Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-15 / 139. szám

A háztáji gazdaságok igen nagy szerepet töltenek be a fa­lusi lakosság önellátásában, az ország áruellátásában, a terme­lőeszközök és a máshol nem fog­lalkoztatható mezőgazdasági la­kosság munkaerejének haszno­sításában. A háztáji gazdaságok növénytermelése 1969-ben az egész növénytermelés bruttó ér­tékének 16,1 százalékát, az ál­lattenyésztésnek 31,1 százalé­kát, az egész mezőgazdasági termelés bruttó értékének pedig 22,1 százalékát tette ki. Jelen­leg a háztájiban van az ország tehénállományának több mini 35 százaléka, a kocaállomány 40 százaléka és a baromfiállomány 44 százaléka. A háztáji gazdaságok terme­lésének helyzetének vizsgálatát előtérbe állította az hogy kü­lönböző okok: a háztájival szem­beni hibás nézetek a takarmány­hiány a megváltozott falusa élet­forma az értékesítési bizonyta­lanság következtében a háztáji gazdaságok árutermelése csök­kent. A. tehénállománynál be­következett változás számottevő s igen nagy gondot jelent, mert az állomány reprodukciója las­sú ,hosszú időt vesz igénybe. A problémát elsősorban az okoz­za, hogy a csökkenés olyan idő­szakban következett be, amikor a termelőszövetkezetek még nem képesek pótolni a háztáji állatállomány termeléskiesését. Mindezeket szem előtt tartva, a párt állásfoglalása alapján, az illetékes állami és társadalmi szervek az utóbbi időben jelen­tős határozatokat hoztak a ház­táji gazdaságok árutermelésé­nek növelésére, illetve azok csökkenésének mérsékelésére. Ilyen intézkedés volt többek között a vemhez üsző kihelye­zési akció, melynek keretében 1969. negyedik negyedévétől, 1970. szeptember 30-ig országo­san 40 ezer wmh« üsző kerül ismét tenyésztésbe. E kedvező eredményt nagymértékben se­gítette az, hogy a korábbá 5 ezer forintos állami támogatás összegét, az 1041/1969. Korra, sz. határozat alapján 8 ezer fo­rintra emelték. Közrejátszott az is, hogy a határozat módosította a háztáji gazdaságban tartható állatlétszámot. A kocalétszám a különböző intézkedések hatá­sára — kocasüldő kihelyezési akció, hízott sertés felvásárlási arak emelése — Békés megyé­ben, de országosan is elsősor­ban a háztáji gazdaságokban egy év alatt csaknem 50 százalékkal emelkedett. A megye sertésállo­mánya 1971. március 31-én a KSH adatai szerint 775 ezer 273. A IV. ötéves terv, a baromfi- és tojástermeiés nagymértékű fej lesztését irányozza elő. A ház­táji gazdaságok és a termelő­szövetkezetek ennek megfelelően növelik termelésüket. Ugyan­akkor az értékesítés és az ár­alakulás területén problémák jelentkeznek. Mint ismeretes az 1970-ben a pecsenyecsirke értékesítésével volt legtöbb gon­dunk. Ez évben a tojás, főleg a háztáji gazdaságok által termelt tojás értékesítése, illetve ezzel összefüggésben az árak okoztak nehézségeket. Ennek hatására csökkent a a naposcsibe iránti kereslet. Ez az oka annak is, hogy helyenként a törzsállo­mányt értékesítik. Alapvetően hozzájárult a ház­táji állatállomány növeléséhez az az intézkedés, amely a kötött; takarmánygazdálkodást és for­galmazást megszüntette. Mind­ezek mellett továbbra is gyakori gond a háztáji takarmány ellá­tása. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a Gabona Tröszt vállalatai — különösen az elmúlt fél­évben — nem rendelkeztek meg­felelő készleteikkel ahhoz, hogy a különböző akciók és egyéb intézkedések hatására fellendü­lő háztáji állattartás takarmány- szükségletét szabad forgalmazás útján biztosítsák. A takarmány­értékesítő részlegeket sok he­lyen naponíként csak az adott napi értékesítésre előirányzott „keret” kiárusításának idejére tartották nyitva. Az ilyen hiá­nyosságok a legnagyobb körül­tekintéssel előkészített akcióik sikerét is veszélyeztethetik. Az utóbbi években erőteljesen megnövekedett a háztáji termelő­munka könnyítését segítő kis­gépek iránti kereslet. Egyre több azoknak a háztáji gazda­ságoknak a száma, amelyek a nehéz fizikai munkafolyamato­kat speciális kisgépekkel vég­Békés megyében elterjedt a bab-baktériumos megbetegedése (paszuilyvész.) Fellépése esetében már a kikelés is nagyon hiányos. A kikelt növénykék nagy része szikleveles korban elpusztul. A megmaradt növényzet pedig sat­nya, törpe marad, levelei folto­sak befelé görbülnék. Még párás időben is lankadnak, elhervad­nak, elpusztulnak. Más esetek­ben a hüvelyeken „zsírfoltok” jelennék meg s a zöld termés válik értéktelenné. A betegség gyorsan terjed. A termelő tehe­tetlennek érzi magát e „vésszel” szemben. A védekezéshez elsősorban is azt kell tudni, hogy nem egy betegségről van szó, hanem 4 kü­lönböző kór összefoglaló neve a paszulyvész. Csak abban egyez­nék meg, hogy mind a négyet baktériumok okozzák. A megelőzés a következő" Elsősorban a babtermesztésre szolgáló terület gondos kivá­lasztása, erre házikerten belül is ügyeljünk. Olyan területre, kertrészre, ahol a baktériumos megbetegedések közül bárme­lyik előfordult, két-három évig ne vessük ezt a növényt. Fertőzésmentes veiőmagvat szerezzünk be. Lehetőleg kerüljük d, hogy nedves időben a babsorok kö­zé menjünk, mert a növényt felsérthetjük és a betegséget így ezzel is terjeszthetjük. Ha nedves, csapadékos az idő­járás, megelőzően védekezzünk. Külföldi adatok szerint nagyon hatásos a zsífoltosságot előidéző baktériumok ellen a virágzás kezdetéig a permetezést két-há­rom ízben egy százalékos Bordói lével elvégezni Ellenőrizzük a táblákat, ker­teket és a babvetésék között egy-két beteg tő előfordulása esetében a beteg növények szá­raz időben történő eltávolítása hatásos beavatkozást jelenthet. Vírusbetegségek. A növények gátolt és rendellenes növekedé­sével, elszíneződésével járó ál­talános megbetegedés. A kórkép változatos: vírusfajok és törzsek, valamint babfajták szerint, to­zik. Ehhez a jelentős segítséget nyújtott a 43/1969. (XII. 31. PM—MÉM. számú együttes ren­delet azzal, hogy az állatte­nyésztést szolgáló gépek, felsze­relések háztáji gazdaságok ré­szére történő értékesítése ese­tén is elszámolható az ártámo­gatás. Problémát jelent viszont az, hogy a háztáji gazdaságban használatos kisgépek, berende­zések, eszközök javítása és al­katrész ellátása nincs megoldva. Megítélésünk szerint, különö­sen fontos a háztáji gazdaságok termelés-biztonságának megte­remtése és fenntartása. Ezért elengedhetetlen, hogy árrend­szerünk és árszabályozásunk továbbra is támogassa ezt a fellendülő ágazatot. Különös gonddal kellene ügyélni arra, hogy a felvásárlási nehézségek ne vezessenek a háztáji áru­termelés nagyobb arányú csök­kenéséhez. vábbá a fertőzés időpontjától és a növény fejlődési körülményei­től függően. Védekezés: Fertőzésmentes ál­lományból biztosítsunk vetőma­got. Korai vetéssel és azon a területen, ahol magot szeret­nénk fogni, a tetvek elleni vé­dekezéssel akadályozhatjuk a vírus terjedését. A tetvek ellen használható szerék a követke­zők: Nogos—50 EC, 0,1 százalék, Vapona 48 EC 0,1 százalékos, Sumithion 50 EC 0,2 százalékos, Fosphotion 0,15—0,3 százalékos oldat, Kvassziaforgács 1 száza­lékos, Lebaycid 40 WP 0,15 szá­zalékos töménységben. A fenésedés vagy az antrak- nózis egyes esősebb évjáratok­ban, nedvesebb környezetben és fogékonyabb fajtákon okoz je­lentős kártételt. A kikelő nö­vényke szikleveledn barna, be- mélyedő, szabálytalan alakú foltok láthatók. A legfeltűnőb­bek és legjellegzetesebbek a tünetek a hüvelyen: először apró kerek, barna vagy bíborvörös foltok tűnnek fel, majd ezek növekednek és 5—7 mm átmé­rőjű, tojásdad vagy kerek, be- mélyedt, sötétbarna színűvé fejlődnek, amelyeket világosabb, vörösesbarna udvar vesz korul. A foltok összefolyhatnak. Súlyos fertőzés esetén a sűrű foltok némileg párducbőrhöz hasonló képet mutatnak. A kórokozó a fertőzött növényi részekben, a fertőzött magban telel át. Védekezés: A fertőzött növé­nyi maradványokat gyűjtsük össze és semmisítsük meg el- ásással. Mélyfekvésű, nedves helyen lehetőleg ne termeljünk babot. A vetőmagot egészséges állományból fogjuk. A vetőmag csávázás (Orthocád 3 gr/kg) csak mérsékli a fertőzést, mégis t szemek jó kelésvédő hatása van. Még az egészséges mag csává- zása is indokolt. Ne vessük a babot túl sűrűre. Állomány permetezésére javasolható az Orthocid, az Orthophaltan. 0,2— 0,25 százalékos, Difolathán 0,15 —0,2 százalékos töménységű permedé. Jeszenszky Géza növényvédelmi főfelügyelő ifj. Klavkó Mátyás mg.-mérnök Tsz-szövetség Növényvédelmi tanácsadó: A bab növényvédelme kellemes a pihenés. A berendezés, a felszerelés évről évre korszerűbb, értékesebb. A család pihenőhelye biztos anyagi védelmet igényel. Ezt a biztonságot nyújtja az ÉPÜLET- ÉS HÁZTARTÁSI BIZTOSÍTÁS Személygépkocsit, utazási utalványokat, vásárlási utalványokat, és több mint 5000 könyvnyereményt sorsolnak ki június 20-án, a XXXII. könyvsors játékon Könyvsorsjegyek kaphatók az Állami Könyvterjesztő Vállalat könyvesboltjaiban és könyvpavilonjaiban. A ki nem húzott sorsjegyeket névértékben beváltják az Állami Könyvterjesztő Vállalat boltjai. „ A DÉMÁSZ Békéscsabai Üzemigazgatóság Szerelési Osztálya ÉRTESÍTI A LAKOSSÁGOT, hogy az alábbi helyeken épült létesítményeket 1971, június 15-én feszültség alá helyezi. BÉKÉSCSABÁN: a 8. sz. AKÖV Szarvasi úti telepe részére épült új transzformátorállomást; ÚJKÍGYÓSON: a Dohány utcában épült kisfeszültségű hálózatot; SZABADKÍGYÓSON: a Táncsics, Eötvös, Zrínyi, Batthyány utcákban épült kisfeszültségű hálózatot; SARKADON- a cukorgyár szivattyútelepei részére épült nagyfeszültségű hálózatot. A létesítményéken elhelyezett tárgyak érintése ÉLETVESZÉLYES! 273144 Felvételre keresünk egyetemi végzettséggel és nagy gyakorlattal rendelkező közgazdászt, külszolgálatos munkakörben történő foglalkoztatásra kereskedelmi mérlegképes oklevéllel rendelkező revizorokat, mérlegképes oklevéllel rendelkező adó. és pénzügyek­ben jártas pénzügyi előadót. Ajánlatokat „INFORMÁLHATÓ” jeligére a békéscsabai Magyar Hirdetőbe kérjük. Erkölcsi bizonyítvány szükséges. 273949 A háztáji gazdálkodás helyzete

Next

/
Thumbnails
Contents