Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-12 / 137. szám
Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács ülése Pénteken délelőtt Ií!cu Pál művelődésügyi miniszter elnökletével ülést tartott az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács. Egyebek közt napirenden szerepelt a munkás- és parasztifjúság érdekvédelmében hozott kormányhatározat végrehajtásáról készült tájékoztató, valamint a szakközépiskolát végzett dolgozók technikusi minősítéséről szóló állásfoglalás is. Figyelő tájékoztató a jövedelem és bérszabályozás új rendszeréről Ebben az évben módosult a bérszabályozás és a nyereségelszámolási rendszer. A Figyelő e heti számában a Jövedelem és bérszabályozás 1971-től címmel módszertani útmutatót közöl, amely forgatókönyvszerűén ismerteti, miként kell a vállalatoknak az új szabályozások alapján számot adni a bérfejlesztésről és a nyereségről. Lehet kérdezni A Rádió legközelebbi vitafórumán a kereskedelem és a vendéglátóipar gondjai, problémái szerepelnek. A műsorban újságírók tesznek fel kérdéseket. de a közönség is bekapcsolódhat A javaslatokat, kérdéseket levélben küldjék el a Rádió címére. ' A közelmúltban elkészült Me. ! zőkovacshaza nagyközség ne-f gyedi'k ötéves tervidőszakára j vonatkozó fejlesztési tervjavaslata. Ebből kiderül, hogy az előirányzatok leginkább az egészségügyi és a kommunáiig ellátás fejlesztését célozzák. Az egészségügyi ellátás színvonalának emelése érdekében 1969-ben megkezdődött a tíz- munkahelyes rendelőintezet építésé. ennek átadása után biztosított a nagyközség és a környező községek szakorvosi ellátása. Erre a célra csaknem ötmillió forintot terveznek. 1972-ben kezdik meg egy körzeti orvosi rendelő és szolgálati lakás építését, amelyre 700 ezer forintot fordítanak. A lakasellátás további javítása céljából ebben az évben megkezdődik egy tizenkét lakásból álló épület létrehozása, amely mintegy hárommillió forintba terül. 1972-ben kezdődik, s a tervek szerint 1973- ban fejeződik be a jelenlegi új lakótelepen 24, más helyen pedig négy lakás építése. Ennek értéke több mint 6 és fél millió forint. Az építkezések terme- szetszerűleg megkívánják a vízvezeték- és szennyvízhálózat további bővítését Még ez évben hozzálátnak kutak fúrásához és a víztorony építéséhez, amire kétmillió forint áll rendelkezésre. Jelentős összeget — majdnem négymillió forintot — költenek a szennyvízcsatorna- hálózat kiépítésére. illetve szennyvízfogadó-telep megépítésére. Nem feledkeznek meg a „A nagy program megvalósításában a szocialista brigádokra támaszkodunk ” 135 millió forintos évi tervfeladat a KÖVIZIG-nél Kerek egy esztendeje, hogy valóságos főhadiszállásra emlékeztetett a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság központja Gyulán. Ide futottak be a jelentések a nagyerejű árhullámokról, URH, telefon, telex segítségével továbbították a jelentéseket és az utasításókat egyaránt Vízügyi szakemberek, párt- és tanácsi vezetők jöttek-mentek s aggódva figyelték a fejleményeket. — Csak a józan megfontolt 6ág. a rendkívüli szervezés segíthetett annak idején — emlékezik vissza Takács bajos, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság igazgató főmérnöke. — A hid- rológusök szerint 500 évben egyszer fordul elő a tavalyihoz hasonló rendkívüli helyzet Amióta kialakultak a Körösök véd- töltésed, ilyen nagyarányú árhullámokat még nem kaptak. Sok-sok kilométer hosszan magasabb völt a levonuló árhullám. mint a töltés. A nagy terheléstől összerepedtek a töltések, megcsúsztak egyes szakaszok, vagy megroekadtak. De igen sok segítséget kaptunk a honvédségtől és a megyei lakosság köréből s sikerült megmenteni a településeket az árvíztől. A rendkívül szeszélyes időjárás, az ár- és belvízveszély miatt igen későn láthatott hozzá a KÖVIZIG tavaly a terv szerinti munkák végzéséhez, ráadásul soron kívül mintegy 28 millió forint értekben végeztek helyreállítási munkálatokat a Körösök legjobban megrongálódott szakaszain, illetve a műtárgyak felújításaiban. A vízparkosításról, valamint játszóterek kialakításáról sem. A negyedik ötéves terv során erre 130 ezer forintot költenek. Tovább fejlődik és korszerűsödik a belterületi úthálózat, bár a munkák megkezdése csak 1974-ben várható. Erre a célra hárommillió forintot terveztek. A helyi erőbőq való fejlesztések mellett a Békés megyei tanács finanszírozásában is több beruházás valósul meg. 1971- ben kezdődik és jövőre fejeződik be 250 négyzetméter alapterülettel egy GEUKA-szerviz építése kétmillió forintért. Ugyancsak ebben az évben egy négyallásos autószerviz kialakítása is megkezdődik, közösen a Mezőkovácsházi Gépjavító Állomással. Ennek építésére hárommillió forintot fordítanak. 1974-ben közel másfél millió forint költséggel vegytisztító üzem létesül és 700 ezer forint támogatást kap a község egy lakáskarbantartó üzem létrehozásához. Az előzetes felmérések szerint a nagyközségben működő gazdasági egységek is nagyobb beruházásokat terveznek. A helyi ÁFÉSZ új ABC-áruiházat épít 14 millió forintért. Az Üj Alkotmány Termelőszövetkezet új irodaházat, elárusítóboltot és szolgálati lakásokat épít., A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat egy kétezer vagono6 gabonatárolót készíttet es bővíti — mintegy hárommillió forintos értékben — a már meglevő takarmánykeverő-üzemet. ügyi igazgatóság 106 százalékra teljesítette éves tervét s éL- nyerte a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját. — Igazgatóságunk évek óta töretlen fejlődésről tett tanúbizonyságot — folytatja Takács elvtárs. — A múlt év. a sok gondjával, bajával együtt ennek betetőzése volt. Igen jó műszaka gárda dolgozik nálunk, rácsul 111 szocialista brigád több mint ezerszáz tagja áll a mun- kaversenymozgalom élén Nyugodtan elmondhatom hogy a mostani nagy program végrehajtásában is elsősorban rájuk számítunk, rájuk építünk. Tudjuk, hogy a vándorzászló mire kötelez. Azt is tudjuk, hogy nem diadalmenet lesz az idea es az elkövetkező évek terveinek megvalósítása. Olyan nehe^é- gekkel küzdünk többek kozott, mint szakemberhiány, elavult géppark. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság egyébként mintegy fél- millió holdnyi területen végez komplex gazdasági, műszaka, hidrológiai elemzséseket. Irányit- ja és szervem az ár- és belvíz- védelmi munkákat, az öntözést, a közművesítésből is alaposan kiveszi részét. Megyénkben jó- íaj-máT) csak a III. ötéves tervben indult meg a közműves ivóvízzel való ellátás, a szenny- vízcsatorna-hálózat, a derítő- rendszerek építése. E téren az új ötéves tervben még sokkal nagyobb feladatok várnak az illetékes szervekre s ebb« a munka dandárja a KÖVIZJU- re vár. A konkrét feladatokról a következoket tudtuk meg. — Az idén 135 millió forintos tervfeladatot oldunk meg. Megkezdjük az árvízi müvek fejlesztésének nagyarányú programját többek között Az l. lépcsőben folytatjuk a Feto*- és a Sebes-Koros kozott letesi tendő határmenti lokalizáló tol tés építését a Sebes-Körös bal partjának töltésmagasítását Mezőberényben belvizöblözetet alakítunk ki 12 millió forintos költséggel. A részletes programról oldalakat lehetne ima. Összegeve : az új öteves terv"’-n 250 millió forintos ár- es belvízvédelmi programot valósítunk meig. Kiderült azonban, hogy menet közben készül többek kozott az NK XIV. öntözőfürt főművének tanulmányterve, önkéntes munka alapján készítették el a megye koncepciós távlati tervét az üzemi vízrendezésekről. A tervezés, a kivitelezés, az irányítás sokrétű munkáját vállalja az igazgatóság méghozzá olyan munkaszervezéssel, hogy szégyent ne hozzon a vörös vándorzászlóra. — Hogyan látja e bokros teendők megvalósítását — tettük fel az utolsó kérdést az igazgatónak? _ Az elmúlt évben sokat tanultunk. Bebizonyosodott, hogy a jó együttműködés, a helyes munkaszervezés, a műszakiak és a fizikai dolgozók összefogása a lehetetlent is megoldja. Mi pedig nem vállalkoztunk lehetetlenre. Bízunk dolgozóink akaraterejében helytállásában, elsősorban ismét a szocialista brigádok egészséges murukaver- senyében. A teliesség kedvéért meg kell azit is mondani: a Körösvidéki Vízügyi Igazgatósa* rendkívül nagy gondot fordít a dolgozók élet. és munkakörül- nvényeinek javítására. Szociális, kulturális, egészségügyi célokra például 1970-ben 11,6 millió forintot szántak. Gátőrtelepeken korszerűsítettek, villamosítottak, vizet vezettek be olyan helyekre, ahol korábban nem volt. Üj lakásokat építettek, segítettek azokat, akik családi hazat építettek. Üj irodaházat avattak, lakókocsikat vásároltak, korszerűsítették a mujikásszál- lást, autóbuszokat vásároltak — hogy csak a jelentősebb dolgokat említsük. — Az Idén ismét hasonló összeget fordítanak a dolgozók élet. és munkakörülményeinek javítására. Többek között felavatják a Dunakanyarban, Szentendrén az új vízügyi üdülőt, ahol ideális környezetben pihenhetnek a dolgozók és a családtagok. Tavaly a borítékon kívüli juttatás (prémium, jutalom és egyéb címen) meghaladta a kettőmillió forintot s az ién is törekszenek dotálni a terven felül, jó munkát, a kiemelkedő tevékenységet Ary Róza A múlt évi gazdálkodásról zárszámadást készített 2442 termelőszövetkezet közül 519-nek volt — a szakemberek kifejezésével élve — pénzügyi egyensúlyhiánya Az ilyen helyzetbe került tsz-ek nagy többség ge, pontosan 393, veszteséges volt tavaly. A többi, tehát 126 nyereséggel zárta ugyan az évet, de alaphiánya támadt. A veszteségek és a hiányok összege együttvéve meghaladta a másfél milliárd forintot. Indokolt a kérdés, hogy mitől veszteséges egy tsz? Mi az oka annak, hogy nem működik gazdaságosan? Mielőtt erre válaszolnánk, feltétlenül szükséges hangsúlyoznunk, hogy a pénzügyi egyensúly-hiányos tsz-ek háromnegyed része a veszteségeseknek pedig csaknem 80 százaléka az ár, es bel viz-súj tóttá nyolc megyére jut. Annak oka tehát, hogy tavaly az előző évinek majdnem hétszerese volt a pénzügyi hiány a tsz-ek ben, kétségbevonhatatlan ul a rendkívül súlyos elemi csapás, amely egy esztendővel ezelőtt érte az országot, mindenekelőtt a termelő- szövetkezeteket. E z azonban nem magyarázat minden veszteséges gazdálkodásra. Az 1963—1967 közötti évek átlagában 500 volt az akkor nvérleghi anyósnak nevezett tsz-ek szárma. Azóta lényegesen csökkent ez a szám, 1969- ben már csak 129-et tett ki, de minden esztendőben tapasztalhatók voltak a szóbanforgó gondok. S mindjárt hozzátehetjük, hogy előreláthatóan nem is szűnnek meg egyhamar. A veszteséges gazdálkodás legfőbb okai között első helyen a kedvezőtlen természeti, közgazdasági adottságok szerepelnek. Több száz tsz-ben sokkal na. gyobb munkával és költséggel is jóval kisebb termelési eredményeket érnek el. mint az előnyösebb helyzetű közös gazdaságok. Az országnak azonban feltétlenül szüksége van az ilyen 1sz- ekből származó árura is mert anélkül zavarok támadnának a lakosság ellátásában és a kivitelben. Ez az egyik oka annak, hogy államunk továbbra is megkülönböztetett anyagi támogatóst. nyújt a kedvezőtlen adott, ságú termelőszövetkezeteknek. A másik jpedig, hogy az állam enyhíteni akar az ott élő emberek foglalkoztatási gondjain, segíteni kívánja jobb megélhetésüket. Sokat számít természetesen az is, hogy több tsz költséges beruházásokba kezdett, s az valami miatt nem úgy sikerült, ahogyan szerették volna. Vannak, akik ezért ésszerűtlen beruházásoknak nevezik az ilyen befektetéseket. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. Példa erre az egyik szövetkezet, ahol gondos mérlegelés, alapos számítások után határozták el a nagy Stock János vezérőrnagy előadása Telekgerendáson Gyulai látogatása után a Fel« Bőnyomási Állami Gazdaság párttitkárának, , Michalik Györgynek meghívására a naplókban Telekgerendáson tartott előadásit Stock János vezérőrnagy. Előadása első részében az agresszív katonai célú NATO- ról és az ennek ellensúlyozására alakult, a szocialista országok által létrehozott védelmi jellegű Varsói Szerződésről szólt. Ezt követően a részvevők egyórás filmvetítést láthattak egy közelmúltban megtartott hadgyakorlatról. Több kérdésre is válaszolt Stock elvtárs. Szó esett a Salt-tárgyalásokról, a Szabad Európa rádió és a CIA tevékenységéről, a szocialista tábor védelmi erejéről, az USA-nak a világbékét veszélyeztető agresszivitásáról. beruházást. Előzetesen véleményt kértek es biztatást kaptak piénzügyi es más szakemberektől. a banktól is. A beruházás ellenben — nem a tsz hibájából — sokáig elhúzódott és költségei is tetemesen megnőttek, szintén főként külső tényezők hatására. sszefügg ezzel s a hasonló gondokkal az is, hogy a termelés fejlesztéséhez nélkülözhetetlen korszerűsítésekre, beruházásokra sokkal kevesebb a lehetőség, mint amennyire szükség lenne. Hitel sincs elegendő, s azok juthatnak hozzá, akik a legrövidebb idő alatt vállalják viss/»fizetését. Ez a helyzet olyan versengést szült amely nemegyszer erőn felüli terhek vállalásához vezetett. Végeredményben tehát egyáltalán nem bizonyos, hogy helyesen tesszük, ha csak a tsz határain belül keressük és véljük felfedezni • pénzügyi nehézségek okait Vannak olyan veszteségek is, amelyeket valóban helytelen, meggondolatlan, s termelőszövetkezeten belül meghozott döntés Idézett elő. Ezekben az esetekben feltétlenül indokolt, hogy a következményekért anyagilag is, erkölcsileg is feleljenek a hiba elkövetői. Ilyenkor sem bizonyos azonban, hogy helyes és igazságos mindjárt a végső megoldáshoz, a vezetők felmentéséhez folyamodni. A gazdálkodós kockázattal jár. Ha minden félig sikerült vagy sikertelen vállalkozás „fejvesztést” von maga után, akkor visszarettennek az emberek a kezdeményezéstől, a kockázat vállalásától. N éhány esetben megtörtént az is. hogy egyik-másik termelőszövetkezeti vezető önös érdekből, haszonlesésből vitte bele a szövetkezetei vesztesége« vállalkozásba. Még ritkábban, de előfordult visszaélés, csalás is, ami persze nem termelőszövetkezeti specialitás. De ha csak egyetlenegy ilyen eset történik, akkor is helyénvaló a szigorú felelősségre vonás, a nem elnéző büntetés. Semmiféle kíméletet nem érdemelnek azok, aikik lelkiismeretlenül bánnak a közösség vagyonával, pénzével, a maguk hasznáért kockáztatják a szövetkezet es a tagság boldogulását H z elmondottakon kívül is jónéhány tényező van még, ami szerepet játszik abban, hogy veszteséges-e a tsz, vagy nem. Remélhetően a sorra vett okok is elegendőek azonban annak bizonyítására, hogy miként a veszteséges állami vállalatok eseteben. a tsz-ekkel kapcsolatban sem lenne helyes, ha felszínesen alkotnánk ítéletet, ha ösz. szefüggések gondos mérlegelése nélkül, Veszteséges tsz-ek Gulyás Pál Községfejlesztés: Legerőteljesebben az egészségügyi és a kommunális ellátás fejlődik Mezőkovácsházán a IV. ötéves tervben
