Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-08 / 107. szám

A második ezer vagon Sarkadiak Rakasinovban A Lenin renddel kitüntetett rakasinovi XXII. Pártkongresz- szus Kolhoz vezetőinek meghí­vására háromtagú küldöttség utazik Sarkadról Rakasinovba. A Munkács mellett elterülő község kolhoza évek óta baráti, elvtársi kapcsolatot tart fenn a sarkadi Lenin Tsz-szel. Éven­ként rendszeresen felkeresik egymást a kolhoz, illetve a ter­melőszövetkezet vezetői, tagjai, hogy mélyítsék a barátságot, kölcsönösen értékeljék a terme­lésben elért eredményeket. Eddig két alkalommal jártak sarkadiak Rakasinovban, most május 8-án, szombaton harmad­szorra érkeznek a testvérszövet­kezetbe. A XXII. Pártkan,gresz- szus Kolhoz vezetői és tagjai küldöttség formájában ugyan­csak kétszer jártak Sarkadon 1968. óta. Ebben az esztendőben, még a nyár folyamán viszont- látogatást tesznek a sarkadi Lenin Tsa-ben. A sarkadi Lenin Tsz küldöttségét, amely ma, szambatan érkezik Rakasinov­ba, Kozsuch János tsz-elnök ve-*' zeti. Tagjai: Borbély Gyula párttitkár és Lőrincz Ferenc íő- agronómuSi A Békéscsabán épülő kétezer- vagonos gabonaíárház 2-es szá­mú silócsoportján befejezték a csúszózsalus építkezést. Ezzel újabb 12 gabonatároló-henger emelkedik a, magasba a már meglévő másik 12 és a gépház * mellett. (Fotó: Demény) O ff 1 f * fia Szerződés, jog nélkül Sárgult papírlap fekszik előt­tem az asztalon. Ahogy monda­ni szokás, kordokumentum. Cí­me hangzatos: Szerződés. Bár­mennyire is igyekszem felfedez­ni benne a szerződések jellem­zőit, nem sikerül. Nem is sike­rülhet, mivel ez az írás minden, csak éppen az nem, mit a cí­mében hordoz. Magamban uta­sításnak nevezem. A kétoldalas, helyenként alig olvasható, kék indigóval gépelt lap keltezése: 1945. szeptember 1. Mi hiányzik ebből az úgyne­vezett szerződésből? A mai embernek, különösen a fiatalabb nemzedéknek, jólle­het furcsán hangzik, de ebben a munkaszerződésben a munka- vállalónak nincsenek jogai. Csak kötelességei. Tizenhárom pontban felsorolva. S milyenek? Érdemes idézni belőle. „Szerződés. Egyrészről L. S. Békéscsaba, Baross u.... szám alatti lakos fakereskedő, más­részről Kiss Gy. Mária, ugyan­csak békéscsabai lakosok között köttetett" és következik a dá­tum. Ebből a szerződésből ki­tűnik, hogy Kiss Gy. 'Mária el­vállalja L. S. háztartásának ve­zetését. Majd következnek a kö­telességek: „A főzésnél a leg­takarékosabban köteles eljárni és vigyáz, hogy a tüzelő és vil­lany, amely reggel egyáltalában nem használható, este pedig leg­később 21 óráig égethető, a leg­gazdaságosabban legyen felhasz­nálva. Alakuló tanácsülés Füzesgyarmaton Füzesgyarmat nagyközség újonnan választott 50 tagú ta­nácsa május 5-én megtartotta alakuló ülését. A tanácsülés 9 , tagú végrehajtó bizottságot vá­lasztott. A nagyközség tanács­elnökének ismét Szőke Istvánt j választották. A megalakult ta­nács titkos szavazással Nagy Jánost, a megyei tanács vb el­nökhelyettesét és Lehóczki Mi­hályt, a helyi Vörös Csillag Tsz főagronómusát választotta meg megyei tanácstagnak. Mosásnál, vasalásnál a 2. pont szerinti takarékosság tartandó szem előtt, de harisnyák stop- polása és más, a varrással össze­függő munkálatok csakis nap­fény mellett eszközölhetök. A fürdőhöz szükséges vízmelegítés a péntek délutáni főzéssel egy­idejűleg történhet meg...” Vajon ml vezette L. S. munka­adót, hogy a harisnyák stoppo- lását és más varrással összefüg­gő munkálatokat csakis nap­fényben engedélyezte elvégezni? Nagyon kevés a valószínűsége annak, hogy az alkalmazott egészségének megóvása. Inkább az, hogy a sok tennivalót az al-, kalmazott olyan időben csinál­ja, amikor ellenőrizhető. Olvasom a „Szerződést”. A 4- es pontból idézek: „Kecskéket, libákat, csirké­ket, tyúkokat tömni és etetni kétszer naponta szabad. Etetés­nél a legkevesebb pocsékolás engedhető meg, nehogy a túl­zásba vitt etetéssel a jószágok megundorodjanak az ennivaló­tól és leromoljanak. Amennyi­ben tömés közben valamelyik jószág rosszul lenne, azonnal személyesen köteles — mármint az alkalmazott — (szerk. meg­jegyzése) kényszervágást végez­ni, még L. S. távollétében is.” Megható gondoskodás a jó­szágokról. Arról azonban egy sor, egy szó sincs az egész szer­ződésben, hogy mihez van joga Kiss Gy. Máriának. A kék indi­gós írás jól szemlélteti a munka- vállaló kiszolgáltatottságát és azt is, hogy a munkaadó meny­nyire gondoskodott önös érde­kéről. S, hogy ez mennyire így van, hadd idézzem a 7-es pon­tot! „L. S. betegsége alkalmával ápolni köteles, ha szükséges, az orvos utasításai szerint diétásán főz, gondoskodik a gyógyszerek­ről, s azokat a beteg részére be­adja. Minden körülmények kö­zött, minden igyelcezetével azon kell lennie, hogy a beteg a leg­rövidebb időn belül, a leggon­dosabb ápolást kapva, mielőbb felgyógyuljon" Vajon L. S. gondolt-e arra, amikor ezt a pontot fogalmazta, hogy Kiss Gy. Mária betegsége esetén részesül-e, vagy része­sülhet-e hasonló ápolásban? Alig hinném. S a kiszolgáltatott­ság érezhető a további sorokból is: „Távollétemben L. S. érkező vendégeit a legudvariasabban fogadja, ha több napig tartóz­kodna a vendég, azok részére a L. S. részére kikötött pontok érvényesek". Majd csaknem fél oldalon sorolja a további köte­lességeket. S végül a zárósorok: „Felolvasás és megmagyarázás után mint a szerződő felek el­gondolásával egyező, kölcsönö­sen elfogadtuk és aláírásunkkal ellátjuk". Kölcsönösség. Mennyiben le­hetett ez kölcsönös? Gondolom annyiban, hogy Kiss Gy. Máriá­nak nem lévén más választása, kénytelen-kelletlen, elfogadta ezt a munkát. Elfogadta, mert hiszen élnie kellett. Akikor is, ha L. S. a munkaadó semmilyen jogot nem biztosított számára­Véletlenül került kezembe a sárgult dokumentum. Kerestem azt az embert, aki ennek az úgy­nevezett szerződésnek szenvedő alanya volt. Megtaláltam. Bé­késcsabán, a Kastélyi szőlők­ben, csinos, két ablakos, modem házban lakik C&emyik György- né, született Kiss Gy. Mária. Nyugdíjas. Néhány hónapja még a Békéscsabai Kötöttárugyár dolgozója volt. Erős, vidám asz- szany. A régi időkre érthetően nem szívesen emlékszik vissza. De büszkén mutatja a kis tel­ket, a parkettás szobákat, für­dőszobájukat, hűtőszekrényüket, televíziójukat. Csaknem har­minc évig dolgozott, amelyből mintegy 25-öt üzemekben töl­tött el. Olyan üzemekben, ahol mint munkavállalónak nemcsali kötelességei,5 hanem emberi jo­gai is voltak, s vannak jelenleg is. Tudom, sokán emlékeznek az idősebb korosztályból azokra az időkre, amelyekről a sárgult irat beszél. S ez így van jól. Kü­lönösen akkor, amikor az üze­mek, intézmények munkáskol- lektívái, dolgozói a szocialista üzemek vezetőivel, koUe&tív szerződéseket kötnek, öt évre szóló emberi szerződéseket Jo­gokkal is. Botyánszkj János ■■•«•«■■■■■■■BBRBl ■■■«««■■■«■■■■■«■■aBBaBBBBBBBBaBBBBBBBBBBaBBBBBBaBaaaaBBBaiBBBBBBBBBaBaaBBaBBBBBaaaaaBBBJSB» HIRDETMÉNY! Felhívjuk BÉKÉSCSABA város lakosainak figyel­mét, hogy a Lékai János kollégium új transzfor- mátorállomiását, 10 kV-os kábelét és kisfeszültségű kábelhálózatát feszültség alá helyeztük. A berendezések érintése, megközelítése életveszélyes! 272624 A KNER NYOMDA felvesz férfi munkaerőket betanított és segédmun­kás munkakörbe. Jelentkezni: Békéscsaba, Lenin u. 9. Terv- és munkaügyi osz­tály. 4 BimHimsan 1971. MÁJUS 8. ZALAI GYÖRGY: Testvér megyénk Pensa 6. Penza terület és Békés megye testvérkapcsolata a szovjet—ma­gyar barátság talaján jött létre. A felszabadulás óta eltelt több, mint negyedszázad alatt e ba­rátság mind erősebbé, évről évre gazdagabbá, sokoldalúbbá vált. Megyénk ipari, mezőgazdasági üzemeiben, kulturális és szociális intézményeiben több száz mér­nök, közgazdász, tanár, orvos és más szakember dolgozik, akik a Szovjetunió egyetemein, főisko­láin szerezték diplomájukat. Az egyre szélesebben kibontakozó turizmus keretében megyénkből sok ezer dolgozó járt már a szovjet városokban. Öt év óta minden évben a „Magyar—szov­jet barátság” különvonatai men­nek a Szovjetunióba. E vonatok utasaiként közel 3000 munkás, paraszt, értelmiségi dolgozó is­merkedett Moszkva, Leningrád, Kijev nevezetességeivel, a szov­jet emberek életével, munkájuk eredményeivel. Kisebb csopor­tokban ipari, mezőgazdasági üzemek, kulturális intézmények dolgozói tettek látogatást szovjet barátainknál, hogy kicseréljék munkájuk tapasztalatait. A Ha­zafias Népfront-mozgalom, a Magyar-Szovjet Barátság, a Tu­dományos Ismeretterjesztő Tár­sulat és más szervek megyei és helyi szervezeteinek tevékeny­sége nagyban hozzájárul, hogy megyénk lakossága megismerje a szovjet nép életét, munkáját, eredményeit. Megyénk városai, falvai, ipari és mezőgazdasági üzemei, kulturális intézményei gyakran fogadtak kedves ven­dégként szovjet embereket, s a velük történt találkozások nyo­mán számos személyi, családi kapcsolat jött létre. Felszabadulásunk 25. eszten­deje nagy jelentőségűvé vált me­gyénk számára a szovjet—ma­gyar barátság fejlődésében. Ál­landó jellegű testvérkapcsolat jött létre Békés megye és Pen­za terület között. E kapcsolat je­lentős eseménye volt Penza te­rület képviselőinek baráti láto­gatása megyénkben 1970 április elején, majd ennek viszonzása­ként megyénk küldöttségének lá­togatása Penza területen 1970 júniusában. E látogatások kere­tében kölcsönösen megismerked­tek több város, ipari és mező­gazdasági üzem, kulturális intéz­mény életével, dolgozóival, s en­nek nyomán baráti kapcsolat alakult ki e városok, üzemek, in­tézmények között. Megyénk négy városa, hét ipari és négy mező- gazdasági üzeme, négy kulturális intézménye létesített testvérkap­csolatot Penza megye városaival, üzemeivel és intézményeivel. Múlt év októberében a penzai dolgozók látogatása során sze­mélyes találkozás is létrejött több testvérüzemben. Az egy évvel ezelőtt létrejött kapcsolatok fejlődésében jelen­tős eseményekre kerül sor eb­ben az esztendőben. E napokban üdvözölhetjük megyénkben a május elsejei ünepségünkre ér­kezett Penza megyei küldöttsé­get, élén a Penza megyei Szov­jet elnökét, Dorosenko Viktor Karpovics elvtársat. Megyénk városaiban, üze­meiben tett látogatásaik so­rán megismerkednek a nálunk folyó szocialista építőmunka újabb eredményeivel, találkoz­nak üzemeink dolgozóival, s a barátság új szálaival erősítik a két megye között kialakuló test­véri kapcsolatot. Ez évben számos kulturális rendezvényre kerül sor megyénkben, amelyek bemu­tatják testvérmegyénk képző­művészeinek alkotásait. Művé­szeti csoportok előadásaiban is­merkedhetünk meg a terület népi Kultúrájának, zene-, ének­és táncművészetének hagyomá­nyaival. Kilakul és rendszeressé válik a testvérvárosok, üzemek és intézmények közötti kölcsönös tájékoztatás, amely lehetővé te­szi egymás életének, munkájá­nak egyre teljesebb megisme­rését. r Ez év nyarán megyénk váro­sainak, a testvérüzemek és in­tézmények dolgozóinak mintegy 300 főnyi küldöttsége tesz láto­gatást Penza megyében. Felkere­sik a testvérvárosokat, üzemeket és intézményeket, megismerked­nek azok dolgozóival, s baráti beszélgetéseikben közösen ala­kítják ki kapcsolataik ápolásá­nak és fejlesztésének továb­bi tennivalóit E látogatás idején nyílik meg Penzá- ban megyénk képzőművészeti kiállítása. Népi hagyományaink ápolását s kulturális életünk más területeit azoknak az elő­adásoknak a során ismertetjük testvérmegyénk dolgozóival, amelyekre az év második felé­ben kerül sor Penzában és a töb­bi testvérvárosban. Penza és Békés megye területe között mintegy 3000 kilométer a távolság. Az egyre erősödő és mind több szálból szövődő ba­rátság legyőzi a távolságot. Ba­rátságunk közös alapja vezérlő eszmék azonossága, céljaink egy­sége, közös harcunk a békéért és a szocialista rendszer szünte­len erősítéséért. Minden találko­zásunk, minden új ismeret, mely egymás életéről birtokunkba jut, minden új siker, melyet mun­kánk során elérünk, erősíti a két megye dolgozói közti barátságot. (Vége)

Next

/
Thumbnails
Contents