erre vonatkozó pontos felmérés még nem készült, de az bizonyos, hogy a vállalatok a reklámeszközök közül a sajtót tekintik elsődlegesnek, s erre költenek legtöbbet. A magyar napilapok jelenlegi terjedelmének 9—12 százaléka hirdetés és reklám, a hetilapokban 5—10 százalék közötti az arány. Ez lényegesen meghaladja a korábbi évekét. A sajtót a reklám gyorsan mozgó alakulatának szokták nevezni, s nem alaptalanul Persze — s ez Vnég általános kortünet — a saitópropaganda és a tipogra- fizálás színvonalas, hatáskeltő volta egyes esetektől eltekintve nem túl maaa.s. Roíssz példákat akár a Népújságból is vehetnénk, de említsünk talán néhány jót. Ilyenek többek között az Univerzál. a Centrum vagy a mezőkovácsházi ÁFÉSZ fizetett sajtóközleményei. (Itt jegyezzük meg, hogy egy-egy jó név. akár fantázianév, akár rövidítés rengeteget lendít a hatásosságon. Mennyivel jobban hangzik például — legalábbis témánk szemszögéből vizsgálva — az, hogy UNIVERZÁL,. mint az, hogy Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat. Hasonló meggondolásokból született a Sárréti ÁFÉSZ elnevezés is.) Mindenféle összegezés helyett, befejezésül állapítsuk meg, hogy — szerencsére — már túl vagyunk a „Cipőt a cipőboltból !” típusú reklámok korszakán. Sok üzemnél, vállalatnál rájöttek már arra, hogy egy-egy jó reklámversike, jól megválasztott név. szellemes rajz. vagy fényreklám milyen lendítő erő az üzleti életben Persze, jegyezhetnék meg szkeptikusok, semmi sem új a Nap alatt. Az egyik legrégibb fennmaradt felirattal, amelyet egy Pompejben kiásott ház falán találtak, ma sem vallana szégyent az ókori kereskedő. A 2000 éves reklám így hangzik: ,;Vándor, haladj innét a tizenkettedik toronyig, ott Sarinus- nak borkimérése van. Látogassad meg. Üdv veled.” B. I. 3 1971. JÚNIUS 19. Séta az MTRÍSZ körül Mi történt? 0 Tavaly aratáskor tehát mélypontra jutottunk, a mezőgazda- sági gépalkatrész-ellátásban súlyos helyzet alakult ki. _ Ez már nem csupán a termelőszövetkezetek, vagy állami gazdaságok, s nem, is csak ■ a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium gondja volt. Politikai kérdéssé nőtt, s az államhatalom mozdult meg. Kormányhatározatok sora született, foglalkoztak az üggyel az ösz- szes illetékesek. Jelentős lépés volt, hogy a probléma feltárására, majd megoldására tárcaközi bizottság alakult, amelyben részt vett — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetésével — az Országos Tervhivatal a Nehézipari Minisztérium, a Kohó- és Gépipari Ministerium, valamint a Külkereskedelmi Minisztérium. A baráti országokkal mű raszter: szinten folytak megbeszélések. Az ügyet mindenki magáévá tette. Külön öröm volt, hogy sikeres tárgyalásokat folytattak a legnagyobb külföldi szállítónkkal, a Szovjetunióval. A tehergépkocsikról és gumikról (az úgynevezett műszaki cikkekről) most nem beszélve, az alkatrészek három fő csoportba sorolhatók. Első a hazai gyártású gének szükséglete, második a külföldi gépek Ígérve, a harmadig csoportba (ledig az úgynevezett kifutott — már régen nem gvártott — gépek alkatrészei tartoznak. Az első két csoportban számottevő javulás következett be, a MÉM-nek mégis be kellett látnia, hogy elsősorban a saiát erejére támaszkodhat. Az élelmiszergazdaságnak ebből a szempontból két támasza van. Az egyik a mezőgazdaság ellátásával foglalkozó kereskedelmi jellegű AGROTRÖSZT, a mások a hajdani gépállomásokból kialakult, számottevő műszaki kapacitással rendelkező MEZŐGÉP Tröszt. A két hálózatot némileg átszervezték és a MEZŐGÉP vállalatai fő feladatul kapták, hogv „dolgozzanak be” az alkatrészellátásba. Nekik kel] legyártaniuk a külföldről be nem szerezhető, a kifutott géptípusokhoz szükséges, valamint a saját gyártmányaikhoz nélkülözhetetlen alkatrészeket. Ezzel az intézkedéssel a pótalkatrész- ellátás fiö százaléka az élelmiszergazdaságon belülre került. A fennmaradó problémákból egyet feltétlenül meg kell említeni. Ez pedig az, hogy az élelmiszergazdaság bárhogy igyekszik, legfeljebb esztergá- lásra, kovácsolásra, s szerelésre képes. Alapanyagot ném tud előállítani. Rögtön bele is ütközött tehát az öntvényproblémába. A KGM vállalatai csupán Több éves gyakorlattal rendelkező, mérlegképes főkönyvelőt keresünk Jelentkezéseket részletes önéletrajzzal a békéscsabai hirdetőbe, „Sürgős” jeligére kérjük. 273140 azt vállalták, hogy a negyedik ötéves tervben evenként annyi öntvényt adnak a mezőgazdaságnak, amennyit 1970-ben, ami már akkor is kevés volt! A kényszerhelyzetbe került MEZŐGÉP végül is csak Jugoszlár- viában és Ausztriában talált vállalkozó öntödéket. Ezek elkészítik a szükséges darabokat: dollárért, a hazai arnak körülbelül a négyszereséért. A tröszt ezt a többletet most még nem hárítja át a fogyasztóra, hanem maga gazdálkodja ki a veszteséget. de kérdés, hogy meddig képes erre. Előrehaladás tapasztalható mindezek ellenére. „Házon belül” az idén kétezer alkatrésztípus gyártása kezdődött meg. A kereskedelembe az első félévben másfélszer annyi gépalkatrész és közel kétszer annyi műszaki áru került, illetve kerül. mint tavaly az azonos időszakban. A készletek tehát növekednek, a választék bővül. A mai helyzet — erről még részletesebben is szó lesz — nem olyan súlyos, mint a tava-* lyt volt, mégis le kell írni a kifejezést : hol az ágazati felelősség? A szocialista tervgazdálkodás egyik sarkalatos tétele ez, amin a gazdasági reform sem változtatott! Azt jelenti, hogy a kenyérért a mezőgazdaság, a traktorért a gépipar, a gumiért a nehézipar, a szállításért a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium a felelős. Divatos dolog napjainkban azzal vádolni a mezőgazdaságot: nem a búzával törődnek, hanem kiegészítő üzemágukban „csatahajót” akarnak gyártani. Furcsa módon most a kényszer szorítja rá az élelmiszergazdaságot, hogy más iparteriiletek feladatait végezze el. Ez azonban a végtelenségig nem tartható. Alkatrészigény lesz húsz év múlva is, de elképzelhetetlen, hogy hosszabb távon is átme-- neti intézkedések tartsák úgy ahogy a frontot. Földeáki Béla (Folytatjuk) 4 Gyulai Építőipari Vállalat Gyula, Hajnal u. 3 szám pályázatot hirdet, TITKÁRNŐI betöltésére. munkakör Feltétel: gyors és gépírói képesítés, valamint érettségi. Jelentkezés a vállalat személyzeti előadójánál. 109466 Eladó 1 darab üzemképes állapotban levő érintésvédelmi és mérési jegyzőkönyvvel ellátott, szeíénes egyenirányitású vilSanvItegesztö Érdeklődni a vállalat telephelyén, Jókai út 14 sz. alatt. BÉKÉS MEGYEI TEMETKEZÉSI VÁLL. x METTLAKIL A Műszaki Anyag és Gépkereskedelmi Vállalat burkolólap négy színben, június 22-én (kedden) Békéscsabán a MÉH VálFALICSEMPE lalat. Sallai u. 6. sz alatt gépek, motorok, műszerek, muhelvberendezések öt színben, stb. 5% engedménnyel kapható becslését illetve a NAGYSZÉNÁSI ÁFÉSZ lebonyolítását végzi TÜZÉP-telepén. x 201480
