Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-30 / 126. szám
(l ulu: Demény Gyula) Homokzsák-rengeteg védte a gátat a Hármas-Körös endrődi szaka szán. Fennált-e az árvízkatasztrófa bekövetkezésének reális veszélye? Igen! Az árvíz veszélyeztetettség június 6-tól június 21-ig tartott. A megfeszített erejű védekezés június 9-től 16-ig, azaz hét napig, illetve 168 órán keresztül tartott. Ez idő alatt a gátak védelmében részt vett 1350 katona, 750 munkásőr, 4400 fő közerő, továbbá 77 műszaki és 2 ÁBKSZ-osztag, 39 búvár, valamint közlekedési és műszaki osztagok. A nagy erőfeszítések eredményeként sikerült a gátak között tartani a vizet. Ez időben hét és fél, nyolc óra alatt kellett ki, illetve visszatelepíteni nyolc községből összesen 32 ezer embert. Az eredményes védekezés hatására sikerült megmenteni a veszélyeztetett nyolc települést és a mezőgazdasági termékek jelentős részét, ami a nemzeti vagyon megvédésében óriási jelentőségű. Ebben az időben a helytállásnak legmagasabb példáját adta Békés megye minden lakója. (Részlet a Békés megyei Tanács Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztályának 1970. október 12-i informatív jelentéséből.) Egy éve már, hogy a Tisza és mellékfolyóinak gátat roppantó vizével birokra kelt az ember. Egy éve már, hogy az ország népe aggódva lélegzetvisszafojtva figyelte azt a gigászi csatát, amelyet Szabolcsban, Szegedi környékén és a Körösök vidékén vívtak. Nagy volt a veszély, rekorddöntő magasságot ért el a folyók vize, s példátlan méretű volt a védekezés. Azóta már pontosan kiszámolták, hogy menynyien védték a gátakat, nogy hány házat döntött romba az ár, hogy hány milliárd forint veszteséget okozott'az országnak az 1970-es évi katasztrófa. De vannak olyan nehezen számszerűsíthető jellemzői ennek a krónikának, amelyek többet mutatnak minden statisztikánál, s beszédesebben jelzik a számoknál a veszély nagyságát, a leomlott házú családok fájdalmát, az új élet megindulásának erőn felüli vállalásait. Mert vajon hogyas mérhető az a bátorság, az a félelmet nem ismerő tettrekészség, mely- lyel ezrek és ezrek vigyázták a megvadult vizet, mentették az embert és a jószágot? Mihez fogható az az áldozatvállalás, mely- lyel államunk, s az ország majd minden lakója segítette a bajbajutottakat, hogy új házak épüljenek a régi helyén, hogy behegedjenek a sebek? Egy év nem hosszú idő, de elég volt ahhoz, hogy az árvízre ne a rombadőlt házak emlékeztessenek, hanem az új épületek egész sora idézze a katasztrófát követő országos méretű összefogást. 1970. május 30-án közölte lapunk az ár- és belvízkárok felméréséről, a kártalanítás és a helyreállítás egyes kérdéseiről szóló kormányhatározatot. — Ugyanez a szám képes riportban számol be a Maros- gátjait erősítő Békés megyei katonákról. Megyénk lakóit ekkor még nem parancsolta a Körösök gátjaira a víz. A május 31-i újság „Elvonulóban az ár a Körösökön” címmel közöl tudósítást. A Hármas-Körösön Gyoménál napok óta mozdulatlanul áll a víz. A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat dolgozói egy napi keresetüknek megfelelő összeget, összesen 200 ezer forintot ajánlottak fel a szabolcsi árvízkárosultaknak, s vállalták, hogy rendbehozzák a tönkrement fehérgyarmati téglagyárat. Megyénk az elsők között siet Szabolcs megye segítségére. Másfélszáz ház felépítését vállaljuk. Élelemmel, ruhaneművel, takarmánnyal megrakott teherautók indulnak a Viharsarokból a Számos-közbe. Aztán súlyosbodik a helyzet a Körösök-völ evőben is. Amikor az utolsó két Számos-menti köz. ségbe, Fehérgyarmatra és TuNEPUJSAGi 19 U. wiaJUä úU. „ Víz, ameddig a szem ellát. Három nap. három éjjel dolgoztak az emberek Körösladánynál, ahol a Sebes-Körös jobboldali töltése megcsúszott. fóliázás. Számbavettük veszteségeinket. A teljes kár Békésben csaknem másfél milliárd forint volt. A megye 51 településén pusztított ár- és belvíz. Az ösz- szes termőterület 12 százaléka árvízkárt, 6 százaléka belvízkárt szenvedett. Két és félezer lakóház rongálódott meg. A figyelmes újságolvasó lapunkban nyomon követhette az árvíz utáni események alakulását. Most nem térünk ki az újjáépítés még be sem fejezett történetének ismertetésére, de bármiféle összegezés, tanulságkeresés helyett legyen szabad felhívni a figyelmet ebben az — egy évvel ezelőtti kritikus napokat idéző — írásban is arra, hogy az idén belvízkárt szenvedett épületek száma meghaladja az ezret. Jó lenne az egy esztendővel előbbi, árvizet fékező közös erőfeszítéssel és lelkesedéssel mielőbb pontot tenni az újjáépítés végére. Brackó István nyogmatolcsra visszatelepültek az emberek, elszabadult a pokol. Nyugtalanító, riasztó híreket kavart a Körösök vize. Június 13-án virradóra Dévaványáról, Körösladányból, Sarkadról, Kötegyánból kitelepítik a nőket, a gyerekeket és az öregeket. Szeghalomnál megnyitják a Berettyó bal partján az árvíz- védelmi gátakat. Sarkad térségében fáklyafény mellett dolgoznak a gátak védői. Június 14-én, vasárnap délelőtt buzgár tört fel a nagyzugi gátnál. Június 16-án, kedden 20 ezren erősítették a védvonalakat. Délután a Fehér-Körösön, a Baráth- féle gátőrháztól 300 méterre, a Szanazug irányában, hosszan megrepedt a töltés. Körösladányban, a Sebes-Körös partján a harmadik éjszakát töltik talpon az emberek. Három napja a csizma sem volt lenn a lábukról. Megnyugtató az élelmiszerellátás. A gyulai ABC-áruház rekordforgalmat bonyolított le. ' A békéscsabai és a gyulai kórházban öt „árvizes baba” született. Három kislány és két fiú. Az árvíz ideje alatt az érettségi zavartalanul folyik. Négyezer homokzsákkal szüntették meg az Endrőd és Gyoma közötti gátszivárgást a Hármas- Körösön. A békéscsabai Fegyveres Erők Klubjában filmvetítést tartottak a veszélyeztetett községekből ki- telepifet leknek. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetnél matematikai-statisztikai módszerekkel kiszámították, hogy a Körösladánynál mért vízszintmagasság ezer évenként legfeljebb egyszer fordul elő. Június 19-én hajnalban megkezdődött a visszatelepülés. A hatnapos távoliét után Gyoméról Körösladányba valamivel fél 6 előtt érkezett meg az első autóbusz. Elsőként egy fiatal leány, Németh Margit szállt ki a kocsiból. 11 óráig mindenütt befejeződött a visszatelepülés. Egy évvel ezelőtt új szavakat, új fogalmakat tanultunk: pátrialemez, lokalizációs töltés, buzgár, árvízvédelmi operatív bizottság, Egy évvel a nagy víz iiíáia
