Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-05 / 104. szám

MAs A MOZDULAT SZÉPSÉGE <4. oldal) KULTURÁLT KERESKEDŐ — KULTURÁLT KERESKEDELEM (5. oldal) MÉLTÓAK A BIZALOMRA (5. oldal) fi ciklus utolsó ülését tartotta a megyei tanács vb Elismerő oklevél, pénzjutalom a tsz-versenyek három győztesének A megyei tanács végrehajtó bizottság május 4-én tartotta ülését Békéscsabán, Klaukó Má­tyás elnökletével. A lejárt ha­táridejű határozatok végrehajtá­sáról szóló jelentés elfogadása után a végrehajtó bizottság jó­váhagyólag tudomásul vette a megye termelőszövetkezeteinek az 1970. évi gazdálkodásáról adott beszámolót Ezt követően, a III. ötéves terv tanácsi gazdál- kodásáról szóló jelentést jóvá­hagyta többek között azzal a megállapítással, hogy összevon­tan a III. ötéves terv időszaká­ban a vállalati gazdálkodásiban jelentős fejlődés következett be. Különösen kedvező a közvetlen lakossági igényeket kielégítő vállalatok teljesítményértéké­nek, árbevételének növekedése. Egyéb területen is megteremtőd­tek azok a feltételek, melyek alapján a IV; ötéves terv során az intenzívebb tevékenységre lehet áttérni. Ehhez elsősorban a vezetés, a vállalati belsőszer­vezet korszerűsítése, a termelést segítő tartalékok feltárása, a technikai fejlődésnek megfele­lő termelőeszközök beállítása szükséges. A leszűrt tapasztala­tokat a jövőre vonatkozólag a városi és községi tanácsok saját hatáskörükben hasznosíthatják. Ennek érdekében a jelentést a városi tanácsok végrehajtó bi­zottságainak és a járási hivata­loknak megküldik. Végül a végrehajtó bizottság a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek 1970. évi gazdálkodási versenyének értékeléséről szóló jelentést vitatta meg; oklevelet és pénzjutalmat ítélt oda a ver­seny három győztesének. A ho­zott határozat alapján a végre­hajtó bizottság az 1970. évi or­szágos termelőszövetkezeti gaz­dálkodási verseny kapcsán a Dél-Békés megyei Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsége verseny- és propaganda bizott­sága által elkészített, a területi szövetség elnöksége által felül­bírált és elfogadott sorrendi ju­talmazási javaslatot az előter­jesztésnek megfelelően az aláb­biak szerint jóváhagyta: 1. Űj Élet Tsz, Orosháza, elismerő ok­levél (20 ezer forint), 2. Zalka Máté Tsz, Nagybánhegyes, elis­merő oklevél (15 ezer forint), 3. Kossuth Tsz Nagybánhegyes, el­ismerő oklevél (10 ezer forint) pénzjutalomban részesül A megyei tanács végrehajtó bizottsága jóváhagyólag tudo­másul vette a Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetsége el­nökségének határozatát, mely szerint 1970. évben fellépett nagyarányú ár- és belvíz miatt az elnökség a meghirdetett ter­melési verseny értékelésétől el­tekint. A végrehajtó bizottság befeje­ző aktusa ünnepélyessé vált Klaukó Mátyás zárszavában be­jelentette, hogy az 1967-ben ka­pott megbízatásuk a mai üléssel befejeződött. Mivel saját mun­kájuk milyenségének megálla­pítására más hivatott, azt erősí­tette, amit korábban a vb mun­ka elemzése 6orán a Miniszter­tanács Tanácsi Hivatala megál­lapított: a végrehajtó bizottság tagjai külön-külön is, testületi­leg is munkájukban tudásuk legjavát igyekezrtek adni. Min­den törekvésük az volt, hogy eleget tegyenek a választópol­gárok és a tanácsülést adta megbízatásnak. Ez meglátszik a megye fejlődésében, és ha oly­kor valamire nemet is mondtak, azt is a jobb érdekében lőtték. Munkájukat most már majd az újonnan választott végrehajtó I bizottság folytatja. —r. I Penza és Békés megye dolgozóinak kapcsolata a két nép közötti barátságot erősíti A megyénkben tartózkodó penzai delegáció tagjai — bár az egész hétfői napot Mezőhe­gyesen töltötték — zsúfolt prog­ramot bonyolítottak le. Délelőtt —- miután Oláh Jánosnak, az állami gazdaság igazgatójának tájékoztatóját meghallgatták — megtekintették a peregpusztai sartéskombinátat és a tehenésze­tet, valamint az épülő 1100 fé­rőhelyes kocatelepet. Délután a hintákat terepjáró gépkocsik váltották fel, s a vendégek, kí­sérőikkel együtt ellátogatták három méntelepre, hogy köze­lebbről is megismerkedjenek a gazdaság nagy hírű lótenyész­tésével. Este a művelődési ház zsúfo­lásig telt nagytermében szovjet —magyar barátsági nagygyűlé­sen vettek részt a vendégék és a vendéglátók. Lapusnyik La­jos, a gazdaság párttitkára üd­vözölte a megjelentekét, köztük az elnökségben helyet foglaló Bagyul Ivan Ivanovicsot, a Szovjetunió magyarországi kö­vetségének első titkárát, a ű)o- rosenko Viktor Karpovics vezet­te penzai delegáció tagjait, Nagy Jenőt, a Magyar-rSzovjet Baráti Társaság Országos Elnökségének tagját, Frank Ferencet, az MSZMP Békés megyei Bizott­ságának első titkárát, Klaukó Mátyást, a megyei tanács elnö­két, Nyári Sándort, a Hazafias Népfront megyei titlcárát. A szovjet és a magyar Him­nusz elhangzása után az úttörők virággal, s orosz nyelvű üdvöz­lettel köszöntötték o vendége­ket, majd Klaukó Mátyás, a nagygyűlés szónoka lépett a mikrofon élé. Nagy Jenő, » Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos El nökségémék tagja átadja az oklevelet Lapusnyik Lajosnak, a Mezőhegy esi Állami Gazdaság párttitkárának. Klaukó Mátyás beszéde A szónok üdvözölte a megje­lenteket, majd ezeket mondotta: — Megyénk dolgozói mi ndig nagy ölömmel és jóleső érzés­sel fogadják a baráti, testvéri szocialista országok küldöttsé­geit, delegációit. Nagy megtisz­teltetés, különös öröm megyénk dolgozói számára az, amikor együtt ünnepelhetnek, együtt le­Megkezdődön a szakszervezetek XXII. kongresszosa Az Építők Székhazának kongresszusi termé­ben kedden reggel kilenc órákor megkezdődött a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusa. Három és fél millió szervezett dolgozó Icépvisele- tében mintegy hétszáz küldött vitatja meg az el­múlt négy év sikereit, gondjait, a fejlődés gyor­sításának, az élet- és munkakörülmények javí­tásának módjait. A kongresszust Földvári Aladár, a SZOT el­nöke nyitotta meg. Javaslatára megválasztották az elnökséget, amelyben helyet foglalt Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnö­ke; Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke; Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Biszkti Béla, az MSZMP KB titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. Nyers Rezső, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Pvllai Ár­pád, az MSZMP KB titkára. Az elnökségbe be­választották a termelés számos ismert élenjáró dolgozóját, a társadalmi munkában, kitűnt akti­vistákat, a társadalmi szervezetek képviselőit, s a külföldi delegációk vezetőit. Földvári Aladár megnyitó beszéde rután a kongresszus a napirendről elöntött, majd meg­választották a kongresszus munkabizottságait. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára emelkedett szólásra, aki a Szákszervezetek Or­szágos Tanácsának szóbeli beszámolóját mondot­ta el Gáspár Sándor beszámolója Gáspár elvtárs bevezetőben a szakszervezetekben lezajlott vá­lasztásokat értékelte, majd a fej­lődésről beszélt, mely az elmúlt években jellemezte a magyar ipart Egész társadalmunk nagy lép­tekkel halad előre azon az úton, amelyet 1957 óta töretlen lendü­lettel járunk. Gyűlések ezrein a dolgozók, az egész, magyar nép ismét egyetértését és bizalmát fejezte ki pártunk politikája iránt. E nagy beszélgetéseken mérlegre kerültek politikánk el­vei, céljai és megvalósulásuk eredményei — mondotta többek között. Ezután a hiányosságokról beszélt. Különösen sokan tették szóvá a jobb és eredményesebb terme­lőmunkát gátló munkaszervezési anyagellátási hiányosságokat és az ezekből fakadó mértéktelen túlóráztatást. A szocialista bri­gádok határozottan igényelték munkájukhoz a legfontosabb fel­tételek biztosítását. Számos he­lyen sürgetően vetették fel a dolgozók a szociális normák, a munkabiztonsági előírások betar­tását és betartatásának ellenőr­zését Szinte valamennyi taggyű­lésen és szakszervezeti kongresz- szuson kritikusan foglalkoztak a bérek és árak alakulásával. A tagság számos olyan észre­vételt és sok olyan javaslatot tett reálisan értékelve, de ugyanak­kor kritizálva is munkánkat — amelyekre kötelességünk odafi­gyelni és megoldásukon fára­dozni. Ezt követően a párt X. kong­resszusának állásfoglalását mél­tatta a szakszervezettel kapcso­latban, s ezek egyre növekvő te­kintélyéről szólt A szakszervezetek társadalmi szerepének növelése egyik bizto­sítéka annak, hogy megelőzzük, illetve feloldjuk a szocializmus­ban is létező és mindig űj formá­ban jelentkező ellentmondásokat, érdekellentéteket — mondotta. A szocialista állam a maga eszközeivel végzi el feladatát. A szakszervezetek ugyanezen célok megvalósítását segítik önálló vé­leményükkel, sajátos eszközeik­kel és így töltik be hivatásukat A társadalom érdeke, hogy a dolgozók élet- és munkakörül­ményeit, az árakat és béreket érintő politikai jelentőségű dön­tésekre minden esetben a kor­mány és a SZOT vezető szervei­nek egyeztetett — vagy meg­egyezés híján különálló — véle­ménye alapján kerüljön sor. A párt, a kormány és a szakszer­vezetek gyakorlati együttműkö­dése alkalmas arra, hogy a .párt-, állami, gazdasági szervek és a szakszervezetek minden fokon hasonló módon alakítsák ki együttműködésüket. Ez a felté­tele annak, hogy a szocializmus építésében felmerült kérdések­ben , a lehető legjobb döntése­ket tudjuk hozni. A következőkben Gáspár Sán­dor a szakszervezetek feladatai­ról beszélt. (Folytatás a 3. oldalon) Megyénkben elsőként Mező­hegyesen alakni meg a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság helyi tagcsoportja—mon­dotta ünnepi beszédéber Klaukó Mátyás. hetiiek felszabadítóinkkal, né­pünk hűséges segítőivel és tá­mogatóival, a szovjet nép kül­dötteivel. Ez természetes dolog, hiszen a népeink közötti barát­ság hosszú történelmi múltra te­kint vissza. Ezt követően méltatta a törté­nelem során kialakult szovjet— magyar kapcsolatokat, majd így folytatta: —* A szovjet—magyar barát­ságnak tartalmában és szerve­zettségében új feltételei hazánk felszabadulásával, 1945-tei to­vább erősödtek és szélesedtek. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents