Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-13 / 138. szám

1971. JUNTOS 13., VASÄRNAP

Ara: 1,20 forint

XXVI. ÉVFOLYAM, 138. SZÁM

Szörnyön is vasamon általános iskolai tantvzárók, hétfőtől középiskolai beiratkozás

A tanév kemény munkája után szombaton és vasárnap tanévzáró ünnepélyre gyűltek-gyűl- nek a megye általános iskolásai, hogy átvegyék első év végi

Tud erről a párt?

Legtöbbször elvtársi, baráti beszélgetéseik köziben, de olykor gyűléseken is elhangzik a felkiáltás-szerű kérdés: tud erről a párt? Szakemberek vagy kívülállók egyaránt sűrűn vélik úgy, hogy a népgazdaságban fellelhető, szélesebb vagy szűkebb körre kiterjedő feszültségek, gondok, azonnali, halasztást nem tűrő intézkedést követelnek s ha ez késik, oka csak az lehet, hogy a feszültségekről, a gondokról nem tud, vagy nem ügy tud a párt, ahogyan azt ők látják.

Maga az, hogy a népgazdaság gondjairól, feszültségeiről, az ellentmondásokról a legkülönbözőbb fórumokon nyíltan esik szó, becsülendő, mert a demokratizmus erősödésének bizonyítéka; A társadalom egyetlen szervezete, intézménye sem nélkülözheti hosszabb időn át a bírálatot, mert a kritika az az eszköz, amely a jobb, a tökéletesebb, a célszerűbb meglétesét erőteljesen serkenti, tehát a haladást szolgálja. A baj ott van, hogy míg egyik oldalon a bírálat túl sok dolog egyszerre történő és azonnali megoldását követeli, a másik oldalon abban is lassú és tétova a cselekvés, amiben határozottan tenni lehetne. E helyzet szüli azután a kifakadást: tud erről a párt?

A beruházási piac tartós feszültsége, az építőipari kapacitások elmaradása az igények mögött, illetve az építőipari árak gyors emelkedése — három év alatt mintegy húsz százalék —; a külkereskedelemben az import gyors, s az export lassú növekedése, a gépek és berendezések jelentős hányadának elavultsága, hogy csak néhány példát említsünk, köny- nyen kimondatják a véleményt: nem látszunk ki a bajból, esőstől szakad nyakunkba a gond. A baj, a gond azonban sűrűn nem több, mint a változás — végső soron éppen a párt ösztönözte változás — teremtette feszültség, tehát természetes jelenség. A gazdasági reform bevezetése előtt nem okozott gondot például az exportra termelt áruk gazdaságossága, ma igen. Nem volt probléma, hogy a belföldre termelt árukat vajon átveszik-e a forgalmazó vállalatok — kötelesek voltak ugyanis átvenni —, ma ez is fejtörést okoz. Nem számított a beruházások megtérülési ideje, mert hisz’ állami juttatásként kapták a pénzt a vállalatok, most viszont hitelkérelmük elbírálásának döntő szempontja az amortizáció időbeni és pénzben! mértéke. A változás teremtette feszültségeket tehát nem lehet bajként fölfogni, s azonosan elbírálni azokkal a

gondokkal, amelyek - a változás vadhajtásaiként jelennék meg.

Varrnak ilyenek is, szép számmal. A nyereségterv teljesítése érdekében alkalmazott ármanipulációk, a drágább termékek előnyben részesítése, a dolgozókkal való törődés elhanyagolása, hogy megint csak példákat említsünk, a változásnak nem természetes kísérője. Tud e vadhajtásokról a párt? A világos, a félreérthetetlen választ a X. kongresszus adta meg, a tanácskozáson elhangzottakkal éppúgy, mint a határozatba foglaltakkal. Míg következetes és kemény harcot hirdetett az ügyeskedés, az élősdisóg mindenféle formája, fajtája ellen, küzdelmet a csoportérdekek rossz értelmezésével szemben, a türelmetlenke- dőket is józanságra intette. A feszültségek föloldása, a gondok enyhítése ugyanis nem mehet gyors folyamatként végbe, mert az intézkedésekhez, a változtatásokhoz feltételek szükségesek.

Példáikkal élve: a lakásgond enyhítése nem pusztán az új lakások számától függ, hanem attól is, hogy a lakások fönntartása milyen összegeket von el az állaimtól s mit fizetnek a bérlők. Az ipar állóeszközeinek korszerűsítése sem csupán annak függvénye, hogy a behozatalra van-e fedezet, de függvénye annak is, hogy kellő anyagot, energiát biztosíthatnak-e hozzá, , a megfelelően képzett, munkaerőről már nem is beszélve. Fokozatosan s minden körülmény mérlegelése után születíhétnek meg csak a döntések s a mérlegeléshez sokrétű tapasztalat, gyakorlati próba kell;

A negyedik ötéves terv végrehajtásának megkezdése, az új szabályozó rendszer januárban történt bevezetése a korábbiaknál kevesebb zökkenővel ment végbe. A teendők is világosabbak, pontosabban megfogalmazottak, mint a megelőző esztendőkben. Jó néhány olyan gond, amelyről 2—3 éve még szintén azt kérdezték, tud erről a párt, a kipipálhatok, a megoldottak közé került. Nem elsietve, s nem késlekedve, a gondok megoldásának módja csakis ez lehet. Ha az időbeni cselekvést szorgalmazza a bírálat, jó szolgálatot tesz. Ezért nem baj, ha elhangzik a kérdés: tud erről a párt? A magunk dolgaiért érzett felelősség csendül ki belőle, s ha e felelősség akkor sem vész el, amikor a párt útmutatása nyomán tenni kell, a kérdésre egyre inkább az eredmények felelnek.

M. O,

Békés megyei Nemzetiségi Napok;

Barátsági est Szarvason

A Békés megyei Nemzetiségi Napok programjában tegnap este Kondoroson vendégszerepeit a „Prakovcsan” szlovák népi együttes, nagy sikerrel. Ma, vasárnap délután 3 órakor Szarvason az önkéntes tűzoltótestület fúvószenekarának térzenéjével folytatódik a nemzetiségi napok eseménysorozata. Délután i árakor a „Népek barátsága” jegyében a vendégegyüttesek felvonulása következik, majd háromnegyed öt órakor a Vajda Péter

Művelődési Központban megnyitják az aradi képzőművészek kiállítását. Az 5 órakor kezdődő barátsági esten Enyedi G. Sándor, a megyei pártbizottság titkára mond ünnepi beszédet, majd a gálaesten minden vendégegyüttes fellép.

A nemzetiségi napok programja hétfőn este Gyomán zárul, ahol a művelődési házban a „Prakovcsan” szlovák népi együttes mutatja be műsorát.

bizonyítványukat a legkisebbek, utolsó általános iskolás érdemjegyeiket a nyolcadikosok, s jutalmukat a legjobbak, mind a nyolc osztály diákjai. .

Hétfőn kezdődik a középiskolákban a beiratkozás, hogy aztán két és fél hónapra elcsendesedjenek az épületek, megkezdődjék sok ezer diák régen várt vakációja. *

Áchifű-emléktábla és -szoboravatás

Ma délelőtt 10 órakor Békés\ Megkezdődött | az Úttörő Olimpia területi döntője

Tegnap este ünnepélyes keretek közt kezdődött meg Békéscsabán a VII. Nyári Üttörőolim. pia területi döntője. A fellobogózott István király téren harsonák jele fogadta a városi tanács elé felvonuló négy megye küldöttségét. Az ünnepségen megjelent Tekáuer Péter, a Magyar Üttörők Országos Szövetsége Elnökségének tagja, az országos ÁIST elnöke, dr. Fekete • Antal, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, Nagy Janos, a megyei tanács elnökhelyettese, Krivik András, a megyei TS elnöke és a megyeszékhely állami, társadalmi életének több vezetője.

A zászlófelvonás után meggyújtották az olimpiai lángot. A Bács, Csongrád, Szolnok és Békés megyéből megjelent 537 pajtást Dankó Pq-l, a megyei KISZ-bizottság titkára üdvözölte, majd Nagy Janos mondott ünnepi beszédet:

— Legyen ez a háromnapos versenysorozat a nemes vetélkedés, a győzniakarás, a sportbarátság szimbóluma — mondottá többek között.

Ezután az ifjú sportolók letették az olimpiai esküt. Az első nap programjának befejezéseképp a KISZ-táborban tűzijátékot rendeztek a részvevők tiszteletére.

Ma valamennyi sportágban megkezdődnek a küzdelmek az országos döntőbe jutásért.

Csabán, az Áchim L. András utcában, a nagy parasztvezér házának helyén, a Kner Nyomda falán Áchim-emléktóblát avatnak. Ünnepi beszédet Nyári Sándor, a Hazafias Népfront megyei titkára mond.

Délelőtt fél tizenkét órakor az Árpád-soron leplezik le Áchim szobrát, Marton László szobrászművész alkotását. A szobor- avatón dr. Pölöskei Ferenc, a történettudományok doktora, egyetemi tanár, a neves Achim- kutató emlékezik meg Békéscsaba nagy szülöttéről.

Dürer az egész emberiségért

Megkezdődött Gyulán a Dürer-emlékülés

Dürer születésének 500. évfordulója alkalmából tegnap emlékülést tartottak Gyulán a városi tanácsházán. Az ország különböző tájairól érkezett vendégek előtt dr. Garas Klára, a Szép- művészeti Múzeum főigazgatója nyitotta meg a rendezvény-sorozatot. Rövid beszédben méltatta az évforduló jelentőségét és szerepét, hangsúlyozva a nagy művész családjának gyulai, közelebbről ajtósfalvai származását. Ezt követően Szerdahelyi 1

István, a gyulai Erkel Ferenc Múzeum igazgatója rendkívül érdekes előadást tartott „Dürer Békés megyei kapcsolatai” címmel, amelyben több figyelemre méltó idézet is elhangzott a leg- űjabbkori Dürer-kutatásokról.

A nagy érdeklődéssel kísért előadás után dr. Urbach Zsuzsa rftűvészettörténész Dürer. életút- járól beszélt és ennek illusztrálásaként több rajzot, grafikát, festményt mutatott be diafi'm segítségével.

Szeged határában gyorsított ütemben épül az új házgyár, amely Csongrád megyén kívül a Dél- Alföldet látja el majd építőelemekkel. A tervek szerint az év második felében már megkezdődik a próbagyártás. Képünkön az épülő, hétezer köbméter kavics tárolására alkalmas silók.

(MTI fotó —! Tóth Béla felvétele ■—* KS)

tr

£piil a szegedi házgyár