Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-02 / 128. szám

A szövetkezeti tulajdon védelmét vizsgálta a NEB Huszonöt éve történt Jobban kell megszervezni a belső ellenőrzést A társadalmi tulajdon vé­delme igen alapos szervezést ki. van. S nem csupán a társadal­mi és a szövetkezeti tulajdon fosztogatódnak leleplezését, a megkárosításra alkalmat adó ehetösegek megszüntetését fog­lalja magát», hanem az éssze- í rű, a rendeltetésnek megfelelő1 gazdálkodást is. A hanyag vagy pazarló gazdálkodás ugyanis! súlyosan károsítja a társadat- j mi tulajdont. Erkölcsi bizonyítvány nélkül A szarvasi Járása Népi 131- ' lenörzesd Bizottság az év első j feleben alapvizsgálatot tartott a j gyomai és a szarvasi építő: kcsz-nél. A vizsgalatnak az volt a célja, hogy a szövetkezeti tu­lajdon térén előforduló hiá­nyosságokra fényt derítsen. A Gyomai Építőipari ütsz központi telepen a népi ellen­őröket nagy rendetlenség fo­gadta. Az elhanyagoltságnak az az oka. hogy a központi telep­hely hamarosan átköltözik a 2-es számú üzem terűidére, i Ennek ellenére a telepen levő i építőanyagok és gépek őrzését j jól ellátják s a tűzvédelmi sza- j bályoknak is eleget tesznek. A ‘ házipénztár pénzének kezeié- , sét is megfelelően végzik* Az j ellenőrzéssel viszont baj van. i Egyik ktsz-nél sem alkalmaz- j nák állandó pénztárellenőrt. A | gyomainál a főkönyvelő szúró­próbaszerűen, a szarvasinál pe- j dig a belső ellenőr alkalomad­tán végez ellenőrzést. A pénz- , tár a biztonsági követelme- j nyéknek sem felel meg. Hiány- zik az ablakrács, nincs páncél- j szekrény. S ami még ennél is j meglepőbb, hogy a szarvasi 1 ktsz a pénztárosi posztra er- j kölcsi bizonyítvány beszerzése nélkül nevezett ki dolgozót. Mind a két ktsz raktározási nehézségekkel küzd. Ennek tud­ható be, hogy a raktárak túl­zsúfoltak s a tűzveszélyes anya­gokat nem különítik él. A Szarvasi Építőipari Ktsz-nel a mésztároló gödröket nem fed- • ték le. s hiányoztak a vizsga­lat idején a védőkorlátok is. Hiányosan számoltak A népi ellenőrök megállapí­tottak. hogy a készletekkel ész­szerűen gazdálkodik a két ktsz. A göngyöleg nyilvántartását naprakészen találták. A selej­tezésről pontos jegyzőkönyvet vezettek. A Szarvasi Építőipari Ktsz- nél az év végi leltározás azon­ban 30 ezer forint értékű több­letet mutatott ki. A járási NEB vizsgálata idején ennek okára J nem derült fény. Nyilvánvaló, j hogy a rendellenesség a ktsz! belső ellenőrzésének foghíjas ! voltával van kapcsolatban. A \ ktsz 1970 május 1-től ugyan ' alkalmaz belső ellenőrt, de az ellenőr munkáját az elnök ese­tenkénti megbízása alapján vé- : gezte. Még ilyen rendszertelen ellenőrzésnek fs sikerült néhány alapos „tévedésre” felhívni a í figyelmet, A múlt év szeptem­berében négy kőművesbrigád dolgozóinak bérét hiánvoáan j számolták el. novemberben pe­dig a házipénztárból 486 forint j hiányzott. A rendellenességet j azonnal orvosolták. Fehér föl- tok azonban meg iócskán ma- i radtak. A népi ellenőrök sze­me megakadt a bérjegyzéken. ! A dolgozok a munkabér átvé- ! telét nem minden esetben írták alá. Vajon csupán nagyfokú hanyagságról van-e szó?!, A helyszínen derült ki A járási NEB megvizsgál ta az I ellenőrző bizottság munkáját is. Megállapították, hogy a bizott­ság mind a két szövetkezetnél jól ellátja feladatát. A Szarvasi Építő Ktsz-nél ugyan gyakran eltérnék az elő­írt programtól. Az ellenőrzést azonban a legaktuálisabb prob­lémákra összpontosítják. A tél folyamán a szociális ellátást el­lenőrizték, majd szúrópróbasze­rűen a telepről kiszállított anyag mennyiségét s legutóbb pedig a bizonylati nyilvántar­voltak és két alternatívát be­széltek meg a támadás előtt. A front utasítása szerint lehetőleg úgy kellett végrehajtaniuk a tá­madást, hogy megkíméljék az artatlan utasokat. Az első elkép­zelés az volt, hogy a hirtelen megálló gépbe beugranak es ar­ra kényszerítik a pilótákat, hogy ne Tel Avivba, hanem egy más repülőtérre menjenek — a má­sik terv csak a gép megrongá­lását írta elő. A Palesztina! Népi Felszabad!tási Front egyébként azzal indokolta fellépését, hogy az El A1 légitársaság tulajdon­képpen álcázott katonai szerve­zete Izrael Államnak, mert a légitársaság gépei fegyvert és lő­szert is szállítanak. A zürichi támadások rendkí­vül érdekes folytatása volt: per indult az életben maradt három Palesztinái gerilla ellen a követ­kező vádak alapján: előre meg­fontolt szándékkal elkövetett emberölés (Joran Perez fnásod- pilótát lelőtték), súlyos testi sér­tés, (öt sebesültje volt a táma­dásnak), robbanóanyag bűnös al­kalmazásának kísérlete és tiltott fegyverviselés, (az elfogottaknál több automata fegyvert, ezek­hez szükséges lőszert, kézigráná­tot és robbanóanyagokat talál­tak), svájci felségterület megsér­tése — és a legérdekesebb, jo­gilag új vád: légiközlekedés ve­szélyeztetése. Vádat emelt a svájci ügyész Mordehaj Rasamin, az izraeli tit­kosszolgálat tagja ellen is, aki lelőtte Abdel Moszin Haszant. A perre a winterhuri bíróságon került sor és ott végül is elítél­ték az arab gerillákat, viszont leúneniették az Izraeli bizton­sági szolgálat emberét, aki köz­ben előlépett és mint Golda Meir miniszterelnok-asszony szemé­lyi testőre kapott beosztást, A zürichi történetnek azonban nem a per volt a befejezése, ha­nem egy politikailag fontos lé­pés. Nem sokkal az esemény után Kairóban az egyiptomi szervek egy hivatalos nyilatko­zatban elhatárolták magukat a- repülőtéri támadástól, majd ké­sőbb, bizonyos fokig utalva a kloteni repülőtéren eldördült lö­vésekre, de egy. az athéni re­pülőtéren történt hasonló üggyel .kapcsolatban az A1 Ahram cí­mű félhivatalos lapnak tekint­hető újságban a következő meg­jegyzés jelent meg: „Nem min­den izraeli célpont ellen külföl­dön végrehajtott támadás hasz­nál feltétlenül a Palesztinái ügy­nek... Nagyon keskeny vonal vá­lasztja el azokat az incidense­ket, amelyek kedvező reagálást keltenek azoktól, amelyek ellen­séges érzelmekhez vezetnek” — írta a kairói lap. majd hangsú­lyozta, hogy a palesztinai ellen­állási mozgalom harcosai szá­mára számos olyan harci feladat adódhat, amelynek eredményes megvalósítása nemcsak, hogy na­gyobb hasznot hajthat az ügy­nek, hanem azt nem is lehet ki­használni arabellenes propagan­dára. Elsősorban az Izraelnek szóló fegyverszállítások és lő- szerutánpótlás megakadályozá­sát. valamint fontos — és a fegy­verellátás szempontjából szám- bajöhető — külföldön levő iz­raeli épületek megszállását em­lítették a példák között. (Következik: Gépeltérítések vasárnapja). tasra került sor. A helyszíni vizsgálatok alkalmával derült ki. hogy ^ egy gépkocsivezető több kavicsot pakolt fel, mint amennyi a -bizonylaton szere­pelt. A szövetkezet vezetősége azonnali hatállyal elbocsátotta, sajnos a gyomai ktsz-nél az építőanyagot szállítójegy nélkül — csak keretutalvány alapján — szállítják ki a telepről. Ez viszont az ellenőrzést nagy­mértékben megnehezíti. Az előző év hasonló idősza­kához képest csökkent a társa­dalmi tulajdon ellen elkövetett szabálysértések száma. A Szarvasi Építő Ktsz-nél az év első negyedében három eset­ben, a gyomai ktsz-nél pedig két esetben hozott fegyelmi ha­tározatot a szövetkezei a társa­dalmi tulajdon hűtlen kezelése miatt. *** Bár az utóbbi években sokat tettek a két ktsz-nél a szövet­kezeti tulajdon védelméért, a járási NEB vizsgálata mégis fényt derített nem egy hiá­nyosságra. Különösen a belső ellenőrzés megszervezése hagy maga után sok kívánnivalót. Bármennyire jól dolgozik a két ktsz ellenőrző bizottsága, a szakértelemmel rendelkező belső ellenőr munkáját nem nélkü­lözheti. De mint a szarvasi pél­da is mutatja, az. alkalomszerű, eseti vizsgálat nem elegendő. Serédi János Szocialista szerződés városkút megépítésére Lapunkban már többször foglalkoztunk a békéscsabai városi KISZ-bizottság kezde­ményezésével, hogy az ifjúság társadalmi munkában építsen a Tanácsköztársaság és Tulipán utca sarkán egy díszes város­kutat. Az elhatározás 1969. de­cember 15-én született, s ki­tűzték akkor az átadás idő­pontját is. Sajnos, a városkút azóta is megvalósítatlan ma­radt. Ezzel szintén többször foglalkoztunk, mi az oka, mi­ért nem sikerült véghez vinni az elképzeléseket. Legutóbb a Békéscsaba tisztaságáról ké­szült képes tudósításunkban is ioglalkoztunk e témával. A KISZ városi bizottsága is­mét napirendre tűzte e társa­dalmi munkát és megbeszélést tartott mindazokkal a vállala­tokkal, szervekkel, amelyek se­gítséget tudnak nyújtani a terv megvalósításához. Ennek ered­ményeként született meg a szo­cialista szerződés is a KISZ és a városi tanács, a megyei ta­nács tervező vállalata, a vízmű, a DÉMÁSZ. a Kertészeti és Köztisztasági Vállalat, valamint, a DÉGÁZ között. Ennek alapján a KISZ vá­rosi bizottsága vállalja a társa­dalmi munka szervezését, annak propagálását. a városkút ava­tását, a kiemelkedő munkát el­érők jutalmazását. A tanács ki­vitelező részlégé pedig kidol­gozza a kútépítés ütemezését s vállalja a társadalmi munká­ban el nem végezhető építke­zést. melyhez az anyagot is biztosítja'. A tervező vállalat mozgósítja fiataljait, hogy ne csak a tervezésben, hanem an­nak gyakorlati megvalósításá­ban is vegyenek' részt, A DÉ­MÁSZ a villamos berendezé­sekhez biztosítja az anyagot és elvégzi a szerelést. A kerté­szeti vállalat a parkosítást vál­lalta, a DÉGÁZ pedig a gáz­vezeték megfelelő áthelyezését. A KISZ ezúttal is felhívással fordul a város ifjúságához, hogy tegyék magukévá a, városkút építését, a kezdeti időben ta­pasztalt aktivitással vegyenek részt a munkában K. 1. Az úttörők zászlóbontása Színes, derűs évfordulót ün­nepel az ország: 25 éves az út­törőmozgalom. a Magyar Üttö- rők Szövetsége A mozgalom születése, erede­te visszavezethető a Tanács- köztársaság idejére, akkor a kommunista párt ifjúsági szer­vezetén belül, a KIMSZ mel­lett alakultaik meg az első út­törőcsapatok, közöttük is az or­szágban a legelső, 52 esztendő­vel ezelőtt, 1919. március 23- ún a Rottenbiller utcai polgári főiskolában. A legelső alapítók „Marx” csapatnak nevezték ma­gukat, Marx Károly nevét ír­ták osapatzászlójúkra. , Azok a- kommunista szülők, pedagógusok, ifjú kommunis­táik, akik a felszabadulás utáni első hónapokban újra kezdték, elkezdték a mozgalom életre- hívását, arra vállalkoztak, hogy megtanítják nevetni, játszani, közösséget alkotva élni. tanulni a gyerekeket. A kommunista párt kezdeme­nyezésére a Gyermekbarátait Országos Szervezetének keretei között vetették meg az alapjait a ma! mozgalomnak, _ amely a haladást szimbolizálva kapta az „úttörő” nevet, s lett a köszö­nése: „Előre”. Jelképeit a sza­badságharcos elődöktől nyerte a mozgalom: így született meg 1947 tavaszán a 12 pont — az úttörő élet alkotmánya: s még akkor ősszel megjelent az első úttörőpróba és a fogadalomtétel szövege. Az első csapatok a Gyermekbarátok Országos Egye­sületének napközi otthonaiban szerveződtek. Az úttöröszervezet első, nyilvános szereplése 1946. június 2-án volt — ez a tulaj­donképpeni születésnap. Azon a napon — a budapesti ifjúság juniálisán — először vonultak fel szervezetten a vidám úttö­rőcsapatok. kék ingben, piros szegélyű kék nyakkendővel. Negyedszázada ennék. Az egykori kék nyakkendősök ma már 'szocializmust építő hazánk felnőtt állampolgárai: apak és anyák. Sokan lehetnek közöt­tük, akik ezekbai a napokban saját gyermekeik kisdobossá avatásán vesznek részt megha­tottam vagy a jubileumi ünnep­ségek, események méltó meg­szervezésében, ünneplésében segítik úttörő gyerekeiket, gyermekeik iskoláját. Őlk, az alapítók, ma már veteránjai a legifjabbak mozgalmának — az úttörők több mint egy es negyedmilliós szövetségének. Ma a KISZ, az egységes if­júsági szervezet részéként mű­ködnek az úttörőrajok, őrsök, csapatok az egész országban. Képtelenség lenne akárcsak vázlatosan is • összegezni azt a sokrétű tevékenységet, amely az úttörőcsapatok keretében fo­lyik: sport, tanulás, munka, hagyományápolás, nemzeti es mozgalmi tárgyi emlékek, sze­mélyes élmények gyűjtése, ze­ne, tánc, modellezés, táborozás, Ismerkedés az otthontól távo­labbi hazai tájakkal, a béke, a barátság, a hazaszeretet és az internacionalista szellem ápo­lása, erősítése — mindez elő, eleven valóság az úttörőközös­segek hétköznapjaiban és ün­nepeiben. Bennünket, felnőtte­ket olykor meglep milyen nagy teljesítményekre, milyen szer­teágazó érdeklődésre képesek a gyerekek. S rpennyire tudnak örülni a közösen végzett, a kö­zösségért végzett munka ered­ményeinek, egy-egy akció sdke- x-einek. Egyre inkább valóság­gá válik a mozgalomban a 12 pont egyik szép elve: „Az út­törő, ahol tud, segít. ' A negyedszázados jubileum különleges élményekkel, akci­ókkal gazdagíthatja a mozgal­mat. Már országszerte lezajlott a jubileumi úttörőhét, minde­nütt színes, látványos, esemény - dús programja. Vetélkedőkön mérik össze képességeiket a leg­jobbak tudásban, zenében, nép­táncban, képzőművészeti alko­tásokban. Túrázó, táborozó, gyűjtő csoportok járják az or­szágot: pedagógusok, muzeoló­gusok segítségével összegyűjtik a 25 éves úttörőtörténelem tár­gyi és írásos emlékeit. Nyitva állnak az úttörőházak mindet: gyerek es ■ minden felnőtt előtt, akik a helyi kiállításokon, a szövetség múltjával, mai elete- vel kívánnak ismerkedni. A mozgalom gondjairoi sem illik azonban hallgatni a jubi­leum akalmából. Még mindig, minden eredmény ellenére is kevés az ifjúsági játszótér, a sportpálya; szűkösek, ósdiak, helyenként omladozók az uttö- rőházak, amelyeknek ugyancsak nem vagyunk bővében. Előfor­dulnak unalmas, formális úttö­rőfoglalkozások s nem árt han­goztatni : a KlSZ-szervezetek- nek jobban, életszerűbben kel­lene törődniük utánpótlásukkal, az úttörőikkel. Sok helyen egy kis figyelemmel, törődéssel so­kat segíthetnének a pártszer- vek, a tanácsok is, hogy a gye­rekek meg több lehetőséget kapjanak a teljesebb, értelme­sebb közösségi élethez. A törekvésben, hogy az úttö­rőélet még szebb, vonzóbb, ro­mantikusabb, színesebb legyen, sókan jóhiszeműen csak a moz­galom ünnepélyes eseményeit tartják szem előtt; az ünnepé­lyek érzelmi hatóerejét igye­keznek fokozni. Talán a ne­gyedszázados jubileum kap­csán a legjobb, a legméltóbb hangsúlyozni: ne csak a rit­kább. rendkívüli • alkalmakra gondoljanak, hanem mindenek­előtt: az úttörők, a gyerekek ezer es ezer hétköznapjára. Sz. S. A BÉKÉSCSABAI ÉPÍTŐ ÉS ÉPÜLETKARBANTAR- I’O KISZ AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ gyors- és gépírót, villanyszerelő, ács-állványozó, kőműves es szegezólakatos szakmunkásokat. Valamint 'kőművesbrigádokba segédmunkásokat. 44 órás munkahét. Jó kereseti lehetőség. Békéscsaba, Kétegyházi út. 272950

Next

/
Thumbnails
Contents