Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-09 / 108. szám

Akit letaszítanak a Tajgetoszról Miért tatait fsi nyolcszáznvolcvanliároni házasság? A házasság ősi intézmény. Kőoszlopokra vésett törvény- szövegek tanúsítják, hogy fenn­tartását, különösen pedig tiszta­ságát a legszörnyűbb fenyegeté­sekkel igyekeztek körülbástyáz­ni a hajdanvolt jogalkotók. Az emberi kapcsolatok e legneme­sebb formájába a történelem folyamán mégis éket vert egy másik fogalom: a válás. Mégpe- dig olyan ellenállhatatlan szí­vóssággal, hogy napjainkban már szinte minden országban polgárjogot kapott# Megromlik, aztán felbomlik Az elmúlt évben Békés me­gyében 3911 házasságot kötöt­tek. Ugyanakkor megyénk bíró­ságai 883 házasságot bontottak fesL A statisztika az ezt meg­előző két évre is hasonló adato­kat szolgáltat A bontóperek száma tehát stagnál. Nyugtala­nító viszont hogy ez a szám magas. Minden hajmeresztő fel­kiáltás nélkül, a maga ténysze­rűségével együtt az. Nem kis dologról van szó. A házasság a család alapja Ha felbomlik a házasság, felbomlik a család. A házassághoz éppen a családon keresztül fűződik fontos társa­dalmi érdek. A megromlott há­zassághoz viszont nem. Sőt ta­gadhatatlan, hogy az nemcsak a házastársakat hanem gyerme­keiket is demoralizálja. De mi­ért romlik meg egy házassság, illetőleg miért jön létre olyan házasság, amely később meg­romlik? Nem mai keletű sem a kérdés, sem a körülötte gyűrűző vita. A harmonikus családi élet­nek társadalmi jelentősége van. A felbomlást megelőzi a meg­romlás. A házas társak néha éveken keresztül hol dúlva-fúl- va, hol pedig hangtalan gyű­lölettel folytatják az ideghábo­rút. A bíróság csupán pontot tesz a mondat végéra De akit a Tajgetosz hegyéről letaszítanak, az nem a feleség, de nem is a1 férj, hanem a gyerek. Ö sínyli | meg a.rosszul sikerült házassá­got és "annak minden következ­ményét. Csatadás éri őket Bár az ok-okozati összefüggés annyira szövevényes, hogy sé­mát aligha lehetne felállítani. Hiszen minden egyes bontóper­re vezető konkrét oknak meg­van a sajátos, mással nem fed­hető „színezete”. Mégis ezeknek a leszűrése és csoportosítása során könnyűszerrel megállapít­ható, hogy egyesek azonos tőről fakadnak. A múlt év megyei tapasztala­tai szerint a házasság megrom­lásához vezető okokat két cso­portra lehet osztani. A házasság kötéskor meglevőkre, és a há­zasság folyamán keletkezett okokra. Az előbbiek között a leglényegesebbek a következők: Előzetes nemi kapcsolat miatt, szülői befolyásra, vagy ellenzés­re, vagyoni érdekből, 1 katonai szolgálat előtt, illetőleg alatt kötött házasíságok. Továbbá a felbomláshoz vezető okok közül nem elhanyagolható a szerepe a felületes ismeretségnek, s a rendezetlen anyagi körülmé­nyeknek sem. Nyilvánvaló, hogy ezek az okok főleg a fiatal kor­ban kötött házasságokat veszé­lyeztetik. Egységes jellemzőjük, hogy a házasfelek nem a csa­ládalapítás céljából lépnek frigyre, hanem egészen más, el­térő indítékok — amelyek gyak­ran ellentmondóak — vezették őket erre a lépésre. Vagy pedig éppen a meggondolatlanság aj domináló. Lakva ismerik meg! egymást — mondja a közmon- j dás. Ez a mondás ráillik ezekre az esetekre. Néhány hónap múlva ugyanis rádöbbennek, I hogy a hirtelen elhatározás ré-l ván milyen kétségbeejtő hely. 1 zetbe csöppentek. Ugyanakkor feltámad bennük a lázadás ör­döge. Szét akarják tépni a „nem kívánt láncot”. Nem ezt akar­ták, nem ezt képzelték. Nem gyerek volt a cél. Mindert ha­marosan az egymásból való ki­ábrándulás követi, majd a csa­ládi kötelékek élszákítására is sor kerül. Hiszen amikor egy­másnak örök hűséget esküdtek,, éppen a legfontosabbról feled­keztek meg. Mégpedig arról, hogy a házasság nem önmagá­ért, hanem a családért van. Nem is csoda, hogy idővel csaló, dás érte őket emiatt Sajnos a bírói tapasztalat azt igazolja, hogy az ilyen esetek nagyon gyakoriak. fl helyzet tálságossá válik A házasság megbontásához vezető okok legtöbbje a házas­ság időtartama alatt keletkezik. Ezek között is kiemelkedő he­lyet foglal el a lakáshiány, il­letőleg a szülőkkel, vagy más családtagokkal való együttélés. Ez nagymértékben akadályozza a házastársak kölcsönös vonzal­mának elmélyülését Az apró ellentétek felnagyítva kerülnek felszínre. Sőt, a közös problé­mákba igen gyakran beleszólnak a szülők, g ezáltal tovább mé­lyül a szakadék. Ha aztán a há­zastársak vagy a hozzátartozók között valamilyen kérdésben vi­ta támad, a helyzet bizony ha­marosan tarthatatlanná válik. Ebből a válságból a házastár­sak minden áron szeretnének kilábalni. Két út áll előttük-: vagy elválnak, vagy elköltöznék. Albérlet esetén sem jobb a helyzet. Különösen nem jobb akkor, ha erre a hozzátartozók­tól való elköltözés után kerül sor. Gyakori ugyanis, hogy mire erre sor került a viszony közöttük már meg­romlott. Súlyosan esik a lat­ba, ha a munkahely és lakóhely között nagy a távolság, g az' egyik házastárs otthonától tá­vol dolgozik. A viszonylag hosz- szú idő után tett rövid látoga­tások a legkülönbözőbb nehéz­ségekről tartott családi beszá­molókkal. az utazás fáradalmai­nak kipihenésével, s az újabb elutazásra való felkészüléssel, telnek el. Ütravalóul a házas­társ csupán a gondokat viszi! magával. Nem csoda, hogyl mindez hozzájárul ahhoz, hogy munkahelyén keresse a szórako­zást. Partner is akad. Feltűnően magas azoknak a pereknek a száma, amelyekben a házasság felbontását a feleség a férj durva, goromba, vagy ré­szeges magatartása miatt kéri. Gyakrabban viszont a férj az, aki ragaszkodik a feleségéhez és a házasság fenntartásához. Az okozott sérelmeket nem tartja annyira súlyosnak, hogy azok a házasság megszűnéséhez vezes­senek. Külön szórakoztak Azt szokták mondani, hogy a gyerek elmossa a házastársak közötti ellentétet. Az esetek többségében valóban így van, azonban szép számmal lehet ki­vételekkel találkozni. Legtöbb esetben ugyanis mindkét házas­társ dolgozik. A gyermek min­den szépítgetés nélkül bizony komoly terhet jelent. Fel kell! készíteni a bölcsődébe, óvodá­ba, majd az iskolába. A kétmű-| szakos munka okozta fáradtság! alapja lehet a házastársak kö­zötti eltávolodásnak. Az ellenté­tek különösen akkor mélyülnek el, ha ezeket a teendőket kizá­rólag az egyik házastárs végzi. De van arra is példa, hogy a házastársak ezt a problémát olyan ötletesen megoldották, hogy ennek következményeként romlott meg közöttük a viszony. Ugyanis külön-külön végezték a] háztartási teendőket, ugyancsak külön-külön jártak szórakozni,! A gyermek utáni vágyódás, a szerelmi életben jelentkező ki­lengések, a házastánsak közötti nagy korkülönbség és a művelt­ségben, vagy a világnézetben jelentkező különbség csupán el­vétve okozza a házasélet meg­romlását. Annál inkább negatív a hatása annak, ha a házasság szilárdságát biztosító kapcsola­tok helyett a szexuális vonatko­zások kapnak elsőrendű szere­pet. Ilyen esetben ugyanis a közös lakás egymagában csupán a kívülállók előtt tűnik életkö­zösségnek, holott csak közösen élésről lehet beszélni. A házas- társaknak legtöbbször közös gondjaik sincsenek. Az egyéni problémáikat pedig külön-külön vagy más partner társaságában vitatják meg Az ilyen körül­mények között felserdült gyer­mekben nem fejlődnek ki a családi közösség kialakításához szükséges érzések. Nem csoda, ha a házasságkötéshez szükséges kor elérése után a gyermekben felébred az „igaz családi ott­hon” után való vágyakozás. Há­zasságát ennek ábrándjával köti meg vagy rosszabb esetben szülei példáját követi. Sem az egyik, sem a másik megoldás nem fogja a harmonikus há­zasságot eredményezni. És a gyógyír? A válás intézményesen szelek­tálja a házasságokat Amelyik fennaikad a rostán, az életkép­telen. Egyedüli gyógyír az egy­mást fojtogatva szerető együtt­élés megszüntetése. Az út így szabaddá válik az új frigyre. A felbontáshoz vezető okok szol­gáljanak tanulságul. A házas­ságot nem az égben, hanem a földön kötik. Ebben senki sem kételkedik. Ugyanilyen kétség­bevonhatatlan legyen az is, hogy sokkal körültekintőbben és felelősségteljesebben kell ezt a nagy horderejű lépést megten­ni. A házastársi kapcsolatban pedig az egymás öröméért tevő önzetlenség legyen a domináló. Nemcsak a családért, hanem a házastársak lelki nyugalmáért" is. Szocialista társadalmunkban a házasság egyre inkább megsza­badul az anyagi érdekektől, a családi kapcsolatok erősödnék és tisztábbá válnak. Államunk féltő gonddal őrködik a házas­ság és a család intézménye fe­lett A nemzeti jövedelem egyre nagyobb hányadát fordítja szo­ciális juttatásokra, amelyek vég­ső soron a családi élet terhei­nek könnyítését szolgálják. Azonban még ma is hat a múlt nem egy súlyos gazdaság és erkölcsi örökségle, amely a há­zasságok egy részének megrom­lásához vezet. Néha még olyan emberek magánéletében is ural­kodnak a házassággal és a csa­láddal kapcsolatos kispolgári er­kölcsi nézetek, akiket munkahe­lyükön és társadalmi tevékeny­ségükben már a szocialista er­kölcs szabályai irányítanak. Hat még az a felfogás, amely a férj hűtlenségét lényegesen enyhéb­ben bírálja el. Nyilvánvaló, hogy e gyakori probléma mö­gött tudati okok húzódnak. A szocialista erkölcs a munkahe­lyeken már meggyökerezett. A családon belüli irányító szerepe viszont még nem egyértelmű. Nem kétséges, hogy a házastár­sak egymás iránti s a családért való felelőssége a szocialista er­kölcsi tudat megszilárdulásával párhuzamosan fokozódni fog, s nagymértékben csökkenti majd a házasság megromlásához ve­zető okokat. Serédi János mmsm q 1971. MÁJUS 9. V Ballag a vén diák... Végigjárják az osztálytermeket.­Lila orgonák az iskola főkapu­ján, és odabent, oszlopokon, lép­csőfeljárón, szülők, osztálytár­sak, kedves ismerősök kezében, és tulipán, szegfű, rózsa. Virág mindenütt és a ballagá­sok ünnepélyes-emlékező han­gulata. Olyan hangulat ez, és olyan óra az ember életében, ami nem sok mással örökre meg­marad. Békéscsabán, a Deák utca is csupa zöld és színes virág, és a Vásárheyi Pál Üt-, Híd- és Víz­műépítési Technikum egész épü­lete az. Az igazgatói irodában dr. Bar­na Bálint igazgató öt percet még az utolsó félórában is szakít az újságíró tájékoztatására. Aszta­lán friss, meleg pogácsa, az élet­be induló 127 fiatal technikus lány és fiú mai napjának talán legszebb jelképe. A mesebeli ha­muban sült pogácsa emléke lib­ben elő valahonnan a tudat leg­mélyéről, aztán újra a jelen. „Száz fiú és 27 lány ballag ma iskolánkban. Az utolsó három osztály, mely még a technikumi rendszerű oktatást kezdte. Negy­venhármán végeztek a híd- és vízműépítési szakon, 84-en az útépítésben. Nagyon örülök, hogy senki sem akadt el év közben, és a három osztály teljes létszáma megkezdheti jövő kedden a ké­pesítő {vizsgálatot magyar írás­belivel, szerdán matematikával és azután a szaktárgyi írásbelik következnek, végül a gyakorlati képesítő vizsgák”. Háromnegyed 11... Még tizenöt perc, és a riegyedikesek számára az utolsó hosszú csengetéssel megkezdődik a ballagás. Már ott várakoznak az első emeleti fo­lyosón, a lányok fehér blúzban és fekete maxiszoknyában, a fiúk talpig feketében. Oldalukon a tarisznya, kezükben virág. Az­tán felcsendül a dal: Ballag már a vén diák, tovább tovább... Végigjárják az oszálytermeket, a kollégiumot, a tanműhelyeket, körül az egész épületet. Az elő­csarnokban megkoszorúzzák a névadó Vásárhelyi Pál mellszob­rát, felemelő pillanatok. Szózat, csend. Az udvaron verőfény várja a ballagókat és ezernyi szülő, jó­barát. És a diáktársak, a tanári kar. Ott állnak már mind a száz- > huszonheten. Százhuszonheten állnak lehaj­tott fejjel, mert ezt az órát el­felejteni most már soha, soha többé nem tudják... Már nem énekelnek, már ré­gen elcsendesedtek a folyosók, a termek, de még mindig hallják valamennyien, mintha tovább hangzana a búcsúdal: Mi bú­csúzunk és elmegyünk, a mi időnk lejár... És viszik magukkal az élet hi­tét és az iskola hamuban sült pogácsáját— (sass) A névadó szobra előtt. (Fotó: Deményj

Next

/
Thumbnails
Contents