Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-08 / 107. szám
A szakszervezetek kongresszusa (Folytatás ax 1. oldalról) kalmazva « káderpolitika helyes elveti Szociális kérdésekkel foglalkozva elmondta: ezen a területen gördülékenyebb a kormány és a szakszervezetek együttműködése. A feladatok között utalt arra, hogy már ez év végéig rendezni kellene azoknak a nyugdíjkorhatárt elérőknek a helyzetét, áld még jó egészségnek örvendenék, bírják a munkáit — Már a jövö évben be kellene vezetnünk olyan gyakorlatot — mondotta Fock Jenő —$ amely arra ösztönzi a korhatárt eTéröket, hogy ne akarjanak rögtön nyugdíjba menni. Változtatni lehetne a jelenlegi előíráson, miszerint a nyugdíjösz- szeg felső határa az eredeti kereset 75 százaléka. Ezt fel kellene emelni 80—»5 vagy 90 százalékra. — Sok sző esett a kongresszuson a nők helyzetének javításáról. Természetesen gyökeresen a kormányzat akkor tudna javítani, ha az anyagi lehetőségek ezt jobban megengednék. Elsősorban a textiliparban, de más ágazatokban is, ahol három műszakban dolgoznak. A kezdeti lépés már megtörtént azzal, hogy számos üzem — saját elhatározásából — már megszüntette az anyák beosztását éjszakai műszakra. E helyről is kérjük, kövessék mások is a példát Következő témaként a készülő ifjúsági törvénnyel foglalkozott Kitért arra, hogy számos olyan területen, amellyel kapcsolatban konkrétan nem intézkedik majd a törvény, illetőleg az érintett minisztériumok végrehajtási utasítása, a szakszervezetekkel közösen további intézkedéseket lehet és kell majd kidolgozni. A továbbiakban Fock Jenő arról szólt, hogy a negyedik ötéves tervben meghatározott 400 ezer lakás felépítésével kapcsolatban semmiféle alkunak, vitának helye nincs, mert csak ennek a vállalásnak a teljesítésével tudjuk majd a 15 éves lakásépítési programunkat is megvalósítani. Említett olyan témákat is, amelyekben felmerülhetnek véleménykülönbségek a kormány és a szakszervezetek között, 'de érdemi eszmecserékkel itt is lehet jó határozatokat hozni. — A kormánynak — hangsúlyozta Fock Jenó — az az álláspontja, hogy fokozni kell a reform hatékonyságát Az adottságainknak mind jobban megfelelő struktúra kialakítása rendkívül fontos kérdése népgazdaságunknak. E tekintetben szintén szükség van arra, hogy a kormányzat konzultáljon és szót értsen a szakszervezeti vezetéssel. Például az átcsoportosítás és energiahordozók területén, — a gazdaságtalan szénbányák bezárása, a gazdaságosan működők fejlesztése és a szénhidrogének termelésének gyorsabb ütemű növelése — helyes program. A végrehajtásban viszont átgondoltabban lehetett volna eljárni. — Azt hiszem, lesz egy terület — mondotta —, ahol sokat vitatkozunk majd: ez pedig az árkérdés. Ligeti László elvtárs az egyik fogkrém árának emeléséről tett említést. S jól tudom, hogy további példákat is fel tudna sorolni. Én is boldog lennék, ha csupán ilyen példákat ismernék. Erre hivatott szerveink tavaly 30 ezer ellenőrzést folytattak, ennek kapcsán korrigáltattak árakat, néhány kirívó esetben pedig jelentős gazdasági bírságokat ís kiszabtak jogtalan áremelkedésekért Tudom tehát hogy az árak területén nincs minden rendben. Ugyanakkor szeretném, ha elhinnék, hogy a Statisztikai Hivatal nem szépíti az adatokat amikor kimutatja, hogy az elmúlt három évben évente két—három százalékkal nagyobb mértékben soha nem emelkedett az árszínvonal Magyarországon. __ A három év alatt hazánkban összesen nem emelkedett az árszínvonal olyan mértékben, mint egyes nyugat-európai kapitalista országokban tavaly, vagy tavalyelőtt, tehát egyetlen esztendő alatt. Nyugati állami vezetők gyakran megkérdezik tőlünk, hogyan lehetséges az, hogy az ottani infláció nem érezteti hatását hazánkban. E kérdést most nem akarom különösebben elemezni, viszont szeretném, ha edhinnék azt az igazságot hogy statisztikai adataink igazat mondanak. Jól tudom, hogy Önök is velem együtt tudnak példákat mondani arra, hogy egyes árucikkek ára néma 1—2, nem is 5— 6 százalékkal, hanem ennél nagyobb mértékben emelkedett az árak összességét figyelembe véve azonban az árszínvonal emelkedése minden évben 1—2 százalékon belül maradt, s a két százalékot az idén sem fogja elérni De Van itt egy nagyobb kérdés is — folytatta. — A reform bevezetésekor állást foglaltunk abban, hogy a fogyasztói árakat is úgy kell alakítani, hogy azok megfeleljenek a ráfordított értéknek. Nem sokkal később rájöttünk, hogy ezt a feladatot csak nagyon lassan lehet végrehajtani. Oly módon, ahogyan erre a SZOT beszámolója is utalt. Ha az árintézkedés áremelést jelent, a lakosságot érzékenyen érintő területeken, ha például a hús árának emelésére kerülne sor, akkor ezt ne csak árcsökkentéssel ellensúlyozzuk, főleg ne csak olyan árcsökkentéssel, amely a dolgozók sokkal szőkébb rétegét érinti, hanem egyben béremelésekkel, a családi pótlék és a nyugdíj növelésével is ellensúlyozzuk. Tehát ahogy Gáspár elvtárs mondta: kon- penzáljuk túl, adjunk többet, mint amennyit az áremelkedések formájában elveszünk. A kormánynak ilyen szempontból is meg kell gondolnia, hogy mikor, milyen mértékben és milyen területen hajt végre árt emelést Rögtön hozzáfűzném, hogy a kormány ebben az évben nem tervez semmiféle központi áremelést, sem a húsét, sem másét, de valamikor hozzá kell kezdenünk ehhez. Előre jelzem, hogy ha ennek az ideje eljön, akkor a szakszervezetekkel alaposan megvitatjuk. Most csak azt kérem, hogy az értékarányos árakhoz való közelítés elvét, amit annak idején közösen alakítottunk ki, továbbra is valljuk magunkénak, és találjuk meg a megfelelő időt, amikor komolyabb lépést tehetünk ebben az irányban. A mostani tanácskozást teljes joggal úgy foghatom fel, mint munkásosztályunk parlamentjének ülésszakát, és ahogyan a Parlamentben a kormány odafigyel minden felszólalásra — s nemcsak a miniszterekhez szóló ■közvetlen interpellációkra —, ugyanúgy ígérhetem, hogy az itteni kongresszuson elhangzott valamennyi felszólalást a jegyzőkönyvek alapján átvizsgálunk. Mindazt, ami az itteni vitában a kormányzatra teendőket ró, a kormány munkaterveiben figyelembe vesszük. E kérdésekre a SZOT vezetőivel történő tanácskozásainkon vissza fogunk térni. Befejezésül hangsúlyozta, hogy sikeres négy esztendő áll mögöttünk és lelkesítő, nagy feladatokat kell megoldani a következő esztendőkben- A kormány, a szaikszervezetek, a dolgozók gondjait is ismerjük, megértjük, azok saját gondjaink is, amelyek megoldásáért továbbra is együtt kell munkálkodni. Fock Jenő beszédét nagy tapssal fogadta a kongresszus. A felszólalások után befejeződött a kongresszus negyedik munkanapja. A tanácskozás szombaton folytatódik Gáspár Sándor válaszával. II Békéscsabai Konzervgyár az 1971. évi szezonidőszakra munkavállalás céljából szerződéseket köt a felsorolt helységekben és időpontokban: Gyula városi tanács Vésztő községi tanács Elek m n Békés „ Doboz ff Csorvás K Mezómegyer Kétegyháza « Kőrösújfalu , Mezőberény H Gerla „ » Békéscsabai városi tanács » ta * » épületében május 13-án 8 órától ff ff 13-án 8 ff i, 14-én 8 ■ ff 18-án 8 n n n m » m 20- án 8 21- én 8 24- én 8 25- én 8 27- én 8 28- án 8 31-én 8 június 2-án 8 m » A felsoroltakon kívül a vállalat felvételi irodáján mindennap (szombat kivételével) 8 órától 12 óráig lehet munkaszerződést kötni. 272816 Nyugati politikánk tj áram magasrangú magyar ■B'J politikus is járt a legutóbbi időkben Nyugaton. Péter János külügyminiszter olasz kol_ légájának meghívására Rómában tárgyalt, találkozott a köztársaság elnökével és a miniszterelnökkel, a Vatikánban pedig fogadta őt VI. Pál pápa. Dr. Tímár Mátyás minisczterelnökhe- lyettes Párizsban a gazdasági és a tudományos ügyek minisztereivel tanácskozott, s találkozott az állam legfelsőbb vezetőivel is. Dr. Ajtai Miklós miniszter- elnökhelyettes, az ipari csúcs- miniszter vendégeként, május legelején Angliába utazott A magyar politikusok minden ilyen alkalommal aláhúzzák, hogy helyeslik Magyarország és az illető állam kapcsolatainak fejlesztését és hangsúlyozzák, hogy a magyar fél számára előnyösek az eszmecserék és a megállapodások. A nyugati sajtóban időnként kommentárok jelennek meg a magyar külpolitikának és külgazdaságnak erről az oldaláról. Van hírmagyarázó, amelyik „liberalizálódásnak” nevezi, van, amelyik „rászorultságnak” titulálja, mások „közeledésnek a nyugathoz”. Ezek a magyarázatok azonban — diktálja félreértés vagy rosszindulat — mindenképpen a helyzetnek, a magyar külpolitikának meg nem értéséből fakad. Csak a jelenséget nézik és nem a lényeget, csak a felületet és nem az össze, függéseket A magyar külpolitika természetesen akkor is következetesen szocialista marad, amikor tőkés országokkal bővíti kapcsolatait Minden egyezményen, okmányon, amelyet nyugati partnerekkel aláírunk, láthatatlanul rajta van, a mondat, amelyet Kádár János mondott erről legutóbbi beszédében: „Mi normális viszonyra, békés egymás mellett élésre törekszünk minden olyan kapitalista állammal, amely szintén kész erre és tudomásul veszi, hogy mi soha sem fogjuk elárulni élveinket és barátainkat". 17 mWtettük, hogy a más tár- sadalmi rendszerű országokkal kötött megállapodásokat — amelyeknek legkézzelfoghatóbb eredménye gazdasági jellegű, de jelentős politikai témákat is magába foglalnak — előnyösnek tartjuk a magunk számára. Nem titok, hogy az ipar- fejlesztés területén van mit tennünk, hogy lépést akarunk tartani a tudományos és a technikai forradalommal, s ebből * szempontból is valóban nagyon hasznos, ha fejlett tőkés országokkal kereskedünk, ha kooperálunk velük. Abban a tudatban kötünk minden ilyen megállapodást, azzal a meggyőződéssel tesszük, hogy semmiképpen nem játszuk a szegény rokon szerepét — minden üzlet előnyös a partnernek is. Nem véletlenül hívják meg rendszeresen politikusainkat, gazdasági szakembereinket nyugati fővárosokba, nem véletlenül látogatnak hozzánk rendszeresen nyugati politikusok és üzletemberek. Mi azonban ezeket a kapcsolatokat nemcsak szőkébb gazdasági szempontból ítéljük meg, nemcsak ezért tartjuk előnyösnek. Minden kapcsolat végsősoron társadalmi-emberi-poli tikai megismerést Is jeleni Vezető politikusaink külföldi látogatásai, kőrútjai, különös súllyal bizonyítják ezt. De ha megjelenik egy-egy magyar munkáskéz- gyártottá gép külföldön, az is a mi követünk, ez is híradás a szocializmust építő Magyarországról. Nem titkoljuk: nyílt és becsületes módon — „a bélügyekbe való beavatkozás” min. den kísérlete nélkül — hatni akarunk a nyugati világra. Nem vasfüggönyt húzunk, ellenkezőleg: megmutatjuk magunkat, a magyar valóságot, amely sokkal emberibb, és igazabb, mint amilyen képet a nyugati propaganda a szocialista világról általában fest. S végül e kapcsolat-teremtés is része annak a küzdelemnek, amelyet egy új világháború elkerüléséért folytatunk. Békés ' egymásmellett élést és nem hidegháborút! — ez a jelszavunk. Ezért áll a lemondás az erőszakról és a gazdasági kapcsolatok fejlesztése abban a napirend-ja. vaslatban, amelyet a szocialista országok az éljövendő európai biztonsági konferencia asztalára helyeznék. Tudjuk, hogy a túlsó oldalon vannak, akik — a kereskedelmi előnyökön túl — arra számítanak, hogy e bővülő kapcsolatok, a kölcsönös megismerés lehetőségei lazíthatják a szocializmus eresztékeit. Mi azonban hiszünk a szocializmusban, annak erkölcsi és emberi, majd mindinkább gazdasági fölényében is. Ezért állunk nyugodtan (a nyugati lapok kedvenc kifejezésével élve) e kihívás élében A kapcsolat-teremtés politi- káját folytatja a többi testvéri szocialista ország is. A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymásmellett élésének elvén alapszik ez a szocialista gyakorlat. Az elv régtől adott, a gyakorlatot pedig rendszeresen összehangoljuk. Etet az összehangolást szolgálják a Varsói Szerződés pártós állami vezetőinek, külügyminisztereinek rendszeres találkozói, a sűrű tanácskozások, amelyeket két-két szocialista ország politikusai folytatnak egymással. Magyarország egyenes, egyértelmű úton jár, s a nyugati politikusoknak, — ahogy Kádár János említette kőbányai beszédében: „El kell fogadniuk a Magyar Népköztársaságot úgy, ahogy van, tudomásul kell venniük, hogy hazánk az épülő szó. cializmus országa, s hogy népünk saját rendje szerint él és fog élni a jövőben is... Ügy véljük, nekik is előnyösebb, ha világosan tudják, hová sorolják a Magyar Népköztársaságot” IV yugati politikánk” alapja 1' tehát a „keleti politika”. Nem egyszer tapasztalhattuk valamennyien, akik kint jártunk a Nyugaton, hogy Magyar- országnak éppen az adja tekintélyét, hogy a tőkés partnerei is mindinkább felismerik ezt. Látják, hogy a Magyar Nép- köztársaság nem ide-oda táncoló, ingatag valami, hanem a szocialista szövetség rendszer szilárd tagja. Ez erőt és szolid támpontot ad nekünk; ez bizalmat kelt barátaink körében és elismerést, megbecsülést a Nyugaton is. T. L A Debreceni Közútépítő Vállalat 9. sz. Építésvezetősége felvesz autóbuszvezetői jogosítvánnyal rendelkező gépkocsivezetőt mikrobusz vezetésére. Fizetés megegyezés szerint Jelentkezni: Debreceni KEV 9. sz. Építésvezetőségei BÉKÉSCSABA, Lenin út i 272622
