Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-01 / 102. szám
KÖRŐST AJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Magyar müvek 74 szovjet színpadon m agyar drá_ imafesztivált rendeztek április 16- tól a Szovjetunióban, A szerzők és a bemutatók számából ítélve a magyar dráma eddigi legnagyobb külhoni seregszemléje ez. A 372 szovjet színház közül 74 mutatott be magyar prózai művet. 24 magyar szerző drámája szerepel a mű., ron. A legtöbb színpadi alkotást orosz nyelven játsszák, de külön érdekesség, hogy pl. az Ember tragédiáját, a Bánk bánt, válamint Heltad Jenő Néma Levente című verses játékát Észtországban, Tar. tubán, illetve Grúziában a köztársaságok nyelvén adják elő. Az említetteken kívül a magyar klasszikusok közül orosz nyelven több színház bemutatta Csiky Gergely Ingyenélők, Petőfi Sándor Tigris és hiéna, Molnár Ferenc Liliom, Olympia, Ördög, Sarkadi Imre Az elveszett paradicsom, válamint A Szovjetunióban megrendezett magyar drámafesztivál egy hétig tartott, de a bemutatott műveket a színházak az ünnepi hét után is műsoron tartják. A fesztivál megrendezésével csak az esemény ünnepélyességét növelték. Szó sincs arról, hogy az egy hét letelte után a magyar drámákat levegyék a műsorról, hiszen bemutatásukat egyáltalán nem kampány- feladatnak tekintik. A fesztivál külön érdekessége volt hogy nemcsak a bemutatott művek, hanem egyben a színházi együttesek is vizsgáztak. Zsűrizték az élőadásokat, 12 jelentős díjat alapítottak a legjobb rendeződ munkák, a legjobb szcenikai megoldások és a legkiemelkedőbb színészi alakítások jutalmazására. A Szovjetunióban megrendezett magyar drámafesztiválon nagy létszámú magyar kulturális delegáció képviselte hazánkat, dr. Simó Jenő művelődésügyi mdnisztertielyettes vezetésével. Magyar írók, vezető színházi szakemberek, rendezők vettek részt az eddigi legnagyobb színházművészeti ünnepségsorozaton. A magyar kulturális delegáció tagjainak és a szovjet színházi szakembereknek egybehangzó véleménye, hogy a magyar dráma hete jelentős eredménnyel zárult, a magyar klassziku. sok és kortárs-szerzők művedből a Szovjetunió köztársaságaiban nézők tízezrei ismerték meg, majd százezrek ismerhetik meg a magyar színpadi alkotásokat, keresztmetszetet kaphatnak a művek tematikai, műfaji változatosságáról, drámairodalmunk fejlődé. séroL A fesztivál kezdete óta telt házak előtt játsszák a magyar műveket. A siker- sorozat egyértelmű bizonyíték: a magyar dráma a szovjet színházakban nemcsak a szakemberek, hanem a nézők tetszését is megnyerte. a kortárs-szerzők közül, a többi között Darvas József Szakadék, Kállai István Az igazság házhoz jön, Mesterházi Lajos A tizenegyedik parancsolat, valamint Hu- bay Miklós, Szakonyi Károly, Somogyi Tóth Sándor, Tabi László, Müller Péter, Halasi Mária egy-egy alko* tását. Örkény István Tóth- ék című tragikomédiáját 12 színház tűzte műsorára, míg Gyárfás Miklós Egér. út című vígjátéka 15 színház műsorában szerepel. Ez az első eset, hogy egy* időben, mint még sona, sehol a világon, ilyen jelentős magyar repertoárt biztosít egy testvéri ország a magyar dráma megismertetése és népszerűsítése érdekében. A szovjet színházi szakemberek hangsúlyozzák: nem titkolt céljuk, hogy a'fesztivál a magyar irama igazi felfedezésének kezdetét jelentse. A közelmúltban a Szovjetunióban megrendezett 'lengyel és bolgár drámafesztivál azt eredményezte, hogy a két ország dráma- irodalmának seregszemléje után a legjobb müvek hosz- szú ideig műsoron maradtak, többet közülük ma is játszanak, sőt a lengyel és bolgár drámairodalom iránt azóta egyre növekszik az érdeklődés. A magyar drámafesztivál szovjet rendezőinek ez a célja a jelen esetben is. A fesztivál előtt legtöbbször csak ötletszerűen bemutatott magyar darabok után szeretnék a szovjet közönséggel ' megismertetni a magyar drámák jelentős résaét Sülé István Emberek Pataj Pál Új házak Világosság leié Ruzicskay-grafikák Budapesten udapesten, a Hazafias Népfront VI. kerületi klubjában április közepén nyitotta meg Solymosi István, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese Ruzicskay György festőművész kiállítását. A klub patinás termeiben a művész „Világosság felé” című, 1936-ban megjelent rajzsorozatának lapjait láthatják a vendégek, kellemes és figyelem- keltő elrendezésben. *A kerületben sok művész — mondja a népfront-titkár, Jánosi Katalin, aki különös szálakkal kötődik a békési tájhoz. Békéscsabán élte gyermekkarát, és miután Budapestre költözött, az itteni vidékhez, a városhoz kötődő kapcsolata akkor sem kopott meg, „A VI. kerület lakója az endrődi Tímár Máté, itt van műterme Ru- zdcskaynak és még egy sor neves művésznek* kiállításaink mindig látogatottak.” Elmondja Jánosi Katalin, hogy öt éve rendeznek hasonló kamara-kiállításokat, és ezek megnyitója után beszélgetést a művésszel, képeiről, alkotói céljairól. A képzőművészeti nevelés jó eszközének tartja ezeket a zártkörűnek- is nevezhető, de mégis nyilvános kamarakiállításokat, mozgalmas része a népfront-klub életének, és a művész számára is érdekes, hasznos. Igen, még a rég befutottak, az Európa-hírűek számára is! A nagy tárlatok mellett az ilyen kis kiállítások egészen közvetlen találkozásokat biztosítanak a művész és a műélvező között, beszélhetnek önmagukról, művészi törekvéseikről, kicserélhetik gondolataikat művészetről, politikáról, a társadalmi élet dolgairól. A „Világosság felé” című Ruzácsíkay-rajzmű albumformában jelent meg először Nagyváradon. Az album belső oldalán ezt olvashatjuk: „Ez a rajzmű az oradeai Bihar Baráti Kör megbízásából és kiadásában jelent meg, a humanizmus gondolatának szolgálatában. Készült 5000 példányban.” Lapjai megrendítő erejűek. Az Ember útja a sötétségből a világosság felé. Az embertelenségből az emberi világba, a rosszból a jóba — írhatnánk sokféleképpen azt, amit Ruzicskay művészetének sugárzó erejével elmond. Idézzük azonban a képek néhány soros aláírásait: „A sötétség félelmetes erejét járta az ember... a nyomor keserű siráma vette körül, az erőszak borzalma űzte _ A kizsákmán yolás sajtolta arannyá verejtékét... Éhség... majd felderengett valahonnan a „gyenge világosság...” Míg végre felkiálthatott: „Ember vagyok!” aki „ezer irányba szerteszét, életet hint és fényre fényt!” Találóan írta egyhelyütt Gál György Sándor író: „A Világosság felé című grafikai sorozat egy kiáltvány erejével szól az emberiséghez, a béke és az emberi igazság jegyében.” Aki a pesti kiállítást látja, aki szemben áll Ruzicskay rajzaival és megérzi azok mélységes erejét, ugyanígy összegezhetné gondolatait. Az emberi igazság gyönyörű mementőja ez a rajzsorozat, és számunkra külön öröm, hogy egy körünkben élő, nagy művész váltja ki a kis tárlat minden látogatójából ezt a felemelő és megtisztító katarzist. Sass Ervin Májusi ének Fazekas Lajos Fényt, fényt a földnek, Május! — A hegyek ormaira tűzd ki lobogóid; hirdesd ki mindenütt győzelmedet, tengertől a bűvé, kis folyóig. A munka honfoglalói nyomán — kaszások vágják a szénarendet *— illattal száll, jár a szél, mint a lány, s levágott, kis virágok lebegnek. Szép itt a béke; s mintha csak jelét akarná fölírni az égre, szinte úgy villan föl a messzeség falán egy galamb tiszta képe.
