Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-29 / 125. szám
Németh Károly elvtárs Békéscsabán Németh Károly elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, tegnap, május 28-án pénteken hivatalos látogatást tett Békéscsabán. Ez alkalomból részt vett az MSZMP Békés megyei Bizottsága Végrehajtó Bizottságának ülésén. Ezt követően ellátogatott a békéscsabai Kner Nyomdába, a hűtőházba és eszmecserét folytatott Békés megye vezetőivel. Könyvűnnep Ki tagadhatná, hogy a könyvnapot ma már az ünnepek közé számítjuk? S nem is akármilyen ünnepek közé. Azt mondhatnánk, hogy bizonyos mértékben nemzeti ünnepeinkhez tartoznak. Készülünk rájuk, ahogy régen készülni szoktak a húsvéti, karácsonyi ünnepekre. Készülünk olvasók, írók, könyv- szeretők. Önszorgalomból éppen úgy, mint hivatalból. Kialakultak már bizonyos szertartások is. Vagy mondjuk úgy: divatba jöttek? Jó divat ez. Ünnepélyes plakátok, megnyitók, ünnepi ruhák, fehér inglek és író—olvasó-találkozók, teszik emlékezetessé. Ma már minden valamirevaló könyvtáros, vidéken is, fontosnak tartja, hogy az olvasók, de személy szerint ő maga is, ismerje a könyvek íróit. A személyes ismeretség mindig meghittebbé teszi az emberi kapcsolatokat. Ebben az esetben, egyúttal a könyvekkel való kapcsolatokat is. Az embert tárgyak veszik körül, De különös módon egyikhez sem fűzi az embert olyan bensőséges lélekmelegítő érzés, mint a könyvekhez. A könyv jó tórát, mondjuk, és ez így igaz. ügy nyúlunk hozzá, úgy dédelgetjük, mintha élő személy lenne, közeli hozzátartozónk. És az is. A néma könyvlapok soraiba élet költözik, ahogy végigfut felettük az olvasó szeme, emberi életek moccannak meg, tájak rendeződnek el, ha emberrel ke. rülnek kapcsolatba. Elindul az élet lüktetése. Nem véletlen, hogy kedvenc könyveink alakjaira már-már úgy gondolunk, mint hűséges ismerősökre, akikhez szoros szálak fűznek bennünket Miért ilyen az ember viszonya a könyvhöz. Azért, mert amikor olvas, újraéleszti az író figuráit, nemcsak gyönyörködve, vagy szorongva kíséri figyelemmel sorsukat, hanem maga is részesévé válik a könyvbeli világ újrateremtésének. Szép és alapvető emberi tulajdonság ez alkotók tulajdonsága. És minden ember alkotni akar valamit részese kíván lenni valamilyen teremtésnek. Lehetőleg olyannak, ami túléli őt. Amelynek a sorsa rajta kívüli, önálló. Ezért megkülönböztetett tárgy egyéb holmijaink között a könyv. Az író megírja és már nem az övé, Mindenkié. Az idei könyvünnepek, a napok számát tekintve, rövidebb ideig tartanak, de csak azért, hogy annál nagyobb figyelem kísérhesse a rendezvényeket. Az idén május 29-től június 4-ig tart a könyvhét. Kevesebb könyv jelenik meg, harmincnyolc, de magasabb példány- számban. Több mint háromnegyed millió könyv kerül az ünnepi könyvhét elárusító asztalaira. A választék tehát gazdag, nincs mód valamennyi megjelenő fontos könyv felsorolására. Különben is, hagyjunk valamit a böngészni szerető könyvbaraltoknak. Mert böngésznivaló bőven lesz, mégpedig a könyvnapok után is. Hiszen ha meggondoljuk, minden nap könyvnap, minden nap egyre többen olvasnak. Ez az újfajta nemzeti ünnep így mindnyájunk örömére, ^ész évben tart. A MEGYEI PÁKTBIZOTTSÁG ÉS A. MEGYEI TANÁCS LAPJA 1971. MÁJUS 29., SZOMBAT Ara 1 Ft XXVI. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM „Kívánom, hogy 25 év múlva is itt találkozzunk” Kitüntetések a megyei kórház 125. jubileumán A megyei kórház 125. jubileumán rendezett ünnepségsorozat második napján dr. Taby László megyei főorvos nyitotta meg az ünnepséget. Meleg szeretettel üdvözölte dr. Szabó Zoltán egészségügyi minisztert, aki ez alkalommal Gyulára látogatott. Megjelent az ünnepségen Enyedi G. Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Klaukó Mátyás megyei tanácselnök is. Megnyitó beszédében a megyei főorvos méltatta az örvösök, egészségügyi doj. működését illetően. Egy negyedszázaddal később már 410- re gyarapodott a kórház befogadóképessége. De a gyorsan fejlődő egészségügyi intézményt szinte teljesen megszüntette a nagy kolerajárvány, a betegek és a személyzet annak áldozata lett. A két világháború szintén akadályozta a kórház fejlődését s tulajdonképpen csak a második világháború után kezdett igazán gyarapodni. Üj osztályok jöttek létre s növekedett az ágyszám is. Az előadó Dr. Szabó Zoltán (.jobbra) dr. Taby László megyei főorvos, Gulyás Sándorné szakszervezeti titkár és más egészségügyi dolgozók társaságában. (Fotó: Demény Gyula) gőzök áldozatkész munkáját, melynek eredménye, hogy a sokszor mostoha körülmények között is helyt tudnak állni, s híven tudják szolgálni a szocialista egészségügyet. Az ünnepségen dr. Sáró András igazgató-főorvos a 125 éves kórház történetét ismertette, öt negyedszázaddal ezelőtt. 1846- ban tízágyas kórház jött létre Gyulán. Az akkori időben nagy jelentőséggel bírt ez az esemény, s a mai fülnek furcsán hangzó szabályzat is született ezután a kórház legutóbbi eredményeiről, valamint a tervezett rekonstrukcióról beszélt. Ezt követően dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter méltatta e jubileum jelentőségét s köszöntötte a részvevőket, elsősorban a jubiláló kórház dolgozóit. „A kórház öt negyedszázados története tükrözi egészségügyünk öt negyedszázados történetét is” — mondotta többek között, majd ünpepi beszédét a következőkkel fejezte be: — Kívánom, hogy 25 év múlBányaszerencsétlenség* Szászváron Négy vájár életét vesztette A Mecseki Szénibánya Vállalat szászvári bányaüzemében pénteken 12 óra 30 perckor, a negyedik szinten, a Franciska- telepben kisméretű vízbetöréssel járó metánkiáramlás történt. Ennek következtében az ott dolgozó Tanner István, Gyorsok Tibor és Wiedermann László vájárok, továbbá Müller György segédvájár életét vesztette. A kerületi bányaműszaki felügyelőség a baleset okának és körülményeinek felderítésére vizsgálatot indított. (MTI) va, a 150. jubileumot is ilyen egészségben, együtt ünnepeljük. Ezután kitüntetéseket adott át a kiváló eredményt élérő kórházi dolgozóknak. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta dr. Gyarmati István, a kórház vezető főorvosa, akinek köszönhető, hogy a felszabadulást követő években áldozatos munkája eredményeként újjászerveződött a megyei kórház. Gyarmati Dénes, a kórház szakmunkása szintén a Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta. A Munka Érdemrend bronz fokozatának kitüntetettjei: dr. Altorjay Aladár szemész-főorvos, Gyarmati Sándor, a kórház célgazdaságának vezetője, Husz- ti Zoltánná, a szakszervezeti tanács titkára, Kiss István szakmunkás, a kórház párttitkára, Sípos Istvánná osztályvezető ápolónő és Szilágyi István gazdasági igazgató. Miniszteri dicséretben heten részesültek. Az egészségügy kiváló dolgozója kitüntetést tizenhármán kapták meg. Délelőtt két tudományos előadás hangzott el. délután pedig dr. Szabó Zoltán átadta rendeltetésének a kórház új sebészeti pavilonját. K. J. Köszönjük az építö- és építőanyag- ipari dolgozókat A Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága az Építők Napja alkalmából meleg szeretettel gratulál a megye valamennyi építőipari és építőanyagipari vállalat dolgozóinak, vezetőinek. Egyben köszönetét fejezi ki azokért az erőfeszítésekért, amellyel elősegítették megyénk beruházásainak sikeresebb megvalósítását. A Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága megvan győződve arról, hogy megyénk építőipara sikeresen teljesíteni fogja a IV. ötéves terv feladatait is. A BÉKÉS MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Váiyi Péter fogadta a lengyel külkereskedelmi minisztert Kazirmerz Olszewski lengyel külkereskedelmi miniszter, aki a BNV alkalmából érkezett hazánkba, hivatalában fogadta Vályi Péter, a kormány elnök- helyettese. A fertőző betegségeit leküzdéséről, a rákkutatásról és más fontos kérdésekről tárgyalt az Egészségügyi Világszervezet idei közgyűlése A napokban érkezett haza a magyar egészségügyi küldöttség Géniből, az Egészségügyi Világ- szervezet 24. közgyűléséről. A küldöttség vezetője, dr. Farádi László, az egészségügyi miniszter első helyettese a következőkben tájékoztatta a Magyar Távirati Iroda munkatársát a világ- értekezlet munkájáról: — A közgyűlést a korábbiakban kialakult a szokásnak megfelelően a világszervezet, főigazgatójának, dr. Candaunak beszámolója vezette be, amelynek alapján meghatározták a további feladatokat. — A nemzetközi együttműködés jelentőségét húzta alá a fertőző betegségek megelőzése és leküzdése, a higiénés helyzet javítása érdekében folytatott vita. Az Egészségügyi Világszervezet világméretű küzdelmet folytat a fertőző betegségek megelőzéséért és megszüntetéséért. Különösen jelentős a fejlődő országoknak a himlő és a malária ellen nyújtott támogatás. Ebben hazánk is nagymértékben kiveszi részét, hiszen például a múlt évben Magyarország félmillió himlő, és 200 000 kolera elleni védőoltásra elegendő oltóanyagot bocsátott rendelkezésre. — Igen jelentős a világszervezet irányításával működő lyoni rákkutató központ tevékenysége. Ez a szervezet hangolja ösz- sze és értékeli világviszonylatban a rákkutatási munkálatokat és közvetlen kapcsolatot tart a kutatóintézetek egész sorával. A rák elleni küzdelem kérdései közül különösen a megelőzés módszerei, köztük a szűrő-vizsgálatok kerültek reflektorfénybe a közgyűlésen, — Az úgynevezett civilizációs ártalmak, a környezet-egészségügy kérdései — a levegő és a vízszennyeződés, a zaj. és a rezgés-ártalom — ma már olyan világméretű probléma, hogy megvitatása lényeges része volt a közgyűlésnek is. A munka- egészségügy terén főleg a bányászok porártalmainak csökkentése volt vita tárgya. Erre a célra a korszerű gépi fejtési eljárásokat, kollektív és egyéni védőeszközöket, berendezéseket ajánlották. — Nagy vita alakult ki a Német Demokratikus Köztársaság felvételi kérelméről. Az NSZK, amely a világszervezetnek tagja, jogot formál Németország egyedüli képviseletére, ezért az USA-val együtt állást foglalt az NDK felvétele ellen. Ha a Német Demokratikus Köztársaság felvételére nem is került sor, megállapítható volt, hogy egyre többen csatlakoznak a demokratikus Németország felvételét javaslókhoz. Így például a szocialista országok határozati javaslatát — amelyben az NDK felvételét kívánták — tavaly 17, az idén 20 ország írta alá. (MTI)
