Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-13 / 138. szám
Két egyháza nagyközségből jelentjük: Döntött a tanács: vízműcpítés, házi bekötéssel 9 legutóbbi választáskor ötven tanácstagot bízott meg ügyük képviseletével Kétegyháza nagyközség 4812 lakosa. Most az első, a feladatokat meghatározó tanácsülésen ott ültek valamennyié^ az új kultúrház tágas előcsarnokában tárgyaltak a község jövőjéről, vitatkoztak és határoztak. Sokan közülük bőséges tapasztalatokat szereztek már a tanácstagi tevékenységben. A legfiatalabbak között van olyan, aki édesapját váltotta fel, mint tanácstag és most kezdi gyűjtögetni a tapasztalatokat. Az új ciklus elején itt is kérdésként áll: mivel kezdjük? Nem is alaptalanul forgolódtak e kérdés körül. Ennek tanúsítására Zöldi László tanácstag szavait kölcsönzőm: „Először tárgyalunk önállóan saját ötéves tervünkről.” Ebbe benne van minden, amit az új tanácstörvény biztosíthat. Nehéz is lenne felsorolni valamennyi új intézkedést, amely szélesíti a választott testület érdemi munkájának lehetőségeit. Hargittay László tanácstag ezt még azzal toldotta meg: „A nagyközségi rang nemcsak cím, de kötelezettséggel is jár.” Tegyük hozzá mindjárt: az ötezer lakos alatti határmenti község kivételes jogokat élvezve lett nagyközség 1971. január 1- el. Mielőtt azonban újra visz- szakanyarodnánk a tanácsülés napjához, a kedves olvasó is ismerje meg e régi település rövid „életrajzát”. Kétegyháza megyénkben Gyulától dél-nyugatra fekszik. Elek, Lökösháza, Nagykamarás, Medgyesegyháza, Újkígyós, és Gyula város határolják. A községtől keletre, délkeletre esik a magyar—román határ. Történetírója szerint nevét vagy onnan vette, hogy két, egyháza volt, vagy hogy birtokosai itt két egyházat építettek. írásos emlékeink ugyan 1412-től említik először a falut, de nem lehet kétséges, hogy az Árpádkor előtt is fennállott. Elpusztult. A XVIII. században kezdett újra benépesedni. 1724-ben Gyulaváriból három évi adómentesség mellett Lőweigburg főispán tisztjei ide románokat telepítettek.. Ez lett tulajdonképpen a mai község alapja. A nincstelen paraszti réteg harca örökösen a földért folyt. A történelem húszéves földpert említ, amit a két- egyháziak a gyulaiakkal folytattak, s 1750-ben nyerték azt meg. Az igazi földper kimenetelét azonban 1944. októbere döntötte el. Az 1945. március 18-án megalakult földosztó bizottság 359 család között 3122 kataszt- rális hold földet osztott ki. A házhely-kiosztás után pedig egyszeriben 266 ház épült — főként a Szabadság telepen, kétegyháza nemzetiségi község, magyarok, románok, kisrészt szlovákok lakják. Román nyelvű oktatás is folyik a községben. Jól megvannak így egymással. Ezt a megállapítást erősí11 Kner Nyomda felvesz Katonaviselt, érettségizett férfiakat gépmesterátkép- zősnck. férfi segédmunkásokat, valamint 25 év feletti erős fizikumú női munkaerőt segédmunkás munkakörbe. Jelentkezni Békéscsaba, Lenin u. 9. Terv- és munkaügyi osztályon. x 8 ünäMss um. JUNIUS 13. tette bennem az is, amikor a mostani tanácsülésen a felszólalásokat hallgattam, s azok neveit papírra vetettem: Kónya Béla, Nagy Sándorné, Csóka Mihály, Gósz György, Hargittay László, Kotcsó István, Sárvári György, Jepura György, Zöldi László, Brád György, Rotár István, Marosán Mihály, ifjú Járási Ká- rolyné, Regős Ferenc — bárki megállapíthatja, ki melyik anyanyelvűséghez tartozik. Azonban ez a 14 hozzászólás mást is tanúsít: tenniakarásuk egységét e nagyközség fejlődéséért. A választás után a tanácstag tarsolyában egy csomó feladatot talált: a jelölőgyűléseken, a választók a választókerület, a község egészét érintő problémák sorát mondták el. Az „én választókerületemben ” szükséges az Aradi út felújítása; megoldásra vár a belvíz elvezetése a Rákóczi utcán; mi lesz az Újkígyós —Kétegyháza-i víztárolóval? Szó volt a főútvonalak parkosításáról, virágosításáról; társadalmi munkát ajánlottak különböző munkák elvégzésére — de ezt meg is, kell szervezni. Helyeselték a Ságvári utca járdaépítését. Az egyéni problémák szinte eltűntek, kivétel a takarmánytápért való sorban állás. így tájékozódtak arról, hogy másutt milyen megoldásra váró feladatok vannak. Létrehozásuk ezen a tanácskozáson dől el, az pénzügyi, az anyagi fedezeten fordul meg. Ettől függ, , hogy mire jut és mire nem. Ezt latolgatták románok, magyarok együttesen. Ezen a tanácsülésen is bebizonyosodott: okos gondolat volt a helyi ötéves tervek végleges kidolgozásának határidejét az első fél év jégére halasztani. Az a választópolgár, aki a jelölőgyűlésen felszólalt, nemcsak a jelölttel kapcsolatban mondta el észrevételeit, hanem igyekezett is igényeket előterjeszteni, ötleteket vetett fel, tervekkel állt elő. E tanácsülés is meggyőzött arról, hogy az állampolgárok közül nagyon sokan nemcsak igényeket terjesztenek elő, hanem hozzájárulásukkal, munkára való ajánlásuk kinyilvánításával is alátámasztják azt. A demokratikus eljárás, az emberek bevonása a tervezésbe, véleményük meghallgatása á döntések meghozatala előtt, hihetetlennek tűnő erőket hozhat i fel. Nem korai előítélet, meg- j gondolation lelkendezés ez. Kétegyháza már 1948-ban a község vilamosításánál kísérletezett ez. zel, nagy sikerrel. De az 1970. évi társadalma munka értéke is! túlszárnyalta az előző esztendei eredményt. Üj szint jelent ebben a helyi termelőszövetkezet, mintegy 200 ezer forintos hatékony részvétele. Mint említettük először döntött saját terveinek milyenségében a községi tanács. így a szükségesek közül is a legszükségesebbeket akarja megvalósítani. Ez pedig az ivóvízellátás közművesítése! Az ivóvízellátás közművesítésének szükségességét a jelölőgyűléseken is sokan szóvátették. A mai tanácsülés örömmel fogadta, hogy ennek nemcsak a szükségességét látja a lakosság, hanem megvalósítása érdekében társadalmi munkát is Gyártja: AGROKÉMIA Szövetkezet. Sellye, Baranya megye. felajánl. Így a nagy vita elsősorban a vízmű kivitelezéséhez fedezet biztosításának lehetőségei között folyt. Kétféle javaslat hangzott el, mi azt közöljük, amelyet a tanácsülés egyhangúlag elfogadott és megvalósításra ajánl a lakosságnak. így' a vízmű megépítése házi bekötéssel történik, mintegy 19 millió forint költséggel. A fenti összegen kí\ ül a lakosságnak összesen 1 millió 923 ezer forint értékű földmunkát, társadalmi munkában kellene elvégezni. A vízmű megépítése társulás útján jönne létre. Az érdekeltségű hozzájárulás 13 millió forintot 'esz ki. A lckossági hozzájárulás egy tagnak 65Ö0 forint, amelyet a társulati tagnak iO éves részletben kell megfizetnie (évi 650 forint) és ezen felül 950 forint értékű társadalmi munkát kell földmunkával ledolgozm; Az érdekeltségű hozzájárulás 900 forinttal csökkenthető, ha a vízmérő órát minden érdekelt a bekötéskor készpénzért kifizeti, by az összeg >600 forint. A centes a lakosság kivan ágá- tAk- rözi. Éppen ezért van nagy je- jelentősége < nm-k a határozatik. Es amint mondották: ..kéz. dődhet a víztársulás szervezése”. Szomorkás, kissé kesernyés ízű felszólalások is voltaik ezen a tanácsülésen. Nincs ipara a községnek. kérik, követelik a nők foglalkoztatottságát biztosító üzemrészeket. Az egyik fel- szóié ) ezt így fejezte ki: „Szerencsések vagyunk, mert van egy országgyűlési képviselőnk is, az majd segít.” Valóban van a községnek országgyűlési képviselője, Sebesi Lászlóné személyében, aki részvételével is segítette e tanácskozás sikerét, Minden bizonnyal megtesz ő is mindent, amit az ésszerűség határain belül meg lehet tenni. De semmi esetre sem olyan alapállásból indul ki. ahogy azt egy másik hozzászóló megemlített: ,,miért Békéscsabán épül a kötöttárugyár továbbra is?” Ehhez csupán annyit: az 56 ezer lakost számláló megyeszékhely és a környező községek ellátásához így is nagyon szegényes ma még a munkahely biztosítása Békéscsabán. Azonban abban ringatni magát valakinek, hogy valamiféleképp a legkisebb település rendszere, iparosítása biztosítani tudja a városi élet minden kényelmét, merő tévedés. A város- fejlesztést ne szükségszerű rossznak, meggátolandónak tekintsék, hanem a társadalmi haladás fontos tényezőjének. Az ipari beruházások hatékonyságai jobban biztosítottabbak a nagyobb településeken. Azonban az ipartelepítésen túl egy eb ér- * vek is szólnak a megyeszékhely fejlesztése mellett. Ez azonban nem jelenti a nagyközségek háttérbe szorítását, sőt. Példa erre a Kétegyháza nagyközség ís. Csakhogy ebben az esetben! nem a világgal kell perlekednie a tanácstagnak, hanem végeredményben önmagával kell megvívni a harcot, magának kell mérlegelnie a lehetőségeket. Korábban egyesek azt hangoztatták és így nézték a dolgokat: a tanácsüléseken a tanácstag harca folyik a tanácselnökkel, felsőbb szervekkel, mert a tanácstagok akarja^, mások pedig nem. Helyes és szükséges, hogy a tanácstag harcoljon de csak addig a mértékig. • ameddig jogosnak, méltányosnak érzi a dolgot. — Ezt helyesen is cselekedtek, amikor a tanács a negyedik ötéves terv 23 millió 249 ezer forintos költségvetésének minden fillérét a legjobb helyre osztották be. Es, hogy a vita hevében az említett szóbotlás is előfordult —, mert én annak tartom —, annak tulajdonítom, hogy sokan közülük nem laktak, vagy nem dolgoztak Kétegyháza határain túl. Cso- da-e, ha ilyen lokálpatrióta vált belőlük?! Rocskár János Tanítás után, vakáció előtt Véget ért a tanítás az általános és a középfokú iskolákban. A tanévnek azonban még nincs vége, az évzáró ünnepély, a bizonyítványosztás a legtöbb helyen ma délelőtt, vagy délután lesz. A hét elején beszélgettünk néhány csabai iskolással: elmúlt s következő napokról, hetekről, hónapokról. * A szerkesztőséghez a Zeneiskola van legközelebb. Ott kezdjük kőrútunkat. Gyereket azonban nem találunk, csak tanárokat. Azt tanácsolják, keressük meg bármelyik napközit, épp most van az ebéd ideje, ott biztosan találunk zeneiskolába járó diákot. Fajó Ági a 2. számú általános iskola tanulója Harmadikos. Es fél éve hegedülni tanul. — Pajtásaim a zeneiskolába jártak és tőlük én is kedvet kaptam. — Mit tudsz már játszani? — A Bújj, bújj medvét! — Milyen terveid vannak nyárra? — A KISZ-táborban leszek két hétig, utána pedig a Balatonra megyünk. És hegedülni is fogok, mert az unokatestvéremnek van hegedűje és ha náluk leszünk, mindig játszom majd rajta. * A 7. számú iskola udvara. A napközisek futballoznak. A pályáról hívjuk le pár percre Papp Jancsit. Ötödikes. — Mi volt az idén a legnagyobb iskolai élményed? — Hannibál hadjárata Itáliá- , ban. Katonáival és egy csomó elefánttal átkelt az Alpokon. De hideg volt és csúszott a jég, a hó, elpusztult sok katonája és a legtöbb elefánt. — Miért vitt magával Hannibál elefántokat? — Hogy megrémüljenek tőlük a rómaiak. Akkor egy elefánt legalább olyan jó fegyvernek számított, mint ma egy tank! — Láttál már igazi, élő elefántot? — Még nem, de nyáron Pestre is megyek a szüleimmel és akkor az Állatkertben feltétlenül megnézek egyet • A Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőház előcsarnoka. Ketten pingpongoznak, harmadik társuk figyeli a játékot. — Tóth Árpád vagyok, most végeztem a nyolcadikat. — Hol tanulsz tovább? — A 635. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben, Szobafestő és mázoló leszek. A Férfi Fehémeműgyárba járunk gyakorlatra. Ott dolgoznak a szüleim és a nővérem is. Az egész család... Nyáron? Azt hiszem, pingpongozni mindennap fogok. Aztán talán sikerül elmennünk a szüleimmel a gyár Rómaiparti üdülőjébe. * MÁV Nevelőintézet a Körös- parton. A tanulóban három horgolt kockákból összeállított takarón végzik a lányok az utolsó simításokat Vietnamba küldik mindegyiket A takarók készítésének mestere: Abonyi Ilona, a Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola 2. osztályába jár. — Szeretek kézimunkázni. Otthon is és itt az intézetben is sok mindent horgoltam már. Ajándékba a rokonoknak, ismerősöknek, itteni társaimnak, | Nyáron otthon leszek és az osztállyal Romániába megyünk. Ugyanitt még egy találkozás. Tanács Terézzel, aki kedden érettségizett. — Mit kell tudni egy mai érettségizőnek ? — Hát... tanultunk magyar irodalmat és világirodalmat, magyar nyelvtanit, Váci Mihály, Lengyel József, Darvas munkássága volt a tételem. Elmondtam a Még nem elég című verset, amivel év közben az intézeti szavalóversenyen indultam. Aztán tanultunk politikai gazdaságtant, • tervezést statisztikát, könyvvitelt, világnézetünk alapjait, oroszt.:. — Ne haragudj, hogy mi is vizsgáztatunk, de meg tudnád mondani oroszul, hogy Puskin miikor és hol született? — Meg — És egy pohár vizet is tudnál kérni Moszkvában? — Tudnék ... — Mit tud még egy frissen érett diák? —Tanultunk gépelni. Meg még igazán sok mindent. Es röp. labdázom is. Az intézeti csapat a megyei felnőtt-bajnokságban veretlen, • — Halló! 6. számú általános iskola?... egy elsőoeztályossal szeretnénk beszélni... — Perei Attila vagyok, — Mit tanultál az idén az is« kólában? — Imi. olvasni, meg számolni. Húszig — Olvastál már egyedül könyvet? — Igen. — Mi volt a címe? • — Gőgös Gúnár Gedeon. — Telefonáltál már életedben? — Igen. Apuval. — Köszönjük az interjút. Szervusz. — Jó napot kívánok, * Megyei Művelődési Központ, balett-tanfolyam. A zongorakísérő Medovarszky Gabriella, most végezte el a nyolcadik osztályt, a Rózsa Ferenc Gimnáziumba jelentkezett, fel is vették. Tőle azt kérdeztük, hogy lett zongorakísérő. — Egyszer véletlenül meghallotta Piri néni, amikor játszottam, aztán ídehívtak. Nagyon érdekes munka. Főleg a kicsiket szeretem. Egyszer az egyik óvodás kezitcsókolomot köszönt. Persze, nem ezért szeretem őket. Hanem, mert aranyosak, — Nyári program? — Itt dolgozom. Szeretnék otthon sokat gyakorolni. Es sokat olvasni. Hemingway-t és Móra Ferencet szeretem a legjobban. * És egy váratlan esti látogató. Radios Attila, másodikos a 10, számú általános iskolában. — Mivel telt a mai napod? — Délután különtomán voltam, Szeretek tornázni, már érmem is van az egyik versenyről. Pedig oda más városból is érkeztek gyerekek. — Mit csinálsz holnap? — A nagyok építettek a házunk mellett egy kis focipályát. Ott fogunk játszani. Lehet, hogy találkozni fogok a barátaimmal. Ők is a Fecske őrsbe tartoznak. És segítek majd . anyunak a takarításban. Aztán meg táborozni megyek a kisdobosokkal Gyula-Városerdőre. De sajnos, most még nem, mert előbb jön a bizonyítványosztás... D—ö
