Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-12 / 110. szám
Kongresszus után: A tulajdonosok képviselete Miről volt szó a szombaton véget ért szakszervezeti kongresz- szuson, ahol — referátumokat és a külföldi vendégek üdvözlő beszédeit nem számítva —, 65 hozzászólás hangzott el? Nehéz erre röviden válaszolni, hiszen mindenről szó volt, ami a szakszervezetekkel és a dolgozó emberrel összefügg, a dolgozó emberrel, elsősorban munkavállalói és — tulajdonosi minőségben. Ez az utóbbi vonatkozás könnyíti meg végül is a válaszadást/ — Gyakran haltjuk, hogy a munkások tulajdonosok is — mondotta Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. — Igen. A mi rendszerünkben a munkásosztály tulajdonos. A gyár, a vállalat az övé is. De érzi-e ezt a munkás a napi munka gyakorlatában? Nem érzi kellőképpen. — Majd így folytatta: — Az üzemi demokrácia lelke és értelme az, hogy az üzemekben a munkások mindenről tudjanak, és tapasztalatuk, tudásuk, aktivitásuk kibontakozhassék. Ez a feltétele annak, hogy megalapozott legyen a beleszólás, az önkéntes részvállalás. Ez az alapja az érdemi munkaversenynek, a tartalmasabb brigádvállalásnak, az egyéni és vállalati érdekeket szolgáló céloknak. Az időszerű gondolatokat oly gazdagon termő tanácskozáson, ahol a hozzászólók sokoldalúan jellemezték a szakszervezetek mai, megnövekedett és több tekintetben meg is változott feladatait, e fönti megfogalmazásból érzékletesen kitűnik a szak- szervezetekre váró sok és bonyolult tennivaló. Mindenekelőtt az, hogy —a kormány és a SZOT Elnöksége rendszeressé vált véleménycseréjéhez hasonlatosan — a párt-, az állami, gazdasági szervek s a szakszervezetek minden szinten alkotó együttműködést alakítsanak ki. Az eredményes szakszervezeti munkára, ha úgy tetszik, a „szakszervezeti gondolkozásmódra” vonatkozólag, több útbaigazítást említhetnénk. Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára például a jól végzett munka még nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülésével kötötte össze a szakszervizetek magasabb színvonalú tevékenységét. Azt mondotta: a munkásember mindent megért, ha látja munkája értelmét, de nem tűri el a szocialista elvekkel összeférhetetlen jelenségeket, az értelmetlenséget, a pazarlást, a basáskodást, a hatalommal való visszaélést, s azt, ha igazságtalanságok érik. Egyesek hajlamosak a szakszerveztek érdekvédelmi munkáját meglehetősen egyoldalúan felfogni. Nem értik vagy nem akarják megérteni, hogy annak legfőbb vonása: érvényt szerezni a szocialista állam törvényes rendelkezéseinek és fellépni azokban az esetekben, amikor ezeken a dolgozó emberek rovására megsértik. Az ilyen esetekben ugyanis — mint Biszku Béla hangsúlyozta — a kollektívák és az egyes dolgozók érdeke társadalmi érdek is. Soha még ennyi biztatást a szakszervezetek, a szakszervezeti aktívák nem kaptak a jó, eredményes munkára, s ennek kapcsán az önálló gondolkozásra és cselekvésre. Fock Jenő miniszterelnök is elsősorban ezt emelte ki a kongresszuson elhangzott beszédében. „Ügy vélem, tevékenységünk a kormányzati és a szakszervezeti munkában is amiál eredményesebb lesz, minél inkább merünk önállóan, felelősségteljesen cselekedni, hiszen ismerjük a párt irányvonalát” — mondotta. Ez a követelmény „fenn” és „lenn”, minden felelős poszton érvényes. A dolgozó emberek sokat várnak a szakszervezettől. Félreértés ne essék: nem minden gondjuk, bajuk azonnali orvoslását, kívánságaik hiánytalan teljesítését. Hanem elsősorban ezek alapos ismeretét, hiszen voltaképpen ezzel kezdődik a jó szakszervezeti munka. b. j. Növényvédőszer, magyar—szovjet kooperációban A veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézetben megkezdődött az Izofosz nevű növényvédőszer félüzemi, kísérleti gyártása. A rendkívül hatékony új rizsgyomirtó magyar és szovjet tudósok együttműködése nyomán született Képünkön: Dr. Scholtz Jó- aaefné vegyész.az új növényvédőszer gyártását ellenőrzi. A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának jelentése (Folytatás az 1. oldalról) saját építőipari termelése kb. 15 millió forinttal haladta meg az 1970. év hasonló időszakáét. Ezen belül az egyes szektorok, illetve vállalatok termelése lényegesen eltérően alakult: az építőipari szövetkezeteknél csökkent, az állami vállalatoknál és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek építőipari közös vállalkozásainál növekedett. A belső tartalékok fokozottabb felhasználása és a javuló anyagellátás mellett alkalmazható jobb szervezés következtében a foglalkoztatottak, ezen belül a munkások számának növekedése lényegesen kisebb ütemű volt, mint a termelésé. Az állami vállalatoknál a negyedév végén 907 lakás kivitelezése volt folyamatban, ennek 83 százaléka az Állami Építőipari Vállalatnál. Az idei átadásra ütemezett lakásoknak mintegy 15—20 százaléka megyén kívüli, árvizes újjáépítés. Élelmiszergazdaság A tavaszi mezőgazdasági munkák 1971-ben az előző évhez viszonyítva, minden területen kedvezőbben haladtak, mivel az őszi mélyszántást kevés kivétellel elvégezték, s az időjárás is jobban kedvezett, mint tavaly. A fontosabb mezőgazdasági gépekből 1970-ben az előző évinél jóval többet vásároltak a megyében. 1971. január 1-én az állami gazdaságok tulajdonában 901, a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekében 3937 darab traktor volt; 15 vonóhorog LE-s egységre átszámítva 7, illetve 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban, A megye állatállománya 1971. március 31-én á négy fő állatfaj alapján 4 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban és a 6 százalékkal, mint a harmadik ötéves tervidőszak első évében. Az előző év és 1966 hasonló időpontjához viszonyítva a szarvasmarhák, a lovak és a juhok száma csökkent; a sertéseké azonban, főként a kisüzemi gazdaságokban jelentősen emelkedett. A megyében 1970. március 31-én — hasonló időszakban — az eddigi legtöbb, 775 000 sertést tartottak. Számuk 22 százalékkal volt több, mint az előző év tavaszán. A sertések 42 százaléka háztáji gazdaságok tulajdonában van. A baromfiállomány 1971. március 31-én 5 519 000 darab volt, csaknem egynegyed millióval több mint egy évvel korábban. A szaporulati mutatók a nagyüzemi gazdaságokban 1970-ben javultak, az állatelhullás szarvasmarhából nőtt, sertésből csökkent 1969-hez viszonyítva. A gazdaságok több húst és tojást termeltek, mint az előző évben, ugyanakkor kevesebb lett az egységnyi területre jutó termelt tej és gyapjú mennyisége. A fontosabb állatok és állati eredetű termékek felvásárlásának együttes volumene 1971 első három hónapjában a megye összes gazdaságában 53, a tanácsi szektorban 56 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban. Az egyes fontosabb cikkek áruértékesítése az év első három hónapjában a következőképpen alakult: 1971.1. negyedév 1970.1.negyedév %-ában Vágómarha 126 Vágósertés 220 Süldő 268 Vágó juh 147 Baromfi 144 Tehéntej 80 Tyúktojás 123 Az állatok és állati eredetű termékek értékesítésének jelentős emelkedése következtében a megye élelmiszeripari vállalatainak termelése 5,5 százalékkal nőtt. Csontos nyershúsból 61, kolbászfélékből 12, étkezési sertészsírból 123, vágott baromfiból 26, feldolgozott tojásból 21 százalékká! termeltek többet, mint 1970 első három hónapjában. A termelés növekedésével emelkedett a külföldre szállított élelmi- szeripari termékek mennyisége is. Foglalkoztatottság Az utóbbi évtizedben, a társadalmi-gazdasági fejlődés jelentős szakaszában Békés megyében is optimális szinten alakult a lakosság foglalkoztatottsága. A megyére legjobban jellemző, hogy nagymértékben emelkedett az iparban és építőiparban dolgozók száma, ugyanakkor jelentősen csökkent a mezőgazdasági aktív keresők létszáma. 1970-ben a megye ipafában és építőiparában keresők száma 65 000 fő körül volt. A mezőgazdaságban 1960 év elején még több, mint 140 000 kereső dolgozott, napjainkban azonban csak kb. 93 000 fő. Ez a változás a termelőágazatok termelésének jélentős emelkedése mellett ment végbe. A jövőben várhatóan mérséklődik a keresőknek az ipar és a mezőgazdaság közötti mozgásának eddigi mértéke és nagysága. Az 1971 első negyedévi adatok alapján már megállapítható, hogy az iparban dolgozók száma az eddigieknél kisebb mértékben, 3 százalékkal emelkedett. A foglalkoztatottak számának növekedésénél jobban emelkedett a lakosság vásárlóalapja. 1971 első három hónapjában a lakosság pénzbevétele — az országoshoz hasonlóan —, 6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi összeget A munkások és alkalmazottak átlagos havi keresete 4, ezen belül a munkásoké 5 százalékkal emei- kett. Egy munkás átlagos havi keresete a megyében 1823 forint volt. (Ezen összeg nem tartalmazza a munkabéren felüli egyéb személyi jövedelmeket). A lakosság egy év alatt 18 százalékkal növelté takarékbetétállományát. Fokozódott a lakossági hiteligénybevétel is. Az OTP lakossági közép- és rövidlejáratú hitel címén 20—25 száVILLANYSZERELÖ-IPARI VÁLLALAT robbanásbiztos villanyszerelői munkában jártas villanyszereiket vesz fel Órabér a gyakorlattól függően, megegyezés szerint. Jelentkezni: HÚZOTT SÍKÜVEGGYÁR ÉPÍTKEZÉSÉN, VTV KIRENDELTSÉG. OROSHÁZA. 217246 zalékkal nagyobb összeget folyósított, mint 1970 első negyedévben, Jelentős volt ezen belül az áruvásárlási hitel. A lakosság ellátása A különböző jövedelmi és hiteltényezők változása mellett a megye kiskereskedelmének forgalma 1971 első negyedévben 13 százalékkal, az országosnál (9 százalék) nagyobb mértékben emelkedett 1970 azonos időszakához viszonyítva. Az átlagosnál jobban nőtt a vendéglátás és a vegyes iparcikk forgalma. A bolti élelmiszerek eladása 13 százalékkal haladta meg az 1970 első negyedévit. Az élelmiszerellátásban említésre méltó, hogy javult a húsellátás. Ruházati cikkekből valamivel kevesebbet vásárolt a lakosság, mint egy évvel korábban. Legdinamikusabban (19 százalékkal) a vegyes iparcikkek forgalma emelkedett. A háztartási gépek közül a hűtőszekrény-vásárlás volt jelentős. A negyedév folyamán két és félszer annyi hűtőszekrényt adtak el az Univer- 7/11 Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban, mint egy évvel korábban. A lakáshelyzet általános javítását szolgáló tervek megvalósítását a megyében nehezítették a belvizek miatt keletkezett épületkárok. Az 1970 tavaszán lakhatatlanná .vált lakóépületek jelentős részének újjáépítése 1971. évi feladat, A problémát fokozza, hogy a megye déli részén a belvíz ez év tavaszán is újabb károkat okozott. 1970-ben a megyében 612fi él- veszületéssel szemben 5543 haláleset történt. Az 586 fős természetes szaporodás ezer lakosra számítva, alig közelíti meg a másfél ezreléket, az országos átlagos 3 ezrelékkel szemben. A megye népessége természetes módon továbbra is lényegesen kisebb mértékben emelkedett, mint országosan. Az elmúlt évben a megyében 5 százalékkal többen kötöttek házasságot, mint 1969-ben. A gyermekgondozási segélyt igénybevevő anyák száma az év végére 22 százalékkal 6191-re emelkedett. A lakosság egészségügyi ellátása kismértékben tovább javult. Ez év elején a megyében 603 orvos volt, 3 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt. A szakkép- zéttséggel rendelkező orvosok száma 327-ről 351-re emelkedett. A gyermekorvosi körzetek száma újabb hárommal, összesen tizenkettőre nőtt. Kedvező eredményeket értek el a tbc-s megbetegedések megelőzésében és gyógyításában. Az országos 10 százalékkal szemben a megyében csaknem 20 százalékkal csökkent 1970-ben az új tbc-s megbetegedések száma. A tanácsi közművelődési könyvtárak könyvállománya 1971. év elején több, mint 800 000 darab volt. A községekben 1, a városokban 2 százalékkal emelkedett a beiratkozott olvasók száma egy év alatt. Az egy olvasóra jutó kölcsönzött kötetek száma a községekben nőtt, a városokban csökkent. A művelődési házak, kultúrotthonok ismeret- terjesztő előadásai, műsoros estjei iránt 1970-ben az előző évinél kisebb volt az érdeklődés. 1971. év elején a megyében 68 044 televízió-előfizető és . 112 618 rádió-előfizető volt. A televízió-előfizetők száma a községekben 14, a városokban 10 százalékkal emelkedett 1970- ben. 100 lakosra a megyében 16, országosan 17 televízió-előfizető jut Mussums. 5 1971. MÁJUS 12.
