Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-02 / 128. szám

Egyéves az átkelőhely Egy évvel ezelőtt, 1970. június 1-én nyílt meg Gyulavári térsé­gében, a magyar—román hatá­ron az új közúti határátkelőhely. A vámhivatal dolgozói ajándék­kal köszöntötték az első utast, aki kerékpárral igyekezett ro­konlátogatóba. Azóta több mint ötvenezren lépték át itt a ha­tárt. Az utasok zöme egyszerű tu­rista, aki a szabadságát távoli tá­jakon tölti. Németek, csehszlo­vákok, lengyelek, románok és természetesen a magyarok. Kü­lönösen népszerűek nálunk a né­hány napos túrára induló, olcsó kiránduló-buszok. A határ men­tén lakók pedig a kishatárforgal- mi kedvezmény kihasználásával léphetik át az országhatárt. Kö­zös ünnepeken vagy akár egy nagyobb lakodalom alkalmával sokan mennek gépkocsival, ke­rékpárral, esetleg gyalogszerrel is a rokonaikhoz. Egy éve még csak a tervraj­zokon szerepelt, most már a lá­togató előtt is egyre inkább ki­bontakozik az új határállomás épülete. Állványerdő jelzi, hogy nemsokára felépül a betonból és üvegből készült korszerű létesít­mény, ahol majd kényelmesen végezhetik munkájukat a vám- és határőrség dolgozói. Az elmúlt évben gyakran ta­lálkozhattunk a megyénkben át­haladó piros színű töiök kamio­nokkal, román és bolgár hűtő­kocsikkal. Európa országútjai­nak ezek a vándorai már mint régi ismerőst köszöntik a gyulai határátkelőhelyet. Német ipari gépeket, bolgár húst, román to­jást szállítanak, Törökországból rákot és csigát visznek és sok primőr árut. Azt a friss para­dicsomot és uborkát, amely teg­nap még az aradi melegházak­ban virított, holnapra már a ber­lini piacra szállítják a hatalmas hűtőkocsik. A forgalom nagyobb is lenne, ha megfelelő útviszo­nyokkal várnánk az idegeneket. Az útbaeső kunszentmártoni híd csak tonna teherbírású, ezért terelőutakra kell irányí­tani az óriási teherkocsikat. Ha megerősitenék ezt a hidat, akkor aktívabban bekapcsolódhatnánk a nemzetközi forgalom vérkerin­gésébe. A. T. Lakosság, köziileiek figyelem ! A Békéscsabai Építő és Épületkarbantartó Ktsz, Békéscsaba, Kétegyházi út, gyors teljesítésű határidő mellett vízvezetékszerelő munkát vállal. 272977 ZUK — zárt 0,9 tonnás. GAZ—51-es 2,5 tonnás TEHERGÉPKOCSIK üzemképes, ió álla­potban eladók. OROSHÁZI ÁFÉSZ. Táncsics u. 20. Érdeklődni: a szállítási osztályon. Tel.: 73. 217353 3 BÉKÉS MEGYEI­1971. JÜNÍUS 2. Áruszállítás — gondokkal Egy francia közgazdász mondta — az áruszállítás szer­vezete akkor jó, ha észrevehe­tetlen. Ha olyan zökkenőmentes, hogy szinte észrevétlenül jut el az áru a fogyasztóhoz, a felhasz­nálóhoz. Ha pontosan követik egymást a teli vagonok, teher­autók, ha mindig idejében ér­kezik meg az építőanyag, a me­zőgazdasági termék, a nyers­anyag. Ez lenne az ideális. De hiába áll az áruszállítás rendelkezésé­re a vasút, az országúti, a vízi- és a légi utak sokasága, hiába járják óriási teherautók az uta­kat, teli vagonok a síneket — még korántsem bonyolódik za­vartalanul az áruszállítás. Gya­kori a kocsihiány, a teli vago­nok vesztegelnek. S ezen túl még a belső körülmények — a vártnál bővebb termés, vagy az építőanyagok átmeneti hiánya, árvíz vagy más természeti csa­pás, súlyosan nehezítik az áru- szállítás ütemét, zavarhatják méreteit. Tavaly az árvíz, a hosszan tartó téli időjárás, a feszített tüzelőhelyzet komoly megpró­báltatást jelentett a fuvarozási igények kielégítésében. Az azt megelőző évekhez hasonlítva tizenkét százalékkal volt több az elszállítandó áruk mennyi­sége. Az idén — várhatóan a korábbi évek átlagának meg­felelően — négy százalék körüli teljesítménynövelést kívánnak a közlekedéstől. És ez nem kevés. A szakemberek szerint a vasút — az őszi csúcsforgalomban úgyszólván elkerülhetetlen zök­kenőket kivéve — várhatóan eleget tesz majd feladatainak. Erre enged következtetni az a tény, hogy 1971 első negyedé­ben 900 ezer tonnával több árut szállítottak vasúton, mint egy évvel ezelőtt. Építőanyagokból például kereken egymillió ton­nával többet, mint tavaly. A közúti szállítás jóval nagyobb problémákkal küzd. Ha csak a tavalyival azonos termés várható a mezőgazdaságban, máris zavarok adódnának a szál. Irtásban. A fuvarozó vállalatok, a VOLÁN, az ÉPFU, a Belkeres­kedelmi Szállítási Vállalat, a SZÖVAUT — kapacitását szer­ződésileg szinte teljesen lekötöt­ték. S bár a VOLÁN a szokásos év végi selejtezéskor alig adott le járművet az idén kevés gép­kocsit szerezhet be — jármű­hiánnyal küzd. Az építőipar máris 713 gépkocsit hiányol — kiemelt építkezésekről, lakás- építkezésről. Annak ellenére, hogy a közúti fuvarozó vállalatok teljesítmé­nye az év elején máris tíz szá­zalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor, a gépkocsival rendel­kező vállalatok fuvarhiány miatt álló gépjárműveinek száma még. is több, mint a megelőző évek­ben. S míg a 'VOLÁN-nál és a nagy szállítási vállalatoknál a gépkocsikihasználás általában 11 óra, az országos átlag a te­herszállító gépjárművek kihasz­náltságában alig hét óra! A szál­lítási helyzet alakulása szorosan összefügg a mezőgazdasági ter­méseredményekkel. — Ezt most még pontosan nem lehet megál­lapítani. Ebből következően meglehetősen nagy változások adódhatnak, az előirányzathoz képest, változhatnak az export- és az import-szállítások. Növe­kedhetnek a tranzitszállítások. Mindez azonban növelj a kocsi­igényeket is. Ugyanúgy a soron. kívüli mezőgazdaságj üzem* anyag- vagy alkatrész-szállítá­sok, az építési anyagok hiánya is okozhat sürgős szállítási igényt. Nemréa tanácskozott a Központi Szállítási Tanács. A minisztériumok, az egyes ága­zatok tárcák képviselői vázol­ták, hogy máris nagyobb szál­lítási kapacitásra lenne szüksé­gük. mint amennyi rendelkezé­sükre áll. Különösen az építő­ipar a mezőgazdaság és a ke­reskedelem igényel több szállí­tóeszközt. A jelenlegi helyzetet mérle­gelve megállapították, hogy nö­velni kell a vasúton a tömeg­áruk szállítását, addig, míg az őszi csúcsforgalomban a cukor­répaszállításra nem kerül sor. Építési anyagokat, követ, kavi­csot, téglát, cserepet, beton, és cementárut szenet szállíthat most nagyobb mértékben a vas. út. De ugyancsak fontos az Is, hogy a fuvaroztatók gyorsítsák a vasúti rakodást, a munkaszü­neti napokon is rakodjanak. A szállítások lebonyolí­tásában azzal kívánják jayíjani a helyzetet, hogy szorgalmazzák a saját járművekkel történő szállítást. Különösen a mezőgaz­daságban fontos, hogy a teher­gépkocsival rendelkező gazda­ságok a felvásárlásra kerülő ter­mékeiket a feldolgozó, vagy tranzit raktárakba lehetőleg sa­ját vagy az érdekelt üzem (kon­zervgyár) gépjárművével szállít, sák. Terjed az ifjú szakemberek versenye a MÁV Szegedi Igazgatóságánál (Szegedi tudósítónktól) A MÁV Szegedi Igazgatósá­gának területén működő KISZ- szervezetek egyéni és kollektív versenyt hirdettek a Kiváló if­jú mérnök, a Kiváló ifjú tech­nikus és a Kiváló ifjú közgaz­dász cím elnyeréséért. A kez­deményezést támogatja az igaz-' gatóság pártbizottsága, a szak- szervezet területi bizottsága és az igazgatóság szakmai vezeté­se. Annál is inkább, mivel ez a sajátos ver-senyforma ered­ményesen elősegíti a vasutas­fiatalok szakmai és politikai műveltségének gyarapítását. Ezenkívül módot nyújt ahhoz, is, hogy a szocialista brigádok ifjú tagjainak egyéni célkitű­zése és vállalása lehessen a Kiváló címért folytatott ver­seny feltételeinek teljesítése. A mozgalom eredményességét és hasznosságát bizonyítja, hogy az igazgatóság területén a múlt esztendőben a Kiváló if­jú mérnök címért folytatott versenyben a részvevők hat szakdolgozatot adtak be. Ennek alapján öten nyerték el a Ki­váló ifjú mérnök címet. A Ki­váló ifjú technikus címet né­gyen pályázták meg szakdolgo­zatukkal s közülük ketten nyer­ték el a címet. A Kiváló cím birtokosait az igazgatóság 9900 forinttal jutalmazta. Az idei versenyfelhívásnak máris megvan az eredménye. A Kiváló ifjú mérnök, a Ki­váló ifjú technikus és a Kiváló ifjú közgazdász cím elnyerésé­ért indított versenybe tizenki­lencen neveztek be. A vállalá­sokat negyedévenként értékelik, ami jelentősen segíti a moz­galomban részvevőket. Ezen fe­lül sok segítséget ad á fiata­loknak a szegedi csomóponton működő fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsa is. Nagy a népszerűsége az igaz­gatóság területén a Szakma if­jú mestere címért elindított versenymozgal om nak is. Ezt igazolja, hogy ebbe 185-en ne­veztek be. Valamennyien arra törekednék, hogy e verseny- formában gazdagítsák szakmai és politikai ismereteiket, s ez­zel eredményesebben láthas­sák el munkájukat. Sziládi Sándor Szabinunkásíanulók kiállítása Békésen Május 31-én. délelőtt nyitották meg ünnepélyes keretek között Békésen a 636. Ipari Szakmun­kásképző Intézet tanulóinak munkáiból összeállított kiállí­tást. A kitűnően szerkesztett kiállítást a berendezők öt rész­re osztották. Az első a fémipa­ri kabinet, az intézet földszin­ti előcsarnokában: szerszámok, szemléltető eszközök, működő modellek, metszetek és műszaki rajzok bemutatója. A második kabinet a fa- és építőipari ta­nulók műveit tartalmazza, eb­ben a részben faipari eszközö­ket. tárgyakat, faipari műszaki rajzokat, szobrokat és intarziá­kat láthatnak a vendégek. A kiállítás harmadik részében a fotó- és filmklub műveit mu­tatják be, a negyedik kabinet a természettudományi eszközök kiállítása, míg az ötödik a di­vatbemutató, ahol a tanulók által tervezett és készített ru­hák fogadják a látogatókat. Az érdekes és színvonalas ki­állítást június 12-ig tartják nyitva. *5 Oklevél és pénzjutalom a legfőbb baromfitenyésztőknek Kiemelkedő eredménnyel zá­rult az országos és megyei szervek által kezdeményezett hagyományos baromfi tenyész­tési verseny. Megyénk tenyésztői közül 24-en értek el kiemelke­dő eredményt. Képünkön Gu­lyás Mihály, a MÉSZÖV elnök­sége és a Körösök Vidéke Tsz- Szövetség nevében átadja Kakas Antalné mezőgyáni baromfite­nyésztőnek az I. helyezést bizo­nyító oklevelet és az 1500 forint pénzjutalmat. (Fotó: Balkut*Imre) Jó munla veit Minden BNV után felteszik a kérdést- sikeres volt-e vagy sem. S a kérdésre áltálában mindig igennel felelnek. Most is csak azt tudjuk mondani: ez az idei, 1971. évi Budapesti Nem­zetköz: Vásár igencsak sikeres volt s rögtön meg is mondjuk, miért. Sikeres volt" a vásár legalább­is 4 szempontból. Először azért, mert tovább szélesedtek hazánk kereskedelmi -gazdaság i -üzleti kapcsolatai. A vásáron 36 or­szág vett részt. Élénk üzleti pezsgés levegőjében szakembe­rek cserélték ki tapasztalatai­kat, külhoniak belföldiekkel ta­lálkoztak. megnézték, értékel­ték egymás produktumait, ta­nultak. látókörüket szélesítették. A lapok, a rádió, a tévé rend­szeresen beszámolt a vásári nagy nemzetközi üzletkötések­ről, ezeket nem ismételnék meg. De összefoglalóan annyit mond­hatunk: jó üzleteket kötöttünk, szakembereink, kereskedőink jó munkát végeztek. Sikerre vitte a vásárt az a na­gyon fontos talán legfontosabb tény is, hogy a kiállított hazai és külföldi termékek magas színvonalúak voltak és a gyártó cégek remekül válogatták össze. Csupán egyetlen egy dologra hívnánk fel ezzel kapcsolatban a figyelmet. Negyedik ötéves tervünk kiemelt programot tar­talmaz. amelynek megvalósítá­sára az átlagosnál jobban kon­centráljuk az ország anyagi erő­forrásait. Ilyen kiemelt program például a közúti járműipar, az alumíniumgyártás, a számító­gépipar fejlesztése, a textil, és a textilruházati ipar teljes re­konstrukciója s a legkorszerűbb ‘ építkezési eszközök, módszerek gyors ütemű elterjesztése. Nos, ak; látó szemmel nézte a kiállí­tott tárgyakat, könnyen észre­vehette, hogy a bemutatott ter­mékek, gépek, berendezések je­lentős része pontosan ezekhez a kiemelt tervprogramokhoz kap­csolódott. Rendkívül sok szelle­mes, korszerű anyagot, gépet eszközt, berendezést, találmányt láthattunk a vásáron, amelyek a jármű-, az alumínium-, a ve­gyi-, a textil-, a számítógép, és az építőipar gyors fejlődését szolgálja és minden bizonnyal eredményezi is majd. Sikeresnek mondható a vásár azért is mert a külföldi szak­emberek, kormányférfiak, üzlet­emberek és vendégek meggyő­ződhettek a magyar ipar fejlett­ségi fokáról. Láthatták mennyit fejlődtünk az elmúlt évek alatt, meddig jutottunk — de ezen túl is, egy kissé megismerhették hazánkat, népünket, vendégsze­retetünket és mindezek után — úgy véljük — elégedetten, kel­lemes élményekkel és jó véle­ményekkel térhettek vissza ha­zájukba. És végül: sikeres volt az idei BNV, mert a több mint egymil­lió belföldi látogató nem hiába kereste fel a ligeti vásárvárost. A nem szakember látogató is felmérhette: sok olyan ipar­águnk. termékünk van már, amelyek miatt nem leéli szé­gyenkeznünk külföld előtt. A több mint egymillió hazai láto­gató emellett igazán jól is érez­hette magát a vásáron, hiszen kellemesen és szellemesen ren­dezett. vonzó pavilonok, udva­rias informátorok fogadták s a korábbi éveknél valamivel job­ban, gyorsabban és kulturáltab­ban dolgoztak a vásári éttermek, presszók kiszolgálói és volt is mit kiszolgálniuk. Mindent ösz- szevetve tehát: az idei BNV jó munka volt. Bezárult az 1971. évi Buda­pesti Nemzetközi Vásár, de ■nem zárult le a munka, hogy a továbbiakban, jövőre és azután még a mostaninál is eredménye­sebb, hasznosabb, sikeresebb le. gyen a nemzetközileg is rangos, budapesti ipari seregszemle. Jö­vő évtől két nagy vásárunk lesz: a tavaszi a termelőberendezése­ké az őszi a fogyasztási cikke­ké. Így még inkább szakosodik majd a budapesti vásár és szak­emberek, laikusok valamennyi­en még inkább tudjuk majd fi­gyelmünket fordítani arra, ami a legjobban érdekel, amihez a legjobban értünk.

Next

/
Thumbnails
Contents