Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-18 / 142. szám
Erőnkre támaszkodva, érdekünket védve A z egyik üzemben mind több munkásnő jelentkezett a munkaügyi osztályon. közölve, hogy kilép, mert elhelyezési lehetőség híján nem tudja másképp gyermekeit nevelni. Egy másik üzemben sorozatosan balesetet okozott az udvaron fölhalmozott anyagtömeg. Harmadik helyen az adott gondot, hogy ha a dolgozók egy pohár gyümölcslevet akartak inni vagy egy falatot enni munkaidő alatt valakit „illegálisan” kellett kiküldeniük az üzletbe. Azóta már az első üzem hozzájárul a tanácsi óvoda fenntartásához, s a kilépni szándékozó anyák a helyükön maradtak. A második üzem udvarán helyreállt a rend. s a harmadik helyen büfét nyitottak. Látszatra különböző ügyek, a hasonlóság csupán annyi, hogy mindhárom esetben a szakszervezet intézkedett. Megtárgyalták az igazgatóval és az üzem más, illetékes vezetőivel a dolgozók gondjait, s megtalálták rá a módot — és az anyagi keretet —, hogy a jogos kívánságok teljesüljenek. A z idézett esetek úgynevezett kis ügyek, a kívülálló számára nem sokat mpndanak. Annál többet azoknak, akiket közvetlenül érintettek. A szakszervezetek feladata pedig éppen az. hogy egyeztessék a társadalom? a szű- kebb közösség és az egyén érdekeit, s úgy dolgozzanak, hogy mindhármat egyszerre tudjaK szolgálni. Ez így, együtt, nehéz feladat. Hiszen az egyes ember; pillanatnyi érdeke nemegyszer i ütközik a műhely, az üzem, a vállalat tényleges vagy vélt érdekével s az utóbbi — eppen mostanában sok példát lehet idézni rá — a népgazdaság érdekével. Némely üzem vezetői például igyekeznek minél drágábban eladni áruikat, egyszerűen abból a meggondolásból, hogy így nagyobb lesz a nyereség. Az ilyen üzem dolgozója látszólag jól jár ezzel, hiszen nyereségrészesedésosztáskor az ő borítékjában is több lesz. De mert más üzemben is akadnak, akik hasonlóképpen vélekednek, mire a nagyobb nyereségrészesedéssel vásárolni indul, kénytelen belátni, hogy nem is járt olyan jól. Ami pedig a népgazdasági érdeket illeti, az indokolatlan áremelések, amelyek mögött sem új gyártmány, sem új technológia, műszaki fejlesztés nem áll — az egész ország számára is csak terhet, nehézségeket okoznak: Mít tehet ilyen esetben a szak- szervezet? Fel kell lépnie az üzemen belül az Indokolatlan árnövelés ellen, s ha ez nem elég, iparág szinten is bele kell — mert törvény szerint is bele lehet — szólnia a dolgok alakulásába. J oga és kötelessége a szak- szervezetnek — és nemcsak a SZOT-nak vagy az iparági szakszervezet országos központjának, hanem az üzemi szakszervezeti bizottságnak, sőt mind a kétszázezer. néhány hónapja választott szakszervezeti bizalminak is, — hogy hallassa szavat valamennyi lényeges, a munka helyet és az ott dolgozókat érin tő kérdésben. „Az üzemi demok rácia a szocialista demokrácia nak nemcsak szerves része, ha nem érvényesülésének, kibontakoztatásának alapja is. A szocialista demokrácia ott kezdődik, hogy a dolgozóknak joguk és lehetőségük van beleszólni a munkahelyi problémák eldöntésébe. részt vehetnek saját létfeltételeik alakításában” — hangsúlyozta a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusán Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. Természetesen a szakszervezeteknek megvannak a „hagyományos” feladataik is az érdekvé delemben. A magyar szakszer vezetek régi hagyománya, hogy fellép a dolgozók védelmében akkor is. amikor akár elbocsátásról. kényszerű kilépésről van szó. A régi dolgozókra, a törzsgórda-tagokra különösen nagy figyelmet kell fordítania hiszen — nem is ritkán — megtörténik. hogy igazuk tudatában éppen ezek az emberek emelik fel a szavukat valamilyen kérdésben. s ha hiába keresik igazukat, sértődötten kikérik munkakönyvüket. A szakszervezeteknek kell arról is gondoskodniuk. hogy a jó szakemberek, törzsgárda és szocialista brigádtagok fokozott megbecsülése ne maradjon írott malaszt. s ma még sok helyen bőven van teendőjük ezen a térén is. A jobb munkakörülmények megteremtését is szorgalmazni kell a szakszervezetnek. Továbbra is szakszervezeti feladat a beteg dolgozókról való gondoskodás, s ez nem csupán azt jelenti, hogy az SZTK mechanikusan kifizeti a betegség idejére a táppénzt. Azt is. hogy a szakszervezet segélyekkel. különböző támogatásokkal áll az önhibáján kívül keveset kereső ember mögé. Gondoskodni azokról, akik egy egész élet munkája után nyugdíjba vonultak, s elérni, hogy ez ne járjon az illetőnél nagymértékű életszínvonal-csökkenéssel' ügyelni arra. hogy az üzemi étkezés ne váljék „formálissá”. hanem valóban naponta egyszeri, mennyiségileg és minőségileg megfelelő étkezést kapjanak a dolgozók: igazságosan intézni a vállalati és szakszervezeti üdültetést: állandóan szem előtt tartani az óvodai, napközi otthonnal kapcsolatos kérdéseket, segíteni a dolgozó anyákat hogy nyugodtabban dolgozhassanak, kellő felügve- let mellett, jó helyen tudlak gyermekeiket — még felsorolásként is soknak látszik mindez. Pedig csupán a szakszervezeti feladatok egy része. A dolgozóknak joguk van ahhoz. hogy a legszélesebb körben beleszóljanak munkahelyi ügyeikbe. Ez azonban nemcsak jog, — kötelesség is. S ha vannak — mert valóban vannak — ma még panaszok, kifogások amiatt, hogy a szakszervezetek nem látják el maradéktalanul érdekvédelmi feladataikat, ezen csak egv módon lehet segíteni: minél többen vállalják a szak- szervezeti munkát. T ársadalmi, munkahelyi és egyéni érdekből. V. E. AZ OROSHÁZI ÜVEGGYÁR FELVÉTELRE KERES esztergályos, marós, lakatos, és hegesztő szakmunkásokat Jelentkezhetnek a most felszabaduló Ipari tanulók is. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán. 217492 Az AGROMAS igazgatói tanácsának ülése Lvovban megkezdődött az AGROMAS magyar—bolgár— szovjet közös társaság igazgatói tanácsának 15. ülése, amelyen megjavítják'a munkálatok koordinálásával kapcsolatos problémákat, a termelés megszervezését. valamint az AGRO- MAS-tagországok ellátását a szőlő-, zöldség- és gyümölcstermesztés munkafolyamatai gépesítéséhez szükséges gépekkel. A bolgár küldöttséget az ülésen Jordan Teniv. az AGROMAS igazgatói tanácsának elnö- ge, bolgár gépipari miniszterhelyettes. a magyar küldöttséget György Gyula kohó- es gépipari miniszterhelyettes, a szovjet delegációt pedig Borisz Petuhov traktor, és mezőgazdasági gépgyártási miniszterhelyettes ve- I zeti. (TASZSZ) Hatvanötezer forintot adott a megyei tanács tizihai dolgozók gyermekeinek táborozásához — Hatvanötezer forintot kap- j tunk a Megyei Tanácstól, hogy 1 táborozni küldhessük fizikai ] dolgozók olyan gyermekeit, akik e segítség nélkül — szüleik, a csapatukat támogató termelő- szövetkezetek erejéből — ebben az esztendőben nem juthattak volna a megyehatáron túlra — mondta kérdésünkre Dankó Pál, a KISZ Megyei Bizottságának titkára. — Hány gyerek táborozhat ebből az összegből? — Csaknem háromszáz. Eny- nvien tölthetnek tíz napot a siófoki vagy balatomberényj váltó- táborban, illetőleg az önálló csapattábo:*>kban Soprontól Miskolc-Tapolcáig. Keszthelytől Salgótarjánig. Szilvásváradtól Dunabogdányig. vagy vehetnek részt többnapos országjáró kiránduláson. — Kik kapják, ezeket a jutalmakat? * — Olyan kiváló — a tanulásban és' a mozgalmi munkában is példát mutató — úttörők, akiknek szülei fizikai dolgozók, és a békési, gyulai, szarva» vagy szeghalmi járásban laknak. Azokban a járásokban tehát. melyekben az árvíz következtében a legtöbb mérleghiá- nyos termelőszövetkezet van. — Hány úttörő táborozik 1971- ben a megyéből? — A W4 csapat közül eddig hetvennél több jelentette be táborozási igényét. Ez .többezer úttörő részvételét biztosítja. Pontos számot azonban most még nem tudunk mondani. A csapattáborok mellett sokan központi táborokban pihenhetnek, vagy a különböző üzemek-' tői kapott gyermek- és családi beutalókkal látogathatnak el Magyarország más tájaira. Nagy sikerű. növendékhang versenyek Szarvason A’ Szarvasi Állami Zeneiskola növendékei az elmúlt héten megrendezett két hangversenyen ékesen bizonyították' az j 970 '71. tanévben is minden lehetőséget kihasználtak, hogy az előírt tananyagot jól elsajátítsák. begyakorolják. Mindkét koncért közreműködői — a kiváló tanári felkészítés eredményeként — tudásuk legjavát nyújtva, sikeresen szerepeitek. Az alsóbb osztályokba járó tanulók közül Andor László. Osztroluczky Edit és Szűcs Erika zongorista. Liska Mária hegedűs. valamint Pribelszky János klarinétos ' növendék dicséretet érdemel. Ä magasabb évfolyamosok közül Berecz Erzsébet, Csikós István és Palov Sarolta hegedűs, továbbá Bérezés Piroska és Kiss' Éva zongorista növendék szép játéka nagymértékű fejlődésről tanúskodott. A továbbképző tagozatosok kitűnő produkciókkal örvendeztették meg a szép számú közönséget. Az első hangversenyen közreműködő Farkas László jó technikai felkészültséggel előadott hegedűszámával nagy sikert aratott. Mozart Concertan- te című művet Chilla Emese (hegedű), Kunos András (hegedű) és Regős Erika (zongora) szólaltatta meg. E kompozíció kifogástalan tolmácsolásáért az Erkel Diákünnepeken arany érmet nyert kamaraegyüttest szün. ni nem akaró tapssal jutalmazta a közönség. A minden szempontból kitűnő felkészülésért Lang Gusztáv igazgatót is elismerés illeti. Szintén az első hangversenyen mutatta be műsorát az iskola vonószenekara; Lang Gusztáv vezényletével Haydn- és Mo- /.art-di vertimentokat adott elő. A műveket pontos összjátékkal. egységes hangszínnel, szép meg- formálásban interpretálták. A második hangversenyen a Megyei Vonósversenyen és az Erkel Diákünnepeken értékes díjat nyert továbbképző tagozatos növendékek produkciójában: gyönyörködhettünk. Kunos András Seitz D-dúr heged űver- ! senyét nagy sikerrel tolmácsol- i ta. Regős Erika Bartók Román, népi táncok című alkotását igen alapos felkészültséggel, technikai és zenei szempontból kifogástalan előadásban szólaltatta meg. Kugyela Balázs Rormberg Gordonkaversenyének X. tételét szép tónussal, a dinamikai előírások pontos betartásával adta elő. Chilla Emese Mozart D-dúr hegedűversenyének X. tételét mély átéléssel, rendkívül precízen interpretálta. Haydn G-dúr trio című kompozíciójának minden szempontból kifogástalan tolmácsolásáért Chilla Emesét. Kugyela Balázst és Reges Erikát lelkes tapssal jutalmazta a közönség. Mindkét hangverseny közön ségé örömmel állapíthatta meg. hogy a Szarvasi Állami Zeneiskola tanárai az elmúlt tanév folyamán igen lelkiismeretesen tevékenykedtek a növendékek hangszeres tudásának gyarapítása és a komoly zene megkedvelteiébe érdekében, örülnénk, ha a jövőben mind több és több ifjú zenebarát lépne be a hangszert tanulók táborába. Fenyvesi András , népművelési felügyelő JUpüt&fyépittíűtís 19. diplomatarablás A Spreti-ügy A diplomatarablások sorában egyik legtöbbet tárgyalt eset gróf Karl van Spreti, a guate- malai nyugatnémet nagykövet elrablása és megölése volt. 1970. március 31-én éjszaka aláírás nélküli távirat érkezett az El Grafico című napilap szerkesztőségébe. A távirat közölte, hogy: a „Felkelő fegyveres erők” nevű titkos szervezet magára vállalja a felelősséget a nagykövet elrablásáért. Közöltek azt is, hogy mit kívánnak Spreti szabadonbocsafásáért: öt politikai fogoly „zt cserébe engedik ei a nagykő' eret. Egy nappal későbbb a diplomatarablók felemelték követeléseiket: most már 16 politikai fogoly szabadonbocsátását kívánták; majd újra emeltek a számon, végül 25 politikai fogoly szabadlábra helyezését és 700 000 dollar váltságdíjat kívántak. A nyugatnémet kormány megkísérelte rávenni a guatemalai vezetőket: eredménytelenül. Április 5-en megcsendült a telefon az El Grafico szerkesztőségében közölték, hogy hol található meg Spreti holtteste. Éppen Spreti meggyilkolásá- ,nak hírével egyidőben hozták nyilvánosságra az Argentin Kommunista Párt Központi Bizottságának egy nyilatkozatát, amelyben felléptek a diplomatarablások ellen. Az Argentin Kommunista Párt nyilatkozata leszögezte: „Ez a harci forma zsákutcába vezet, s nem biztosítja a nemzeti függetlenség kivívását. Az igazi forradalom csak a tömegek részvételével győzedelmeskedhet. A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy az egyéni terror módszereit alkalmazó elszigetelt csoportok harca zsákutcába torkollik és végső soron csak a reakció malmára ..ajtja a vizet. A tömegek harcával minden kivívható, a tömegek részvétele nélkül viszont semmi sem”. Spreti gróf meggyilkolása után Guatemalában rendkívüli állapotot vezettek be. A főváros utcáin megerősített katonai és rendőri egységek cirkáltak, és az első napokban több mint háromszáz embert tartóztattak le. Az elfogottakat a rendőrőrszobákon és katonai laktanyában kínozták — a terror ürügyéül a kormány Kari von Spreti elrablását és meggyilkolását emlegette. A világsajtó, amely rendkívül sokat írt Spreti nagykövet meggyilkolásáról. viszonylag keveset foglalkozott a háttérrel. Számos lapban elfelejtették, vagy szándékosan elhallgatták azt a tényt, hogy Guatemalában barbár ellenforradalmi rendszer uralkodik. Ám például a párizsi Le Monde Diplomatique megírta: ..Kevés nép érzi még Latin- Amerikában is oly súlyosan a kettős elnyomást, saját oligarchiái kizsákmányolását — ,.ter- ratenientes”, azaz a nagybirtokosok igáját — és gz észak-amerikai tőkéét”. Erről a francia lapról nem lehet azt mondani, hogy forradalmi szellemben ír, négis kénytelen volt így nyilatkozni arról az országról, ahol forradalmárok ezreit tartják bilincsben és ahol a hasznosítható földterület 78,8 százaléka a lakosság 1,2 százalékának kezeben van, de ezen belül is néhány nagy csalad a gazdája az ország
